Népújság, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-15 / 12. szám
Ojukwu mélységes csalódást okozott Afrikának f NAIROBI: i A DPA nairobi tudósítója megállapítja, hogy Ojukwu biafrai államfőnek az Ibo nép legnehezebb óráiban történt szökése mélységes csalódást keltett Afrikában. Különösen vonatkozik ez Tanzániára és Zambiára, arra a két országra, amely idealista meggondolásokból támogatta őt. Dar Es Salaam- ban most már rájöttek arra, hogy Austine Ojukwu, Biafra kelet- és közép-afrikai képviselője a tanzániai kormányt derülátó színezetű jelentéseivel félrevezette. Ojukwu az afrikai tömegek szemében kegyvesztett lett. Ugyanakkor a lagosi kormányhoz egyre több megkeresés érkezik, hogy tanúsítson megértést a félrevezetett Ibok iránt. Így Milton Obote ugandai elnök felhívta Gowon tábornokot, legyen nagylelkű, amivel Nigéria több dicsőséget szerezhet magának, mint katonai győzelmével. WASHINGTON: Nigéria diplomáciai képviselői Washingtonban, illetve az ENSZ székhelyén nyilatkozatban közölték: a lagosi kormány mindent megtesz a helyzet normalizálására. A diplomáciai képviselők visz- szautasitották azokat a vádakat. hogy Biafra összeomlását követően fennállna a „népirtás” veszélye. A nigériai központi kormány parancsot adott csapatainak, hogy szüntessék meg az előrenyomulást a szakállár Biafra még el nem foglalt, sűrűn lakott területein. A parancs értelmében a csapatok harcászati mozdulatait megállítják, Nigéria keleti államában, a volt Biafrá- ban a nigériai rendőrség gondoskodik a törvényes rend fenntartásáról. A nigériai katonaságot kaszárnyákban helyezik el és azokat további Yokubu Gowon tábornok, nigériai államfő, a győztes szövetségi csapatok főparancsnoka, ünnepélyes hangú televíziós beszédben jelentette be a biafrai szakadárok kapitulációját. (Telefoto — AP—MTI—KS) intézkedésig nem hagyhatják el. U Thant felhívást Intézett az Afrikai Egységszervezethez, hogy újítsák fel a szervezet Nigériával foglalkozó konzultatív bizottságának tevékenységét, ami elősegítené Nigériában a nemzeti megbékélést Egy angol ezredes, aki megfigyelőként működött a nigériai kormánycsapatohnál, közölte, hogy kedden jó egészségben rátalált egy biafrai kórházban a nemzetközi vöröskereszt nyolc európai megbízottjára, közöttük hat francia állampolgárra. A Reuter Libreville-i tudósítója megkérdezte Bongo gaboni köztársasági elnököt, hol tartózkodik Ojukwu tábornok? Az elnök így válaszolt: „Ojukwu nem ott van, ahol ön gondolja”. Az újságíró ezután megkérdezte, igazak-e azok a jelentések, hogy a volt biafrai vezető Lisszabonban tartózkodni, vagy Londonba repült. Bongo válasza ez volt: „Mindez blabla. Tudom hol van Ojukwu, és holnap ön is megtud majd valamit”. „Fekete párducok“ WASHINGTON: Az amerikai igazságügyin misztérium ki akarja szélesíteni a „Fekete párducok” elnevezésű harcos néger szervezet elleni vizsgálatot. Az igazságügy-mi nisztéri um megbízásából különnyomozó- csoportok foglalkoznak a szervezet tevékenységével, a „Fekete párducokat” a hatóságok „felforgató tevékenységgel” és „összeesküvéssel” vádol ják, és a különböző helyi rendőri szervek összehangolt akciót indítottak ellenük. A miniszitériumd vizsgálatot még olyan személyek is rosszindulatúnak minősítik, akik egyébként a harcos szervezet ellenfelei közé tartoznak. A szervezet tagjai elleni rendőrakcióknak eddig 28 néger fiatal esett áldozatul. Chicagóban, ahol a helyi hatóságok két hét óta folytatnak vizsgálatot két néger vezető meggyilkolása ügyében, a várasd rendőrség képviselői azt állítják, hogy „önvédelemből” lőtték le a „Fekete párducok” helyi szervezetének elnökét és egyik társát. BRANDT KANCELLÁR PARLAMENTI BESZÉDE ÜJ SEGÉLYTABORNOK NIGÉRIA KELETI TARTOMÁNYÁBAN „NINCS ŰJ ELEM” — körülbelül ez lenne a somra zása Willy Brandt nyugatnémet kancellár világszerte kétségtelen érdeklődéssel várt beszédének. Az NSZK par., mentjében, a Bundestagban, a „Nemzet helyzetéről’' cin: ■ mel elhangozott, több mint egyórás beszéd során a kormányfő válaszolt Walter Ulbricht ismert javaslatára. Válaszában Brandt hű maradt eddigi vonalvezetéséhez. Brandt nagy érdeklődést mutatott az európai biztonsági konferencia ’ránt és kijelentette, hogy „túl kell menni a jóakaratú kijelentéseken”. Ez ismét az említett receptnek az a része, amely vitathatatlanul jól hangzik. Ugyanakkor hozzátette, hogy a bonni részvétel csak úgy lenne ésszerű egy ilyen konferencián, ha annak összeilléséig valamilyen közeledés mutatkoznék a két német állam között. Ez viszont ismét negatív. Kék okból is: 1. Az összeurópai konferencia előkészületeinek lényege, hogy a nagy tanácskozást egyik oldalról se kössék előzetes feltételekhez. 2. A két német állam problémája az európai biztonság egyik legfontosabb szektora. A közeledés tehát nem a konferencia feltétele, hanem egyik legfontosabb lámája. A VILÁG EGY tőlünk jóval távolabbi pontján. Nigériában folytatódik a szakadárok fegyverletétele. Gowon tábornok újabb beszédében foglalkozott a biarfai kapitulációval és kijelentette: bizonyos segélyakciók során egyes nyugati köröknek ma éppúgy Nigéria-ellenes c il- jaik vannak, mint a múltban. A szövetségi csapatok egyébként folytatják az éhező biafraiak megsegítsék él : A Niger folyó mentén kilenc új segélytábort állítottak fel. A Nigériát pusztító háború a jelek szerint véget ért és ehhez a történelemi jelentőségű tényhez képest 1 szadrangú fontosságú az a még nyitott kérdés: hol v ? Ojukwu, a szakadárok vezére. Szovjet hetilap a kínai hőborús Froncea miirfilszterttcancBcs PÁRIZS Biafrával, közös-piaci problémákkal, a közel-keleti francia politikával és a francia—román kapcsolatokkal foglalkozott a francia minisztertanács szerdai ülése. A biafrai helyzetről tartott külügyminiszteri beszámoló kapcsán Georges Pompidou köztársasági elnök hangsúlyozta, az ENSZ feladata, hogy sürgősen fellépjen a biafrai lakosság érdekében. Franciaország a maga részéről hajlandó minden anyagi és erkölcsi segítséget megadni az ENSZ főtitkára bármiféle ilyen irányú kezdeményezéséhez. csolatos hatáskörére vonatkozó intézkedéseket. Nem tartják helyesnek, hogy az európai parlament elhatározhassa a közös kiadások növelését. Ilyen jogköre számos ország parlamentjének — például a francia nemzetgyűlésnek — nincs. A közel-keleti helyzettel összefüggésben egyrészt hangsúlyozták. hogy a francia politika, a hagyományos kapcsolatok alapján, nagy fontosságot kíván tulajdonítani a Földközi-tenger mentén fekvő arab országokkal való együttműködésnek. Másrészt leszögezték, hogy az Izraellel kapcsolatos francia álláspont nem változott. Franciaország továbbra is a békés rendezést kívánja, amely garantálja Izrael jogát a biztonságra, a szabad hajózásra és mindarra, ami egy szuverén államot megillet. Giscard D’ Estaing gazdasági és pénzügyminiszter a kormány ülésén beszámolt most véget ért romániai útjáról és a román kormánynyal aláírt hosszú lejáratú kereskedelmi szerződésről. Donat Caltin sajtóértekezlet t Donat Gattin olasz munkaügyi és népjóléti miniszter, a kereszténydemokraták bal- szárnyának ismert személyisége, sajtóértekezletet tartott Rómában működő külföldi újságírók részére. A miniszter foglalkozott a dolgozók őszi harcaival, amelyekkel több területen sikerült a munkafeltételek javítását elérniük. Megállapította, hogy é harcok az olasz társadalmon belül, eltotó'dást eredményeztek, a dolgozók javára, de ennek az eltolódásnak politikai síkon is kifejezésre kell jutnia. készületekről Beszámoló a Bundestagban Willy Brandt a „nemzet helyzetéről” MOSZKVA A Lityeratumaja Gazeta legújabb száma „totális mi- litarizálás — a maoisták irányvonala” címmel a világsajtó jelentéseit idézve, beszámol arról, hogy Kínában fokozódnak a háborús előkészületek. Pekingben, Sanghajban, Kantonban lázas ütemben építik a légoltalmi óvóhelyeket. A munkában asszonyok és gyerekeli is részt vesznek. Az óvóhelyek építésének programja és a fokozott há- gorús előkészületek egybeesnek a Szovjetunió elleni éles támadások felújításával. Nagy hangsúlyt kap Kínában a népi háború stratégiája. Ez a stratégia hivatott — mondják —, az agresszort belefojtani a sokmilliós lakosság tengerébe. A népet felszólítják arra, hogy fokozza éberségét az esetleges kémekkel szemben és várja készenlétben az ellenség meglepetésszerű támadását. A sajtóközlemények szerint különösen aktívan folyik a f háborús felkészülés a Szov- | jetunióval határos kfnai tartományokban. Az itt állomásozó katonai egységekéi , újabb és újabb csapatokkal erősítik meg. Ezekbe a körzetekbe milliószámra telepítik le a polgári lakosságot, bogy „növeljék a népi ellenállás erőit”. A lakosságot fegyverforgatásra és parti- zánhadviselésre képezik ki. Egyre inkább hadivágányra állítják át a kínai gazdasági életet. A kínai hatóságok — idézi a Pekingből származó sajtóközleményeket a Lityera- turnaja Gazeta — nyíltan arról beszélnek, hogy mindezeket az intézkedéseket a le2919. január ti- csütörtök hetségges szovjet támadás miatt foganatosítják. A Lityeratumaja Gazeta nyomatékosan hangsúlyozza: — A kínai vezetők nagyon jól tudják, hogy a Szovjetunió sohasem fenyegetőzött háborúval és senkit sem készül megtámadni. A francia kormány a közös-piaci miniszterek jövő hét elején Brüsszelben sorra kerülő újabb tanácskozásával kapcsolatosan instrukciókkal látta el a belga fővárosba utazó három miniszterét. A francia kormány különösen azt tartja fontosnak, hogy kiegészítsék az úgynevezett európai parlamentnek a közös költségvetései kapBONN: Willy Brandt kancellár szerdán délután elmondta a Bundestagban beszámolóját a „nemzet helyzetéről”. A több mint egyórás beszéd legfontosabb része az volt, amelyben válaszolt Walter Ulbrichtnak, az NDK államtanácsa elnökének legutóbbi, ismeretes javaslatára. Brandt bejelentette, hogy a közeljövőben ellen javaslatot fog tenni, majd kijelentette, hogy a bonni kormányt az ellenja- vaslatnál milyen elgondolások vezérlik majd. Első helyen említette mindkét államnak azt a „kötelezettségét”, hogy „megőrizze a nemzet egységét”. „Egymást nem tekinthetik külföldnek.” Egyebekben tette hozzá — az államközi jog általánosan elismert elveinek kell érvényesülniük, különösen a bármiféle hátrányos megkülönböztetés kizárásánál. A területi integritás tiszteletbentartásánál, a nyitott kérdések békés megoldására irányuló kötelezettségénél és a határok kölcsönös tiszteletben tartásánál. Ide sorolta Brandt azt a „kötelezettséget” is, hogy „egyik partner se akarja a másik partner társadalmi rendszerét erőszakosan megváltoztatni”. Negyedik elgondolásként azt hozta fel, hogy a két kormány törekedjék a jószomszédi együttműködésre, mindenekelőtt a technikai területen, ahol szerződésekben könnyítéseket lehet alkalmazni. További elgondolás: a négy nagyhatalom Németország egészére és Berlinre vonatkozó jogai és kötelezettségei. Végül „alá kell támasztani a négy nagyhatalom fáradozásait. hogy enyhítsék a ber- üni helyzetei?, ... ■ ___ B randt aláhúzta: nem hajlandó feladni „a nemzeti egység gondolatát” a két német állam „nem tekintheti egymást külföldnek”, és ezért az NDK de jure elismerése „nem jöhet számításba”. Brandt hangoztatta: mindaz, amit az NDK-val való kapcsolataink megjavításánál az NSZK el akar érni, nem fogja érinteni a szövetséges nagyhatalmak jogait. Az NSZK továbbra is a nyugati táborba tartozik — jelentette ki. Ami Németország újraegyesítésének kérdését illeti, Brandt elismerte: semmiféle jogi rendelkezés nem létezik, amely az újraegyesítést előírná „csak egy folyamatról lehet szó, a németek egysége csak lehetőség, nem több és nem kevesebb”. Éppen ezért — Brandt szerint — nem lehet „a német kérdésiül beszélni, hanem több német kérdés van”. — A kancellár szembeszállt azokkal, akik az 50-es évek politikájához akarnak visz- szatérni. Brandt részletesen foglalkozott az európai biztonsági értekezlet megtartásának gondolatával és azt állította, hogy a bonni kormány a nyugati szövetség keretein belül tevékenyen részt vett az ezzel -kapcsolatos előkészítő munkában.” — „A bonni kormány minden érdekelt országgal folytatni fogja az előkészítő tárgyalásokat és igen nagy elégtétellel venné tudomásul, ha az általa javasolt egyezmények az erőszakról való lemondásról elősegítenék a konferencia összehívását” — mondotta. — Mindenesetre sietett azonban hozzátenni, hogy — úgymond — kevésbé lenne ésszerű az NSZK részvétele egy ilyen konferencián, ha addig nem mutatkoznék valamilyen közeledés a két német állam között.” A kancellár Nyugat-Berlin kérdésével is foglalkozott és megismételte azt a régi képtelen érvet, amely szerint az NSZK-nak „joga van szoros kapcsolatot fenntartania Nyugat-Beriinnel”. A továbbiakban a kancellár kijelentette: „Érdeklődéssel vettük tudomásul, hogy Csehszlovákia és a Magyar Népköztársaság kormánya is érdekelt az NSZK-val való viszony megjavításában. Péter János magyar külügyminiszter a nyugati televíziónak adott interjújában egy gondolatot vetett fel, amely- lyel az NSZK kormánya teljesen egyetért. Arra a kérdésre, hogy mi nyom többet a latban: a történelmi közösség vagy az ideológiai különbségek, a magyar külügyminiszter nemcsak megerősítette ennek a két tényezőnek a létezését, hanem hozzáfűzött egy harmadikat is; a közös felelősségérzetet. Arra emlékeztetett, hogy Európában vannak a legrégibb kapitalista és a legrégibb szocialista országok. „Nem tagadjuk az ellen-} téteket, nem tagadjuk a társadalmi rendszerek különbözőségét sem, de látjuk a közösséget és a történelmi kapcsolatokat is. Ez vonatkozik a két német államra is, amelyek különböző módon fejlődnek.” A kancellár ezután magyarázni próbálta, mit ért azon, hogy a két német állam között — úgymond — „különleges kapcsolatoknak kell lenniük”. Mint mondotta, a két német állam „nemcsak szomszéd, hanem egyetlen nemzet két része is, si/’S közös vooásuk na” Farmere!* nw, Száz traktorral vonultak fel Londonban az angol farmerek. Jr*» -yy __ parlamenti képviselőjükkel az élen — tiltakozzanak a kiszolgáltatottságukat növelő új mezőgazdasági törvények ellen. üeíoto — AP—MTI—KS)
