Népújság, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-20 / 16. szám
■A fogyasztási szövetkezetek megújhodása A kormány egy evvel ezelőtt meghatározta azokat a legfontosabb elveket, amelyek a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek jogi helyzetét rendezik. Ennek alapján a szövetkezetek országos szövetségének, valamint megyei szövetségeinek korábbi irányító és felügyeleti tevékenysége — a gazdasági reformnak és a korszerű szövetkezetpolitikai elveknek megfelelően —• a szövetkezetek tevékenységét hatékonyabban elősegítő érdekképviseleti és mozgalmi tevékenységgé alakul át. A szövetkezetek most szinte megír j hódnak az önálló, vállalatszerű gazdálkodás útjára lépnek, s demokratikus önkormányzat alapján működve, beilleszkednek az állami felügyelet általános rendszerébe, mentesülve szövetkezeti szerveknek való alárendeltségiétől. A szövetkezetek szövetségeire vonatkozó rendelkezések nyomán megszűnt a szövetségek irányító, igazgatási jellege. A szövetségek — kötelező erejű utasítások helyett — érdekképviseleti feladatkörükben felhívásokat és ajánlásokat adhatnak a szövetkezeteknek. Ezeket a szövetkezetek illetékes területi ezervei kötelesek megtárgyalni. de elfogadásukról belátásuk és érdekeik szerint dönthetnek A szövetségek korábbi felügyeleti jogait, mostanitól kezdve az állam gyakorolja, az ezzel kapcsolatos operatív munkát az ü- letékes járási, városi, városi? kerületi tanácsok végrehajtó bizottságai látják eh A szövetkezetek érmék szellemében megalkották új alapszabályaikat, az efanúlt év végéig ezek állami jóváhagyása is megtörtént A tanácsok — mint a felügyelet helyi megtestesítői — ezekben a napokban teszik meg első intézkedéseiket; azok tartaton és formai megoldásainak jelentőségét aligha kell bizonygatni. S bármenynyire is alapos munka előzte meg az új jogikor bevezetését; a társadalom, a szövetkezet és az egyes tagok érdekei közötti Összhang ellenőrzése sokoldalú munkát, kölcsönös megértést követel, ugyaniakkor néhány vitát is kdválthat a kezdeti időben. A tanácsok állami felügyeletének lényege mindenekelőtt, hogy a felügyeletet gyakorló végrehajtó bizottság jogosult illetve köteles ellenőrizni a szövetkezetek jogszabály és alapszabály szerinti működését. Ezt indokolja elsősorban, hogy az érvényben levő jogszabályok több olyan kötelezettséget írnak elő, amelyeknek megtartása minden szövetkezetnek kötelező. De kötelezettséget ró a kormányhatározat azokra az igazgatási és gazdasági szervekre is, amelyek kapcsolatban állnak. vagy kerülnek a szövetkezetekkel. Ténykedésük nem sértheti a szövetkezetek önállóságát, vállalatszerű működését, azon jogukat, hogy a gazdálkodásukat, belső, működésüket érintő kérdésekben saját felelősségükre és kockázatukra saját maguk határozhassanak. Ezek ellenőrzésére kapott felhatalmazást az állami felügyeleti jogkört gyakorló végrehajtó bizottság, A másik fontos terület a szövetkezet alapszabályában rögzített tagsági jogok érvényesülésének a vizsgálata. Mint például érvényesül-e a szövetkezeti demokrácia; biztosítottak-e ehhez a feltételek; megvalósul-e a szövetkezeti tagság döntésben való részvétele? Az állami felügyeletet azonban nem azonos a korábban meghonosodott gyámkodással, a szövetkezetek operatív irányításával. Erre kizárólag a szövetkezet törvényesen megválasztott vezetősége illetékes, amely beszámolási kötelezettséggel tartozik a szövetkezet legfőbb szervének, a közgyűlésnek. A végrehajtó bizottság tehet megállapításokat a szövetkezet tevékenységéről, adhat javaslatokat az esetleges észlelt hiányosságok megszüntetésére, de határozatot csak akkor hozhat, ha a szövetkezet tevékenysége, működése sérti az érvényes jogszabályt, vagy az alapszabályt. Az ágazati politika érvényesítéséért természetesen a végrehajtó bizottság felelős, így esetenként előfordulhat, hogy a szövetkezet vezető szervei az állami felügyeletet ellátó végrehajtó bizottság testületi ülésén számoljanak be a szövetkezet tevékenységéről. A végrehajtó bizottság mint testület azonban konkrétan nem vizsgálja a szövetkezet jogszabályszerű működését, az ilyen ellenőrzést a végrehajtó bizottság szakigazgatási szervei végzik. A törvényességi felügyelet gyakorlására a tanácsok a a termelőszövetkezetekben meghonosodott módszert alkalmazzák. Ennek egyik módja, hogy az állami szervek részt vegyenek a fogyasztási, értékesítő szövetkezetek testületi ülésein, a meghívásukat jogszabály teszi kötelezővé. Általános gyakorlat az is, hogy a felügyeletet ellátó tanácsok tételesen vizsgálják az alapszabályban rögzített szövetkezetpolitikai alapelvek és egyéb előírások megtartását. Nem vizsgálhatják azonban a tanácsok az állami felügyelet jogán sem a szövetkezetek gazdálkodását. Még az esetleges beszámoltatást végző testület sem hozhat határozatot a szövetkezet gazdálkodását illetően, legfeljebb javaslatot tehet bizonyos módosításokra, ami viszont akkor válik kötelező érvényűvé, ha azt a szövetkezet saját fóruma, vezetősége vagy közgyűlése elfogadja és határozatra emeli. Ez abból az elvből ered, hogy a szövetkezetekre csak állami jogszabály, vagy saját maga határozata róhat kötelezettséget; s kifejezi a korszerű szövetkezetpolitika alapelvét: a szövetkezet gazdája minden tekintetben a tagság. Lényegében az állami felügyelet új formája is ezt szolgálja: a társadalom, a szövetkezet és a tagok érdekeinek összehangolására hivatott, a törvényes rendeletek és a szövetkezetpolitikai alapelvek megtartását biztosítja. Tóth Gábor Több és jobb bútort Mit csinálnak a „hetek"? A hét tanácsi bútoripari vállalat — a Bács-Kískun megyei, a kisváráéi, a hajdú-bihari, a Szatmár vidéki, a szekszárdi, a székesfehérvári és a Heves megyei — az elmúlt év nyarán határozta el: egymás segítésére, támogatására és a több, a jobb bútor gyártására megalakítják az Első Bútoripari Egyesülést. A „hetek” megalakulását — mint arról lapunkban annak idején elsőként beszámoltunk — nagy érdeklődéssel, országos visszhanggal fogadta a szakmabeli konkur- rencia és a kereskedelem. Több mint fél esztendő telt el az egyesülés óta. Vajon mit csináltak, illetve mit csinálnak a „hetek”? A kérdés annál is inkább aktuálisabb, mert még jóindulattal sem mondhatjuk, hogy a magyar bútoripar elkényezteti a vásárlókat A „hetek” munkájáról Kormos Pállal, a Heves megyei Bútoripari Vállalat igazgatójával, az egyesülés elnökével beszélgetünk. — Az egyesülés alapjelszava változatlan: több és jobb bútort a vásárlóknak! — A tagok munkáját, illetve a több es a jobb bútor gyártását hogyan, miben, és milyen formában tudja segíteni az egyesülés? — Elsősorban koordinációs tevékenységével. Ezenkívül van az egyesülésnek egy központi irodája Budapesten. Az iroda feladatai: a gyártás, a gyártmányfejlesztés, anyagbeszerzés, szerződések előkészítése, értékesítés, hazai, s külföldi piackutatás. De talán a konkrét példák jobban illusztrálják az egyesülés sokirányú tevékenységét. Európa fejlett ipari országaiban már a bútoriparban is helyet kért magának a műanyag. Arra egyetlen tanácsi vállalatnak sincs ereje, lehetősége, hogy egyedül kidolgozza, megteremtse a hazai műanyag bútorgyártás feltételeit. De összefogva, egymást segítve már igen. Az egyesülés rövidesen státuszába vesz egy olyan vegyész - képzettségű szakembert, aki majd kutatásai, s a külföldi kísérletek eredményeit „átülteti” a hét vállalat munkájára, és keresi-kutatja az újabb lehetőségeket. Vagy itt van az anyaggazdálkodás: az. egyesülés máris partnere lett a most épülő vasarosnaményi bútorlapgyárnak, és ezután a hét vállalat méretre szabott bútorlapokat kap majd a gyártól. Egyedül egyetlen vállalat sem lehetne gazdaságos partnere a gyárnak. És a saját erejéből egyetlen vállalat sem tudná az alapanyagok méretre szabásának tárgyi, technikai feltételeit megteremteni. És utoljára, de nem utolsósorban: a halálos ítélettel egyenlő, ha egy iparág nem figyel a jövőre, ha nem számol, a hazai, a külföldi kereslettel. Hogy mit keresnek ma a vásárlók, s hogy két-három év múlva mi lesz a „sláger”. A szinkronizálást heten sokkal eredményesebben tudjuk végezni, mint külön-külön, Amikor négy évvel ezelőtt a vállalatunk bevezette a stílbútor gyártását még sokan kérdezték: vajon megtérül-e majd a befektetés? Egyedül voltunk, mégis nekünk lett igazunk. A magyar bútoripar tizenöt éves fejlesztési programjában alapvető feladatként határozza meg a hazai stílbútorgyártás feltételeit. A lehetőségeket természetsen a „hetek” sem szalasztják el. És már az sem véletlen, hogy napirendre tűztük a gyermekbútor gyártását is. A „radarunk” ugyanis azt jelzi: óriásira nőtt a hazai és a külföldi kereslet a gyermekbútorok iránt. — Az egyesülés programijában egy állandó budapesti kiállítóterem is szerepelt. — Lassan érünk messzire. A tervet rövidesen megvalósítjuk. — Az ötletek, az elképzelések valóban értékesek, hasznosak. De vajon a bútorüzletekben mikor jelentkezik majd a „hetek” összefogása? — Én azt hiszem, hogy mar jelentkezett is. Hogy csak a mi vállalatunkat említsem: 1969-ben nem kevesebb, mint 30 százalékkal emelkedett a termelés az 1968-ashoz viszonyítva. De a többi vállalatnál is jelentős felfutás történt. A hét vállalat termelési értéke nem kevesebb, mint 220 millió forint. Nagy szám, de természetesen ahhoz kicsi, hogy megközelítse a keresletet. Az igények az egyesülés erejét is jóval túlhaladják. — A „hetek” első , közös bemutatkozása a tavalyi őszi vásáron történt. A vártnál is nagyobb sikerrel ... — Az idén mar a Budapesti Nemzetközi Vásáron is részt veszünk. De még ennél is fontosabbnak tartjuk, hogy a kereskedelem, a vásárlók ne csak a különböző kiállításokon, hanem az üzletekben is megtalálják bútorainkat.. Ez a „hetek” egyik legfontosabb küldetése. — koós — A Kossuth Lajos Általános Gép- és Öntőipari Technikum most alakul út szakközépiskolává, de tovább folytatják itt jól bevall, immár hagyományos tevékenységüket a gyakorlati foglalkozásokon, ahol az ipari gyakorlat elsajátítása közben értékes termelő tevékenységet végeznek a tanulók. Az öntödében 70 tonna vasöntviívy készül évente az Egyesült Izzó RT. megrendelésére, sőt ók. tudnak segítséget ts a munka elvégzéséhez. A gépműhelyek olyan berendezéseire, melyek nem vesznek részt az oktatásban, állandóan bérmunkákat vállalnak. Ez a tevékenység kettős haszonnal jár. A diákok az üzemi élet konkret feladataival találkoznak, bonyolult öntvényeket, gépalkatrészekét gyártanak és érzik, hogy nem dolgoznak hiába, mert felhasználják az elkészült munkadarabokat. Konkrét haszna a munkának, Iwgy jövedclm et biztosít az iskolának, amelyet fejlesztésére, új taneszközök vásárlására fordítanak. (MTI FOTO — Érési K. Gyula felvétele.) Gazdag,, változatos tartalommal Megjelent a Heves megyei Műszaki Híradó legújobb »zárna kongresszusról Bereczky László, gépészmérnök, az egri Finomszere] vénygj’ár műszaki tájékoztatási irodájának vezetője , „A gyümölcs- zöldségcsomagoló gépek hazai gyártásának beindításáról” Csáti Lajos gépészmérnök. az Tzző gyöngyösi gyáregységének gyái-tmá i > yszer- kesztője írt cikket. A Vörös Csillag' Traktorgyár gyártmányait Farkas József, a Vörös Csillag Traktorgyár egri gyáregységének termelési osztályvezetője, a KAEV 10-es számú egri gyáregységének termékeit pedig Pető György, gépészmérnök, a KAEV 10-es számú egri gyáregységének szsrszámszerleesztöje ismerteti. Végül egy pályázati felhívásról, ás egy műszaki lapszemléről olvashatunk az új- gájg&sua? _ . .. -----------A Nagy Ügyeskedőit Vállalkozása — a továbbiakban NÜV — és a Szerény Hasznosak Társasága — a következőkben SZHT — között néhány év óta kíméletlen harc folyik. Tegyük hozzá mindjárt, eddig mindig a NÜV-é volt a. babér, ok kerüllek ki győztesen a csatákból. S amellett, hogy ez a csatározás egyenlőtlen a Nagyok és a Szerények között, enyhén szólva sportszerűtlen is. Mert mi történik? A Szerények összeszedik, felkutatják azokat, akik társaságuknál takarítónői vagy segédmunkási tisztségek betöltésére és az átlagbér javítására alkalmasak, betanítják őket, megszokják egymást, teljes a harmónia a létszám és az átlagbér között, aztán, egyszer csak, mint a derült égből a vércse, lecsapnak a Nagyok és mire az igazgató és a munkaügy észbekapna, már el is ragadták segédmunkásaikat, takarítónőiket. S hiába a sírás,,a vívás, a fogak csikorgaiása és az öklök rázása- a derült ég felé, újból és újból segédmunkások és takarítónők felé kell nézni, újból és újból vissza kell ál- Utoai & mtpbamlQti M/ért maradt Gubancsik? súlyt a létszám és az átlagbér között. Később a Nagyok nem elégedtek meg áz apró — takarítónő és segédmunkás — zsákmánnyal, olykor szakmunkásokra, művezetőkre, technikusokra is lecsaptak és már kezdett olyan tragikussá válni a helyzet, mint az átigazolások idején a kisebb labdarúgó-csapatoknál, Ekkor a Szerények vezetője az asztalra csapott és nagy hangon felkiáltott: Ez tovább így nem megy, most én jövök! Es ha ö maradt is. de jött a NÜV vezérigazgatója. Még csak a kávénál és a konyaknál tartottak — diplomácia és taktika, is van a. világon — amikor előrukkolt jövetele céljával, a Nagyok vezére: — Kérlek tisztelettel, itt ■van nálatok ez a hogy is hívják, Gubancsik nevű üzemvezető mérnök. Nézd, én nem kertelek! Tehetséges, szerény, szorgalmas embernek tartom, ezért úgy gondolom, magyobb hasznára lenne a világ. az ország, szűkebb hazánk ipari—műszaki fejlődésének és nem utolsósorban a NÜV-nelt, ha ö mint főmérnök vállalkozásunknál fejthetné ki tehetségét, szerénységét, szorgalmát. Azt hiszem, megérted és felméred kötelességedet és felelősségedet, ezért áthelyezéssel rendelkezésünkre — illetve a világ, az ország és szűkebb hazánk rendelkezésére — bocsátód Gubancsik üzemvezető mérnököt, illetve jövendő főmérnököt. — Természetesen, kérlek — válaszolta a Szerényeit vezetője szerényen, — Teljes mértékben egyetértek veled és támogatom elképzelésedet, Már csak azért, is, mert igaz, hogy Gubancsik tehetséges, szerény és szorgalmas szakember és a felsoroltak mind nyernek azrti ha ő főmérnök lesz. De nem csak ezért. Nézd. a G .' esik két évvel ezelőtt.. 40 < korában, azt mondta, ho< 42. születésnapját Vzemresető mérnök »";• lű eves kőtára főm-j, . 4.7. évében egy nagy vállalkozás vezérigazgatója lesz. En, megértheted, tekintettel szerénységünkre, ezt a jövőt item tudom neki biztosítani. Ugyanakkor nem is állítatok a fiatal, nagy tehetség útjába.. Ezért már csak a formaságok maradnak hátra. Küldd a kikérőlevelet és én Gubancsikot azonnal rendelkezésedre, illetve a világ, az ország, szűkebb hazánk ipari—műszaki fejlődésének rendelkezésére bocsátom. Ezzel váltak él. Es érdekes, a.z a bizonyos kikérőlevél, amely Gubancsikot a méltó helyére emelte volna, máig sem érkezett meg a Szerény Hasznosak Társaságához. Sőt, azóta segédmunkásra, művezetőre és technikusra sem tart. igényt a Nagy Ügyeskedők Vállalkozása a. Szerényektől. Máig sem értem, miért!:’ Te, úristen! Csal; nincs azoknak is valami születésnapi elhatározásuk ? / Pupp Janus UW!, január SO., taä* Teringisi iskola Gondos itésben, gazdag, v • rtalommal megj Gépipari Tudotnán: I- - st egri, gyöngyösi - zervezerének lap ; megyei Műszaki legújabb száma. Néhán ob cikk, téma a u > ; w, egri fitftomszereU /- 1 automatizálási ' ' . -.-tógazdasági jelen - sa Imre, a Finoms . ár vezérigazgat t i Ital a. A pneumatiku illesztett munkadar..' rásító megmunki rrgő István. a Fim : ygyár mtíszerszt: . > Fiúid típusú .s’v i elemeit álltáim: vezérlés teclimikáb Balázs okleveles Mátnavidéki Fém... szaki fejlaszJjfoi prágai nemítőséggyártófii
