Népújság, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-16 / 13. szám

A tudomány jövő évtizede Az orvostudomány: egészségtudomány Dr. Gegesi Kiss Pál orvos, akadémikus, egyetemi tanár, az MTA elnökségének tagja: Álz orvostudományt — úgy vélem — helyesebb lenne egészségtudomány elnevezés­sel jelölni. Ma az a kutató korszerű, akinek figyelme döntően a meglévő egészség megvédésére és ezzel együtt a baj, a betegségek megelőzé­sére irányul. Mennyi bajt, aggodalmat, szorongást, fáj­dalmat. mennyi költséget, sőt mennyi idő előtti halált le­hetne megelőzni, ha az orvos­tudományok elért elméleti és gyakorlati eredményeit telje­sen át lehetne vinni a min­den család, minden ember mindennapi életében való fo­lyamatos alkalmazásra. A3 orvostudományok által elmé­letileg megoldott kérdések közül csak néhány olyant emelek ki, amelyeknek álta­lános alkalmazását szeretném megvalósítva látni az 1970— 1980 közötti évtizedben. A' csecsemők és kisgyermekek helyes táplálása, helyes testi és lelki „nevelése”: gondo­zása. szoktatása, tanítása, ok-; tatása mind a családban j mind a családon kívüli kö­zösségekben, mind a társa­dalom széles életében.' Ugyanígy szeretném megva­lósítani a felnőttek minden­napi életélésében a tudomá­nyok által elért eredmények hasznosítását. A megfelelő életritmus beállítását: a mun­kálkodás, a pihenés, az üdü­lés, a szórakozás egészséges váltogatódásának érvényesí­tését az emberi életnek mind. az egyes nap­jaira, mind év­tizedeire vonat­koztatva. Kell- e itt hangsú­lyoznom a túl­zott alkoholfo­gyasztás, a do­hányzás, a nem megfelelő táp­lálkozás, a nem megfelelő pihe­nés, üdülés, az éjszakai, a hét végi szórakozásokkal való hajszoltság ártalmait? Azt szeretném, ha a mi „ember- központú” társadalmunkban az 1970—1980 közötti évtized­ben e kérdésekben elért or­vostudományi ismeretekből minél több véglegesen ál- menne az emberek minden­napi élete gyakorlatába. Ami az orvostudományok elméleti jellegű munkáját il­leti, a kutatójának van né­hány nagyon súlyos „adós­sága” az emberek, az egész ■világ iránit. Talán első hely­re teszem, mint megoldható kérdést, az ún. érelmeszese­dés kérdését. Az eddigi kuta­tások eredményei mintegy előkészítették a következő évtizedre e súlyos és úgyszól­ván minden idősödő embert fenyegető probléma megoldá­sát. E kérdés végleges tisztá­zása sok szívhalál, sok agyi halál, sok szívbaj, sok vese- baj, sok idegrendszeri és ér­zékszervi betegség megoldá­sát hozza majd. A megoldásra elméletileg mintegy előkészített másik kérdés az ún. „vírus-problé­ma”. Mind a vírusok szapo­rodására. terjedésére, az élő szervezetben való megtapa- dásiára, az ekként megbetege­dett szervezet gyógyítására, sőt a megbetegedés megaka­dályozására irányuló kutatá­sok eddigi eredményei olyan reménykeltők, hogy el tudom képzelni az 1970—1980 közöt­ti évtizedben a kérdés elmé­leti általános megoldását. Ide sorolom az interoferonra, a sejtekben keletkező általá­nos védő ellenanyagra vonat­kozó kutatásokat is. Nem látom megnyugtató­nak az emberi rák. valamint az emberi fehérvérűség mi­benlétére, gyógyítására, ke­letkezésének megelőzésére irányuló kutatások eddigi eredményeit. Az eddigi ered­mények nem azt mutatják, mintha 1970—1980 között az emberi rák és az emberi fe­hérvérűség kérdése megol­dásra kerülne. A végleges megoldáshoz még a további évtizedekben az eddigieknél sokkal nagyobb anyagi, fel­szereltség! és szervezettségi feltételek biztosítására volna szükség. Talán 1970—1980 kö­zött felismeri az emberiség, hogy a katonai kiadásokra, a háborús ft'készültségre, a vi­lágon levő feszültség fokozá­sára fordított milliárdok hasznosabban volnának fel- használhatóik ilyen célra. Az anyagi ráfordítottságon, a felszereltségen és szerve­zettségen túl bizonyos foltig a technikai eredmények al­kalmazásától is függnek majd az 1970—1980 közötti években az átörökíthető betegségek kérdése kutatásainak ered­ményei. Ebben az évtizedben az átörökíthető készségek, ké­pességek — ideértve az átö­rökíthető kóros készségeket — vizsgálataitól, elsősorban a kromoszómavizsgálatoktól komoly eredmények várha­tók az embergyógyászat szempontjából is. Meg vagyok győződve ar­ról is, hogy az orvostudomá­nyok. telhasználva más tudo­mányágak : az általános bio­lógia. a kémia, a fizika, a technikai, műszaki, kiberne­tikai tudományok eredmé­nyeit. az orvoskutatók mind a kórismézéshez. mind a gyógyításhoz, mind a beteg­ségek megelőzéséhez, a szer­vek átültetéséhez sok új gyógyszert, sok új belgyógyá­szati és sebészi eljárást fog­nak kidolgozni. Kultürházról — klubkönyvtárra mm Öröm és gond Nagyúton Tél idején látogatottab- bak a kultúrházalc és klub­könyvtárak. Évkezdéskor történik a számvetés, örö­mök, eredmények, gondok, nehézségek mérlegelése, új elképzelések tervezése. Ezek iránt érdeklődve kopogta­tunk néhány kultúrház ajta­ján, hogy az egyéni ered­mények és gondok sorában keressük a közöst, a megol­dásra várót, a mindenütt felhasználhatót. Nagyúton Bereczki Gyula klubkönyvtár-igazgatót ke­restük meg, aki közel három évtizede aktív népművelő. Lesz bábcsoport is — Az elmúlt év eredmé­nyei közül melyeket emelné ki a legszívesebben? — Életképessé vált az if­júsági akadémia, melynek keretében a község fiataljai elsősorban irodalmi vonat­kozású témákkal ismerked­nek meg. Hatékonyan mű­ködött az ifjúsági klub is. Könyvtárunk kölcsönzési mutatói megnyugtatóak. A könyv iránti érdeklődést fo­kozza az is, hogy a klubte­remben a fiatalok vitrinben kiállítva látják az ajánlott könyveket. A falu asszonyai és lányai érdeklődéssel lá­togatták a nők klubjának foglalkozásait. Újszerű lesz nálunk az e hónapban indu­ló gyermek-bábcsoport is. A KISZ segítsége kellene — A kultúrházakat és klubkönyvtárakat zömmel fiatalok látogatják. Mennyi­ben lehet rájuk alapozni, számítani? — Itt a faluban huszon­hét tagú KISZ-szervezet mű­ködik, lényegében tagjaiból verbuválódik a kultúrházi kis közösségek magja. Az érdeklődéssel nincs is baj, an­nál inkább a felelősségvál­lalással. A KISZ-esek közül kerülnének ki az ügyelete­sek, akik felelnének a fog­lalkozások rendjéért. Kerül­nének, ha vállalnák. Rájuk pedig égető szükség lenne, mert hogy csak egy példát idézzek: a tv hetente elrom­lik a hanyag, a hozzá nem értő kezelés miatt. Nemegy­szer elzártam már, de vala­ki ismét kinyitotta álkulcs- csal, s természetesen újra hívni kellett a szerelőt. Ron­gálódnak a bútorok, de fe­lelősségre nem lehet vonni senkit, mert a tettes hiába kerestetik. Az ilyen és ehhez hasonló károk csak gyara­pítják klubkönyvtárunk amúgy is komoly anyagi Megkezdődtek a II. nemzetközi bábfesztivál előkészületei Békéscsabán Arab, finn, francia, angol és olasz együtteseket is várnak az alföldi városba Megkezdődtek a júniusban sorra kerülő II. nemzetközi bábfesztivál előkészületei Békéscsabán. Az idén az is­mert hazai együtteseken és a szocialista országok jelen­tősebb bábcsoportjain kívül a nyugati államokból: Svájc­ból, Olaszországból, Fran­ciaországból, Finnországból, Angliából, az NSZK-ból, sőt még az Egyesült Arab Köz­társaságból is várnak bábo­sokat az alföldi városba. Új­donság még, hogy nem lesz helyezés, csupán bemutató, a kizárólag gyermekeknek készült produkciók nagy­szabású és magas színvona­lú seregszemléje. A részt vevő együttesek így — a szervező bizottság vélemé­nye szerint — a túlzottan eredetieskedő, modern, ki­mondottan fesztiváldarabok helyett az igazi közönség, a gyermekek számára is él­vezhető produkciókat mu­tatnak majd be. (MTI) SsÉ> 13. Néhány évtizeddel eze­lőtt a Shal<espeare-nél ke­vésbé lángeszű Carnegie, az ügynök-király, Amerikában könyvet adott ki az érvé­nyesülés effajta módszerei­ről, jelenleg pedig tömeg­pszichológián nevelkedett reklámszakemberek, propa­gandisták, menedzserek tíz­ezrei töprengenek szerte a világon a hirdetési módsze­reken. Miként ked vettesse­nek meg a vásárlók milliói­val egy bizonyos konzervet, milyen hatásos sztorikkal lopják be a nézők milliói­nak szívébe ezt, vagy' azt a filmszínészt, színésznőt, tánc- dalónekest... — Kérem, kérem — rázta meg a fejét kétségbeesetten a lány — ne nyomjon agyon az érveivel, engedjen szó­hoz jutnom. Értse meg, itt most egészen más a szituá­ció. Az állatkísérletek alap­ján csaknem bizonyosra ve­hető, hogy. a szimpatron ré­vén ellenállhatatlan rokon- szenvet kelthet maga iránt az ember, teljesen függetle­nül nemcsak attól, hogy mi­lyen a külseje, hanem attól is, hogy milyen a modora, van-e megható sztorija, vagy nincs, meg sem kell szólal­nia. A hipotézis szerint az sem számít, hogy milyen Jellemű, ízlésű, lelkületű, al­katú egyénnel, vagy egyé­nekkel ikerül szembe. Min­degyikből rokona zenvet, segí­tőkészséget, baráti jóindula­tot vált kii. Valószínűleg nagyjából azonos reakciót kapunk a piknikus alka­túaknái csakúgy, miint a ko- lerikusoiknál. Az sem számít, hogy a partner a találkozás pillanatában milyen hangu­latban van. — Hm — mondta Honda —, ez már egészen érdeke­sen hangzik. Annyit elárul­hat, hogy mégis, milyen útón hat ez a szimpatron elneve­zésű varázsszer? — Bioáramok kisugárzása útján. A szimpatron hatásá­ra a nukleinsavban történik valami, ami ezt a sugárzást kiváltja. A tapasztalatok alapján a gömbszerű kisu­gárzás szinte kizárólag a szem recehártyáján keresz­tül történik és a dózistól függ a hatótávolság. Jöjjön, menjünk csak vissza Félix ketrecéhez. Honcja kíváncsian követte a lányt, aki a sziámi macska lakosztályának oldaláról ap­ró. oldalt is záró szemüve­get akasztott le. olyat, ami­lyet a hegesztők használnak. Kicsit eltolta a ketrec fe­delét, lepkeháló-szerű szer­számmal kihalászta az ege­ret, egyetlen gyors, szakava­tott mozdulattal a fejére il­lesztette a szemüveget. Az­tán a kis állatot visszahe­lyezte a hálóba és közelvi t- ie.*s ketrec iteegfaiáhoa. Bumm! Félix teste abban a pillanatban mái- nöki is csa­pódott az üvegfalnak, kar­mai kieresztve, sárga sze­me kegyetlenül villámlik! Andrea elkapta a hálót, le­húzta az egér fejéről a került darabja.' Honda figyelmesen meg­szemlélte, aztán körülnézett. Mindegyik ketrec oldalán ott függött egy vagy több pár, hasonló alkalmatosság. Kisebbek, nagyobbak, a la­kók méreteitől, fejformájá­tól függően. — Egyet nem látok —- mondta. — Hol van az, ame­lyiket nekem szánt? A lány elsápadt. — Persze, szólalt meg né­mi szünet után. — gondol­hattam volna, hogy gyorsan szemüveget, visszaengedte a ketrecbe. Odabent, mintha semmi sem történt volna, folytatódott a békés együtt­élés. — Speciális Zeíss-üveg — anutatta vendégének az asz- ßzisztensnö a csöppnyi j&emüas&i,. §g£­rájön, miért hívtam ide. V égeredmény be n megkönnyí­tette a dolgomat. Igen, er­ről van szó. Vállalná? Hang­súlyozni szeretném, hot ■' nem veszélytelen. Is z, az állatkísérletek során, a szini- patronkúra semmiféle ká­ros küvettjgjgnénjgeg^i nem járt, még múló rosszullét sem mutatkozott egyikük­nél sem, de az emberi szer­vezet mégiscsak más. Ezt kötelességem közölni magá­val. Ismeretlen mélységű víz­be ugrik. — A vízbeugrást hagyjuk —, borzongott meg Honda. — Arra úgyis sort kell kerí­tenem, még ha ebből szeren esésen ki is másznék. A víz mélysége meg éppen nem számít. Két méter, ezer mé­ter — nekem tökéletesen mindegy. Nem tudok úszni. De attól tartok, hogy az a bizonyos szóban forgó, em­berfejre alkalmas szemüveg eredetileg nem az én kopo­I nyámra készüli, hanem va­laki máséra. \ A lány hallgatott. A professzor úrnak — folytatta rövid szünet után az érdeklődést a kopasz em­berke —-. nagyjából akkora feje van. mint nekem? A lány némán bólintott. — Értem — mondta Hon­da. — És a szemüvegre nyil­ván azért van szükség, hogy csak a megfelelő alkalmak­kor és feltűnés nélkül lehes­sen irányítani a kísérlete­zést. Nehogy előforduljon, hogy például autóbuszon, vil­lamosán mindenki, még a terhes anyák is át akarják ad­ni az ülőhelyet egy egészsé­ges középkorú férfinak, és így tovább? — Nézze, kérem — jelen­tette ki a lány sietve —, arról van szó, hogy ha Béla saját magán hajtja végre a pró­bát, s baja támad, mert va­lami nem stimmel az előzetes számításokban, akkor egy­szerűen nem lesz. aki foly­tassa a munkát, kijavítsa a hibát, kárbavész minden..., tEolytaliuki problémáit. Ha a KISZ- szervezet hatékonyan segíte­ne, ha tagjai vállalnák a je- lelősséyet jelentő megbíza­tásokat is. akkor mindez el­kerülhető lenne. Ötezerrel kevesebb lóri ni — Hogy tudnak megbir­kózni a majd minden Uui- túrháznál és klubkönyv - nál jelentkező anyagi g dokkal? — Ez sajnos, több t, j visszanyúló dilemma. Emiatt nem oldható meg a megró}. • gált bútorok kijavítása, a mostaninál gyakoribb és pre­cízebb takarítás biztosítása. S ez a gond nemhogy csök­kenne, hanem inkább nő. 'tavaly még 17 ezer forint állami támogatást kaptunk. Ez az összeg — mint meg­tudtam — az 1970-es évben ötezerrel csökken. Azt a ta­nácsot kaptam, hogy a kar­bantartási összeget csökken t- sem ennyivel. Igen ám, de akkor csak négyszáz forint marad ilyen célra, ezzel pe­dig ilyen nagy épületnél úgyszólván semmire nem le­het menni. Kézenfekvő meg­oldás lenne növelni a sajat bevételt. Elvileg ez igaz, tíe hogyan lehet kivitelezni gyakorlatilag? Színházi elő­adások? Annak ellenére, hogy már egy éve klub­könyvtárként működünk, csak lehívtuk a Déryné Szín­házat. 1969-ben jöttek a Já­nos vitézzel. Az eredmény: deficit, amit csak segítséggel sikerült rendezni. Egy kalapba az anyagi erőket — Nem tudna segíteni a tsz és az fmsz, hiszen mind­kettőnek van kulturális alap­ja? — Nemegyszer jut ez eszembe — mert elvileg igaz —, hogy a leghatásosabb megoldás az anyagi erők összevonása. Csakhogy el­mélet és nagy úti gyakorlat közt makó—jeruzsálemnyi a távolság. Nálunk ugyanis sem a tsz, sem az fmsz nem támogatja egyetlen fillérrel sem a klubkönyvtárat. Kér­ni persze lehet, kértem is, de minden indokolt igény pusztába kiáltott szó ma­radt. Tudom, másutt e té­ren harmonikusabb a kap­csolat, de hát ez nemcsak az egyik fél igyekezetén múlik. Hiába mondja a kultúrott­hon igazgatója, hogy együtt sokra lehetne menni, ha a válasz csend és értetlenség. Miért nincsenek vetélkedők ? — Mint régi népművelő, minden bizonnyal kutatja a közönségvonzó új formákat? Tervez-e „reformot” jelentő lépést a nagyúti kulturélet- ben? — Rendszeresen olvasok szaklapokat, sok új ötlet vonzó. Különösen sokra tar­tom. a különböző vetélkedő­ket. Ha például a falu tör­ténetéről rendeznénk ilyene­ket, tudom, hogy a község idősebb lakosait is becsal­hatnánk a kultúrházba. Kit ne érdekelne faluja történe­te, ki ne szeretne vetélkedni ma, amikor a televízió any- nyira közkedveltté tette ezt a módszert. Mégsem tudjuk megvalósítani, mert nincs forintunk a díjak finanszí­rozására, emiatt ez is meg­marad dédelgetett álomnak. Egy népművelő . számára nincs kellemetlenebb érzés, mint kínlódni olyan gondok­kal, melyeknél a leghatáso­sabb gyógyszer, a pénz hi­ányzik, hiszen annyit lehet­ne még tenni a falu kultú­rájáért, ám a jobbító ter­veknek a forintok szabnak mm haÉűML ®écri)

Next

/
Thumbnails
Contents