Népújság, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-17 / 14. szám

r 1 Ráe&í KOSSUTH *.20 Lányok, asszonyok 8.41 Operett ».37 Két zongora verseny 10.45 Fi1. ín ház lí.20 Ze'. . i anyanyelvűnk 1:2.30 Melódiakokté) 14.01 Színe és visszája 14.11 Kóruspóili um 14.20 Kis magyar néprajz 14.25 Uj Zenei Üjság 15.20 Csak fiataloknak! ifi.03 Vidám irodalmi műsor 16.30 Szombat délután 17.55 Az U. Dózsa—FTC jég­korong-mérkőzésről 18.16 Két versenymű 18.55 Az U. Dózsa—FTC jégko­rong-mérkőzésről 19.25 Az U. Dózsa—FTC jégko­rong - mérkőzésről 19.30 139-660 . . . Autómat« közönségszolgálat 22.15 Táncoljunk! 0.10 Melódiákoktól PETŐFI 8.05 Operacsillagok, opera­slágerek 8.33 Kék mezőben fehér glóbus 8.55 Népi muzsika 9.15 Válaszolunk hallgatóink­nak 11.50 Könyvszemle 12.00 Zenekari muzsika 13.03 Kamarazene 14.00 Napraforgó. (Gyermek­műsor) 15.00 Orvosi tanácsok 15.05 Operarészletek 15.45 Egy hír a mikroszkóp alatt 16.05 Fúvószene 16.21 Művészlémezek 16.50 Egy rádiós naplójából 17.40 Az élő népdal 18.10 Jókai: Kárpáthy Zoltán. Rádiójáték 19.12 Csárdások 10.35 E. Gilelsz zongoraestje 21.25 Mesterek, mesterművek 21.40 Nóták 22.27 Sztravinszkij: Mavra. Egyfelvonásos vígopera 23.15 Händel-müvek MAGYAR 9.00 Nótaszó 9.20 Kockázat. 15. Tölgyfalevél- akció 10.15 Dokumentum.fi]m. 10.45 Szovjet kisfilm 16.30 Műlesiklóverseny közve­títése Kitzbühelből 17.25 Palotai Boris: öröklakás. (Tv-játék) 18.25 Hírek 18.30 Mai osztrák líra 18.50 A tv-jelenti... ­19.33 Cicavízió 19.43 Felszabadult melódiák 20.00 Tv-híradó 20.20 K ar in t h y: Ho l nap r egg el. (Tv-játék változat) 21.45 Tv-híradó 22.05 Tegeződiünk! (Olasz zenés film) 22.45 Jó éjszakát, felnőttek! POZSONYI 11.00 Dalok 19.00 Tv-híradó 19.50 Természetfilm a londoni állatkertből 20.35 A spessarti aranyidők. (NSZK film) 22.15 Tv-híradó 22.25 Pop-miLsic-sztárok: találkozója EGRI VÖRÖS CSILLAG: <Telefon: 22-33) Az előadások kezdete: fél 4, fél 6 és 8 órakor. Fehér farkasok GYÖNGYÖSI PUSKIN: A varázsló GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Célpont a. híd HATVANI VÖRÖS CSILT.AG: Sógorom a zúgügíjvécL HATVANI KOSSUTH: Beszélő köntös FÜZESABONY: Szemüvegesek PÉTÉRV ASÁRA: A főnök 12-kor érkezik Eeerben, délután 3 órakor: JANOS VITÉZ (Móricz ifjúsági bérlet) este 7 órakor: JANOS VITÉZ (Bérletszünet) Egerben: szombaton délután 2 órától Iiétíő reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelő­ben. (Telefon: 11-10.) Gyermekorvo i ügyelet szom­baton 16 órától P.30 órátg. va­sárnap délelőtt a 10.M frTténr Délután xo órától 17.30 Európa legnagyobb szállodája Európa legnagyobb szállo­dáját, a moszkvai „Rosszi- já”-t már rég' átadták a ven­dégeknek. A ,,Rosszija” szálló belső munkálatainak befejezése és a nemrég elkészült 20 emele­tes toronyrész azonban még elég munkát ad az építőknek. — Az alsó három emeletet a műszaki berendezések fog­lalják el — mondja Dmitríj Csecsulin tervező. — A hato­dik emelettől a tizenhete­dikig 108 kényelmes szobát, illetve többszabás lakosztályt alakítottak lei. A műanyago­kon kívül, alumíniumot, üve­get, márványt és ritka fa­anyagokat is felhasználtak, A szobákat lóilönleges rajzolatú fából készült bútorokkal rendezték be, a falakat mos­ható tapétával borították, a padlókat pedig vastag, süppe­dő műanyag szőnyegekkel fedték be. Az egyszobás lakrészek könnyen átalakíthatok két­szobásokká. a négyszobás lu­xuslakosztályokból pedig könnyen háromszobás és egy­szobás szekciókat lehet levá­lasztani, a íeljes hangszigete­lés megtartásával. A félemeleten bár- és ban­kett-terem kap helyet, az el­ső emeleten a különféle szol­gáltatások, majd felfelé ha­ladva az igazgatóság, a disz­pécserszolgálat és a szálloda­komplexum rádióstúdiója következnek. A „Rosszijá”-ban működő éttermek rendkívül népsze­rűek a moszkvaiak körében. A legízlésesebb közülük a to­ronyépület üvegfalú étterme. Rontó Pál Egerben EGERBEN még a század elején is így dorgálta gyer­mekét az édesanya: te rontó Pál — ha történetesen a nagy reményekre jogosíto csemete elsinkózta a „cipe’’ talpát, vagy a nadrágja fe­nekén csúszkált le a Cifra­parton síkos időben, netán „befödött” egy ablakot. (Máshol betörik, beütik az ablakot labdával, vagy gu­mipuskával, Egerben befód- ják. Nem néztem utána, hogy tá j szótárunk szerkesz­tői figyelemre méltatták-e ezt a kifejezést, mindeneset­re szívet szomorító folt egy ilyen cikcakkos lyuk az ab­laküvegen.) Akárhogy is, rontó Pál kijárt minden esetben, mintha ez a rontó Pál valóságos Rontó Pál lett volna valamikor, a rossza­ság mintaképe, akire hivat­kozni lehet adott esetben a késői utódok előtt nemze­dékről nemzedékre. Hát ez a Rontó Pál csak­ugyan volt. Illetve volt is, meg nem is. írott ember volt Rontó Pál, Gvadányi József irta, Mária Terézia nyugalmazott lovasgenerálisa, aki mint a Firenzéből ideszakadt Gua- dagni család sarja, 1723-ben született. Tízéves korától az egri jezsuita gimnázium diákja volt, s mind az öt osztályt kiváló eredménnyel végezte. Életrajziról megemlítik, hogy igen eleven eszű diák volt, előfordult, hogy egyetlen óra alatt száz latin distichont is írt jókedvében, ami nem kis teljesítmény még akkor Hubay Miklós: Fiatal nők kékben és pirosban (Szerda, 20.20.) Az egyfelvonásos tragédia közvetítése a szegedi Nemzeti Színházból, felvételről. Az egyfelvonásos a sötét emlékű 1944-es időszakba viszi el a nézőt — két lány és egy fiú történetén keresztül mutatva be a fasizmus embertelensé­gét, amelyben a legszebb em­beri érzéseit is tönkremennek, katasztrófába torkoltának. A történet a fiú lakásán játszó­dik, ő azonban elhatározza, hogy nem tesz eleget a behí­vóparancsnak. élni akar. a háború nem az ő háborúja. A furcsa cím a lányokra utal: egyikük a rendőrség által ke­resett „kommunistagyanús személy”, akinek ismertetője­le: kék ruhás, barna hajú. A régebben az irodalmi színpa­don bemutatott darab fősze­repeit Demjén Gyöngyvér, Liska Zsuzsa és Kiss István alakítják. embertelenségét, fékezhetet- len vadságát, Gelsemina buta kiszolgáltatottságát, a „bo­lond’ tehetséges féktelensé­get. A művészi, nagy távla­tokat felölelő alkotás miniden bizonnyal ma is élményt je­lent. Gelsominát a rendező Fellini felesége, Giulietta Masina alakítja. Delta __________j (V asárnap, 18.35.) Ezúttal egyetlen műszaki újdonságot ragadunk ki a Delta érdekességei közül — ám annál jelentősebbet. Egy új magyar találmányt, ame­lyet Geilért Károly, egy mis­kolci lakatosmester alkotott meg, pontosabban — mester- emberszmten — talált ki. Ez a találmány olyan jellegű, hogy a műszaki tudomány nem is sejtette a módszer le­hetőségét, egy gépész-szak­ember említette meg, hogyha meg kellene alkotni a talál­mány elméletét, ez egy jól felszerelt tudományos inté­zetnek nyolc-tíz, évébe kerül­ne. A gép maga viszont léte­zik, működik! Miről is van szó? A sokszögesztergáról. Egy esztergagépről, amely ké­pes sokszögű forgóstestek előállítására, például nyolc­szögletű vagy éppen ellipszis keresztmetszetű tengely ké­szítésére, éspedig egyetlen művelettel! A közismertnek tekinthető forgácsoló techni­kában régen erre nem volt mód. Egy nürnbergi kiállítá­son mutatták be a talál­mányt, s nyomban mintegy húsz világcég jelentette be érdeklődését. Az NSZK-beli Fortuna Werke — a világ egyik legjelentősebb szer­számgépgyára — nyomban el­vitte a két létező gép közül az egyiket. Mert csak kettő van belőle mindössze! Igen. kettő, noha a szabadalmat mór két éve megadták a ta­lálmányra. Ezt a kettőt is a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat készítette el. Hihe­tetlen, de nem található egy olyan vállalat, amelyik vál­lalná a gyártást. sem, ha tudjuk, hogy egy distichon mindössze két sor­ból áll, egy hatlábas (hexa­meter) és egy ötlábas (pen­tameter) sorból. Kora ifjúságában beállt katonának, részt vett a har­mincéves háborúban és negyvenhat évi katonáskodás után 1783-ban nyugalomba vonult. Életét ezután az írás­nak szentelte, s rendkívül termékenynek bizonyult. 1790-ben jelent meg egyik legtöbbet emlegetett műve: Egy falusi nótárius budai utazása. Hőse, Zajtay Ist­ván, Peleske község jegyző­je útnak indult Budára, sok kaland után meg is érkezik, s megdöbbenve látja, hogy a magyarok mennyire mai- molói az idegen divatoknak, viseletben és szokásokban. HÁROM ÉV múltán Po­zsonyban jelent meg egy yjabb költői elbeszélése, a kor szokása szerint a követ­kező kígyótekervényű cím­mel: „Rontó Pálnak, egy magyar lovas közkatonának és gróf Benyovszky Mór' - nak életek, földön, ten; - reken ólmélkodásra m? .ó történettyeiknek s vég1’. - vitt dolgaiknak leírása, n lyet hazánk dámáinak ke l- vekért versekbe ioglalt gi jÍ Gvadányi József lovasgei. > rális.” A tizenkét énekből ú ó versezet eg}-ügyü leiiá a Rontó Pál életeitek, kinek s anyja Sárkány Judith, k - resztapja Tüzes András ; resztanyja Aczél Kata, s a i születésekor egy kard ala i anyajegyet hoz világra a szíve fölött, amiből nyilván­való, hogy katonának kell lennie. Persze a fiú nem akart tanulni, inkább gyü­mölcsöt. lop. később betör egy kalmárhoz a pénzééit, aztán egy vak koldushoz szegődik, de árokba gurítja és otthagyja gazdáját, mert nem ad neki eleget enr.i. Végül katonának áll s küzd a poroszok ellen. Persze a. katona akkor nem a hazáért harcol, legfeljebb a vitézi névert, meg a zsákmányé t. „Látván több pajtásom érvén kvruczokat Nem vágják, hanem csak fogdossák azokat Pénzekből megfosztják, lovukat elveszik Tiszteknek óráját, pixissót elteszik. ö is utolér egy menekülő főstrázsamestert: Kardomnak lapjával megcsaptam a hátát Mindjárt is hallottam itt illy kiáltását: Pardon Krigsz kamerád! Nyojtotta erszényét, Óráját is; hogy az arany, láttam fényét. Később kilövik a lovát alóla, s olyan rósz gebét ad­nak helyette, hogy bánatá­ban — átmegy az ellensége hez. Vesztére, mert elfogják és halálra ítélik, de az akasz­tófa alatt „pardont kap”. Lengyelországba szökik, ott gróf Benyovszky Móric se­regéhez szegődik. Fogságba esik gazdájával együtt, majd sok szibériai didergés és vi­szontagság után megszök­nek Kamcsatkából, Párizsba mennek, majd Becsbe. A RAMCSATKAI hajd­úinak szívet és gyomrot fa­csaró részletét így írja le Gvadányi: mikor már min­den élelem elfogyott és Ron­tó Pál is megrogyott, kérdi tőle gróf Benyovszky: miért lézengsz, mint tavaszkor a légy? Rontó így válaszol: Eddig azt tartottam, hogy a zab kenyérnél Nincs rosszabb étel és a sváb krumpérnél. De sárga csizmámat, hogy kéntelen lettem Halzsírba megfőzni, aztán abból ettem, Ö, milly nehezen ment talpa le torkomon. Mert olly fojtás vala, bár nem ettem mohon, Hogy mind a két szemem az erőlködésbe Kldüllyedt, mint juhnak, ha esik döglésbe, Megrekedt gégémben, már csomoszló fával Le akartam nyomni, mégis nagy munkával Gyomromba taszítám. de nem kis erővel, A flintámba levő szokott vas vesszővel. Persze a technika és az íz- lás fejlődik. Ez jár az em­ber esz-ébe. ha látta Chap­lint Aranyláz című filmjé­ben. amint egy bakancsot falatozgat és a levált talp faszögeit utánozhatatlan elő­kelőséggel szopogatja le. Végre is hazaér Rontó Pál Miskolcra, de mór nem ta­lálja életben sem szüleit, sem ismerőseit. Pénze volt. elméne Eger városába Egy szép házat megvett olt a Ráczutczába Két szép szőlőt is vett és három réteket Földeket, mellyekbe jó bőven vethetett; Tízezer forintot adott uzsorára, Jól élt, nem is szorult mások asztalára. Tehát kezdte mint gyü­mölcstolvaj, folytatta, mint cégéres gazember, aztán csa­tában verekedett, hadizsijk- mányt ejtett nem is keveset, s végül, mint tiszteletremél­tó agg uzsorás halt meg Egerben. Hogy ezt a kiváló jellemű férfiút miért tette versezete t utolsó hat sorában Gvadá- ’ nyi Eger város cipőjébe, nem tudjuk. Valószínűleg diákkö­ri élményei kísértették meg. Nosza, megindult a kere­sés, találgatás Egerben: Az országúton ] (Szombat, 22.10.) Magyarul beszélő, olasz film, az Éjszakai előadás cí­mű tv-sorozat legújabb darab­jaként. Több mint tíz éve (1958-ban) mutatták b<-; ha­zánkban Fellini máig emlé­kezetes filmjét. A mű a tár­sadalom periféri ójára viszi el a nézőt, az országúira, ahol az elesett hősök: Zampano, a vándorartista (Anthony Quinn alakítja), Gelsomina, az együgyű csúnya lány, akit Zampano a szó legszorosabb értelmében vásárolt meg szü­leitől és a „bolond” (Ruchard Basehard) keserves-kietlen sorsát, vándorlását mutatja be a film. Fellini ezt az el­vont viszonyt tágítja társa­dalmi méretűvé, Zampano óráig az Egészséghéz utcai ren­delőben. Rendelést időn kívül az általános orvosi ügyeletén (Bajcsy-ZsiiinszUy utca). Hétfőn 19 órától kedd reggel 1 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcában. Gyöngyösön: szombaton 14 órától hétfő reggel 7 óráig a Il-es számé kórházban (Juhai utca, telefon: 16-36. 16-44). Gyermekorvosi ügyelet; vázai1« nao délelőtt 10 órától 12 óráig a Puskin utcában, ii.eion: 16-36, 16-44. Hat- auDan: szombaton 12 órá­tól hétfő reggel 7 óráig a ren- előinté'"Uben. (Telefon: 10-94.) uendeies gyermekek részére is. r "p;,; fejlődnek az új-.li'.ötl állatok az Állatkertiben. Az Írisz, Zorrú és Muszta nevet kapták az orosz'inkjl'jk'ók. (MTI foto — E ín ’.vő . me lelvetéltb élt-e. ki volt, ki látta? Akadtak a múlt században s még a század elején is öreg emberek, akik szót vál­tottak vele, sőt paroláztak is, csak éppen az volt a baj, hogy az egyik szerint a Szá­lában, mások szerint a Csur­góban, vagy a makiári hós- tyán lakott. Végül aztán jöttek a ku­tatók, irodalomtörténészek, s közülük Széchy Károly ki- kutatta-kimutatta, hogy Gvadányi két alakból gyúr­ta össze Rontó Pál figurá­ját, egy Erdélyi nevű hu­száréból s egy Wlokolinszky nevű, Szibériát is megjárt kalandoréból, akik itt ráír­ták Egerben Gvadányi diák­korában. Hát ilyen írott-gyurott ember volt. Rontó Pál. El­gondolni is borzasztó, mire képes egv öreg lovasgenerá­lis „hazánk dámáinak ked­vekért.” Dr, Kapor Elemér 1970. január i7., swmlmí

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents