Népújság, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-15 / 12. szám

WSLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK Hevesi „gépjavítók »jt AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXI. évfolyam, 12. szám ÁRA 80 FILLER 1970. január 15., csütörtök Á laoszi háború veszedelmes eszkalációja HANOI A vietnami háború árnyé­ba mögött szinte szemláto­mást növekszik egy másik, a laoszi háború árnyéka. Nem lehet csodálkozni, hogy po­litikai körökben egyre gya­koribb téma a Laosz elleni ' amerikai agresszió fokozódá­sa. Tizenkétezernyi amerikai .tanácsadó”, most 70 ezer főnyi katonát irányít. Ha ezt összehasonlítjuk a vietnami háború kezdeti szakaszával, akkor azt látjuk, hogy abban az időben a saigoni admi­nisztráció 40 katonájára ju­tott egy amerikai tanácsadó. Laoszban viszont minden 5 katonára egy amerikai „ta­nácsadó” jut. Az amerikai légierőnek azt a részét, amely a VDK rendszeres bombázásának megszüntetésével felszaba­dult, most vagy Délen, vagy Laoszban vetik be. beleértve a B—52-esek et is. A Laosz feletti bevetések száma most meghaladja a napi 500-at, ami több mint a VDK elleni légiháború csúcspontján. Mire kell az amerikaialenak az a példátlan arányú légite­vékenység egy olyan kis lé­lekszámú ország fölött, ahol 231 ezer négyzetkilométer te­rületen alig több mint há­rommillió ember él? Az amerikai hadvezetés most két legyet akar egy csapásra ütni: kihasználni a Dél-Vietnamban felszabadult erők harci kapacitását és megkísérelni a felszabadított zóna, az 1932-es genfi egyez­ményben a Patet Lao által uralt területnek elismert or­szágrész visszahódítását. Egyúttal a laoszi háborút mintegy iskolapéldájává sze- > retnék tenni az úgynevezett „vietnamizálási” akciónak is, értve ezalatt a laoszi lakos­ság egyik részével vívják a harcot a lakosság másik ré­sze edlen. Kezdeti sikereiket részben annak köszönhették, hogy a „titkos háború” során ügye­sen használták ki Laosz rendkívül kezdetleges etni­kai viszonyait és az egyik legelmaradottabb népcso­port, a harcias Meo-törzsek szeparatista ambícióit Ennek a „Meo-hadsereg- nek” és az úgynevezett 2. ka­tonai zónának a parancsnoka az egykori francia gyarmati hadsereg altisztje, a hirhedt Vangpao tábornok, akit „a Meo-k vezérévé” kiáltottak ki. Az amerikai légierő vál­lalta azt a szerepet, hogy a szabotázsra, bandaharcra, ter­rorakcióikra kiképzett csapa­tokat a Patet Lao hátában dobja le. Az USA csupán a szállítások költségeire évi 10 millió dollárt biztosít. A Meo-knak így egyetlen fel­adatuk van: saját honfitár­saik lemészárlása. Megyénk élelmiszer- gazdasága a Hl. ötéves tervben (3. oldalon! Téna — Újpest (1:0) (6. oldalon) Haiálos végű telekvita (8. oldalon) Folytatódtak a magyar-[ugoszláv tárgyalások Szerdán a Külügyminisz­tériumban folytatódtak a magyar—jugoszláv tárgyalá­sok. Mirko Tepavee, a Jugo­Zár számad ások idején Megyénk termelőszövetkezetei ismét elérkeztek egy fontos határkőhöz: az ostorost Kossuth Termelőszövetkezet mai közgyűlésével megkezdődik a zárszámadások soroza­ta. Az elkövetkezendő néhány hét alatt a szövetkezetek számba veszik elmúlt évi gazdálkodásuk eredményeit, feltárják a hiányosságokat, s ezek tükrében kijelölik azt az utat, amelyen érdemes és szükséges tovább haladni. A zárszámadó közgyűlés mindig ünnep egy szövet­kezet életében. Jóleső érzés felmérni, hogy egy év alatt mennyit haladtak előre, hogyan javult a gazdálkodás színvonala, miképpen növekedett a közös vagyon és a tagság személyes jövedelme. Ez az ünnep azonban nem csupán az ünneplésre szolgál, hanem komoly munkát is jelent. Hiszen akármennyire is jól gazdálkodik egy szö­vetkezet, mindig akadnak olyan hibák, amelyek nehezítik a még eredményebb gazdálkodást s ezek feltárására alig­ha adódhat jobb alkalom, mint éppen a zárszámadó köz­gyűlés. Nem ünneprontás ez — bár néha annak tűnik —, hanem a segítőszándék megnyilvánulása, a gazdálkodás előbbre vitelének őszinte vágya. Sokan úgy vélik, hogy talán máskor is adódna erre allcalom s miért kell éppen az évzáró gyűlésen felsorolni a negatívumokat. Pedig egyáltalán nem így van ez, hiszen ha a munka ered­ményeiről szót lehet ejteni, akkor miért ne lehetne arról, ami gátolja a még jobb eredmények elérését. Bár a hivatalos adatok csak a zárszámadások után kerülnek nyilvánosságra, mégis el lehet mondani, hogy az elmúlt gazdasági év sikeresnek bizonyult megyénk szö­vetkezeteiben. Növekedtek a termésátlagok, újabb épüle­tekkel, . gépekkel gazdagodtak a közösségek, növekedtek a bevételek s ina már elmondhatjuk, hogy a szövetkezeti gazdák döntő többségének biztos megélhetést ad a közös gazdaság. Néhány an arra hivatkoznak, hogy mindez igaz, de azt is hozzá kell tenni az eredményekhez, hogy az elmúlt év kedvező időjárása sokban elősegítette a sikereket. A kedvező időjárás hatását nem lehet elvitatni, d,e mégis azt kell mondani, hogy az eredmények döntő része nem az időjárásból, hanem a korszerű nagyüzemi gazdálko­dásból, a megalapozott szakmai vezetésből, a tagok szor­galmából s nem utolsósorban a párt és a kormány helyes agrárpolitikájából fakadt. Visszagondolva a termelőszövetkezeti mozgalom egy évtizedes múltjára, azt lehet elmondani, hogy kedvező időjárás többször is volt s az eredmények mégsem értek el olyan szintet, mint éppen az elmúlt esztendőben. Mert hiába volt a jó idő, ha nem volt elég gép, műtrágya, szakmai tudás, megalapozott vezetés. A fejlődés törvény- szerűsége az, hogy a szövetkezetek megerősödtek, megte­remtődött a kellő anyagi, műszaki bázis s javultak a gazdálkodás személyi feltételei. Ilyenkor is jó, ha az idő­járás „besegít”, de a gazdálkodás eredményességét távol­ról sem lehet csupán a kedvező időnek tulajdonítani. A zárszámadások idején nem csupán egy-egy termelő- szövetekzet tesz vizsgát, hogy jól vagy kevésbé eredmé­nyesen gazdálkodott, hanem az egész termelőszövetkezeti mozgalom bizonyítja, hogy mennyit fejlődött, miként élt a lehetőségekkel. Az előjelek azt mutatják — bár gondok, problémák továbbra is vannak —, hogy ez a vizsga nem sikerül rosz- szul az idén sem .megyénk termelőszövetkezetei számára. (kap ősi) szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külügyminiszte­re és kísérete szerdán dél­előtt a Hősök terén megko­szorúzta a magyar hősök emlékművét A koszorúzásnál jelen volt Péter János külügyminisz­ter, a Külügyminisztérium és a Honvédelmi Miniszté­rium több vezető munkatár­sa. Mirko Tepavac, a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külügyminiszte­re — kíséretének tagjaival — szerdán délután látoga­tást tett Sarlós Istvánnál, a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságának elnökénéL A találkozón részt vett Bartos István, a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságának el­nökhelyettese és Marjai Jó­zsef, a Magyar Népköztársa­ság belgrádi nagykövete is. A szívélyes baráti találko­zón Budapest és Belgrád életével kapcsolatos kérdé­sekről, a tanácsi munka egyes tapasztalatairól, a két főváros kapcsolatairól, fej­lesztésük lehetőségeiről esett szó. Mirko Tepavac jugoszláv külügyminiszter szerdán dél­után a főváros több új léte­sítményével ismerkedett, ; Bartos Istvánnak, a Főváro­si Tanács végrehajtó bi­zottsága elnökhelyettesének kalauzolásávaL Megtekintet- ; te a kelenföldi lakótelepet, a : Vahőt utcában több átadás : előtti lakást is, est követően : a földalatti gyorsvasát Nép- : stadion-állomását, majd Ba- : ross téri állomását és a csat­lakozó aluljárórendszert BELGRÁD: A belgrádi Politika szer­dai száma „baráti légkör” címmel első oldalon közli budapesti tudósítójának te­lefonjelentését Tepavac ju­goszláv és Péter János ma­gyar külügyminiszter tárgya­lásairól: — Budapesten a Külügy­minisztériumban kedden megkezdődtek a magyar— jugoszláv tárgyalások. A dél­előtt folyamán Péter és Fe- tavac véleményt cserélt a két ország kapcsolatainak: alakulásáról és foglalkozott; az általános nemzetközi kér- ! désekkel is... A megértés és ' együttműködés szívélyes lég- : köre mindinkább jellemző • Magyarország és Jugoszlávia ■ viszonyára. Nagy erőkkel védekeznek a belvíz ellen Az Alsó-Tisza térségében a hó jelentős része elolvadt, s így szivattyúzással csök­kentik a belvízzel borított területeket, mintegy kétezer holdról távolították el a vi­zet. Hódmezővásárhelyen és Csanádpalota községben már megszüntették, Maroslelle községben pedig mérsékel­ték a készültséget. A Duna—Tisza közén, fő­leg Kalocsa, Kiskunhalas, Baja és a magyar—jugoszláv határ térségében tovább ter­jedt a belviz a mélyebb te­rületeken. S most már ke­reken 15 000 hold áll víz alatt. Miután továbbra is az évszakhoz képest enyhe ma­radt az idő, a belvízveszély fokozódása várható ebben a térségben. A vízügyi igazga­tóságok szerdán 100 nagy szivattyúteleppel és 33 hor­dozható szivattyúval másod­percenként 133 köbméter vi­zet vezettek le a belvízzel borított területekről. A hevesi gépjavító állomáson a külső szemlélők szerint erőgépeket javítanak. Nem így van ez, a főmérnök Falcsik Béla tájékoztatása szerint. Mint mondotta, az állomáson sok más profilú munkát is végeznek. Szalayszerűen készítik a mezőgazdaságban még újnak számító VAKVFÖh siló­tárolót, de javítanak különböző pótkocsikat is. Az első fél-*-, évben a korábban említett siló tár ólakból 5 és fél millió< forint értékben készítenek a Pestvidéki Gépgyárral koope­rálva. Képünkön: a hegesztők, — Tóth János és Mihice- József — az alkatrészek összehegesztésén dolgoznak. Nagy megrendelés van pótkocsik javítására. Az első ne­gyedévben több mint száz darabot varázsolnak újjá a külön­böző termelőszövetkezeteknek és állami gazdaságoknak. (Foto: Kiss Béla felv.| WWWN^W/WWWWVW/W/WVWWWWAArtWVWWW^/WWVWVW iz erdőgazdaságok nagy erőfeszítéseké! tesznek a tfizifaelátás biztosítására Szerdán a MÉM-ben a tű­zifaellátás helyzetéről ta­nácskoztak az erdő- és fa­gazdaságok vezetői. Az érte­kezleten részt vett dr. Sághy Vilmos, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese. Dr. Koesmár Ferenc, a MÉM főosztályvezetője a tű­zifaellátás problémáival ösz- szefüggésben elmondotta: a decemberi havazások rend­kívül nehéz helyzetet terem­tettek az erdőkben. A gazda­ságok az új év végéig 223 000 tonnás kitermelt fakészlettel rendelkeztek, ezt a mennyi­séget azonban a lehetetlenül nehéz útviszonyok miatt jó­formán mozgatni sem tud: ták. Az esztendő elején a belkereskedelemnek 50 000 tonnával tartoztak, amely­hez még hozzájön az 1970. első negyedévi 250 OOÖ tonna tűzifára való megrendelés. A gazdaságok a jelenlegi kész­letből fedezni tudják a leg­sürgősebb igényeket, arra tö­rekszenek, hogy az erdőkben és a gyűjtőhelyeken tárolt fát mielőbb elszállítsák a tü­zelőanyag-telepekre. ehhez a MÁV is segítséget nyújt: a fuvarozásnál előnyben része­síti a tűzifát. A jelenlegi helyzet szerint azonban a belkereskedelmi megrendelések és a" erdő­gazdaságok vállalásai között üág több mint 70 000 «onnás különbözet van. A tűzifa minőségével kapcsolatban a főosztályvezető elmondta, hogy az erdőkben tárolt kész­let több mint fele 90 napnál tovább száradt hasábokba rakva, az előírásoknak meg­felelően, de víztartalma a megengedettnél valamivel nagyobb lesz. Az értekezleten felszólalt dr. Sághy Vilmos, a minisz­ter első helyettese is, aki kér­te az erdő- és fagazdaságok dolgozóit; vegyék figyelem­be a rendkívüli helyzetet és törekedjenek arra, hogy a tűzifa-szállítmányok a leg­kritikusabb január—februári időszakban kerülj enefc £ vá» sárlóldMfe j

Next

/
Thumbnails
Contents