Népújság, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-17 / 14. szám

IT'detésben száz családnál ÜJSAGHtR: ötvenezer pedagó­gus vett részt az 1970. évi népszám­lálás adatainak ösz- szeirásában, — Reprezentatív összeíró voltara, a népszámlálók kö­zött is azok közé tartoztam, akik minden egyes lakostól nyolcvanhat választ jegyez­tek le. Enyém volt Füzes­abonyban a Csaba, a Zrí­nyi, a Mátyás, a Tarkanyi utca és a János tér: kilenc­vennégy ház, 320 lakos. Sok és rendkívül fárasztó mun­ka volt. Pedagógus vagyok és 63 éves, a téli szünidő na gyón hiányzott. A tanítás, a fárasztó értekezletek után jólesett volna a pihenés, a kikapcsolódás. Egész évben nagy az elfoglaltság, s csak ekkor van lehetőségünk ro­konlátogatásra, utazásra.. . Nem panaszként mondom ezt, mert ugyanakkor sze­mélyes tapasztalatomból tu­dom, más nem tudta volna elvégezni hozzánk hasonlóan az összeírást. — Nem ez az első nép- számlálás, amelyben részt veszek. Apám, nagyapám ta­nító volt s így kerültem ka­tedrára ebben a községben jómagam is. 54 pályázó kö­zül 1931-ben én kaptam meg Füzesabonyba a kinevezést. Azóta itt élek. ismerem az embereket, A közel négy év­tized alatt több generációt tanítottam. A jelenlegi ta­nítványaim szülei laknak a környéken, s ezt azért mon­dom el, mert helyiismeret nélkül szinte hiába fogtam volna munkához. Úgy kel­lett feltenni a kérdést, hogy a legegyszerűbb ember is megértse, válaszolni tudjon az otthon, maradt nagyma­ma is. Mert velük volt talán a legnagyobb baj. Az öreg mamák bizony alig tudták felidézni a gyermekek szüle­lésének pontos dátumát, a velük kapcsolatos többi kér­désre sokszor a választ ma­gam adtam meg. — Az egyik házban siket­néma család lakik. Azt még megérttettem az otthon tar­tózkodó két családtaggal, hogy összeírásra jöttem, de a 86 kérdéssel már nem bol­dogultunk. Segítségért a kö­zelben lakó édesapához for­dultam, aki szívesen vállal­ta is a .,tolmács” szerepét, A másik lakosom Budapestre ment egy egész hónapra. Az * «Jtfi 1 tébe. Őszintén kitarulkoz- tak előttem az emberek és úgy érzem, ez volt ezért a munkáért az igazi fizetség. ★ Bogos László füzesabonyi pedagógus egy, az idei nép- számlálás munkásai közül. Heves megyében 1830 szám­lálóbiztos és ellenőr végezte és végzi ma is a népszámlá­lás nehéz és felelősségteljes munkáit. Legnagyobb ré­szük pedagógus, s mint Bő­gős László is, szinte éjjel- nappal dolgoztak pihenés helyett. Köszönet munká­jukért, amely sok informá­ciót ad majd egész népgaz­daságunknak, társadalmi éle­tünk irányítóinak, amely nélkül elképzelhetetlen a to­vábbi tervezés, az ország gazdagodása, fejlődésünk. (pilisy) Munkáiiriic egszdkott, mindermapoiS ^ látvány a falvak, vá­rosok utcáin az acél.szürke munkásőr-egyenruha. Tizen­három évvel ezelőtt a mun­kásőrség az eil enforrad almi lázadás leverésére kibontako­zó forradalmi harc tüzűben alakult. Megalapítói a népi hatalomhoz hű munkások, parasztok, értelmiségiek. akik — politikai meggyőződésük­től vezetve — önként ragad­tak fegyvert a néphatalmat ért támadás elhárítására. A munkásőrség létrejötté­vel egy új típusú fegyveres erő keletkezett, amely csak a Tróphatahnakra, a szocializ­must építő társadalmi rend­szerekre jellemző. Hogy a nép széles rétegei, önzetlenül, el­lenszolgáltatás nélkül vállal­koznak a forradalmi vívmá­adaiokat csak úgy tudtam tőle beszerezni, hogy valakit megkértem, keresse fel pes­ti rokonainál. Volt olyan család, ahová többször visz- sza kellett menni, mert nem voltak éppen akkor otthon. Este hét óra volt minden nap, mikor hazakerültem és akkor hozzá kellett fogni a további munkákhoz. A sze­mélyenkénti összesítésből négy példányt kellett kitöl­teni. Ebben segített a fele­ségem és fiam is. Éjfél volt, mire végeztünk a napi „adaggal”. A száz és száz adattal teleírt lapok legalább öt kilót nyomtak, amikor lesrámoltam velük. — Az emberek rendkívül kedvesen fogadtak. Szívesen válaszollak minden kérdés­re, amit nagyon régi isme­rősük, tanítójuk tett fel. A hivatalos munka után pedig elmondták személyes gond­jaikat, felelevenítették a gyerekkor szép emlékeit. Láttam, megkönnyebbültek, hogy gondjaik egy részét átadhatták. Tanácsot kértek, igényelték bátorításomat. Sokszor gondoltam arra, hogy- talán gyakrabban is kellene ilyen ..népszámlálási családlátogatás”. Még köze­lebb kerülnénk a gyerekek szüleihez, nagy problémáik között az eligazodásban se­gítene a pedagógus. Beleláttam a családok éle­Negyvennégyen kezdték * ■ • A szerelőcsarnok egyik satupadjánál találkoztunk. Éppen a zuhanyozók alkat­részeit javította. Kezei kö­zött szinte pillanatok alatt váltott a szerszám. Néhány perces beszélgetésre invitál­tam, amit szívesen elfoga­dott. Alacsony, zömök. halk szavú ember Szabó László tmk-lakatos. Immár 22 éve forgatja a kalapácsot, a fo­gókat a Könnyűipari Alkat­részgyártó Vállalat egri üzemében. Tősgyökeres egri. Valamikor Busák műsze­résznél tanulta a szakmát. Aztán jött a háború, a ha­difogság, és minden abba­maradt, Csak a felszabadu­lás után. 1948 karácsonyán térhetett haza. Ekkor szinte újból kellett kezdenie az életét. — Az államosítások után, 1949 elején kerültem az üzembe. Negyvennégyen kezdtük a mimikát. Akkori­ban gépkarbantartó voltam. Főként kézi munkával meg­formált eszközöket készítet­tünk: tepsiivet, zárakat, üst­házak alsó részeit. Kevés volt a gép. Jól emlékszem, összesen három préselőmasina működött. Kezdetben az üzemhez tartozott az öntöde is. Az ötvenes években mint karbantartó oda kerültem. Sokáig dolgoztam a lakatos­műhelyben és fokozatosan „átminősítettek” műszerész­ből lakatosnak. Nagyon meg­szerettem a szakmát, és ké­sőbb, amikor az öntöde ön­álló üzem. lett, visszakerül tem a régi helyre. Ekkor in­dult meg a nagyobb gépest tés. termelés és az egykori kisüzemből nagyüzem lett. Ma víz- és gázszereléssel foglalkozom, de minden ér­dekel és szinte várom, hogy megbízzanak érdekesebb, na­gyobb munkáikkal. — 1967. május 1-én az üzemi ünnepségen megkap­tam a „Könnyűipar kiváló dolgozója” kitüntetést, őszintén szólva nem számí­tottam rá. De nagyon jól­esett, mert éreztem, hogy el­ismerik, értékelik a mun­kámat. A múlt év november 7-én aztán újabb meglepetés­ben volt részem. Az igazga­tói javaslat alapján szak- szervezeti munkásságom el­ismeréseként másodszor is megkaptam a ..Könnyűipar kiváló dolgozója” kitüntetést. Megünnepeltük a. családdal, ők is nagyon örültek a sike­remnek. Ma ötvenkét éves. Az el­telt húsz év alatt szinte minden órája, minden gon­dolata összeforrt az üzem életévéi. Innen szeretne nyugdíjba menni. (mentusz) vekedett az olvasottság és a kulturáltsági szint. 1965. óta tíz kultúrház. és 3400 iskolai férőhely épült. Megyénk minden falujába autóbusz­közlekedés van. A falusi dol­gozók életszínvonala a terv­ben meghatározott ütemben közelített a városi dolgozó­kéhoz. Megyénk élelmiszeriparának néhány jellemzője: A tervidőszakban bekövet­kezett, illetve tovább folyta­tódó szerkezeti átalakulás következtében, az élelmiszer- ipar részaránya tovább csökken. Ezt igazolja, hogy 1966-ban, az összipari foglal­koztatottaknak 19 százaléka, 1970-ben pedig mair csali 17 százaléka dolgozik az élel­miszeriparban. A foglalkoz­tatottak részarányának csök­kenése ellenére, a termelés volumene az ipari átlagot meghaladó mértékben nőtt. így például ma már a me­gye élelmiszeripara adja az országos cukortermelésnek 20 százalékát, a cigarettaterme­lésnek pedig 18 százalékát. A megye sütőipari terme­lése 1969. végére megköze­lítette a napi 120—130 ton­nát, ami azt jelenti, hogy az egy lakosra jutó sütőipari kapacitás meghaladja az évi 103 kilogrammot, ez azonban még mindig alatta van az országos, 114 kilogrammos átlagnak. Az igények kielé­gítése jelentősen megjavult. Az elmúlt négy évben az élelmiszeripar termékössze­tétele kedvező irányba vál­tozott. A dohányiparban a füstszűrös dgarettatermelés részaránya 40 százalékról 95 százalékra, 2,5 milliárdról 5,5 milliardra, a sütőiparban pe­dig a finom fehér kenyér termelése 58 százalékról 93 százalékra emelkedett, A konzerviparban meg­szűnt a gyürnölcskonzeyvek «kiállítása, a szakosodik kö~ Az élelmiszeripar külke­reskedelmi értékesítése je­lentős mértékben nőtt. Na- gyobbmérvű növekedés ta­pasztalható — mintegy 76 százalékos — a paradiesom- konzervből és cigaretta ter­mékből. Jelenleg az Egri Do­hánygyár az ossz termelésé­nek 10 százalékát exportra termeli. A Heves megyei Állatfor­galmi és Húsipari Vállalat 1969. január 1-ével kezdte meg működését. Az átszer­vezés után a vállalat: tevé­kenységi köre lényegesen ki­bővült. A korábbi termelés és értékesítés mellett, most már a vállalat feladatát ké­pezi az élőállat-forgalmazás bonyolítása, ezen belül a vágó- és tenyészállatok fel­vásárlása, az élőállat es hús­export bonyolítása, valamint a korszer nevelés és hizla­lás tekintetében megfelelő szakmai tanácsadás a terme­lőszövetkezetek és állami gazdaságok részére. A vállalat igen jelentős termelési érték volumennel dolgozik, 1969-ben a terve­zett. 320 millió forinttal szembén 387 millió forint tényleges termelési értéket értek el, ami 121 százalékos teljesítést jelentett. Igen eredményesen dolgo­zik a Heves megyei Gabona­felvásárló és Feldolgozó Vál­lalat is. A Bezosztaja búza meghonosodásával, valamint az 1966. évi árrendezéssel, a henyerga Dona-termelésben -, gyökeres változás követke- ■zeit be. A vállalat kenyérsa­bona-felvásárlásd volumene megkétszereződött, és 1969- ben a megyében felvásárolt búzából mintegy 800 vagon plusz tartalék képződött, amelyet exportálnak. A me­gyéből exportra kerülő cu­kor mennyisége viszont csökkent. Az élelmiszeripar termelé­sére jellemző, hogy a terme­lésnövekedés jelentős részét a termelőeszközök korsze­rűsítésével, kisebb-nagyobb rekonstrukcióval, műszaki fejlesztéssel, leorszerü techno­lógiák alkalmazásával, a ter­melékenység növekedésével érte el. A korszerű terme­lési mód alkalmazásának eredményéként. jelentős a javulás a termékek minősé­gében is. Ezt bizonyítja, hogy pl. a konzerviparban az I. osz­tályú főzelókkonzerveik rész­aránya eléri a 99 százalékot, amely 1965-hoz viszonyítva 6 százalékos növekedést mu­tat. Megyénk élehmszeripa iá­nak fejlődési üteme megfe­lel a III. ötéves tervben ter­vezett szintnek. Termékeink minősége és piacképessége kielégíti nemcsak a belföldi, hanem a külföldi igényeket is. A termelés jövedelmező­sége jelentősem növekedett. Végső összegezésként meg­állapíthatjuk, hogy élelmi­szergazdaságunk helyzete stabilizálódott, s a fejlődés üteme meghaladja a III. öt­eves terv altat meghatáro­zott szintet, élelmiszergazda­ságunk ki tudta elégíteni a fejlődő életszínvonal által diktált, magasabb követel- menyeket. Az. exporttermelés az ét* múlt négy év átlagában, de különösem az 1969. évben jó­val túlhaladta a tervezettet. Élelmiszergazdaságunk és ezen belül mezőgazdaságunk erősödését mutatja, hogy az onyitóé rfúdwtaőtlem időjárású évele ellenére is, a termelés volumene és minősége egyre magasabb szinten állandósul, amely az anyagi-műszaki megalapozottság javulásán, s a termelés jobb megszerve­zésén alapul. Az elmúlt négy évet az egész élelmi­szergazdaságban az ésszerű integrációra; specializációra való törekvés jellemezte. Na­gyobb szerepet kapott a jö­vedelmezőség, a gazdaságos­ság, a munkaerő-gazdálko­dás, az árutermelés, amelyek együttvéve a középtávú ter­vektől eltérő termelési struk­túra kialakításához vezet­nek. A mezőgazdasági üzeme­ink szocialista jellegének to­vábbi erősödése, a gazdasági és szervezeti fejlődése, elő­nyösen hatott a falu életére. Folytatódott megyénk terme­lőszövetkezeti parasztságának egységes, szocialista osztály- lyá alakulása. A falun a korábbi rétegződés társadal­mi alapjai megszűntek, s ma ■már döntő szerepet nem ját­szanak. Az élelmiszergazda­ságunkban dolgozó létszám jelentős részét alkotja me­gyénk dolgozóinak. Az e te­rületen dolgozók egyetérte­nek a párt politikájával, és szorgalmas munkájukkal, tő­lük telhetőén részt vesznek annak megvalósításában. Megyénk élelmiszergazda­ságának fellendüléséhez nagymértékben hozzájárul­tak a kommunisták, akiket mindenütt oti találunk, ahol személyes példamutatással át kell segíteni az üzemeket a nehézségeken. Az ú.i gazda­sági mechanizmus bevezeté­sével kapcsolatos előkészü­letek és az ezek során kia­lakított gazdasagpolitikai in­tézkedések a meglevő hiá­nyosságok ellenére is meg­gyorsították a fejlődést, ame­lyek a jövőben feltehetően még inkább éreztetik háta­sukat. nyok fegyveres védelmire, napi munkájuk utón vállai nak fáradalmakat. céh ' geket áldozatot, ez csal olyan társadalmi rendszerben lehetséges, ahol a dolgozó tö­megek egyetértenek a társa dalmi célkitűzésekkel, magú kénak tartják a hatalmat. A munkásőrség a párt köz­vetlen irányításával, a for­radalmi munkás-paraszt kor­mány állami felügyeletével. a többi fegyveres testületekkel való együttműködésben végzi tevékenységét, latja el fon­tos intézmények, létesítmé­nyek őrzését, védelmét, ren­dezvényeket biztosít, részt vesz a közrend és a közbiz­tonság fenntartásában, az ál­lamhatárok őrzésében, elemi csapások idején segítséget nyújt a lakosságnak az élet. az anyagi eszközök mentése­ben, a károk elhárításában, a rend fenntartásában. A speciális feladatok ellá­tására hivatott fegyveres tes­tületek szükség esetén erősí- . tést kérnek és kapnak a munkásőrségtől. Határsérté­sek esetén akcióba lépnek a munkásőregységek is. Több száz munkásőr tulajdonosa a kiválóhatárőr- jelvénynek, i munkásőrök többször " nyújtottak segítséget a bünitetésvégrehajtó őrségnek letartóztatásé helyükről meg­szökött veszélyes bűnözők el­fogásához. A rendőrséggel együttműködésben rendszeres közbiztonsági portyán vesz­nek részt, ily módon iközre- működnetk a bűn-csel ekmé- myak megelőzésében, a gaz­daság, a közrend megsérté­sének elhárításában, ifjúság­védelmi ég más rendőri fel­adat ellátásában. Erdőtüzek. olajkitörések, árvíz esetén a munkásőröli mindig az elsőik között siet­nek a lakosság segítségére. Sokan kaptak kitüntetést kö­zülük az elemi csapások kö­vetkezményeinek -elhárításá­ban tanúsított nagyfokú áldo­zatvállalásért. Kik ezek az emberek, akik önzetlenül vállalnak áldoza­• -kai a köz érdekék-ii? — : l- ,í. 1 il‘í akaratlanul a é, — i'.s S-'-'toAtol-j1'. kívül iáigZj- k;g •.?!«,I, :K il .CÜiö.ll n i J k,í, 01V C ■- l ! bU U i J i 011 l'ű ifi ; >- u ■ Túlny 'ó többségűit kötél súgói pontosan, fegyelmez’ - ten teljesítő gyári mun:- temuics/'jY. , vc/eii pare . •műszáki értelmiségi, hivat.', dolgozó. De van között’ gyárigazgatú. egyetemi tar . művé«/ és operaénekes. •••;•- szóval a társadalom nt > ■ rétege. Évente sok ezren öltik :: gukra a munkásőr -egyenn hát. s szerelnek le. Illetve , n u Intik tar tai ékállo má n y A szolgálati idő öt év, ip: .rancsnoki beosztásban nin.. időmeghatározás). A mosta nában zajló ünnepélyes évzá­ró és évnyitó ég vséggy ülései; tanúsítják, hogy a szolgálati idejüket letöltött munkás- őrök nehezen válnak meg a .16 elvtársi és baráti légköri biztosi tó kol lek ti vaktól. A munkásőrök testületi fel­adatai nem zárulnak le a ki­képzési és- szolga lati kötele­zettségek .teljesítésével. A testületben folyó szocialista versenymozgalom egyik leg­fontosabb értékelési szem­pontja a termelőmunkában való részvétel minősége és a? emberi magatartás. A terme­lésben közvetlenül' részt ve­vő munkásőrök nagy többsé­ge szocialista brigádtag., so­kan közölük brigádvezetők. A gazdasági ’ vezetés a legtöbb helyen intézményesen tá­maszkodik a munkásőr-kol- lektívákra. Tájékoztatja őket az üzemi feladatokról, számú segítségükre. A párt-, állami, gazdasági vezetés éppen ezért nagyfokú megbecsülésben ré­szesíti a munkásőröket. A -munkásőrök tevékeny­" ségében egyre inkább kifejeződésre jut a lényeg, elsősorban nem fegyveres emberek, hanem a békés épí- temunka. az alkotás emberei, akik áldozatot vállalnak azért, hogy népünk bizton­ságban éljen. (B. Gy.j Britten a bábszínházban lata megkezdte B. Britten „A pagodák hercege” c. zenés báb-pantomimjának próbáját. Rendező: Szőnyi Kató, díszlet­tervező: Koós Iván, bábtervező: Bródy Vera. A szöveget Szi­lágyi Dezső alkalmazta bábszínpadra. A magyar ősbemutatóra és a bábszínpadi világpremierre meghívták Benjamin Brittent is. (MTI foto — Keleti Éva felv.) Ujcikkbemufatő Moszkvában Az Blektroimpex Külkeres­kedelmi Vállalat az idén a szocialista export 7—8 szá­zalékos, a tőkés piaci érté­kesítés 14 százalékos növelé­sét tűzte ki célul. Az export ilyen számottevő fokozása hatékonyabb piaci munkát kíván, ezért az éves tervek­hez a szokásosnál is széle­sebb körű piackutató és ki­állítási program csatlako­zik. Az Blektroimpex ez év el­ső felében a Hungexpo szer­vezésében részt vesz a lip­csei, a kairói és a milánói nemzetközi vásáron, önálló vállalati bemutatót rendez februárban a libanoni Tri- poliban, ahol lényegeben teljes áruválasztékát felso­rakoztatja. Márciusban Ber­linben ixmeretkozlá, audiovi­zuális oktatási eszközeiből nyílik kiállítás. Áprilisban Brüsszelben rendez az Elekt- roimpex a berlinihez hason­ló, de kisebb méretű bemu­tatót. A vállalat április közepén rendezi meg Moszkvában évente szokásos újeikkbemu- tatóját. Mivel legfontosabb piaca a Szovjetunió, a szov­jet szakköröket minden év­ben tájékoztatja új árukíná­latáról. Most helyet kapnak ezen a kiállításon a korsze­rű kivi telü elektroakusztikai berendezések is. CM TI) RW0. január 17.» szombat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents