Népújság, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-06 / 283. szám
KÜSSU1 H 8.20 Lányok, asszonyok ... 8.40 Tánczene 9.10 Gyermekrádió 9.30 Mozart-zongoraművek 10.05 Hallgassuk együtt! 10.47 Rádiószinház: Az Özvegy és a katona 12.20 Me lódia koktél 14.04 Könyvszemle 14.14 Kóruspódium 14.25 Új Zenei Újság 15.20 Tánczene 16.05 Húszas stúdió. Verseny- futás az idővel 17.05 Schubert-dalok 17.18 Daróczi: Csángó-lakodalmas 17.29 Finnlandia. Zene, vers, próza 17.59 Josef Krips vezényel 19.25 Beszélgetés Nicolai Gedtíával 20.15 A tréfától a bohózatig 21.15 Nóta- és népdalest 22.15 Az arah keleti fronton 22.25 Táncoljunk! 0.10 Melódiákoktól PETŐFI 8.05 Berlioz fantasztikus élete 9.20 Baljátékrészleíek 9.45 Válaszolunk hallgatóinknak 12.00 Szimfonikus zene 13.05 Beethoven-szonáta 13.35 Fúvósindulólí 14.00 Sarkkutatók híres szán- útjai 14.15 Népi zene 15.00 Haydn-szonáta 15.20 „Levelét megírta . . .H Várkonyi E. írása 15.30 Zenekari muzsika 16.05 A hét műsorából 18.10 Fiúk a térről. Rádiójáték 19.15 Nóták 20.28 Puccini: Turandot: Három- felvonásos opera 23.10 Csajkovszkij: Manfred- szimfónia Kutak és vizek Megfúrjál* a ÍO millió éves miocént MAGYAH 0.00 10.00 10.15 11.40 16.08 16.15 16.20 17.50 18.00 18.05 IC.15 18.33 19.20 19.30 20.00 20.20 22.05 22.25 Kék fény Nóta szó így élt Nansen Kockázat... 9. A köztársaság nevében Előzés. (Kisfilm) Reklámműsor Arrij a 12-ből kifáradt . . . Nehéz embereik. (Magyar film) Reklámműsor Hírek Vendégek a stúdióban Esti muzsika A Tv-jelen ti .,. Cicavízió . . . Öngyilkosság. (Kis- j át ékfilm) Tv-híradó Éri azt hiszem, hogy normális vágyóik. Kibédy Ervin portré Tv-puttony azoknak, akik jól viselték el a műsoraink okozta megpróbáltatást .. . Tv-híradó Ej sza ka i el őa d ás: Be ton- dzsungel. (Magyarul beszélő angol film, csak ío even felülieknek!) I EGRI VÖRÖS CSILLAG: rTelefon: 22-33) As előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. Isten hozta őrnagy úr! EGRI BRODY: tTelefon: 14-07) Az előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor. Hármas manőver GYÖNGYÖSI PUSKIN: „Z” avagy egy politikai gyilkosság anatómiája FÜZESABONY: 451° Fahrenheit HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Emberrablók HATVANI KOSSUTH: A 17. szélességi fok PÉTERVASÁRA: Megölni, vagy megmenteni Egerben, délután 3 árakor: CHARLEY NÉNJE (Petőfi Ifjúsági bérlet) este 7 órakor: CHARLEY NÉNJE (Madách-bérlet) Napjaink egyik legdrágább „nyersanyaga" a víz: világszerte mind nagyobb gondot okoz a városok, falvak, ipartelepek, hatalmas vízigényének kielégítése. A föld felszínén található készletek ugyanis kimerülőben vannak, s a mélyből néha több mint ezer méterről kell felhozni a vízkincseket Nem véletlen tehát, hogy napjainkban már mintegy 50 000 fúrott kút ontja a vizet az országban, s jelenleg is évente 600—700 újabb nagy vízhozamű kutat létesítenek. A Vízkutató és Fúró Vállalat alaposan el van látva megrendelésekkel, 70 fúróberendezése szünet nélkül járja az országot, s idén is összesen mintegy 80 000 méter fúrást végeznek. A sok érdekes munka közül a soproni, a szombathelyi és a nagykanizsai, különösen jelentős. Sopron határában, Fertőrákoson miocén korú rétegek feltárása folyik, több mint 10 millió évvel ezelőtt keletkezett rétegekből fakasztanak vizet. összesen 14 kutat fúrnak, s ezek bekapcsolásával hosszú időkre megszüntetik Sopron vízellátási gondjait. Fertőrákostól már megkezdődött a távvezetékek építése, s így a jövő évben megindulhat a vízszolgáltatás is. Sárvár melleit Ikervár térségében jelenleg a kutatófúrásokat mélyítik, Szombathelyen ugyanis már nincsenek megfelelő vízadó rétegek, itt viszont percenként több száz liter hozamú kutakra számítanak. A program szerint a jövő évben fejeződik be e környéken a kutatás, s ezt követően látnak hozzá azoknak a kutaknak a fúrásához, amelyeknek bekapcsolásával jelentősen bővíthetik a szombathelyi vízmüvet. Nagykanizsa és környékének vízellátását egy regionális vízmű építésével kívánják megoldani. Körülbelül 30 kilométer hosszúságban kutatják a Dráva mentén a vizet, s hogy nem eredménytelenül, arról máris több nagy vízhozamú kút építése tanúskodik. Ezek bekapcsolásával folyamatosan biztosíthatják majd a gyorsan fejlődő nagykanizsai térség vízszolgáltatását. A vállalat munkája nyomán egymás után telepítenek új hévízkutakat is az ország legkülönbözőbb területein. A Szentes melletti Fábiánsebestyén községben például a három termelőszövetkezet* közös vállalkozásaként létrejött „SER- TÖV” részére csaknem 2000 méter mélységű hévízkutat fúrtak, ahonnan percenként 1800 liter 96 Celsius fokos vizet kap a sertéstenyésztő telep. Hamarosan egy újabb kút átadására kerül sor, sőt egy harmadik építősét is tervezik. A ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben most fejezték be egy több mint 1300 méter mélységű kút építését, amelynek 68 fokos vizét komplex módon hasznosítják, elsősorban azonban a melegágyak fűtésére használják. Jászárok- szálláson egy percenként 1680 liter hévizet szolgáltató kutat sikerült fúrni, ahonnan a strandfürdőt látják majd el vízzel. Tisza- kécskén és Kiskőrösön ugyancsak a strandok vízellátásához építenek nagy mélységű kutakat, míg For- ráskúton, a helyi termelő- szövetkezet, Pápán pedig a textilgyár kívánja hasznosítani a nagy mélységből érkező meleg vizet. A közelmúltban adták át rendeltetésének a nagykőrösi és a gyöngyösi vízmű új kútjait is. amelyeknek bekapcsolásával jelentősen javul majd a két város vízellátása. A vízkutató vállalat tevékenysége iránt külföldről is egyre jelentősebb az érdeklődés. Mongóliában tíz éve dolgoznak már a vállalat szakemberei, s ezalatt csaknem 300 mélyfúrású kutat építettek. A vállalat főgeológusa, dr. Dobos Irma tanácsadóként két éven át Kubában működött. Jeney Gyula fúrómérnök pedig most indult — ugyancsak két évre — Marokkóba, ahol egy vízkutató expedíció munkáját készíti elő. Jövőre már várhatóan két fúróberendezéssel indulhatnak vizet keresni és feltárni szakembereink Észak-Af- rikába. Jugoszláviából is nagy figyelemmel kísérik a magyar vízkutatók munkáját, s az eddigi tárgyalások alapján minden bizonnyal megbízást kapnak Bukovicka Banán, e népszerű fürdőhelyen szénsavas hévíz feltárására. Szakembereink várhatóan részt vesznek majd Belgrád hévíz- és esetleg gyógyvízforrásainak létrehozásában is. Terveket készítettek — jugoszláv felkérésre — a többi között melegházak fűtésére, s a vállalat előreláthatóan megbízást kap a reskováci, valamint a bujanováci hévízfürdők vízellátását szolgáló új kutak építésére. Szabadkán a vállalat szakemberei hamarosan megkezdik egy új kút fúrását s a jugoszláviai Nafta-Gas tröszttel együttműködve megpróbálják a korábban létesített, de a szénhidrogén-feltárás szempontjából meddőfúrásokat hévízkutakká kiépíteni. N. L. Akinek tetszett az idei nyár... Milyen is volt az idei nyár ~ az agronómus szemével ? Ügy hírlik, legalább tíz féle növényi kultúra termelési rekordja előtt dőlt meg ebben' a szezonban, tehát van ok az elégedettségre. A napi középhőmérséklet az átlaghoz képest három héttel később emelkedett öt fok, és két héttel később 10 fok fölé. A szezon tehát nem éppen a legkedvezőbben indul, de az már nagy pozitívum volt, hogy a fagyosszentek elmaradtak. Május elején már hőségnapok jelentkeztek, a felmelegedés elérte, vagy meghaladta a 30 fokot. Az idei nyár első részében 10—15 ilyen hőségnap adódott, később azonban hosszú ideig egy sem. A június és a július lényegében felcserélődött, ami egyáltalán nem volt kedvezőtlen, sőt elősegítette a növények fejlődését, érését. Ami a csapadékot illeti: a nyár első felének esőeloszlása arra utal, hogy az ország középső részéi,', főleg a Tisza-völgye átlag feletti mennyiségű csapadékot kapott. Tehát éppen azt a részt áztatták az esők, ahol máskor gyakori az aszály. Szeptemberben kevés volt az eső, ami lényegesen megkönnyítette a betakarítási munkálatokat. Több tényező együttes hatása a nyár folyamán csökkentette a növények párolgását, és ez is jótékonyan éreztette hatását. Lényegében a napsütéstartamról is jó véleménnyel vannak a mezőgazdászok. Ez a déli megyékben meghaladta a sokévi átlagot. Május és június napsütéses óráinak számát tekintve szintén megfordult a helyzet, mert májusban ,50—100 órával többet sütött a nap, mint júniusban. mm “JIWMMj SOKLABO hajó (Krasznai Ferenc felvétele: 2 pont.) ALVÁS ÉS ÉBRENLÉT (Jónás György felvétele; 3 pont.) TAKARtKOSSAS ÜGYEIÉT Egerben: szombaton délután 3 órától hétfő reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Gyermekorvosi ügyelet szombaton 16 órától 17.30 óráig, vasárnap délelőtt 9 órától 10.30 óráig. Délután 16 órától 17.30 az Egészségház utcai rendelőben. Rendelési Időn kívül az általános orvosi ügyeletén (Bajcsy-Zsilinsz-ky utca). Hétfőn 19 órától kedd reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcában. Gyöngyösön: szombaton 14 órától hétfő reggel 7 óráig a Il-es számú kórházban (Jókai utca, telefon: 16-36, 16-44). Gyermekorvosi ügyelet: vasárnap délelőtt 10 órától 12 óráig a Puskin utcában. (Telefon: 16-36, 16-44). Hatvanban: szombaton 12 órától hétfő reggel 7 óráig a rendelőintézetben. (Telefon: 10-04.) Rendelés gyermekek részére is. — Kedves hallgatóink — kezdi behízelgő hangon a rá- dióriperter, — itt vagyunk a Finomfa Vállalat dísztermében, ahol kedves ünnepségnek lesz tanúja a rádió: a kerületi takarékossági verseny első helyezettjének nyújtják át a kitüntetést a tanács kiküldöttei. Rabugya János fűtőt érte a kitüntetés, a Finomfa Vállalat népszerű Rabugya bácsiját. Van még egy-két percünk az ünnepség kezdetéig, addig talán beszélgessünk el a vállalat igazgatójával. Kedves Kala- bán kartárs, hallhatnánk néhány szót a vállalat munkájáról? — S a mikrofont az igazgató szája elé tartja. — Szívesen — biccent Ka- labán igazgató. — A Finomfa Vállalat profilja legfőképp... A riporter int, hogy ez nem kell. — Mindannyian azon ig fekszünk, hogy lelj". ■ erőnkkel... A riporter int, hogy e: lv;,i kell; elvégre nem vagyunk már ötvenkettőben. — Mi a vállalat munkájának lényege? — kérdi hirtelen, hogy segítsen a kínlódó embernek. — Munkánk lényege — derül fel Kalabán arca —, hogy az igen értékes, és tegyük hozzá, igen drága trópusi topolyafát importáljuk a messzi Brazíliából, az Amazonas mellől. A fát feldolgozzuk, különféle finom, és külföldön igen keresett műtárgyakat készítünk belőle, majd egész termelésünket exportáljuk. — Ugyancsak külföldre? — kérdi a riporter. — Ugyancsak külföldre. — Gyönyörű munka! — sóhajt extázisbán a riporter; annyiszor hallja odabent, hogy egyéni íz kell a riportokba. — És nyersanyag-ellátás? — Köszönöm, megyeget. De talán nem is ez a fő nehézség; inkább a trópusi topolya árát említeném. Méregdrága, — de megéri! Képzett szakmunkásgárdánk az egész világon keresett műtárgyakat készít belőle, mint említettem. Bátran mondhatom, hogy ez a fa nemcsak a világ messze legdrágább, de messze legszebb fája is! — Nagyszerű! — lelkesedik a: riporter. — Nem hallhatnánk valamit a fa áráról? Bizonyára ez is érdeJcli hallgatóinkat. Kalabán mosolyog. — Hát kérem, nem ütőképpen: egy mázsa trópusi topolya körülbelül kétezer dollárjába kerül a vállalatnak. — Köszönöm szépen — mondja a riporter, és odább lép. — És most itt állunk Rabugya bácsi mellett, hogy miután átvette ezt a szép kitüntetést és a vele járó kétszáz forintos pénzjutalmat, mesélje el, hogyan érte el ezt a gyönyörű eredményt? Rabugya bácsi — régi tévénéző! — gyakorlott mozdulattal szájához húzza a mikrofont, s köszörül a torkán. — Hát, amikor meghirdették a fűtők közti versenyt, no mondok, Rabugya, ezen te is részt veszel! Ismertették a feltételeket. Hát kérem az első ugye, az általános takarékosság a tüzelővel, a második: a Tüker- alágyújtóssal való különleges takarékosság. Ezt ellenőrzik a legszigorúbban, kérem, hetenként jártak itt végette az ellenőrök, mert hogy ez a prémium legelső feltétele. És én itt értem el igen szép sikereket! — Vagyis: mennyit takarított meg, Rabugya bácsi? Az öreg kihúzza magát. — Háromszáz Tüker-alá- gyújtóst, kérem! — És hányat használt fel? — Egyetlenegyet! — kacsint az öreg. — Az őszön, amikor először befütöttem. — Csodálatos, csodálatos eredmény! — mondja ittasul1 hangon a riporter. — Hár iszáz alágyújtós, kedves hallgatóinki Ez hatvan forint, csupán egyetlen fűtési évadban! Képzeljük el ezt az eredményt népgazdasági szinten: mi lenne, ha mind többen és többen vennék át ezt a nagyszerű kezdeményezést!? Egy évben hatszáz, sőt hatezer forint megtakarítás — csak ebben a kerületben, és csak Tüker- alágy ajtóssal! Szédületes perspektíva, kedves hallgatóim! Egy új, nagyszerű kezdeményezést érzek kibontakozni a mai napon! No, és most már csak egyetlen kérdés: hogyan tudott mindig tüzet gyújtani, Rabugya bácsi? Az öreg von a vállán. —• Hát tartottam... Nem engedtem teljesen kialudni, csak parázsig. Másnap aztán felszítottam a lángját. — Szenzációs! — hörgi a riporter. — Micsoda új tudat! Ez már egészen új viszony a szocialista tulajdonhoz, kedves hallgatóink! — Az én tüzem — nevet elégedetten az öreg — úgy égett, mint a huzat! Pedig alig használtam el alája egész évben negyven-ötven mázsa fát! — Szédületes! És milyen fával szította a tüzet, Rabugya bácsi? — Hát a trópusi topolyával. Ha maga azt tudná, mennyivel jobban ég, mintáz ágáca! Bárány Tamás i
