Népújság, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-17 / 14. szám

TTOOMiW ÉS TECHNIKA... «JUDO** A NŐ­TUDOMÁNY ES A tv-nézés egészségtana Az orvos; sajtó az Uloooi időben egyre gyakrabban fog­lalkozik a tv-nézés hatására előforduló kellemetlenségek­kel, ártalmakkal, különös te­kintettel a gyermekekre. Ko­runk e nagyszerű vívmányá­nak széles körű szórakoztató, nevelő, ismeretterjesztő és tájékoztató szerepe ma már pótolhatatlan, de kétségkívül elővigyázattal kell ébrünk e lehetőséggel. A veszélyeztetett szervek közül első helyen a szem áll. A tv-kép nagy fényintenzi­tással villogó képelemek összeolvadásából keletkezik. A fluoreszkáló képernyőre való koncentrálás, a fekete- szürke-fehér, mozgó, kismé­retű, viliódzó képek nézése rendkívüli megterhelést je­lent a szemnek. Ez sokszoro­sára is növekedhet váratlan ^villanásokkor képhibáknál, amikor a fény hirtelen villa­násszerűen felerősödik. A tv nézése különösen nagy fel­adatot ró a szem alkalmaz­kodóképességére és a látásra, ha a szemlencsének bármifé­le fénytörési hibája van (pl. kancsalság esetén). Tény, hogy a gyakori tv-nézés hatá­sára a szem, látásfunkciója megváltozik, sok esetben — különösen gyermekeknél — kifejezetten romlik. Leggya­koribb panaszok: fejfájás, lá­tászavarok, fáradtság, szem- káprázás. kötőhártyagyulla­dás. A tv-nézés közben fejfá­jással párosuló hányinger — különösen idősebb emberek­nél fordul elő — kezdődő glaukomára (aöld hályogra) utal. Ha nagyon ritkán is, de megesik, hogy a csikóssá váló tv-kép epilepsziás roha­mot vált ki. Angol kutatók véleménye szerint egészséges ember na­pi másfél órát s egyszer he­tenként 4—5 órát nézheti a tv-t károsodás nélkül. Na­gyon lényeges, hogy ne sötét szobában üljünk a képernyő előtt, hanem alkalmazzunk ún. derítőfényt, lehetőleg a készülék mögött elhelyezett, nem tül erős lámpa segítsé­gével. Fontos dolog a készü­léktől való helyes távolság betartása is, ami három és öt méter között a legmegfele­lőbb. A hallószervet a ív arány­lag kevésbé terheli meg, köz­vetlen károsodást legfeljebb a készülék állandó „bömbol- tetése” okozhat. Ma már olyan készülékek is kerülnek forgalomba, amelyhez annyi miniatűr fülhallgató csatla­koztatható, ahányan nézik a műsort. A túl „szorgalmas” tv-nézőknél eiőbb-utóbb be­áll az idegrendszeri fáradtság. És minthogy a pihenésre nem jut elég idő, mivel az ártalom a hét majd minden napján megújul, idegrendszeri pana­szok, nyugtalanság, szoron­gás, türelmetlenség, fejfájás stb. jelentkezni. E tünetekre az orvosi irodalomnak már külön elnevezése is van: tv- betegségként emlegetik. A tv különösen azokra a gyermekekre van nagy hatás­sal, akik a műveltség dolgá­ban, indulati és ösztönéletük­ben. képességeik tekintetében gyengébbek. Minthogy az ilyen gyermekeknek szinte egyedüli & mély nyomokat hagyó szellemi tápláléka a tv, világos, hogy komoly ár- tamakkal kell számolni az egyén és a társadalom szem­pontjából egyaránt a túlzott „tv-fogyasztás” esetén. Míg a rádióhallgató nyu­godtan tesz-vesz és mozog a lakásban (a hordozható rá­diók elterjedése óta akár a ház körül is), a szabadidejét tv-nézéssel töltő ember szinte mozdulatlanul ülve vagy féle­ve figyeli a képernyőt. Gyer­mekeknél ez odáig fajul, hogy a szabadban űzött sport, a já­ték, kirándulás helyett a fia­talok nagy része a tv-készülé- kék előtt görnyed. A mozgás elmaradásának hatása csak hosszabb távon jelentkezik s rendszerint kihat az ember egész életére. Az állandó ülés csökkenti a végtagok vérellátottságát, és feltételezhetően (habár még orvosilag nincs igazolva) fokozza a trombózis veszélyét is. Ajánlatos tehát óránként legalább egyszer felkelni a székről és erőteljesen meg­mozgatni a tagjainkat. Idő­sebb embereknek az tanácsol­ható, hogy a tv előtt ülve rakják magasra a lábukat és lazítsanak meg magukon minden szorító ruhadarabot. Ha a rossz vérellátás fokozott izgalmi állapottal párosul, szivműködési zavarok is be­következhetnek az emberi szervezettjén. Sajnos sok családban a táp­lálkozási szokásokat is a mindennapi tv-műsorhoz ido­mítják. Nemegyszer a tv ké­pei és hangjai mellett folyik a kapkodó, fegyel mezeden táplálkozás, vacsora helyett sokszor „csak bekapnak valamit” a tv-ra­jongók. Ezzel az amúgy is sok problémát okozó emész­tési zavarok újabb momen­tummal szaporodnak. (Az Egyesült Államokban odáig fajult a helyzet, hogy olyan ételt hoznak forgalomba, amelyet sötétben, a tálba né­zés nélkül is el lehet fogyasz­tani. Franciaországban vi­szont országos akciót indítot­tak: a gyerekek evés közben me nézzék a tv-t!) Már a televíziózás kezdeti éveiben felmerült a kérdés: nem ártalmas-e a képcső su­gárhatása az emberi szer­vezetre? Nos, azóta egyértel­műen megadták a szakembe­rek a nemleges választ, bebi­zonyítván, hogy a világító számlapú órából több sugár lép ki, mint a tv-készülékből. A színes tv-készülékekkei már más a helyzet, ott való­ban igen intenzív a kisugár­zás, éppen ezért fokozott gon­dot fordítanak áz ellene való védelemre, de még így sem javasolják, hogy a nézők két méteren belüi helyezkedjenek el a képernyő előtt. Az elmondottakból azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy bizony csínján kell bánni a technika adta lehetőségekkel — s ez nemcsak a televízióra vonatkozik —, nehogy egész­ségünk lássa kárát a szerte­lenségeknek. Bernélhetóleg megérjük, hogy a vásárolt tv- készülékekhez nemcsak mű­szaki utasítást fognak mellé­kelni, hanem egészségügyi, pszichológiai tanácsadó füze­tet is. *3 8: Modern bútorok — műanyagból. Á géztörvény utón... Veszélyt jelző szag A gáz hasznos fűtőanyag, de nem veszély­telen. Gyullad, robban, s — főként a városi gáz — mérgező is. Érthető, hogy elterjedésé­vel egyre jobban előtérbe kerül a biztonság, a balesetek melőzése. A gáztörvény, amelyet nemrég fogadott él az országgyűlés, kellő teret szentelt a biz­tonságtechnikai problémáknak is: „... A gázvezetékbe, a közterületeken lévő elosztó­vezetékekbe csak olyan szagosított földgázt szabad juttatni, amely az általánosan hasz­nált fogyasztóberendezésekben biztonságosan és gazdaságosan használható fel...” A szagosító anyag jelzi az embernek, hogy környezetében megjelent az egyébkent színtelen, szagtalan földgáz, és azonnal csele­kedni kselL Szigorú rendszabályok A földgáz szagosítását a Kőolajvezeték Vállalat végzi, amely -nemcsak megépíti a távvezetéket, hanem gondoskodik a gáz táv­vezetéki szállításáról, a propán-bután palac­kok töltéséről és értékesítéséről is. Igen szi­gorú szabályok írják elő, hogyan kell elvé­gezni a szagosítási műveletet. Veqsésen, ahon­nan ellátják a budapesti fogyasztókat, alkal­munk volt meggyőződni erről. Láttuk a ma­gas műszaki színvonalon elkészített adago­lót. amely óramű pontossággal működik, s — a vezetékrendszerbe, a gázmennyiségnek megfelelően — csepegteti az etilmerkaptán nevű szagosító anyagot. Ezer köbméter gázba 16—18 gramm etilmerkaptán kerül, ezt rög­zítik a naplóba is. A következő állomáson, ahol ismét adagolnak szagosító anyagokat, ugyancsak pontosan naplózzák a folyamatot, sőt vissza is igazolják. A nagyfogyasztóknál pedig vizsgálják a szag' Intenzitását. Ha valahol nem érzik a vészjelző illatot, azonnal intézkednek. Előfordulhat, hogy a kellemetlen szagot nem éra az ember, a gáz mégis jelen van környezetében. Ez különösen szabadban tör­ténhet meg. — főként vezetéktörésnél. A nagy- molekulasúlyú etilmerkaptání ugyanis a föld kiszűri, a kismolekuiasúiyú földgázt pedig átengedi. A szagosítónak ilyen, s hasonló ne­gatív tulajdonságai tették szükségessé a ku­tatást, más anyag alkalmazását. Az etilmerkaptán nemcsak a biztonságos­ság oldaláról nézve nem a legtökéletesebb szagosítóanyag: meglehetősen gazdaságtalan is. Könnyen reakcióba lép a szolgáltató rend­szer szerkezeti anyagaival, tehát korrodeálja, í'ongálja a vezetékeket, a sokszor nagyon drága műszereket. Csökkenti valutánkat is, hiszen nyugati országokból hozzuk be. Az új szagosítóanyag a tetrahidrotiofén (THT), amellyel ki akarják szorítani a mer- kaptánt. Sokkal több jó tulajdonsággal ren­delkezik, mint elődje. Kevésbé oxidálja a fémes elemeket. Nem egyesül gyorsan a föld egyes alkotó elemeivel, tehát nem vész el könnyen, nem rongálja a berendezéseket. Kis mennyiségben is jól érezhető, és egyáltalán nem mérgező. Kedvező a fagyás- és forrás­pontja is. S végül, de nem utolsósorban, az sem elhanyagolható tény, hogy a THT itt­hon is előállítható. A THT használata kétségtelenül jobban véd az alattomos veszélytől, mint a merkap- tán. Ám teljes biztonságról így sem lehet szó. A szakemberek szerint az, hogy a sza­gosítóanyag kifejti-e a várt hatást, több té­nyezőtől függ. Így például még attól is, hogy milyen a levegő nedvességtartalma, vagy a kellemetlen körülmények közé került ember szaglóérzéke. Az ezer köbméter gázba tett 16—18 gramm szagosítóanyag azonban olyan erős szaghatást eredményez, amely — külö­nösen zárt helyiségben — még a kevésbé jó szaglású embereket is figyelmezteti: csele­kedni kell, ki kell nyitni az ablakot, le kell zárni a csapot, azonnal hozzá kell kezdeni a hiba kijavításához. Magyar szabadalom A THT-t nem mi fedeztük fel. egyes nyu­gati országokban már használják. Nálunk, a felhasználó a siófoki Kőolajvezeték Vállalat megrendelésére, a veszprémi Nehézvegyipari Kutatóintézet vizsgálta a THT-t, összehason­lítva azt a merkaptánnal. Az anyag' hazai, nagyüzemi előállításával a Péti Nitrogénművek foglalkozik — magyar szabadalom alapján. A kísérletek még nem fejeződtek be teljesen, de máris nagy az ér­deklődés a THT iránt: csehszlovák és szovjet szakemberek kifejezték, szeretnék a nálunk vásárolt tetrahidrotioíennel szagosítani a gázt. Szegedi Nándor Mit ad a tudománynál« a súlytalanság ? A szovjet szakemberek sze­rint az orbitalis űrállomások megépítésevei olyan technikai folyamatokat lehet majd meg­valósítani, amelyekre a Föl­dön nincs lehetőség. A világ­űrben például ideálisan pon­tos geometriai figurákat lehet majd önteni, üveg és fémgo­lyókat, mert a folyadékok — köztük a folyékony üveg és a fém is — a súlytalanság ál­lapotában pontos gömb alakot vesznek fel. A szakértők szerint idővel létrejönnek majd az orbitá- lis műhely-űrállomások, s ak­kor az öntésnél a felületi fe­szültség erőit kihasználva rendkívül szilárd cs hőálló habüveget, habosított műanya­got lehet gyártani. Olyan anya­gokat hozhatnak tehát így lét­re, amelyek forradalmat idéz­nek elő a jövendő űrhajózási technikában és űrhajó-építés­ben. Megtalálták Tarquinai etruszk főváros kikötőjét A rómaiakat megelőző etruszk kultúrát eddig a sírkamrákban talált festményekről és tárgyak­ról ismerték. A halál vilá­gában gyönyörű freskók be­széltek egy élő és viruló metro­polisról, Tarquiniáról, amely egy magaslaton épült* Ez volt a leg­előkelőbb etruszk város és ha­gyományai olyan erősen életk az akkori Olaszország e térségé­ben élő emberekben. Mint az antik világ sok más tengeri kereskedelmi városköz­pontja, Tarquinia sem közvet­lenül a tenger partján épült, hanem attól mintegy öt kilo­méterrel beljebb, a szárazföld egy biztonságosabb magaslatán. A régészek előtt azonbah is­meretes volt, hogy a városhoz tartozott egy kikötő is: ennek romjait találták most meg. Megállapították, hogy e terü­leten már az i. e. 6—5 század­ban virágzó kikötő állt, amely­nek hosszú útjai és utcái, köz­épületei, raktárházai, lakóépü­letei sokkal nagyobb területen helyezkedtek el, mint a ké­sőbb itt létesült római tele­pülésnek. A jelenlegi ásatások hatalmas falakat tártak fel, lakóházak, egyr hatalmas mauzóleum ma­radványai kerültek elő, továb­bá egy bronzoltár és négy fel­iratos tábla. A sivatagi lakók vízellátása Fékezés radarral Egy kis radarkészülék tálán már hamarosan meg tudja akadályozni az összeütközéseket és az autók egy­másba csúszását. A heilbronni AEG- Telefunken villamossági művek leg­újabb műszaki újdonsága a felső ké­pünkön látható Gallium-Arsenid- Gunneffektdiode, CGY, amivel mik­rohullámú oszcillátorokat lehet fel­építeni. Felhasználási lehetőségük egyik szemléltetéseként egy vasúti modell fékberendezésének elektro­nikus irányítását mutatták be a na­pokban a sajtónak. A tölcsér alakú sugárzóból reflektálódó radarjelzés frekvenciája megváltozik egy aka.- dály megközelítésekor. A jelzést az antenna újból felfogja, ami azután egy körforgón keresztül bejut a ve­vőként szolgáló mikrohullámú de­tektorba. A detektor állal kibocsá­tott egyenfesr.ültség szabályozza a motor irányítóid* ami* ümj he lehet állítani, hogy a jármű, bizonyos, előre meghatározott távolságra meg­álljon az akadály elöli. a vizet. A Tudományos Aka­démia már kidolgozta az ás­ványvizek gazdaságos édes­vízzé tételének a módszerét is. Különösen sokat várnak az elektrodialízis berendezéstől: ebben különleges membráno­kat helyeztek el, amelyek elektromos egyenáram hatá­sára képesek átereszteni a vízben oldott sók ionjait. így a membránok között áteresz­tett víz édesvízzé alakul, A Szovjetunió legnagyobb ipari elektrodialízis berende­zése máris dolgozik a Balhas tótól északra: naponta 200 ezer liter édesvizet állít elő. 1#70. január 17* &aosnba.i TUDOMÁNY í> J(KÁ 1UD0MÄNY ÉS TECHN A kazahsztáni hidrogeoiá- gusok mintegy 6 ezer artézi kutat fúrtak a, köztársaság sivatagjaiban. Ezzel biztosí­tották, hogy a sivatagokban is a szárazságsújtotta körze­tekben levő állattenyésztő gazdaságok elegendő ivóvizet Jzapjanak. Már elkészültek a legelők térképei, amelyeken megjelölték, hol érdemes a de megesik, hagy a csíkossá hol lehet felhozni a föld alól

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents