Népújság, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-16 / 13. szám

KOSSUTH fi.20 Könnyűzene 5.00 Beszélgetés az életrajzi lexikonról 9.10 Két versenymű 10.05 Operaegyüttesek 2 1.00 Iskolarádió 11.35 Édes anyanyelvűnk 11.40 Fúvószene 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Tánczene 33.15 Verbunkosok 3 3.45 Elbeszélés 14.00 Róka Móka bábszínháza 14.25 Az Ifjúsági Rádió műsora 13.10 Az élő népdal 15.20 Operettdalok 15.30 Beszélgetés a Vándor- kórus tagjaival .1 G.05 Riport 17.05 Kck mezőben fehér glóbus 17.25 Mozart: A-dúr szimfónia 17.57 Mikrofórum 18.12 Én vagyok én! Ifjúsági rádiójáték 19.23 Nóta- és népdalcst 20.15 Magnósok, figyelem! 21.03 Di Steí'ano énekel 21.19 Láttuk, hallottuk . . . 21.39 Simon Barer zongorázik 22.20 Berg- és Bartók-müvek 23.08 Meditáció . . . 23.16 Fali: Sztambul rózsája. Részletek ft. 10 Régi olasz kórusmuzsika PETŐFI 8.05 Barokk muzsika 8.50 Időszerű nemzetközi kérdések 9.00 Ezeregy délelőtt 9.40 Óvodások műsora 11.47 Gyaloglás 12.00 Régi magyar dalok 12.20 Zenekari muzsika 13.03 Operarészletek 14.00 Kettőtől — hatig . . . 13.10 Közgazdász a tanácsokról 18.25 Népi zene 18.55 A dzsessz kedvelőinek 19.20 Melis György dalestje 21.00 Közben volt egy háború 21.54 Könnyűzene 23.15 Liszt: Dante szimfónia MAGYAR 8.06 ITV 17.25 Pedagógusok fóruma 17.58 Hírek 18.05 Ipari vitaműsor 18.40 Esti mese 18.55 ..Magányosan” Doku- mentumíilm 1.9.35 Sanzonról sanzonra 20.00 Tv-híradó 20.20 Fekete — fehér — igen — nem? 22.00 J. Iturbl zongorázik 22.30 Tv-híradó POZSONYI 9.30 A harag gyümölcse. (Amerikai film) <9.00 Tv-híradó :’.0.25 Szórakoztató zene 21.35 Látogatás a Semafor Színházban 22.15 Tv-híradó 22.35 Egy detektívregény-olvasó ötletei Egerben, este 7 órakor: LILIOM (Gárdonyi-bérlet) \fí!n* \ EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. Fehér farkasok GYÖNGYÖSI PUSKIN: A varázsló GYÖNGYÖSI SZABABSÁG: Célpont a híd HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Sógorom a zúg ügy véd FELNEMET: Fejlövés FÜZESABONY: Szemüvegesek HEVES: " Dór ellik jön PÉTÉRVASARA: A főnök 12-kor érkezik lomm ÜGYELET Egerben: 19 órától szombat reg­gel 7 óráig a Bajesy-Zsilinszky Utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. Elnöki fog-adónap Ma délelőtt, 9 órától 12 óráig 1 vatali helyis/«-• L jii Barett: István, a megyei tanács vb-el- í.iökhelyetíese tart elnöki foga­iónap^­Lákáovo? •ovasiáfélioJt NfiovvázSoDvbac jugoszláv, lengyel és cseh lovasok — Arany Sarkantyú-dhi — Nyolc harsonás — 300 külföldi iroda — Újdonság a kutyabemutató Az egyesziendei szünet jót tett Nagyvázsony nak, ahol az országban elsőnek rendezték meg a lovas játékokat. A szü­net azt bizonyította, hogy nagy az érdeklődés, elsősor­ban külföldön a lovasbeimt- tatók iránt. A Kinizsi-vár mellett működő lovasiskola — természetesen kiegészítve a sümegi műemlék váristálló messze földön híres, magyar lovaival — alkalmas arra. hogy ismét a régi, látványos idegenforgalmi nevezetesség legyen Nagyvázsony a Ba­kony déli szegélyén. Éppen ötszáz esztendeje annak, hogy Kinizsi Pál, „egy parasztember fia’- hűségét nyilvánította Mátyás király iránt és huszárjaival bevette Stein és Krems várát. A Ki­nizsi-huszárokat mintázzák azok a lovasok, aíkik majd a nyáron — július 26., 28 és 30-án. valamint augusztus t és 2-án, egész napos, káprá­zatos lovasprogramot mutat­nak be a vendégeknek. Az IBUSZ vállalta a láto­gatók szervezését. Az ország­ban 105 irodája, külföldön több mint 300 társutazási iro­da propagálja a nyári lovas- játélkokat. Már megkezdődött a honi és a külföldi hírverés és elindultak a nagyvázsonyi lovasokat bemutató plakátok a határon túlra. Az egész napos program a Magyar Ebtenyésztők Orszá­gos Szövetségének kutyabe­mutatójával kezdődik. Majd ezután a Budapesti Lovas­klub „Törökvilag Magyaror­szágon 1850-ben " — címmel adja elő élőképét. Nyolc lovas harsonákká! nyitja és zárja a játékokat. Ismét megrendezik a már hagyományos Kinizsi-kupa lovasversenyeket. Legutóbb a Zágrábi Lovasklub nyerte el a díszes kupát és mint annak védője, az idén is megjelennek a lovasai Nagyvázsonyban, az ősi park több ezer személyes lelátója előtt. Ezenkívül cseh és lengyel lovasok is jelezték, hogy szeretnének indulni a lovasversenyeken, amelyek­nek érdekes záróakkordja lesz augusztus 2-án az Arany Sarkantyú-díj ünnepélyes át- nyújtása a legjobb lovasnak. A Volán és a Coopturist Szövetkezeti Utazási Iroda az ország minden tájáról külön- buszokkal hozza a vendége­ket az idei — nagyszabásúra tervezett és igen látványos — nagyvázsonyi lovasjátékokra és versenyekre. gáldonyi Mi pezsgett a szilveszteri pezsgőben? Szilveszterkor ismét több százezer durranó pezsgőspa­lackkal köszöntöttük az új évet; az ünnepi vendégek azonban természetesen vaj­mi keveset gondoltak arra, hogy ml is a pezsgő egyre növekvő népszerűségének a titka. Az adatok szerint ha­zánkban 1969-ben az előző évinél 600 000 palackkal több pezsgő fogyott el és a kíná­lat nem is mindig fedezte a szükségletet. A pezsgőgyártásnak sok fortélya van és egy alapkö­vetelménye. Ehhez az ital­hoz kiváló alapanyagra van szükség, hiszen a legcseké­lyebb mellékíz sem enged­hető meg. A pezsgőkészítés­nek a zamatanyagok tekin­tetében is könyörtelen sza­bályai vannak. Csak nagy költséggel és igényes körül­mények között gondozott faj­tákból lesz kitűnő pezsgő. A kívánt érési folyamatot kü­lönleges francia eredetű anyag indítja meg, amelyet a gyártás végén — újabban részben már szűréssel — tá­volítanak el. A pezsgő szénsavtartalma — amelyet soha nem növel­nek mesterséges úton — is a gyártás egyik titka. A szén­savképződés során a palack­ban. hét atmoszféra nyomás alakul ki. Ez azonban ké­sőbb mérséklődik. A palac­kot ugyanis a felbontás előtt még egyszer ki kell nyitni — ekkor távolítják el az érést elősegítő és később le­ülepedő anyagokat. A szűrés, vagy a klasszikus fagyasztá­sa eljárás csak néhány ti- zedrnásodpercet vesz igény­be, mégis ezalatt elillan két- három atmoszféra. A magyar ipar egyre In­kább alkalmazza a tank­pezsgő gyártási módszert; hatalmas tartályokban, ki­sebb költséggel érlelik az italt, amely ily módon ol­csóbban is kerül a fogyasz­tókhoz. A klasszikus és az új eljárás között a minőség tekintetében olyan elhanya­golható a különbség, hogy néha még a szakemberek is zavarba jönnek akkor, ami­kor el kell dönteni, melyik a tankpezsgő, és melyik az, amelyik a palackban érett be. II g* Sí ffI A Repülőgépes Növényvédő Állomás gépel nemsokára star­■**■**'Itolnak, megkezdik munkájukat a földeken. A budaörsi tele­pen nagyjavítással, karbantartással készítik elő a főleg PZL-ekböl álló gépparkot a ja­nuári munkára. A legtöbb gép már startra kész; melegítik a motorokat, akár ma is indulhatnak munkába. (MTI foto — Pálfai Gábor felv.) B33333BEü2i CP1 G. Mihályné, Apc: Vállalata tévesen, tájékoztatta. Az 5/1969. (I. 28.) sz. kormány­rendelet, amely módosítja a gyermekgondozási segélyről szó­ló korábbi rendeletet, lehetővé teszi, hogy a rövidebb munka­idővel dolgozó nők is igénybe vehessék a gyermekgondozási segélyt, amikor a szülést meg­előző" 12 hónapi munkaviszony mellett követelményként előír­ja, hogy legalább napi 6 órás munkaidővel kellett a dolgozó­nak dolgoznia, s igénybe kell vennie a 3 éves fizetés nélküli szabadságot. Erre a rendeletre hivatkozva kérje jogosultsága megállapítá­sát. Nándori Mária, Mezőszemere: Javaslatukkal egyetértünk. Szerkesztőségünk egyik munka­társa már régebben is foglalko­zik ezzel a gondolattal, s ha sikerül az időket összeegyeztet­ni, írunk tanítómesterükről. Kö­szönjük. hogy külön is felhív­ta rá figyelmünket,. Koch Lajos, Szilvásvárad: Panaszát továbbítottuk a ven­déglátóipari vállalathoz. , Vála­szukról értesítjük. N. Istvánná, Gyöngyös: Amennyiben a vállalat kol­lektív szerződése leszögezi, hogy a munkaruhát a dolgozó köte­les megváltani, ha munkaviszo­nyát saját elhatározásából szűn­tél! meg, akkor jogorvoslatnak nincs helye. Mivel az említett vállalat kollektív szerződését nem ismerjük, kérdésével közvetlen a vállalathoz kell fordulnia. A dolgozó leszámolásakor nincs arra szabály, hogy a még járó jövedelemnek csak 33 százalékát lehet levonni. A munkaviszony megszűnésekor elszámolt járan­dóságból le kell vonni a dolgozó esetleges tartozásait. Benei Gézáné, Hort: Panaszát kivizsgáltatjuk, kér­jük szíves türelmét. A kivizs­gálás eredményéről levélben ér­tesítjük. Városképek Az épületfelvételek tár­tárgyalása után kézenfekvő­nek látszik a városképekkel foglalkoznunk. Én a magam részéről azzal a kifejezett céllal tárgyalom a két témát szorosan egymás után, hogy hangsúlyozottan felhívhas­sam a kettő közötti különb­ségre a figyelmet. Sokan abban a téves hit­ben élnek, ezt tükrözik más városokban, külföldi orszá­gok városaiban készült fény­képeik is, hogy a városok csak épületekben különböz­nek egymástól. Szorgalma­san fényképezik az idegen környezetet, hogy emlékül maradjanak azok meg sok élményt nyújtó utazgatá­saikról. Megfeledkeznek köz­ben arról, hogy az épületek változatossága csak egyik részét adják az élmények­nek. Valójában a városban élő emberek, az ott látott szokatlan forgalom, eltérő életformák adtak az igazi él­ményt. Azokat az élménye­ket. amelyekről szívesen be­szélünk, mert örök nyomot hagytak érzelemvilágunkban. Mint ahogyan tájfényké­pezésnél sem csak a táj szépségeit iparkodunk meg­rs/sssss/ssssfsss/sssssssss///sss/ssss/ss/sssssss/sssss/sssssssss;s/s/ssss/ssssss//sssss/ssssssssssssssssssss/ss//ssss/sss/ssssssssss/sss/ssssssfsssssssssssssssssssssss/ssssssss. Helyese n készillfem Én már gyermekko­romtól fogva tudtam, hogy mi leszek. Em­lékszem. megkérdez­tek bennünket már a bölcsiben, hogy mik akarunk lenni. Ott ki azt felelte, hogy ten­gerész, ki azt, hogy la­katos, ki azt, hogy tu­dós. — £n pedig — azt feleltem, hogy ideigle­nes ügyvivő. — Mi? Ezért minden játék­tól megfosztottak. Majd jóval később jött oda hozzám két kis­fiú, és ők is kijelen­tették: — Mi szintén ideig­lenes ügyvivők szeret­nénk lenni. .. így kerültünk át az óvodába. Itt szintén kérdez­gették: — Mik akartok len­ni? Ki orvos, ki ötvös, ki más. — En pedig, — felel­tem — ideiglenes ügy­vivő leszek. — Ki leszel? — Diplomáciai szol­gálatba lépek, és ideig­lenes ügyvivő leszek, — Mars a sarokba, haszontalanja, — mondotta az ámnéal, — Gondolkozz el egy kicsit a viselkedése­den. De hissen mit gon­dolkodjam rajta, ha én már zsenge gyer­mekkorom óla tudom, hogy mi akarok len­ni. Ott állok a sarok­ban. Még hárman hozzám hasonlóan ki­jelentik, hogy ok szin­ten ideiglenes ügyvi­vők akarnak lenni. — Állandó lakója volta m a saroknak egész óvodáskorom alatt. Így köszöntött rám az iskoláskor is. — No, ki mi akar lenni, gyerekek, — kérdezte az iskolában a tanitó bácsi. Ki berepülőpilóta, ki agronámus ... — Én pedig — fe­leltem újból — diplo­máciai szolgálatba lé­pek, és ideiglenes ügy­vivő leszek. — Jó — mondta ta­nító bácsi. — Add az ellenőrződet. Holnap a szüléiddel együtt je­lenj meg az iskolában. De engem ezzel nem félemlítesz meg. Én gyermekkorom óta pontosan tudom, hogy mi akarc : lenni. Nem fogod a vágyamat el- fogtam, Ossze&y&jtöt­tern a barátaimat: a bölcsődéből a kettőt, az óvodából a hármat, az osztályból szintén néhányat, akik ezt a pályát választották, és megalakítottuk ,,Az ifjú ideiglenes ügy­vivők” baráti körét. ellentét, a disputa kö­rülöttünk egyre han- gasabb lett. Már érett­ségi előtt voltunk. Az egyik vitadélután té­mája „Az ideiglenes ügyvivők és a fiziku­sok”. Az újságok ilyen fejezeteimmel jelentek meg „Az ideiglenes ügyvivők és a fiziku­sok”. Egy szó mint száz: Ez lett a legdi­0 Én voltam az alapító. Később más iskolák­ban is megszerveződ­tek a baráti körök. Az idő közben eltelt. Az vatosabb szakma. Az irodalmi művek legna­gyobb heroizmussal; ábrázolt hőse: a fia-i tol ideiglenes ügyvivő. Kamaszlányok vágyál­ma: a csinos diploma­ta. Bajusszal, pofasza­kállal. Róluk írnak az újságokban, minket mutat be a televízió, minket reklámoz a ra dió. S az eredmény? Mire befejeztük az is­kolát, évfolyamtársaim valamennyien elhatá­rozták, hogy diploma ták lesznek. A tüleke­dés óriási. Mindenki diplomata akar lenni. Más szakmára senki sein jelentkezik. De engem ez sem térített el eredeti célomtól. En zsenge gyermek­korom óta tudom, hogy mi akarok lenni. Ős­idők óta erre a hiva­tásra készülök. Amikor egyetemre való jelentkezésemkor megértem, hogy min­den egyes diplomata helyre 100 jelentkező jutott, én is beadtam a jelentkezési lapomat. Az orvoskarra. Száz meghirdetett helyre én — egyedül. És felvet­tek. Ráadásul oda, ahova eredetileg akar­tam. Ahova zsenge gyermekkorom óta készültem. És csak azért vált lehetővé, mert helyesen készül­tem. Sargorodszkie A. és L. Fordította; ■v „ Sigér Imre mutatni, hanem az ott üdü­lő, vagy ott járó természe t - barát dolgozók örömeit is, úgy a városképekben sem csak a város szép új lakó­épületeit, felszabadulás u - ni építészeti alkotásait, ! - nem a város arculatát, hu - gulatát, egyszóval az olt t i emberek életét. A mai városi emberek e - téhez hozzátartozik a ma emberének életformája, ka túrája, kedélye, magabiztos megjelenése egyaránt. M: . ahogyan elmondják a jó t. - képek azt is, hogy a végzett munka után mind ?” dolgozónak joga van üdül. - re, kirándulásra, szóval henésre és szórakozásra, vele együtt felüdülésre egy­aránt, úgy tükrözik az igazi városképek azt az elvitatha­tatlan tényt, hogy nemcsa i új gyárak, új lakóházak, új iskolák épültek, új parkok létesültek, hanem hogy meg­változott az ember élete és ezzel együtt egész tudata. A mai városképeknek nemcsak a megszilárdult városi talajt, a szépen kiépí­tett aszfaltutakat, kulturált utcákat, köztereket, gyer­mekparkokat kell megmu­tatniuk, hanem a szilárd ta­lapzaton átló új embert, a ma emberét. A dolgozók ál­lamának öntudatos, az élet­től nem félő, hanem azt él­vező, dolgozni akaró és tu­dó, de pihenésre és szórako­zásra is igényt tartó városi emberét. Ezzel együtt a vá­rosi forgalmat, az elevenen nyüzsgő életet, a város és falu egybefonódásának nap­jainkban már megindult fo­lyamatát. Legközelebb a város han­gulatáról és arcéléről lesz szó. Körmendi Károly Megjelent a JELENKOR januári száma A felszabadulás évfordulójá­hoz kapcsolódó írások, sorai kezdi a Jelenkor Bertha Bulcsú Tűzgömbök című regényének folytatásos közlésével. Á regény első díjat nyert a Szépirodalmi Könyvkiadó jól sikerült felsza­badulási pályázatán. A szépirodalmi rovatban ol­vashatjuk Kolozsvári Grancl- pierre Emil új novelláját es há­rom fiatal, Czakó Gábor, Czele György és Bereményi Géza el­beszélését. A lírai rovatban többek kö­zött Bárdosi Németh János és Kiss Dénes költeményei jelenlek meg. Bárdosi Németh Jánosról ugyanakkor portrét irt Csányi László. Kiss Dénessel pedig interjút készített Bertha Bulcsú. Az elbeszélők mellett fiatal költőket is bemutat néhány versükkel a. januári Jelenkor: Kelényi Istvánt. Meliorisz Be­lát, Ó. Pálinkás Györgyöt és Zágony Rudolfot. Az irodalmi tanulmányok kö­zött figyelmei érdemel Pomogáts Béla írása Kolozsvári Grand- pierre Emil regény elméletéről. A művészeti cikkek sorában Bodri E'erenc irt új képzőművé­szeti krónikát. Nagy Ildikó pe­dig Honty Mária és Bors István kiállításáról számol be. A szám illusztrációs anyagút fiatal pécsi grafikusok rajzai­ból állította össze a szerkesztő­ség. Wfmmj IL±±Z£&LZi 1. 1 1W#. január Mi., pántok

Next

/
Thumbnails
Contents