Népújság, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-15 / 12. szám
Hr, ínmás László s Megyénk élelmiszergazdaságának fejlődése a III. ötéves terv ideién ii. Mégis elöregedett, s elhasználódott mezőgazdasági gép- parisunk, mely sok üzemben akadályozójává vált a korszerű termelésnek. Ezért az új, hatékonyabb gépekkel történő gépesítési színvonal emelésére érdemes nagyobb súlyt helyezni üzemeinkben. A gépi beruházások korán belül előtérbe kerülnek a speciális munkagépek és célgépek. A másik fontos kérdés volt a mezőgazdaság szerkezetének olyan irányú változtatása, mely megfelel a pártértekezlet által kitűzött céloknak. A művelési ágakban a megye mezőgazdasági távlati tervének megfelelően területcsökkentés ment végbe az ismert okok következtében.. 1965 és 1969 között a mezőgazdasági területek körülbelül 8500 katasztrális holddal. vagyis 1,3 százalékkal csökkent. A szántóterület is csökkent, főleg a nagy lejtésszögű, nehezen művelhető területeken, ugyanis nőtt az erdőterület. Csökkenést mutat a szőlőterület a rekonstrukciós terveknek megfelelően. A csökkenés cfcal őbjektí- vek és ezezl a tendenciával a jövőben is számolni szükséges. A területcsökkenést az intenzívebb termeléssel, a tervnek megfelelően sikerült ellensúlyozni Ezt igazolja a szőlő-gyülmöcster- mesztés (bár a gyümölcsterület emelkedett) és a zöldségtermesztés, sőt a szántóföldi kultúráik jelentős része is. A aaSSő- és gyümölcstermesztés jelentős helyet foglal el megyénk mezőgazdasági termelésében. Ezért fontos o kultúrák helyzetének alakulása. A gyümőlcsieleprtés terén a korábbi erőfeszítés kezdi éreztetni hatását, 1,2 százalékkal több a gyümölcsös terület, mint négy évvel ezelőtt. Jelentősen korszerűsödött gyümölcstermesztésünk. A régi szórványgyümölcsfák helyett nagyüzemi, jó minőségű, fajtaösszetételű gyümölcsösök fordulnak egyre nagyobb mértékben termőre. A III. ötéves terv 1500 holdas gyümölcstelepítésével együtt a gyümölcsös terület kétharmada tíz évnél fiatalabb, nagyüzemi telepítésű. A művelési ág változása miatt a jövőben is lehet számítani bizonyos arányú gyümölcstelepítésre. Ez azonban csak akkor hatékony, ha a járulékos beruházásokat a telepítéssel egyidejűleg aszközlik az üzemek. A szőlőterület a kiöregedett és alacsonyabb értékű (direkt termő) korszerűtlen szőlők kivágása miatt, másrészt a bizonyos gazdasági hatások (ár stb.) következtében csökkent, s ez — bár lassúbb ütemben — a jövőben még folytatódik. 1969- ben 4800 katasztrális holddal kevesebb volt a szőlő- terület, mint 1965-ben. A rekonstrukció során a régi, kisüzemi szőlőket a táj jellegének megfelelő, kiváló minőséget adó, fajtiszta, gépi művelésre alkalmas ültetvények váltják fel. (Az utóbbi négy évben telepített 3100 Icatasztrális holddal együtt elértük, hogy a megye szőlőterületének 40 százaléka új. korszerű telepítésű). Biztató, hogy a háztáji szőlő- telepítés is megindult, melyet érdemes támogatni az üzemek vezetőinek. Ez a telepítés kevesebb, mint a II. ötéves tervben, azonban a III. ötéves tervben meghatározott terület már teljesítve van. A termőre fordult szőlők hozamai és a sző]őágazat termelési értéke igazolja, hogy a megye gazdaságai a rekonstrukciós tervet helyesen szorgalmazzák. Az intenzív termelés irányába hatott többek között a vetésszerkezet alakulása is. A fő ágazatok közül a növénytermesztési fő ágazat döntő jelensége továbbra is megmaradt, — s bár részesedésének aránya csökkenni fog az állattenyésztés és a melléküzemági tevékenység fejlődése miatt, de meghatározó jellege még a következő ötéves tervben is megmarad. A közgazdasági ösztönzők hatására a növénytermesztés szerkezetében jelentős változások következték be. Általános tendencia, hogy a vetésszerkezet a kevésbé munkaigényes és nagyobb jövedelmet hozó növények, illetve termékek irányába tolódik él Megnöve- kedett a kenyérgabona vetésterülete. A harmadik ötéves tervben 70 000 kataszt- ráiis hóid vetésterület szerepel, de 1969-ben a kenyér- gabona vetésterülete több mint 90 000 katasztrális holdat tett ki. Ugyanez mondható el a takarmánynövények vetésterületére vonatkozóan is. Ugyanakkor a kézimunka- igényes növények vetésterülete csökkent, például a zöldségfélék területe 6 százalékkal. 1969-ben körülbelül 10 000 katasztrális holdon termesztettek zöldségfélét az 1970-re előirányzott 14 000 katasztrális holddal szemben. A zöldségtermesztés jövedelmezővé tételére és gépesítésére az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a jövőben. A változást a következő táblázat igazolja; A fontosabb növénycsoportok vetésterülete Terület 1000 kh Vetésterület a szánté %-ában 1961-65 | 1966-69 1961-65 | 1966-69 évek átlaga Kenyérgabooa Taka rmány gabosas Kapások ebből: kukorica Takarmányíélék (szalag sifiöy0 Ebből i pillangósok Zöldségfélék Egyéb ^vetőmag 79.1 43.5 96.6 72.2 53.3 35.4 11,8 82,8 46.1 83,9 63,7 52,4 33,6 11.2 25,4 14.0 31.1 23.2 17,1 10,8 4,5 7,9 36.0 15.0 27,3 20,7 17.0 11,5 3,6 10,2 »Szemes és magnak vetett növények nélküt, Ä célszerű ágazati arányok kialakítását a jövőben még erőteljesebben irányítani, illetve ösztönözni szükséges, bár a változási tendencia a zöldség (amely kevés) és a kenyérgabona (amely magas) kivételével korszerűnek ítélhető meg, A belterjességet növelte egy sor egyéb tényező is a vetésszerkezet-változáson kívül. Az öntözéses területnövekedés jelentősen hozzájárult jó néhány növény hozamainak (ipari növényeik, takarmány- és zöldségfélék) növeléséhez. 1969-ben a mezőgazdaságilag művelt terület 4,7 százalékát (több mint 20 000 katasztrális holdat) öntöztek, négyszer többet, mint 1965-ben. Az elmúlt négy évben a mezőgazdaságilag művelt terület több mint 15 százalékán végeztek vízrendezést és talajjavítási. A műszakilag állandóan beépített, öntözött terület közel 8000 kh és 12 -víztároló van megyénk területén, de e téren további erőfeszítésekre van szükség. Növekedett a szerves és műtrágyázás a nagyüzemi gazdaságokban, 1969-ben a szerves trágyázott terület közel 40 százalékkal, a műtrágyázott terület pedig 3,5 százalékkal volt nagyobb, mint 1965—66- ban. A vegyszeresen, gyoip- irtott terület körülbelül 70 százalékkal növekedett. Fejlődés tapasztalható a földrendezés, a táblásítási, a tömbösítés, a tábla-törzskönyvezés szakszerű alkalmazása 'terén, a termelésben. és egy sor egyéb, korszerű agrotechnikai eljárás bevezetésében. Bár e téren még további erőfeszítéseket igénybe! a fejlődés. Mindezek együttes hatásának eredményeként növekedtek a hozamok, amelyek a termésátlagokban nyernek kifejezést leginkább. Bár a termésátlagok a tervezettnél nagyobb mértékben növekedtek, mégis az egyre növefcvő műszakitechnikai bázis még nagy lehetőséget tartogat számunkra e téren. Tudniillik ez az alapkérdése többek között az állattenyésztés fejlődésének és egyáltalában az egész mezőgazdasági termelés hatékonyságának, gazdaságosságának és jövedelmezőségének {Folytatjuk)-fia itffoe«/■»IÁ A korszerűbb, táplálóbb, egészségesebb étkeUQJi le/vlAagtilW KCd&UlCIV zésünket és az állattenyésztés fejlődését szolgálja az a dán tejvizsgáló laboratórium, amelyet nemrégiben helyeztek üzembe Pécsett. A későbbiek folyamán minden megyében lesz ilyen berendezés. A tej zsírtartalmát eddig igen hosszadalmas —- vegyszeres centrifugás — eljárással állapították meg. Az új berendezéssel a 2—3 órás vizsgálat helyett fél perc alatt tökéletes pontossággal megmérhető a zsír százalékaránya. A fehérjetartalmat is lehet mérni a készülékkel. (MTI foto — Hadas János felv.) A „gömbölyű orr" hódít — Uj modellek, új módszerek Füzesabonyban Eredményesen zárta az 1969-es esztendőt a Füzesabonyi Javító és Szolgáltató Rísz, az idén pedig új pno- Slial bővíti a termelésit, A korábban gyártott magasított férficipők, valamint az export korcsolya- és holkicipők mellett szandálokat is készát A szandálok gyártásához az elmúlt év utolsó hetében üzemibe helyeztek egy auto- maita prés- és ragasztógépet, améHyel majd a talpakat ragasztják. Az eddigi próba- gyártási igazolta, hogy a géppel ragasztott talpak sokkal tantósahbák, mint amelyeket korábban gyártottak. Lényegesen jarvul tehát a minőség is. Jelenleg egy bőripari technikus irányításával a szandálok modelljeit tervezik, az OKISZ-labor útmutatása és egyéb külföldi divatlapok alapján. A szandálok felső részét bőrből, a talpait pedig műanyagból készítik. dohai József ktsz-elnöfctői megtudtuk, hogy tavaly inkább a nyújtott, magasított férficipők iránt volt nagyobb érdeklődés a vásárlók körében. Ezt a típust az idén fokozatosan felváltják a gömbölyű modellek. Ezekhez már megrendelték a szükséges kaptafáikat; is. a Budapest; Kaptafagyártól. Egyébként az idei tervekben egy önálló üzlet nyitása is szerepel Füzesabonyban, ahol bárki megvásárolhatja a ktsz által gyártott cipőkéi. Ezenkívül a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat két gyöngyösi és egy egri boltjában ugyancsak kaphatók lesznek: a ktsz cipői. Ettől az évtől kezdve Egerben, a Hadnagy utcai szol.gáltatóház cipészüzemé- ben — amely a füzesabonyiakhoz tartozik — a javítások mellett kész cipőket is árusí tanak. . Negyedszázada a nép szolgálatában A fontosabb növények termésátlaga I 1961—65 196G—69 im évű terv Megnevezés évek átlaga évei; átlaga Őszi búza 10,© 12,6 őszi árpa 12,6 13,5 IS« Tavaszi árpa i 9.2 10,2 11b Kukorica 13,6 14,1 16,0 Cukorrépa ISO* 163,4 150,0 Napraforgó 1 .5.» 5,8 7,0 Dohány ; 6b 6.4 8,5 Burgonya 13,4 50,7 C0,0 Lucerna 14,1 11,9 20,2 20,0 [i Vőrösfacre !€,* 18,0 I Paradicsom 94,2 m,3 120,0 Kint havas és hűvös a táj. Bent melegen duruzsol a kályha. Az asztalon kitüntetések, emléklapok, kinevezési okmányok és más egyéb iratok hevernek. Ezeket forgatjuk — egy hosszú életút dokumentumait —, míg a múltat vallatjuk, itt Hevesen, Sárándi János rendőr főtörzsőrmester Gyöngyösi úti lakásában. Van miről szót váltani, hiszen a házigazda a felszabadulás első pillanatától kezdve a nép, a közrend szolgálatában áll, őrzi, vigyázza a lakosok nyugalmát, a társadalmi tulajdont, lankadatlan harcot folytat a bűnözőkkel, botrányokozókkal, az emberi mivoltukról megfeledkező személyekkel. ★ — Hogyan. äs Settern rendőr? — tűnődik. — A sors hozta így. Ügy történt, hogy a háború utolsó heteiben elhagytam alakulatomat es hazajöttem Átányba, szülőfalumba. Bujkáltam, szök- döstem, meg szenvedtem a csendőröktől, de nagyon vágytam a családom után, hiszen nős voltam, egy gyermek édesapja. Amikor 1944. novemberében bejöttek a szovjetek, a község parancsnoka Alekszander őrmester lett, aki a front továbbvo- nulása után „policájokat”,- rendfenntartókat keresett. Engem is hívott — ereje teljében levő emberekre van szükség — mondotta —, és én mentem. Karszalaggal, igazolvánnyal látott el, meg kioktatott: mi a feladatom —, a község nyugalmára kellett társaimmal vigyáznom. — így lettem rendőr, poli- cáj. Görbe bottal teljesítettünk először szolgálatot, havi járandóságunk pedig 60 kilogramm liszt, meg hat liter olaj volt. De segí.tét lünk magunkon. Összeszedtük a község határában található kincstári holmikat: pokrócot, lőszert, fegyvert, robbanóanyagot stb. Felfegyverkeztünk. Katonanadrág, civilzubbony, karszalag és spárgából font, hevederes puska a vállunkom. Mai szemmel nevetséges cirkuszi öltözet, akkor nagyon is megfelelő felszerelés volt. — Amikor megalaíkult Debrecenben az ideiglenes kormány, esküt tettünk rá, — mutatja az erről szóló megsárgult dokumentumot. — Megsokasodtak dolgaink is. Nyolc különböző robbanás történt a faluban, sérülésekkel — gyerekek robbantgat- ták a talált aknákat —, ösz- sze kellett tehát szedni az elhagyott lőszereket. Sok volt az üzérkedő is. Eljárást indítottunk ellenük. Gyilkosság is előfordult, a tettest kézre kellete kerítenünk. Vasszorgalommal, kitartással csináltuk, hajtott bennünket az igazságérzet, az újért való lelkesedés. Pedig szinte ingyen végeztük, hiszen némi készpénzt először a felszabadulás napján, április 4-én kaptam.— 1946-ban helyeztek Hevesre. Azóta is a járási rendőrkapitányságon teljesítek szolgálatot. (Átányból hatatl jöttünk ide, de már csak én vagyak meg közülük.) Iskolára küldtek ekkor Egerbe. A várban oktattak bennünket. Szalmán fe- iküdtünk; a kiképzés kemény volt, az ellátás meg rossz, Ugyanazt a kosztot kaptuk, mint a rabok. Az iskola elvégzése után portyaszolgálaté ra osztottak be. 24—48 és 72 órákat gyalogoltunk télen— nyáron, esőben és hóban községről községre. Évente hatezer kilométert, a három év: alatt pedig közel húss^ ezer kilométert tettem meg Heves—Átány—Kömlő— Hevesvezekény—Heves között. Kerékpár, motor akkor még nem volt. A járási kapitány is lovas kocsival járt be Egerbe az értekezletekre... — Szerencsére különösebb . ,eseményem” nem akadt. Voltak ugyan kisebb-na- gyóbb kocsmai verekedések, nézeteltérések, de ha megjelentem, erélyesen felszólítottam a bókétlenkedőket, abbahagyták. Talán megijedtek a termetemtől. Erős ember hírében álltam. Csupán egyszer kellett a fegyvert elővennem. Tömegverekedés volt az egyik faluban, a kezdeményezőket elfogtam, de a tömeg ki akarta szabadítani őket. Fenyegetően közeledtek felém, kénytelen voltam a törvény nevében oszlásra felszólítani valamennyit. Ez aztán hatott. — 1948-ban nyolchónapos iskolán voltam Miskolcon, a KMB iskolát 1953-ban végeztem él, míg 1962-ben az öthónapos pártiskolára jártam. Tíz évig párttitkár voltam alapszervezétemnél, jelenleg a községi pártbizottság tagja vagyok. Voltam községi tanácstag, vb-tag, ez ■is, az is, becsülettel igyekeztem mindenütt tevékenykedni, ahol a nép, a haza, a párt szolgálatáról volt szó. Hívtak nemegyszer más munkakörbe is, de nem mentem. Nagyon megszerettem ezt a hivatást;. Meg van egy elvem. mm szeretem az olyan embert, aki gyakran váltogatja a munkahelyét! Két gyermekemet is erre tanítottam. Fiam nyolc éve, lányom pedig 17 éves kora óta az állásúi gazdaságban dolgozik itt. Hevesen. Egyébként is ha újra kezdeném, újra ezt a hivatást választanám, rendőr lennék. Nem könnyű feladat, éjjel is menni kell, ha az ügy megkívánja. Az igazság kiderítése fontos feladat. Huszonöt év alatt nagyon sok emberrel volt dolgom, mégsem érzem fáradtnak magam. Ötvenéves vagyok, igaz, nem mozgok már úgy, mint a húszévesek, de azért csinálom. Öt évig biz- ' tos, meg ameddig az egészségem engedi, nyugdíjasként a munkásőrségnél, vagy az MllSZ-nél... ~b Sárándi János főtörzsőrmester önzetlen, példamutató feladatteljesítését parancsnokai is elismerik. Az előléptetések, és pénzjutalmak mellett megkapta a Szolgálati Érdemérem, a Kiváló Szolgálati Érdemérem, a Köz- biztonsági Érem és most legutóbb a demokratikus rendőrség megalakulásának: negyedszázados évfordulóján a 25 éves Szolgálati Érdemérem kitüntetést. Fazekas István 1970. január 15., csütörtök kií rj H :f A
