Népújság, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-09 / 285. szám
KOSSU'IH 8.20 Népi zene. 9.05 Harsan a kürtszói 9.40 Haydn-kórusok. 10.05 Illyés Gyula: Bécegresi füzet. 10.25 Szimfonikus táncok. 11.00 Iskolarádió. 11.35 Áriák. 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Melódiakoktél. 13.45 Törvénykönyv. 11.00 Mozart: a-moll szonáta. 14.14 Mesejáték. 15.00 Székelyek népzenéje. 15.27 Rádióiskola. 16.05 Kóruspódium, 16.17 Riport. 16.37 Lully operáiból. 17.05 Ázsia munkásmozgalma. 17.20 Nóták. 17.44 Szimfonikus zene. 17.58 Üzletről üzletre. 18.28 Könnyűzenei híradó. 19.25 A Szabó család. 19.55 Tánczene. 20.25 Kozmosz. 20.53 Müncheni zenei magazin. 22.15 Indiai útijegyzet. 22.25 Népi zene. 22.42 A nyugatnémet történetírásról. 23.02 Vokális zene. 0.10 Künnyű hangszerszólók. PETŐFI 8,04 Zeneművészeink reflektorfényben. 9.40 Fúvós zené. 11.45 Előadás. 12.00 Csajkovszkij: Pique Dame. 13.05 Zenekari muzsika. Randevú kettőtől — hatig . . . 18.10 Fiatalok hullámhosszán. 19.39 Folyóiratszemle. 20.28 Népdalcsokor. 21.13 Szatirikus mitológiai műsor. 22.08 A Tátrai vonósnégyes játszik. 23.10 A denevér. Részletek. MAGYAR 8.03 Iskola-tv. 17.58 Hírek. 18.05 Szakemberek: külföldön. 18.30 Radar. 18.55 Esti mese. 19.05 Mozart: A varázsfuvola. Kétfelv. dalmű. 20.15 és 22.00 Tv-híradó. POZSONYI 9.00 Jó napot, professzor úr. 10.55 Jan Zimmer zongoraestje. 10.00 34 óra az állatkertijén. 19.00 és 21.30 Tv-hiradó. 19 55 Sorozat a sorozatról. Xfifn* | egri vörös csillag: l'elvfon: 22-33) At előadások kezdete: fél 6 és » órakor. Isten hozta, őrnagy úri EGRI BRÓDY: (Telefon: 14-07) ^ Ah előadások kezdete) fél 6 és 8 órakor. Elő holttest GYÖNGYÖSI PUSKIN: avagy egy politikai gyilkosság anatómiája GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Vádoló FÜZESABONY: Sziget a szdrasföldön HATVANI KOSSUTH: Hannas manóver HEVES: A Karamazov testvérek fOMMS iiByeiKT Egerben: 1» órától szerda reggel 1 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: n-10.) Rendelés gyermekek részére is. fNémsw BW rTT-y t yt t 4 jogról mindenkinek Örökbefogadás — Kék szemű szőke kislányt szeretnék! — ezzel lép be a már nem egészen fiatal házaspár az állami gondozott gyermekek otthonába. Sok tudósítás, újságcikk számolt már be az Ilyen jelenetekről, s arról is, hogv a sok kedves apróságot látva, nemegyszer' az eredeti elképzelést is feladják a leendő örökbefogadó szülők, annyira megszeretnek első látásra egy-egy kisgyermeket. A magyar családjog lehetővé teszi az örökbefogadást éppen azért, hogy — elsősorban — meleg, családi otthonhoz juthassanak azok a gyerekek, akik valamilyen okból nem saját szüleik mellett nevelkednek. Másrészt azoknak a házaspároknak érdekeit is szolgálja, akiknek nem lehet gyermekük, mégis szeretnének maguk mellett tudni valakit, akit ők nevelnek és aki őket szólítja anyukának, apukának. Örökbe fogadni hálunk csak kiskorút lehet. (Ez a kikötés azért került a törvénybe, hogy az- elmondott anyakönyvben is: az örökbe rogadott gyermeket újra anyakönyvezik, s az örökbefogadókat vér szerinti szülőkként jegyzik be. Az örök- befogadó azonban kérheti, hogy ettől tekintsenek el és csupán az eredeti bejegyzésnél tüntessék fel az örökbefogadást. Ha — mint legtöbb esetben — házastársak közösen fogadnak örökbe gyermeket, az közös gyermekükké lesz. Ugyanez a helyzet akkor is, ha az egyik házastárs örökbe fogadja a másik házastársnak korábbi házasságából származó gyermekét. Az örökbefogadással szerzett jog öröklődik, tehát, az örökbefogadott majdan születő gyermekei az örökbefogadók unokái lesznek stb. Az örökbefogadó köteles ~ jó szülő módjára — a gyermek eltartásáról és neveléséről gondoskodni, s vér szerinti gyermekéhez hasonlóan örököl utána. A vér szerinti szülő felügyeleti joga az örökbefogadással megszűnik, érdekes azonban, hogy az örökbefogadott gyermeknek a vér szerinti roÜzbégek földién Délben még az új moszkvai tv-torony forgó éttermében ültünk, s szemünkkel a Do- mogyedovói repülőteret ke_ restük, valahol az óriás város szélén. Este már magunk is ott álltunk a repülőtér forgatagában; percenként Indultak a gépek a Szovjetunió távoli pontjai felé, a többi között a mi IL—18-asunk is. Fedélzetén, hamarosan magunk században épült, s ezer éve változatlanul dacol az idővel. Az egyszerű égetett tégla különböző formájú darabjai nemcsak az épület arányait, hanem ornamentikáját is meghatározzák. A legrégibb után a közel múlt emlékéhez vezetett városnéző kőrútunk: az utolsó buharai emír palotájához. Az emír,'aki Pétervárott végezte mányos zöld tea. Ae öregeket nem zavarja a modern élet lüktetése, keleties ráérősség- gel vitatják meg ügyeiket S az ellentét? Az utca másik félén autóbuszmegálló, s vidám tübitejkás fiatalok várnak a buszra, sietnek a gyárba. Üzbegisztán ipara gyorsan fejlődik, a régi műemlékek városában modern élet lüktet. A szamarkandi Begisztán Buhara, az utolsó emír, Szaid-Abin kán nyári palotája. nevelési célok érvényesüljenek. A kapitalista országokban nagykorút is lehet örökbe fogadni, s gyakran elő is fordul, kizárólag vagyoni okokból.) Az örökbefogadó csak nagykorú, cselekvőképes személy lehet, kizáró ok, ha a szülői felügyelet megszüntetését vagy a közügyektől való eltiltást kimondó bírói ítélet hatálya alatt áll. Mivel az örökbefogadás több személyt érint egyszerre — ahhoz a gyámhatóság engedélye szükséges. Ezt az engedélyt pedig akkor adják meg. ha a lélek (az örökbefogadó és a gyermek képviselője) egyetértő kérelmet tartalmazó nyilatkozatot tesznek, s az örökbefogadáshoz hozzájárulnak a kiskorú gyermek szülei is, az örökbefogadó házastársa is. A szülő hozzájárulására csak abban az esetben nincs szükség, ^ ha elhanyagolta gyei mekét, aki éppen ezért állami intézetben nőtt fel. Ilyen esetben a törvény úgy rendelkezik, hogy az örökbefogadó nevét és elmét nem is szabad a szülővel közölni, nehogy később, amikor már gyermeke munkaképes lesz — zaklathassa az örökbefogadókat, s visszakövetelhesse csecsemőként eldobott gyermekét. Az örökbefogadott — attól a perctől kezdve, amikor jogerőssé válik a gyámhatósági döntés — a család teljes jogú tagja. Örökbefogadóinak gyermeke, azok gyermekeinek testvére. Ennek nyoma kell, hogy legyen az konok utáni örökösödési joga nem szűnik meg az örök- befogadással. A gyermek általában szülei nevét viseli - s ez alól sem kivétel az örökbe fogadott gyermek. Ha az örök- befogadó férje nevének viselésére nem jogosult elvált vagy özvegy nő, a gyermek az örökbefogadó leánykori családi nevét viseli. A férj nevét csak annak hozzájárulásával veheti fel, ha egyedül a feleség fogadta örökbe. Ha nem együttesen fogadták örökbe a házastársak a gyermeket, közös megegyezés hiányában annak nevét viseli, aki korábban fogadta örökbe. Kivételes esetben — például, ha a gyermek vér szerinti apja, nagyapja, különleges érdemeket szerzett, történelmi nevet viselt stb. — a gyér-' mek megtarthatja eredeti nevét, Hatálytalanná válik az örökbefogadás, ha bírói ítélet, elismerő nyilatkozat vagy későbbi házasságkötés következtében az örökbefogadót a gyermek apjának kell tekinteni. A gyámhatóság fel is bonthatja az örök- befogadást, ha az örökbefogadó és az örökbefogadott között ilyen megegyezés jön létre. Ha viszont az egyik fél. kéri a felbontást, az a bíróság hatáskörébe tartozik, amely akkor bontja fel az örökbefogadást, ha az egyik fél olyan szándékos magatartást tanúsított, amely miatt a másik fél számára elviselhetetlenné vált az örökbefogadás. (V. E.) mögött hagytuk az éjszaka sötétjét. Irány: kelet. A négy órával korábbi hajnal elűzte az álmot az „Express” ifjú magyar utasai szeméből, nem is gondoltak rá, hogy otthon még bizonyára az igazaié álmát aludnak. Vidáman versengek a nemzetközi utaistársaságban: ki tud többet Ü zbegi.sztánról ? Láthatólag jól felkészülitek, még üzbég utastársaink Is elismerőleg bólogattak a válaszokra: Üzbegisztán a Szovjetunió 15 köztársaságának egyike, területét tekintve az ötödbe (449,6 ezer lem2), lakóinak száma annyi, mint Magyarországé (10,5 millió). Legnagyobb folyól az Amu-Darja és a Szir-Darja. A köztársaság fővárosa az ötödik legnagyobb szovjet város: Taskent, nagyvárosai még Szamarkand és Buhara. Mintegy 7 órás repülés után gépünk leszálláshoz készülődött: Buharába érkeztünk. Rögtön a mesés kelet közepébe csöppentünk. A mondabeli Naszreddin Hodzsa szülővárosát valaha „az iszlám valódi támaszaként” emlegették, s a város műemléki képét a mohamedán vallás határozza meg: mecsetek, minaretek és medreszék (mohamedán papneveldék) mindenütt. A ragyogó kupolák, égre törő minaretek és türkiz esempedíszítések közül talán egy egyszerű, négyzet alakú épület, a Ssamonddák dinasztiájának mauzóleuma tetszett a legjobban A mauzóleum a IX—X. a tiszti akadémiát, keleti pompával és nyugati modernséggel rendezte be palotáját. Még az ebédlőket és fogadószobákat is az évszakok szerint váltogatta. Az üvegre ragasztott, faragott alabástrom csipkét csodáltuk sokáig. Az emír rabnőinek, a kastély parkjában fürdőmedencét építtetett, s a fürdőző hölgyeket az erre a célra emelt kilátóból szemlélte. Bár 1867- ben a cár eltörölte a rabszolga-kereskedelmet, még 1910- ben is 400 rabnő élt itt az emír 4 törvényes feleségén kívül. A város központjában az óriási medresze ma is működik, 40 muzulmán papjelölt készül itt jövendő hivatására. A város másik vízmedencéje szintén érdekességnek számít (a város a sivatag közepén épült), az ősi várral az Arlckal szemben. A medence mellett áll a Balahauz mecset. Kísérőink elmondották, hogy annak idején a lázongó nép fegyelmezésének egyik eszköze: a szomjaztatás volt, így sokszor volt üres a medence, mert az emír többnyire leengedte a vízét. Az épületeken kivül, természetesen elsősorban az üzbég emberek, a mai élet érdekeltek bennünket. Áz ellentétek harmóniáját, vágy talán a harmónia ellentéteit találtuk! Az egyik utcában „csajhana”, a hagyományos üzbég teázó. Az idősebb férfiak kaftánban, turbánban, naphosszat is elüldögélnek az egész járdát elfoglaló kareveten. A fakere- veteket szőnyeggel takarták, s a törökülésben elhelyezkedő férfiak mellett ott a hagyo'sss/ssss/sssssss/s/ssss*sy/ssr/ssjsjrsrjssssr/ssss//ssssssssss/ssssst/s/sjss/sjjssss/sss/.'sssss/ssss/sssssrs/sssrsssss/sssssssyjssssssss/sssssss/sssss/sssssss/s/sssssssssssssss% Szomorúan jelentem, hogy így, december közepe táján az ördögök hideg, szőrös mancsukkal megtapogatják a szivemet és én szomorú leszek és rosszkedvű. Nem ízlik az étel, a munka. Reggelenként bal lábbal ébredek, mert tejszínű ködöt látok az ablak üvegén és esténként teljes letargiában hajtom álomra a fejemet, tudom, holnap még rosszabb lesz. Aztán, újra ébredekt még idegesebben, belekötök az élő fába, semmi és senki sem tetszik és egyáltalán, miért sötétedik ilyen korán? És miért felel az én kisfiam élővilágból hármasra? És miért mondja a tanárnő az én fiamnak, hogy gyenge kis agronómus lesz belőle? Miféle pedagógia ez? És egyáltalában mi ez a tanárnő? Biológus vagy. vétesz? Én bemegyek és megmondom neki, hogy... És miért szemtelen az én fiam, és miért válaszolja a tanárnőnek azt, hogy ő istenbizony nem akar agronómus lenni? Miféle tisztelet ez? Ki neveli ezt a gyermeket? Kitől tanulja a szemtelenséget? És miért tolakodnak a villamoson az emberek és púért sípol a rendőr az utcasarkon? És miért rugdossák egymást a futballisták? Az ám, és mi, emberek, vajon mi miért rugdossuk egymást? Tessék mondani, rakoncátlan rossz bácsik és nénik, mi miért bántjuk egymást? És az én kollégáim miért raknak felületes, gyenge kéziratokat az asztalomra? És miért hullanak a levelek novemberben? örömmel jelentem, hogy álmomban néhány jóindulatú kismanó próbafűtést tartott a szivemben és hozták a jupiterlampákat is, hogy jobban lássak. Milyen szép a kora decemberi reggel. — Jó friss tojást vettél — szólok a feleségemhez és jó étvággyal csámcsogom a rántottát. Körülöttem mosolyog mindenki. — Olyan jó ilyenkor, mindenki örül. Olyan jó, ha nem vagy kiállhatatlan és rabiá- tus — suttogja a nőm, de én nem haragszom rá, hogy sérteget, most mindent megbocsátok neki. Szeretném megkérdezni, de nem merem, miért örül ö és miért mosolyog mindenki körülöttem. „Okos ember a fiú tanárnője. És nagy emberismerő. Az én fiamból tényleg nem lesz agronómus. A bibét folyton összetéveszti a porzóval. így nem lehet ...” — gondolom magamban. „És a fiú már ilyen fiatalon is nagy önismerettel rendelkezik. És tárgyilagos. És milyen szellemes! Ha-ha, nevetnem kell: „istenbizony nem is akarok....'” Az autóbuszon az emberek és a nők milyen szépek és kedvesek. Nos, segítsünk szépen ennek az öreg néninek. Istenem, milyen szép lehet most az erdő. „Hull a fának a levele”, fütyülöm a dalt és a kalaúznö visszakacsint. Azonnal elhatározom, hogy vasárnap kimegj-k a meccsre. Nem jó ez a tévé. Különben is, imádom az embereket, szeretek közöttük lenni. Benn megiszom a kávémat és megdicsérem a titkárnőm haját. Azonnal kapok még egy kávét. — Mi van veled? — kérdi, — Semmi — válaszolom nevetve és nem értem a kérdést. Azért neki is megbocsátok. Bent a szobámban elolvasok egy kéziratot, nevetve könnyezek, rohangálok a folyosón, hol a szerző? — Megvagy, édes öregem! Nagyon jó kis írás! Nagyon tehetséges fickó vagy! És örülök, hogy veled dolgozhatom... Megdöbbent, boldog arc. Elmenőben még hallom, amint valakinek azt mondja. — Nem értem az öreget. Tegnap ugyanerre a kéziratra azt mondta, hogy gyenge. Nem érti a fickó. Nem is értheti. De azért én megbocsátok neki. Próbafűtés van a szivemben. (Sít ha) téren szinte el vakított minket a teret körülvevő 3 medresze kék ragyogása. Az épületeket eredeti formájukban állítják helyre. A tér legrégebbi medreszéjén, az Ulug bek-én még szorgos restaurátorok kopácsoltak. Ebben, Ulug bek, a XV. század tudós uralkodója, a csillagász és matematikus tanított, e két évszázad múlva, ennek mintájára, kétszeres mását építették fel a téren. Asszonyhoz, méghozzá gyönyörű asszonyhoz fűződik a szomszédos Bibi-hanum mecset története. Közép-Ázsia legnagyobb muzulmán temploma ez, s a monda szerint Tlmur-lenk, a híres világhódító felesége építtette, Timur- lenk sikeres indiai hadjáratából már visszaútban volt, s gyönyörű és kedvenc feleségének, Bibi-hanumnak csak úgy sdkerült az uralkodó érkezéséig befejeztetnie az épületet, hogy egy csókot adott, az építésznek. Lelkes és vidám magyar turistacsoportunk e helyben meg is fogadta, hogy megpróbálja átadni Bibi-hamum tapasztalatát, a hazai építőipamaik. A mecset tövében ma is nyüzsgő a keleti piac, a bazár. Bár az áruházakban is árulják, sőt nagyobb választékban, a díszesen kivarrott üzbég tübitejikát, mégis úgy éreztük, hogy a kis főfödőt Itt a bazárban, bugyogós, színesen öltözött árustól, némi alku után kell megvennünk. Csak így lesz emlékezetes. így a városnézést már üzbég módra, tübitejkában folytatta az „Expresis-csoport”, s mondhatom, nélkülözhetetlen lett a déli napsütésben, hiszen itt a 40 fokos hőmérséklet sem ritka. Csodálatosak a régi mohamedán temetkezési helyek: a ■Sah-i Zinda, ahol Mohamed próféta unokaöccsót temették él, s a türkizkupalás Cure emír mauzóleum, ahol megtalálták a világhódító Timur lenk s a tudós csillagász, Ulug bek csontvázát. Szamarkand. történelmi részei mintha a meséből léptek volna ki, de a városban modern lakónegyedek, és kellemes zöld parkok is vannak. Taskentben, a modern ^óriás városban a Kelet díszítőelemei csak stilízáltan jelentkeznek. Az 1966. évi földrengésnek már nyoma sincs, a szovjetország segítőkészsége szinte hónapok alatt újjáépítette a városit Taskent hálás lakói lakónegyedek elnevezésével őrzik a segítők emlékét. Ki- jev, Leningrad, Moszkva nevű új kerületei vannak a városnak. S amikor üzbég kísérőnk tréfásan azt mondta, hogy most pedig „átugrunk” Moszkvába, mindnyájan a moszkvai kerületre és a 15 perces troliutazásra gondoltunk. Pedig ez egyszer a néhány órás repülésre célzott, s másnap már valóban Moszkvában voltunk. Pál Judit 1959. december kedd