Népújság, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-20 / 16. szám
Ahoi a megértés hiánycikk Szocialista együttélés mellékzörejekkel Az' Egri Városi Tanács igazgatási osztályán közei kétszáz olyan ügy ..pihen”, melyek lényege azonos: „háziúr” és bérlő konfliktusait idézik. A járásbíróság aktái a drasztikusabbé fajult viták sorát dokumentálják. A főszereplők itt is a „háziúr”, a föbéiTő vagy torzsai kodó lakók, egym sál replikázó szomszédok nem mai keletű jelem-, •••■ ma sincs vége, s aaj'.'o. Holnap is folytatódik, avagy ismétlődik... Megváltozott viszonyok Háziúr és főbérlő konfliktusa ... Ezt könnyen lehetett volna értékelni negyedszázaddal ezelőtt, mert akkor a háziúr' valóban háziúr volt. aki akár örökség, akár jogtalan, anyagi előnyök folytán, fölékerekedett bérlőjének, alá semmilyen igyekezettel sem tudta biztosítani, hogy ő is háziúr legyen, legalább a maga lös por táján. Csak azóta új rend teremtődött, eltűntek a régi házi urak. A ina tulajdonosadnak jó része becsületes mwnkús, paraszt, vagy értelmiségi, alti évek során kuporghatta a pénzt arra, hogy aaját háza legyen. Az estek többségében tt bérlő sem. kispénzű ember, esetleg gépkocsival is rendelkezi k. Napjainfc lakói sem azonosak a huszonöt: év előttiekkel. Allans! kezelésű lakásokban laknak, minimális havi bérért. Legtöbbjük nem ismeri az anyagi gond fogalmát. A viszonyok megváltoztok de az összeütközések, a mindennapi súrlódások nem szűntek meg. Ezért gyűlnek az akták a városi tanács igazgatási osztályán és a bíróságon »-i Vitatéma — a lokáshaszirataS IrkEftőokokat kutatva érdeméé erekből a fconfliktusso- : okból néhányat felvillantani. Az egyik: a háztúr elismert szakember. Minden bútorát eladta, hogy megvehesse a házat. A főbérlő idős kora ellenére te dolgozik; s már 1919 előtt: a haladó gondok# terjesztője volt crosz- főMB«, A konfliktus mégis Márt. Vitatéma a vizcsap- o# nteUekhelyiség-használaí. A háziúr nem akarta megengedni, hogy a konyhájában levő csapot lakója, használja. Ellenben csináltatott egyet az udvaron. Es ekkor elkez- dődött az évekig húzódó papírháború. Jelentések futottak minden szervhez. Az „ütközetben" szerepet kapott a lakó által tendenciózusan működtetett magnó, ízes mondatokban rögzítve a határvillongások állomásai t. Beszéltem az ügy minden szereplőjével. Arról panaszkodtak: idegileg kikészültek, s ezt. bizonyítani is tudták. Az ügy mégis a bíróságra került a győzelem legkisebb reménye nélkül. Ám, ha az indulatok elszabadulnak, akkor már mi sem számít. Az indítóok rendszerint jelentéktelen. Ezt igazolja egy frappáns példa. A háziúr a nyulakat kedvelte, a lakónak a kutya volt a „hobbyja”. Egymás kedvtelését viszont sehogy sem szívlelték. Vitával kezdődött a konfliktus. tettlegességgel zárult. Máskor a fürdőszoba- használat ugrasztottá egymásnak a tisztes háziurat s női főbérlőjét. Kort és nemet nem tekintve, vehemensen cibálták egymás haját. Nemegyszer nézi régi Szemmel, negyedszázad előttivel a lakó „háziurát”. Emiatt vélekedik úgy, hogy teljesen elég, ha bifiaerti a negyvem-ötven forintnyi lakbérét, 3 több kötelessége már trines. Erre egy eklatáns példát.' A főbérlő lakrészének tetőzetéről lehullott két darab cserép. Padlástere szeparálva volt a háziúrétól, az nem tudott bejutni, s feltenni a pótcserepefcet. Mit tett a főbérlő? Hagyta, hadd essék az eső, hadd ázzék be saját lakrészének) mennyezete. Ekkor megelégelte, s feljelentést tett háziura elfen, ebben ecsetelte a helyzetet Arra azonban nem gondolt, hogy a pótcserepeket percek alatt felrakhatta volna. S mennyi ilyen és ehhez hasonló eset adódik meg nem értésből, hiúságból, értette» csakazértisből. Ä megoldás *— megegyezés Végigkísérve az; ilyen viták sorát, a konfliktusok lezárására pillanatnyilag csak egy lehetőség adódik: papírok, folyamodványok, magnóháború. fényképezőgéppel torpedózás helyett — mert ilyen is van félrevetni az értelmetlen csakazéHist, az igazság nagyobb mértékéért törekedést. s tárgyalni egymással. Erről beszélt a büntetőbíró is, aki elmondotta, hogy az Ilyen ügyeknek közel nyolcvan százaléka megegyezéssel oldódik meg a bíróság előtt. Amíg azonban ez megtörténik, évek is eltelhetnek, mindennapi idegőrlő szekatúrával, protek- cióhajhászással keserítve. Közben a felek hivatkoznak a szocialista együttélés szabályaira, melyeket rendszerint egyikük sem tart be. Emellett fizetni kell a perköltséget, az újabb perek díjazását, az ügyvédeket És ezek után mégis elhangzik, legkésőbb a büntetőbíró előtt a béktilő szó mindkét fél képviselői részéről. így történt ez a villongó állatbarátok, a fürdőszoba használatán vetélkedő és a vízcsapügyben összecsapott felek között is. Ekkor már nem maradtak íéljogos érvek a „háborúra”, a főbérlő nem füstölgőit azon, bogy a háziúr azért vette lakóval az épületet, mert így olcsóbban jutott hozzá, s számít arra, hogy őt kitúrja bérleményéből. És a háziúr sem hangsúlyozta olyan hittel tulajdonosi jogait, nem háborgott a túl alacsony lakbér miatt. Megtörtént a megegyezés, s mint a bírósági tapasztalatok bizonyítják, az esetek többségében tartósan is. Uj jogviszony kellene Kétségtelen, hogy a szocialista együttélés szelleméből fakadóan csak egy a megoldás: a békés egymás mellett élés. Igaz, de ha egykét konfliktus rendeződik is, az élet újairat produkál, elsősorban azért, mert lakás- törvényünk sok vonatkozásban idejétmúlt, a kor szellemének megfelelő felújítást kíván, olyat, amely egészségesen rendezi a háziúr és bérlője közötti jogviszonyt, normalizálja a túlontúl alacsony — harminc—ötven forint közötti — lakbéreket, biztosítva ezzel nemcsak a háziúr érdekeit, hanem — és ez sem lényegtelen — az állami kezelésű és tulajdonú x'égi lakások korszerű tatarozásának költségeit. A ma lakója ugyanis nem a negyedszázad előtti, s háziura sem az... Pécsi István A BOLONDOS VAKÁCIÓ színesen és szélesvásznon sem hozott különösebb sikert annak idején a mozikban sem. Miért hozott volna most, amikor „fekete-fehéren” is beigazolódott, hogy ez a magyar—román filmvígjáték a két ország természeti szépségeit bemutató IBUSZ-kalauznak terjengős, film víg játéknak viszont nem eléggé víg. sem nem eléggé film. Miközben kellő türelemmel és kíváncsisággal végigültem azért ezt a filmet is — ne irigyeljék a tv-kri- tikust, kérem — egy dolgon mégis el töprengtem. Tudom, tanultam, tapasztaltam, hogy e két nép történelme során, urai jóvoltából tört éppen elég borsot egymás orra alá —, hogy enyhén fejezzem ki magam. De tudom azt Is, hogy e két nép legjobbjai, parasztok és munkások, írók, sőt politikusok nem egy ízben, de nagyon sok ízben vállvetve léptek fel a haladás és a két nép közös ügye mellett. Ezeket — a nem kevés! — közös emlékeket, a haladást szolgáló történelmi és történeti tradíciókat éppen az internacionalizmus eszméje, közös dolgaink szempontjából kikutatni, feldolgozni, művészi formában akár filmre is vinni, úgy vélem, nem lenne érdektelen dolog. Ebből a szempontból kezdeti és jó szándékú lépésnek lehet tekinteni ezt a nem túlságosan jól sikerült, az óvatosság jegyeit is magán hordó filmet. Ügy vélem, hogy a két ország, a két nép alkotó művészeinek sokkal határozottabban kellene kutatniuk az igazi Reprodukciós lehetőségek után. Hozzá kell tennem rögtön — és példa lehet, nagyszerű példa a szov jet—magyar koprodukciók sikere! —, hogy nemcsak román, de cseh, vagy szjovák. horvát. vagy szerb filmkapcsolatokra is gondolok. A Dunának és Oltnak egy a hangja' HOLNAP REGGEL: ez volt a címe annak a tv-játéknak, amit Karinthy Frigyes há- romfelvonásos tragikomédiájából készített Horváth Jenő igényes és a lehetőségeket jól kihasználó rendezéssel. Hogy Karinthy a magyar irodalom immáron klasszikus egyénisége, hogy humora. amely mélységesen humánus, emberközpontú — azt bizonygatni ma már fecsegő ismétlés lenne. A Holnap reggel azt is példázta, hogy nagyszabású művekben is remeklésre képes alkotó volt. Briliáns és meg. . . Egy film és egy sajátos játék hökkentő gondolatai, sajátos dramaturgiája — amely jól érvényesült a képernyőn is — részleteiben ma is töprengésre és önvizsgálata késztet. A nagy tehetség drámapróbálkozása azonban ennek ellenére sem kötött le teljes egészében. Inkább irodalom- történeti csemege, kétségtelenül magával ragadó kuriózum. mint igazi dráma volt a Holnap reggel Stílusjegyei, erősen dikciózó monológjai nem jellemeket rajzolnak, hanem egy-egy írói gondolat perszonifikációi inkább, s így nem sorsok, emberek és jellemek ütköznek össze a színpadon, hanem gondolatok szikráznak fel összekoccanó kő és acél módjára. Ezért nem nyílt lehetőség valós emberi érzések és kapcsolatok ábrázolására sem, és ezért váltak — véleményem szerint — szövegmondókká a tv-játék szereplői is. (gyurkó) Halló, itt a hallgató! Gyöngyhúrú citera Balogh Béni mesejátéka A rádióban, vasárnap délelőtt, a gyerekeknek szántan hangzott el Balogh Béni mesejátéka, a Gyöngyhúrú citera. Lapunkban megjelent írásai már eddig is bizonyították, hogy Balogh Béni érMegkezdte működését az új magyar Központi Levéltár A művelődésügyi miniszter utasítása alapján megkezdte működését az új magyar Központi Levéltár. A levéltár rendeltetésszerűen és kizárólagosan veszi át az országos hatáskörű államhatalmi, államigazgatási és jogszolgáltatási szerveknek, valamint az országos jelentőségű intézményeknek, testületeknek és egyesületeknek a felszabadulás után keletkezett levéltári anyagát, az országos jelentőségű állami gazdasági szerveknek a fel- szabadulás, illetve államosításuk utáni levéltári anyagát, a felszabadulás után hozott törvények és törvény- erejű rendeletek eredeti pél dányait, valamint az 1945. január 1-e utáni konzuli anyakönyvek másodpéldányait. Ez alól a rendelkezés alól csak az a levéltári anyag kivétel, amelyet a művelődésügyi miniszter engedélye alapján tanácsi, vagy szaklevéltárban őriznek. v m Az István Korútön egy darabig sétálgattak, a férfit majdnem elütötte egy autó, én úgy láttam, hogy a nő lökte alá... Miért volnék hülye? Én azt jelentem, amit tapasztalok... igen, a buszon megcsókolta, itt meg oda lökteön is mindig figyelmünkbe ajánlja, hogy a női lélek — külön rejtély. Tessék itt a példa rá... A Marx téren elváltak. A lány beült a Bonbon presszóba, én őt tartom szemmel, a férfit Bálint követi... Nehézipari Minisztérium. — Mikor adtam a megbízatást, hogy keressen megfelelő vezetőt az osztály élére? — Két hónapja. — És? — A/, a helyzet, miniszterhelyettes elvtárs . . . — Az a helyzet, Szemán elvtárs. hogy magánál gyanakvóbb, bogarasabb erénycsőszt még nem szült magyar anya. Az egyik nem felel meg. mert szenvedélyesen ultizik, a másiknak gye- rektartast kell fizetnie, a harmadik valami más főbűnben, leledzik, és igy tovább. Nell január kedd kent egy vezetésre termett szakember kell, aki politikailag is megbízható, nem baj. ha hatéves ikoráiban pwmilncM cukrot lopott a kredencből... — ígérem, miniszterhelyettes elvtárs, hogy egy héten belül... — Ez az utolsó terminus! — Értem, meg lesz. És most engedelmével távoznék, egy vállalati fegyelmi tárgyaláson kell részt vennem. Az ügyet magam kezdeményeztem. mert olyan felháborító dolog történt... — Jó, jó. menjen, engem elsősorban az érdekel, hogy találja meg mihamarabb az új osztályvezetőt. ★ — Kérem tisztelt utasainkat. hogy kapcsolják be a hevedereket! — mondta bolgárul, majd franciául, németül a csúnyácska, de mégis igen vonzó, kedves stewardess. — Pár perc múlva meg- érkezünik a magyar fővárosba, Budapestre, a Ferihegyi repülőtérre. Szíveskedjenek e rövid időre a dohányzást is abbahagyni. Köszönöm. — Egy pillanat! — szólt ekkor az a nagydarab férfi franciául a leghátsó ülésről, aki a fels 'Uhís óta rendszeres idckCzókben és szemmel láthatóan, élvezettel húzott ^tórákat egy nagy; hasas üvegből. — Evek óta repülök, mindig is szerettem volna tudni, hogy ináért nem szabad rágyújtani ilyenkor. És, hogy a tilalom, a szivarra és szólva kapatos utasra a stewardess —, arról van szó ugyanis... ★ — Arról van szó — mondta a Bálint nevű kém a házmestereién ek a Wesselényi utca 83-ban —. hogy egy kis csomagot szeretnék itt hagyni a második emeleten lakó Honda úr részére, de nem vagyok biztos benne, hogy ő az a. Honda, akit én keresek. Kecskemétről jöttem fel a pipára is vonatkozik-e? Egy szegény biokémikus lelki nyugalma függ a feleletétől. Elárulná? — Termesze lesen, montnemí —; mpsojjMgÉfe. az. esjjjhea ugyanis, most először járok erre... Odafeni meg hiába csengettem... — Az a maga Hondája, az hogyan néz ki? — kérdette a háamesteraé. — Magas, barna, szemüveget visel. — Alászolgája — intett búcsút az asszony. — A miénk ugyanis, aki a Kovalcsdkné- nál albérlő, sem nem magas, sem nem barna, sem nem hord szemüveget A többi stimmel. — Nagyon köszönöm — hálálkodott a göndör hajú, de a küszöbön megtorpant. Visz- szafordult. — Azt tetszett mondani, hogy nem visel szemüveget? — Azt. Mert nem visel. Nem is viselt soha. De ha az a Honda, akit maga keres, magas, barna, az pedig aki nálunk iákik. kicsi és kopasz, akkor miért érdekes még, hogy van-e szemüveg, vagy nincs? — Persze, persze. Miért is lenne még érdekes? Tökéletesen igaza van, nagyságos asszonyom. Elnézést a zavarásért, a viszontlátásra. ★ — A fegyelmi tárgyalást megnyitom — mondta Kovács Kálmán, a vállalat fiatal főmérnöke, egyben a fegyelmi bizottság elnöke. — Üdvözlöm Szemán elvtársat a minisztérium személyzeti főosztályáról. Honda László ügyéről van szó. Ismertetem az előzményeket. Ismertette. — Az esel egyértelmű — folytatta —, de ha van valakinek kérdése, észrevétele, kérem, tegye meg. Senkinek nem volt kérdése, észrevétele (Mutatjuk) tője és szerelmese a bükki világnak, történelmének. Ez a Györgyhúrú citera pedig arról győzte meg hallgatóit, hogy a legendás Mátyás-kor, minden hajlatában az akkori országnak, megszülte a maga romantikus históriáját, kiszínezte a király és az egyszerű pórnép kapcsolatát, keresve mindig az igazságot a kapzsi és nagy rátörő urakkal szemben. A Dédes környéki tólápai juhászbojtárnak eltűnik az ő hetvenhét aranyszőrű báránya. Azaz a nyáj nem is az övé lenne, hanem a királyé, meg kell tehát keresni er- dőn-mezőn, tűzön-vizén keresztül. Ki lehet a gonosz, honnan tudhatja egy juhász, melyik hatalmasság fente a fogát a király arany szőrűire? Azért van az erdei madár, hogy dalban tudtul adja Eper bárónak, a szarvaskői vár urának gonoszságát. Ei is jut a bojtár Mátyásig, az igazságig, a szerelmes boldogságig, s az már csak igazán nyilvánvaló, hogy a hetvenhét aranyszőrű bárány is megkerül. Balogh Béni mesejátéka kitűnő példázat arra, hogy a rádiójáték, a hangjéték, a rádiószínház önálló műfaj és sajátos eszközei vannak arra, hogy a hangok ezernyi változatával érzékeltessen és hangulatot keltsen. Amit az író szövegben hiába erőltetett volna, azt néhány fúvós-szólam, egy-egy madárcsicsergés pompásan érzékeltetett. Ma már túlzottnak tartjuk — ismerve a szarvaskői vár romjait —. azokat az arányokat, amikkel mesejátékéban az iró az egykori erősséget és lakóit ecseteli, de a költői képzeletnek egy- egy szikla, a hozzáfűzödő legenda olykor csak kiindulópont az egykori valóság megszépített másának éleszt- getéséhez. S amíg halljuk, hogy a dédesi vártól hét napi járás után érkezett a bojtár Szarvaskőre, feltűnik előttünk a bükki „kövek” széljárta világa. A Török Tamás rendezte hangjátékban elsősorban az epizódokban megszólaló Bihari József, Makiári János, Győrffy György hangját érezzük jellemfestőnek. Venczel Vera, Básti Lajos és Bitskey Tibor adják a pátoszt és nemes fennköltsegei a játékban. j (farkas)
