Népújság, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-14 / 290. szám

Ország^nlésfink deiiiokratizmasa A rádió, a televízió hely­színi közvetítésekkel, az újságok tudósításokban számoltak be országgyűlé­sünk mostani ülésszakáról. Tehát minden szóra és adatra oda figyelhetett az ország lakossága, külföldi barátaink, sőt ellenségeink Is. Mégis nyílt őszinteség élénk vita, érveli és ellen- vélemények csatája jelle­mezte országgyűlésünk há­romnapos munkáját. Titkolózásra és szégyenre nincs okunk, mert népgaz­daságunk fejlődése a har­madik ötéves terv során az előirányzottnál gyorsabban diődött, gazdasagunk sta­bilitása erősödött, az új mechanizmus kiállja az élet próbáját. De nem kapcsol­ták ki a mikrofont és a te­levíziót, az újságokból nem húzták ki a pénzügyminisz­ter bejelentését, hogy 1979. évi állami költségvetésünk kiadásai 1,9 milliárd forint­tal haladják meg a bevéte­leket. A belkereskedelmi miniszter sem védte a „mundér becsületét", or­szág-világ előtt elismerte, hogy néhány alapvető cikk­ből évek óta nem tudjuk íldőfTíteni a. lakosságot. Akadnak régebbi erede­tű és újabb problémák és ezek közöül egy-kettő az idén élesebben jelentkezik. íiiszku Béla elvtárs az MSZMP Politikai Bizottsá­gának véleményét fejezte ki, hogy a gazdasági mun­kában jelentkező hibákat és káros jelenségeket az irá­nyító szervek hamarább észrevehették volna és a megszüntetésükre gyorsab­ban, hatékonyabban kell intézkedni. Minden felszólalásból az a meggyőződés csendült ki, hogy a valóság léte­zik, akár beszélünk róla, akár nem. De a hibák ma­guktól nem szűnnek meg. a problémák megoldásának első lépése az, hogy a si­kereknek együtt örüljünk, a bajokat közös erővel old­juk meg. így és erről szól­hattak a képviselők, mert a fogadónapokon, csoportos és egyéni beszélgetések so­rán erre adtak felhatalma­zást a választók. A kisemberek gondja na­gyobb teret kapott és szé­lesebb vitát váltott ki mint a költségvetés deficitje. Az ország anyagi erejéhez mérten hogyan lehet segí­teni a különösen nehezen élő emberek sorsán, ho­gyan emeljék az alacsony nyugdijakat? Nyílt őszinte­séggel szóltak a jogos igé­nyekről és a szerény anya­gi fedezetről is. A könnyűipari miniszter törvényes rendelkezéssel magyarázta a kismamacipő árának jelentős emelését. Az egyik képviselő nem udvariaskodott sem a mi­niszternővel szemben, el­lenvéleményt jelentett be. Közérdekből hangoztatta, hogy a tervezésnek és az árképzésnek politikai célo­kat is kell szolgálnia. Vajon a tanácsülések elé terjesztett beszámoló, vagy a vállalati tájékoztatás ná­lunk minden esetben ilyen szókimondó és igaz, mint országgyűlésünk vitája? Nem az lenne a természe­tes és szükséges, hogy a szőkébb körben még ennél is nyíltabb, őszintébb és célratörőbb legyen a vita, nevezzék meg a felelőst és követeljék meg az intézke­dést? Az országgyűlés példát mutatott. Társadalmi éle­tünk demokratizmusa gyű­rűzzék tovább a pártszer­vezetek, a tanácsok és a vállalatok mindennapi munkájában. F. L. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK’ AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS NAPlLAPlA XX. évfolyam, 290. szám ARA: 1 FORINT 1969. december 14., vasárnap Pedagógusok az őserdőben,.. <3. oldalon) Ä vásár1 ók bosszúságai. (3. oldalon) Rózsaszent­mártoni türelmetlenek (6. oldalon) Termelő­szövetkezeti demokrácia — ma S6. oldalon) Pofon a tisztességnek <1. oldalon) A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta az 1970. évi népgazdasági tervet A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A gazdasági fejlődés üteme 1969-ben — az előzetes adatok szerint —, az előző évihez hasonló lesz és némileg meghaladja a tervezettet. A társadalmi termék 5, a nem­zeti jövedelem 6 százalékkal emelkedik. A fogyasztás a ter­vezettel egyező mértékben, mintegy 6 százalékkal nő; a felhalmozás — a forgóalapok mérsékeltebb növekedése kö­vetkeztében —, kisebb a tervben számítottnál. Hájas 1. Moszkvában 1970-es IBUSZ-utazösok Heves megyei külön vonatok: Csebokszáriba. Lipcsébe Országjárás — Pihenés Korcsula szigetén Fényjáték a piramisoknál Évről évre gyarapodik a „világjárók” tábora. Egyre többen kóstoltak meg ide­gen országok levegőjét, ten­gerek, csodálatos tájak szép­ségével ismerkedtek, s „evés közben jön meg az étvágy” — az utazás szenvedélyük­ké vált. Az IBUSZ a régi, jól ismert utak mellett 1970- ben több utazási újdonság­gal igyekszik kielégíteni a „világjárók” mohó étvá­gyát.. A Lenirr-oentenárium je­gyében az IBUSZ a már ha­gyományosnak minősülő 25 féle útiprogram fenntartása .mellett külön utakat szervez a Szovjetunióba. Különvoná- tot terveznek Moszkva, Ul- janovszk, Kazany, Csebok- szári útvonalon. Ezzel több mint háromszáz Heves me­gyei utazik majd. Egy ki­sebb csoport előzi meg ezt az utazást s részvevői má­jus elsejét Eger testvérvá­rosában, Csebokszáriban töl­tik. Százhúszon utaznak He­ves megyéből a Kijev—Le­ningrad—Moszkva útvona­lon. A csoport tagjai május 1-ét a moszkvaiakkal együtt ünnepük, s tanúi lehetnek a szovjet főváros dolgozói de­monstratív felvonulásának. Április 4-én, vagy Lenin születésének 100. évfordu­lóján utazik egy hatvanfős csoport Moszkvába, majd Uljanovszkba, Lenin szülő­városába. Júniusban a „le- ningrádi fehér éjszakák” program jábarr gyönyörköd­hetnek a Heves megyeiek i "zül harmincán. A novem- i • 7-i ünnepségekre újabb ős csoport indul me- • kböl Moszkvába, majd (. őokszáribz. U~, an csak i ; el, hátnapos útra repü- lőj éppel Lenin-grádba utaz • hát hatvan turista me­gyénkből. A február 3. és 9. között Leningrádban sor­ra kerülő korcsolya Európa- 3. fagged lehetűssit, A résztvevők repülővel utaz­nak, s a jégsportcseanege mellett megtekintik majd a Szmolnijt, az Auróra cirká­lót. , Hatvanfős csoport pi­henhet majd Picunda, har­mincán Szocsi tengerparti üdülőhelyeken. Külonvonatot szerveznek 1970-ben Heves megyéből a lipcsei tavaszi vásárra. A hatnapos útra kétszáz, fő­ként olyan turista utazik, aki szakmai téren érdekelt. Harmincfős csoport üdülhet Szász-Svájcban, s további 14 útvonal ígér az NDK-ban sok látnivalót, kellemes él­ményt. Lengyelországba, a poznani vásárra viszi majd az érdekelt ipari üzemek szakembereit az IBUSZ me­gyénkből. Zakopane—Krak­kó útvonalon 90-én ismer­kedhetnek közülünk a Len- gyel-Tátra szépségeivel. Jó pihenést ígér a Balti-tenger­part és a Mazuri tóvidók. Romániába hétnapos repü­lős útra lesz lehetőség, a harmincas létszámú csoport Mamaiában pihenheti ki a munka, a tanulás fáradal­mait. Utazást szerveznek a Gyilkos-tóhoz. Bulgáriába utazó csoportok főként me­zőgazdasági üzemeket láto­gatnak, szakmai programo­kon vesznek részt, de pihe­nésre is adnak lehetőséget. Egy ilyen csábító út pél­dául az Aranyhomok—Isz­tambul társasutazás. Repülő­vel utaznak a turisták Vár­náig, onnan hajóval Isz­tambulig ... Jugoszláviában először várnak ma­gyar jelentkezéseket a Korcsula szigeti üdülőhe­lyekre. Dubrovnikig repülő viszi az utasokat, onnan au­tóbusz. Megyénkből egy cso­port élhet ezzel a lehetőség­gel, egy másik Rovinjban pihenhet. ' . A Heves megyéiből Sai­4uló «SRJBcrtalt meüe& «A IBUSZ 1970-ben mintegy száz útvonalon, a világ szin­te minden országába visz magyar turistákat. Bécs, Pá­rizs, Stockholm, London, Fi­renze és néhány egzotikus vidék, Egyiptom, Tunisz, Tö­rökország szerepel a prog­ramban. Akik Egyiptomba utaznak, részesed lehetnek egy felejthetetlen esti prog­ramnak: fény- és hangjáték­ban gyöny örtködh e tnek a piramisoknál. Az idén megkedvelt or­szágjáró programokat is to­vább bővítik. Heves megyé­ből 1970-ben is elviszi az ér­deklődőket az IBUSZ a sze­gedi szabadtéri • játékokra, a gyulai várjátékokra, a nagy­vázsonyi lovasnapokra. A Balaton partján villákat bé­rel Heves megyei üzemek, vállalatok f elkérésére... Az ipari termelés mintegy 4 százalékkal haladja meg a tavalyit.. A kőolaj- és föld­gáztermelés, a vegyipar, a villamosenergia-ipar és a gépipar termelése az átla­gosnál gyorsabban emelke­dik. A kohászat termelése kis mértékben nő, az épí­tőanyag-ipari. és a könnyű­ipari termelés viszont ala­csonyabb a tavalyinál. A közgazdasági ösztönzők hatásúra kedvezően válto­zott a termelés és az érté­kesítés aránya. Az értéke­sítés a termelést meghala­dó ütemben nőtt és mérsék­lődött a készletek emelke­dése. Javult a termelés szer­kezete és gazdaságossága. Az ipari termelői árszínvonal várhatóan 1—1,5 százalékkal emelkedik. Az iparban a foglalkozta­tottak száma magasabb a tervezettnél. A munkaerő- gazdálkodás, a munkaszer­vezés kevéssé javult; még mindig indokolatlanul nagy a munkaerő-kereslet és nem kielégítő a termelékenység alakulása. Az építőipar termelése a tervezettnél gyorsabban, kö­rülbelül 7—8 százalékkal nö­vekszik. Az építőipar telje­sítőképességét korlátozza he­lyenként a munkaerő és né­hány fontosabb építőanyag és szerelvény hiánya. A mezőgazdaság 5—6 szá­zalékkal termel többet a múlt évinél. A fontosabb növényi termékek csaknem mindegyikéből az utóbbi évek legmagasabb átlagter­mését értük el. Az állatte­nyésztés fejlődése nem érte el a tervezettet, mind a szarvasmarha-, mind a ser­tésállomány alacsonyabb a számítottnál. Beruházásokra a népgaz­daság a tervezettnél vala­mivel nagyobb összeget for­dít. Elkészült, illetve az év végéig átadásra kerül több jelentős új létesítmény; a tervezett 22 egyedi nagybe­ruházásból .17—18 - befejező­dik. A külkereskedelmi árufor­galom erőteljesen — mind az 1963. évinél, mind a ter­vezettnél nagyobb mérték­ben — növekszik. A lakosság pénzbevételei — a számítottat meghaladó mértékben — több mint 9 százalékkal nőnek. A több­letet főleg munkabér és nyereségrészesedés formájá­ban fizetik ki. A lakosság megtakarításai is nagyobb mértékűek a tervezettnél; megközelítik a 7 milliárd forintot. A munkások és al­kalmazottak reálbére körül­belül 4 százalékkal több az 1968. évinél. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme mintegy 5,5 százalékkal nő. A kiskereskedelmi forga­lom hozzávetőleg 9,5 száza­lékkal emelkedik. A fo­gyasztói árszínvonal körül­belül 1.5 százalékkal — a számítottal megegyező mér­tékben — nő. Indokolatlan azonban a ruházati cikkek átlagosan 3 százalékos ár­emelkedése. Egyes fontos árucsoportokban a kínálat nem követte a megnöveke­dett keresletet és a válasz­ték sem megfelelő. Főleg ruházati termékekben és több tartós fogyasztási cikk­ben nem volt kielégítő az ellátás. Élelmiszerekből — a sertéshús kivételével — és élvezeti cikkekből általában elegendő mennyiség állt a lakosság rendelkezésére. ★ A jövő évi népgazdasági terv a harmadik ötéves terv­ben kitűzött gazdaságpoliti­kai célokat szolgálja. A leg­fontosabb feladat a gazdasá­gi munka hatékonyságának növelése, a népgazdaság ál­talános egyensúlyi helyzeté­nek további javítása. Ennek érdekében — a gazdaság- irányítási rendszer reform­jának következetesebb gya­korlati alkalmazása és to­vábbfejlesztése útján — biz­tosítani kell: — a termelékenység növe­lését; — a fogyasztói piacon c, kereslet és kínálat össz­hangjának javítását; — a beruházási tevékeny­ség és — a külföldi versenyképes- ség további javítását. Nemzeti jövedelem, beruházások A terv azzal számol, hogy 1970-ben a társadalom szükségleteit az eddigieknél magasabb fokon lehet kielé­gítem. A társadalmi termáíj volumene körülbelül 5 szá­zalékkal emelkedik. A nemi zeti jövedelem 5—6 százalék-, kai nő; a harmadik ötéves terv Időszakában elért növe­kedése mind ütemében^ mind mennyiségében jelen­tősen meghaladja a terve­zettet A beruházások 1970-ben «3 ideihez képest 6—7 százalék* kai növekednek; várhatóan elérik a 79—80 milliárd fó* rint értéket. Az építési be­ruházások területén a ke­reslet és kínálat között ki­alakult feszültség még csak kis mértékben mérséklődött A gépi beruházásoknál — egyes választéki és határ­idő problémáktól eltekintve — a kínálat javul. 1970-ben is jelentős az ál­lami döntési körbe tartozó beruházások aránya. Sor ke­rül több egyedi nagyberu­házás — többek között a Ba rátság 2. kőolajvezeték, a magyar viscosagyár pác. műszálüzeme, a mohácsi Fa­rostlemezgyár és egy új mű­trágyagyár — megkezdésé re. A vállalati beruházásokhoz nyújtott állami költségve­tési támogatás magasabb az ideinél. Az 1970. évi beru- zási hitelkontingens az 1969. évi szinten marad és ebből új célokra több mint 4 mil­liárd forint fordítható. Költségvetési támogatást a terv a folyamatban levő, korábban értékhatár feletti­nek minősített vállalati be­(Folytatás a 2. oldalon) 17 millió palack bor évente Megkezdődött a próba­üzem az ország egyik leg­modernebb palackozó üze­mében az újonnan épített Eger—Gyöngyösvidéki Ál­lami Pincegazdaság, egri üzemegységében. A legmo­dernebb francia, svájci és nyugatnémet gépekkel sze­relték fel az üzemet, s ez­zel a meglevő 25 fajta vá­lasztékot 39-re növelték. A gépeken a kiváló mátraal- ji és hevesi borok legkor­szerűbb higiéniai feltételek alkalmazásával kerülnek a palackokba. Bal oldali ké­pünk az új palackozósorról készült. Jobb oldalon a palackozó első gépe ez a svájci gyárt­mányú mosó, ahonnan az üvegek teljesen szárazán, kilúgozva kerülnek » töl­tőgéphez. i

Next

/
Thumbnails
Contents