Népújság, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-09 / 285. szám
Vannak-e szovjet filmcsillagok? A moszkvai Nemzetközi Filmfesztiválon a szovjet színészek egy csoportjának bemutattak egy nyugati íilmhírességet. A vendég minden kézfogás után érdeklődött a tolmácsnál, ő nagy vagy kis csillag? A tolmács minden esetben így válaszolt: nagy. Tolmácsunk udvarias volt, de pontatlan. A Szovjetunióban nincs sztárkultusz, a nézők a színésztársadal- mat nem osztják fel kis és nagy csillagokra. Bár — és ez természetes — a népszerűség nem egyenlő arányban oszlik meg a színészek között. A közönség szemében még mindig a színész a legfőbb vonzerő. Ahogy mondogatják: ,.a színész nevére jön be a közöség”. Tatjána Doronyina filmjeinek tapasztalata mutatja: egy-egy közkedvelt színész szerepeltetése a kasszasikert is biz tosítja: „A nővér” című filmje egy év alatt 22,5 millió nézőt vonzott. Másik filmjét négy hónap alatt 18 millióan nézték meg. Szinte hihetetlen, hogy legutóbbi filmje — „Még egyszer a szerelemről” — két hónap alatt 19,4 millió nézőt vonzott. Tatjána Doronyina csaknem egy időben játszott főszerepet három filmben, bár ténylegesen színpadi színészként tartják számon. A moszkvai „Filmvilág” olvasóinak népszerűségi listáján Kibédi Ervin neve a kunnyúmuiaj pódiumán magas tőzsdei árfolyamon jegyeztetik. A hosszú termetű, hosszúkás arcú színész, akinek mozgásában, arcvo- násaivan is kétségtelen ott a groteszk — művész. Nem kihasználja ezt a „groteszket”, hanem felhasználja, nem alkatával akar hatni, hanem alkatából eredően, azt tudatosan felhasználva teremt tipikusan kisember figurát a színpadon, a képernyő előtt A portréfilm — kár, hogy sok volt benne a kész elem, amelyet most csak bevágtak a műsorba —, ha teljes képet nem is adhatott e sajátos művész alkotói műhelyéről, köznapi életének egyéniségére jellemző vonásairól, arra azonban mindenképpen alkalmas volt, hogy kellemes és elgondolkodtató perceket szerezzen a nézőnek Hogy miért kellemes — azt úgy vélem nem kell külön hangsúlyozni; hogy miért elgondolkodtató —, erről érdemes néhány szót szólni. Kibédi Ervin komikus. így van a „nagvkönyvbe” bejegyezve, s ha. nevét halljuk,, nem is gondolunk másra, mint az általa ábrázolt élet fonákjára. Ám, ez a színész kellemes, iskolázott operahanggal rendelkezik, az opera színpadára is készült: invenciózus előadóművész, s ha kell, megkapó drámai alkat is. Szövegkiejtése, szép magyar beszéde, sajátos orgánumán túl is akár oktatni való lehetne! Ügy vélem, komikust sikerei elválaszthatatlanok mindattól, amit az imént említettem, azt példázzák, hogy egyetlen műfajon belül sem lehet kiemelkedőt alkotni, a művészi pálya e’ yzének ismerete, észkö- sk magabiztos birtoklá- nélkül. Ha nem így len- Kibédi Ervin legfeljebb v lenne a komikusok kö- / il. akin ugyan jót nevethetünk, ha megjelenik a üsk a» — Ludmilla Csurszína és lel közben. két évig ő vezetett. Az említett filmekben teljesen eltérő szerepeket alakít. Egyiket sem az ő számára írták, de ma már nehéz lepne bárkit is elképzelni ezekben a szerepekben Doronyina helyére. A filmfolyóirat népszerűségi listájának második helyét Tatjána Szamoljova foglalja el, aki az Anna Kareninában és más szerepekben öregbítette a szovjet film hírnevét. Az ezerarcú Ludmilla Csurszina — ez a szép, sudár kislány — rövid időn belül hét film forgatásánál kapott szerepet. Utóbbi filmjeiben falusi hősnőt, parasztasszonyt alakított. Sikerének titka, hogy végtelen természetességgel mozog és beszél a Ervin színpadon, a pódiumon, vagy a képernyőn, de akit távozása után emlékeinkben aligha őrzünlc meg. Kibédi Ervin művész, szerény t alkotó ember: erről győzött meg — ha rendezésében nem is mindig egyenletes — portréfilmje. (gyúr kő) Az okiratot Rahn német nagykövet szerkesztette meg és Lakatos miniszterelnök vitte át a Várba, ahová a németele kíséretében Horthy visszaérkezett, hogy személyes holmiját becsomagolja. Á palota ekkor már megtelt német katonáikkal. Horthy lakosztályát teljesen feldúlták és részben már ki is rabolták, A miniszterelnök a kortnányzót a fürdőszobában találta meg, akinek az volt az első kérdése mi van a fiammal? A jelenlévő Wessen mayer azt felelte, hogy másnap Linzben be fog szállni a kormányzót vivő külön vonatba. Horthy Lakatosra nézett, aki azt felelte, hogy nincs oka kételkedni a német követ szavában. Wessenmayer az okmányokat átnyújtotta a kormányzónak, aki átfutotta azokat, majd a WC mellett leült egy háromlábú székre és az okiratokat egy másik székre fektetve, egyenként aláírta. — Ilyen dicstelen módon hullott le az „otrantói hős” 25 éves „csillaga”. Horthy tehát, bárhogyan is szépít emlékirataiban, miniszterelnöknek nevezte ki Szá- lasit, s ezzel Magyarországot kiszolgáltatta a rémuralomnak. 5. A Horthy-féle szánalmas kiugrási kísérlet sikertelenségének égj’ haszna volt: végleg tisztázta a frontokat! Az egyik oldalon állt Szálasi nyilas söpredékével és a yfe Valenlyina Vlagyimirévá felvé(APN Foto) kamera előtt, mintha saját életet élné. A színészek között továbbra is Szmoklunovszkij, Batalov, Uljanov, valamint Lavrov és Banlonisz • vezet, űk is, akárcsak a többiek, a színpadról érkeztek a filmvilágba. Banionisz első nagy sikerű filmje a „Senki sem akart meghalni”, de átütő sikert mégis a „Holtszezon”- ban aratott. Lavrov nagyobb tapasztalatokkal rendelkezik n kamera előtt. A Higgyetek nekem, emberek című filmjében felejthetetlen alakítást nyújtott. Az Élők és holtak Szincovájá- nak szerepében megerősítette azt a véleményünket, hogy korunk egyik legérdekesebb szovjet színészegyénisége. A külföldi rendezők egyre több szovjet színészt hívnak meg vendégszereplésre. Dán, olasz, jugoszláv filmekben láthatjuk őket. A legnagyobb sikert talán Ludmilla Szaveljova érte el, aki Sophia Loren és Marcello Mastroianni társaságában filmezett Sokak számára igazságtalannak tűnhet, hogy egyes színészek sorozatban kapják a szerepeket, míg másoknak alig jut valami. De az élet többi területén is így van, a tehetségesek éíőnyben részesülnek. És a kitűnő színész, nevezzük filmcsillagnak, azáltal válik népszerűvé, hogy valami újat tud hozni és teljesítményével hozzájárni a filmművészet fejlődéséhez. (N. Nazarov) le együttműködő náci bérencekkel, szemben velük pedig minden tisztességes magyar, aki hazája mielőbbi felszabadulását óhajtotta. A Vörös Hadsereg közben egyre szorosabbra vonta a gyűrűt Budapest körül és az országból egyre nagyobb területet szabadított fel. Ilyen körülmények között a belső demokratikus erőknek csak az lehetett a feladata, hogy egymással együttműködve igyekezzenek megkönnyíteni a szovjet haderő harcát és elősegítsék, hogy az ország fővárosa minél kevesebb áldozat és szenvedés árán szabaduljon fel. Nem a Vörös Hadseregen és a magyar ellenállókon múlott, hogy ez nem sikerült. A Magyar Kommunista Párt és a Magyar Front október 15-e után memorandumban fordult a nemzethez, amelyben feltárta a helyzetet és felhívta a figyelmet az összehangolt akció szükségességére. Ugyanakkor a partizántevékenység erőteljes lendületet kapott. A különböző partizánegységek, mint Úszta Gyula csoportja Kárpátalján, Fábri József csoportja Szlovákiában, Szőnyi Márton csoportja Özd környékén, Nógrádi Sándor csoportja Salgótarján mellett hatásosan segítették a nehéz harcokban előnyomuló Szovjet Hadsereg egysé-gelt. Budapest felszabadítása szempontjából azonban a legfontosabb az volt, bogy 3 Rudnaykiállifás a Magyar Nemzeti Galériában ' Rudnay Gyula életműve kiemelkedő helyet foglal el a XX. századi magyar és egyetemes művészetben. A hazai festészet és népkultúra hagyományaiból új magyar festőnyelvet keresett és alakított ki művészeiében. „A mi művészetünk alapja — vallotta — csakis e föld és a föld népének kultúrája lehet.” A Magyar Nemzeti Galéria Rudnay-kiállítása a mester művészetét dokumentáló eddigi bemutatók közül a leggazdagabb. Olyan főművei szerepelnek itt, mint a Pusztaszert országgyűlés 14 méter magasságú gobelinje, a Csokonai, a Toborzó, a Ká- nai menyegző, és az Attila lakomája. A kiállítás Rudnay jellegzetes korszakain vezet végig. A Münchenben, Rómában, Párizsban tanuló fiatal művész pályakezdetén a nagybányai művésztelepen dolgozik, majd 1905-ben Hódmezővásárhelyre költözik, hogy eleven kapcsolatba kerüljön az alföldi néppel és tájjal. Ez az élmény új színnel, mélyen átélt tartalommal gazdagítja művészetét. Az első világháború döntő volt Rudnay mondanivalójának és festői eszközeinek érlelése szempontjából. Ekkoriban Losoncon dolgozik. Mélyen megrendíti a háború okozta nyomorúság, „Menekülői” hontalanságukkal és hajszoltságukkal számos változatban állandóan foglalkoztatják képzeletét és képein kegyetlenül valóságos emlékeket állít szenvedéseiknek. A megrázó, közvetlen élményekhez kapcsolódó alkotásokat a háború után olyan művek váltják fék amelyek a magyar múltból merítik témájukat. Történelmi képei csakúgy, mint az ódon házak, pincék és ki- feszített kárpitok előtt üldögélő, mulatozó magyarok hangulatképei, Rudnay jelkülönböző ellenállási mozgalmak Bajcsy-Zsilinszky Endre vezetésével közös frontba tömörültek és megalakították a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságát. Ezzel elvben1 lehetővé vált az ország demokratikus és németeilenes katonai erőinek egységes fellépése és szembefordítása a femetekkel. A bizottságban helyt kapott néhány Horthysta ellenállási góc is, mert ezek főleg a hadseregen belül jelentős erőt képviseltek. Meg is szervezték a front katonai vezérkarát, mely Kiss János altábornagy, Nagy Jenő vezérkari ezredes, Tarcsay Vilmos vezérkari százados és más tisztek vezetésével alakult meg. Ez a vezérkar kidolgozta Budapest felszabadításának tervét és meg is kezdte a rendelkezésre álló katonai erők, partizáncsoportok és munkásmilíciák megszervezését. Az elképzelés az volt, hogy a főváros valamely főútvonalán fegyveresen kierőszakolják az áttörést a szovjet csapatokig — melyek ekkor már Budapest határában álltak — folyosót nyitnak egészen a Dunáig, a városban hátba támadják a németekéi, nyilasokat és megakadályozzák a város lerombolását. Bajcsy-Zsilinszky Endre március 19-én fegyverrel kezében fogadta a Gestapo embereit és a velük folytatott tűzharcban meg is sebesült. A németek a Pest- vidéki Törvényszék Fő utcai épületében tartották fogva. A Lakatos-kormány hosszas tárgyalásainak eredményeként a németek Bai- csy-Zsilinszkyt és még néhány más politikai foglyot október 10-én kiadtak a magyar hatóságoknak. Nyilvánvaló, hogy ezzel az volt a szándékúk, hogy a magyar hatóságok részéről káprovolegzetes témáivá váltak. A kiállítás -egyik legjelentékenyebb műve, a Ká- nai menyegző, első ízben szerepel a magyar közönség előtt. A kép Mária megérkezésének pillanatát ábrázolja. A tárlat másik érdekes festménye a Csokonai diákjai körében című nagyméretű kép, kevésbé ismert változata. Rudnay szenvedélyes előadásmóddal, felfokozott színekkel örökítette meg Csokonai alakját, amint a Múzsával találkozik a débreceni Nagyerdőben, le Uses lfjaktól körülvéve. Gazdag életművéből nemcsak hazai festészetünk, de korunk egyetemes művészete számára is kiemelkedő jelentőségűek arcképei. Hasonló értékű alkotásokkal gazdagították művészetünket Rudnay tájképei. „Tájábrázolásomban — mondja Rudnay — a magyar történelem múltjának levegőjét akartam felidézni. A magyar történelem pedig sok borús fejezetben bővelkedik. Ezért volt, hogy régi tájképeimre sokan azt mondták, hogy tragikus feszül tségűek. Új tájképeimen már kivílágosodnak a színek, kisütött a nap, a táj is derűsebb, csakúgy, mint makálják a foglyok szabadon bocsátását. Zsilinszkyék azonban saját kérésükre magyar védőőrizetben maradtak a Maglódi úti gyújtőfog- házban. Innen engedték őket szabadon október 15-én reggel. Néhány óra múlva elhangzott a Horthy proklamáció és este már megkezdődött Szálasi rémuralma. Bajcsy-Zsilinszky teljes erejével vetette magát az ellenállási mozgalomba, mely csak egy célt ismert: az ország felszabadítását. A katonai vezérkar által kidolgozott és Budapest felszabadítására vonatkozó tervek jók és keresztülvihetők voltak, de megvalósításuk nagy kö- rültektatéBt, óvatosságot és titoktartást igényelt. Nem kétséges, hogy e tekintetben a szervezkedok részéről súlyos hibák történteit, így a Felszabadítási Front és Bajcsy-Zsilinszky munkája lényegében árulás következtében bukott el. Ma már tudjuk, hogy az egész mozgalom árulója egy Stolle nevű ember, aid a Szálasi-féle Nemzeti Szá- monkérő Széknek, névszerint Orandy alezredesnek és Ra- dó csendőrszázadosnak dolgozott. Még ma is tisztázatlan körülmények között sikerült magát becsempésznie az Ellenállási Mozgalomba, ahol természetesen ő volt a leghangosabb és ő sürgetett legjobban minden akciót. Minden fontos ülésen jelen volt, mindenről tudott, pontosan ismerte a mozgalom résztvevőinek névsorát és természetesen mindenről beszámolt megbízóinak. Bajcsy- Zsilinszky búvóhelyét is ő árulta el a Nemzeti Számonként Széknek. Stolle szeredére csak Bajcsy-Zsilinszv Lndre perének Sopronkőhida: tárgyaláson derült fény, amikor is a látszat kedvéért fogva tar toy. BteUút tanúken í ga az élet.” A felszabadulás után Rúd* nay Gyula megtalálta azt a területet, ahol leginkább szolgálhatja új, szocialista kultúránk építését: 1947-ben művésztelepet szervezett Baján „népi festőakadómiát". ahol a város gyári munkásságának, ä környező falvak- parasztságának tehetséges if- jalt képezte. „Meggyőződésem — vallotta Rudnay —, hogy. a nép széles rétegeibe kell szétvinni a művészetet. Azért jöttem Bajára, hogy a népművészet szeretetét fejlesz * szem és ebből a népből, a tehetségek e tárházából Iskolám útján kiválasszam azokat, akik megérdemlik a tanítást és később izmosítani fogják a magyar festészetet”. A mester önzetlenül végzett munkáját öt éven át lankadatlanul foktatja: „örülök a sok fiatal tehetségnek és annak, hogy a magam módján és a magara eszközeivel én is részt vehetek az ország építő mun-' Icájában.” A kiállítás gazdag tartalmú katalógusa Rudnay Gyulának a művészetről szóló két ismeretlen írását is közli. hallgatták ki Zsilinszky Endre perében. Szerepe ekkor a napnál világosabban’ kiderült. Zsilinazkyt kiszabadulása után nyomban felkereste Tildy, aki Szakasitscsal együtt informálta őt közös kormányzói kihallgatásuk eredményéről és a Magyar Frorit addig végzett munkájáról. Ezután barátai segítségével állandóan cserélte tartózkodási helyét, a végén a Fil- vászkertben, mint szegedi menekült élt, Bíró Zsigmond álnéven. A Felszabadulási Front utolsó ülósót, melyen Bajcsy-Zsilinszky elnökölt, november 19-én tartotta Tarcsay Vilmos Andrássy úti lakásán. A kommunista oái’- tot Haraszti Sándor és Horváth Márton képviselte. Elhatározták. hogy eg)' háromtagú küldöttséget indítanak Moszkvába, amelyet Szent- györgyi Albert egyetemi tanár vezet. A bizottság ma-}: gával vinné a szovjet kor-1: mányhoz és Malinovszkif! marsallhoz a Magyarországi; felszabadítását közvetlenül: irányító hadsereg csoport-! parancsnokához a Front el-}: nőkének levelét. Bajcsy-Zoí-}’ linszky felolvasta a leveletj melyet jóváhagytak és hoz-, záláttak annak lefordításához. A katonai vezető beszámolt az ismertetett terv előkészületeiről. Az ülésen részt vett Stolle is. így a megvalósításra már nem kerülhetett sor. November 22-én Radó százados emberei a délutáni órákban fűvészkerti lakásán letartóztatták Bajcsy-Zsi- linszkyt Endrét és ugyanabban az időpontban megrohanták Tarcsay Vilmos Andrássy úti lakását is, ahol open a kaitonai intézóbi- * -■ e ülésezett. A Nemzeti ’ kérő Szék rajtaütés* rike-ült. (Folytatjuk) Kibédi Bényi László WESSELÉNYI MIKLÓS U’lrJ»
