Népújság, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-06 / 283. szám
Isten hozta őrnagy úr! Új magyar film Huszadik századi mese — ez az alcíme a filmnek, amelyet Örkény István Tóték című regényéből Fábri Zoltán irt e; rendezett. Sajnos, igaz a mese, sajnos, századunk ilyen mesét is tartogat számunkra, — Elsősorban filmjeimmel kérdezek, az Isten hozta őrnagy úrban is teszek fel néhány kérdést, remélem, a közönség válaszol majd rá... — nyilatkozta Fábri Zoltán lapunknak adott interjújában a film Eger környéki forgatásának szünetében. S valóban kérdez a film, sőt mondhatnám azt is, kegyetlen kérdései vannak. Már a mottószerű felírat is kérdez: „Ha egy kígyó «ami ritkaság fölfalja önmagát, marad-e utána egy kígyónyi űr? És olyan erőhatalom van-e, amely egy emerrel az utolsó morzsáig megetetné embervoltát? Van? Nincs? Van? Fogas kérdés?” A kissé günyoros kérdések vádolnak és önvizsgálatra késztetik a nézőt. Különösen: azt a nemzedéket, amelyik valamilyen formában cselekvő, tűrő, vagy csak egyszerűen hallgató részese volt hasonló meséknek. A film — csakúgy mint a regény, vagy' a nagy sikert aratott színdarab, egy második világháborús történetet mesél el, mégpedig egy olyan történetet, amely formáját tekintve rendkívüli, sőt abszurd, de tartalmában nagyon is mindennapi volt abban az időben. A szépfekvésű hegyi faluban szinte idillikus béke van. A háború rossz híreit csak a bolondos postás, Gyuri atyus szállítja. De a tisztelet és a megbecsülés övezte tűzoltóparancsnokot, Tóth Lajost és kedves családját, Gyuri atyus jóvoltából még ezek a rossz hírek is elkerülik. így a kedves Tóték mindig csak jó híreket kapnak a hazát védő zászlós fiúktól. Egy napon különösen szerencsés hír érkezik. A fiú parancsnoka, az őrnagy úr, partizántámadásoktól megviselt idegrendszerét, a tiszta levegőjű hegyi faluban, Tótékná! kívánja helyrehozni. És egy napon megérkezik az őrnagy, s vele együtt a háború, az erőszak, a hatalmi téboly. Fábri Zoltán az erőszak több oldalát körüljárta már filmjeivel. Most az erőszak egyik legveszélyesebb típusának kórleírását adja. IH az z a Szihalom Rimamente Mg. Tsz. béi'ezés megegyezés szerint Örkény és Fábri őrnagya, bár kissé bolondos, de lényegében kedves, udvarias ember, aki nem akar mások terhére lenni, de aki ugyanakkor elvárja, hogy még a ki nem mondott parancsait ■ is teljesítsék. így válik a film őrnagya az udvarias erőszak képviselőjévé. A film azonban nem elsősorban’ az őrnagy' képviselte erőszakról, inkább Tótékról szól, arról, hogyan fogadják hogyan viselik el a kényszert,- az erőszakot. S főleg hogy elviselhető-e egyáltalán? A Tót család — a tiszteletreméltó kedves Tót, a csak az otthon kényelmét szolgáló feleség és Ágika, a tiszti egyenruhától megszédült bakfislány — a mindenre bólintó polgárság képviselője, akik nélkül nincs háború, nincs hátország s nincs erőszak sem. A film tehát nagyon ügyesen és módszeresen nemcsak az őrnagyot, hanem vele együtt Tótékat is odaállítja a közönség itélőszéke elé. Az őrnagyot az erőszakért, Tóté- kat pedig azért, mert képesek, mert hajlandók elviselni az erőszakot. Mert hall-, gatnak, amikor ordítani kellene, mert napról napra, óráról órára feladnak valamit tartásukból, emberségükből. Igaz, mintha valamilyen enyhítő körülményt keresne, gyakran felvillantja a film a szeretett fiú fényképeit — akiről csak mi tudjuk, hogy már „hősi” halott — jelezve, hogy minden őérte történik'. Csakhogy még ezen a némiképpen elfogadható magyarázaton is túllép a film. Az emberi tűrőképességnek is van határa — ezt sugallják a befejező képsorok. A Tót család „majdcsak elviselik valahogy” jelszóval rászánta ezt a három hetet, de amikot az őrnagy három napra visszatér és ismét diktálni akarja a család rendjét, betelt a pohár. Tót már nem gazsulál tovább az őrnagynak, fiával sem törődve azt teszi, amit tennie kell, hogy továbbra is ember maradhasson: négy egyenlő darabra szabdalja a tisztelt őrnagy urat. Fábri Zoltánnak tetszik az abszurditás és realitás elemeiből összegyúrt groteszk műfaj. Sőt, mint új filmje is bizonyítja, érti és élvezi is ezt a modern kifejezési formát. Bizonyára ezért is Az Országos Szórakoztató- zenei Központ Heves megyei kirendeltsége nyolc órás munkaidővel / adminisztrátort keres. Jelentkezni lehet: Eger, Széchenyi u. 16. alatti hivatali helyiségünkben, de. 9— 13 óráig. Jelentkezési határidő december 15-ig. Levélben Pf.: 127. Telefonon: 12-60. 164. mellékszámon. 1069. december 6., szombat A zaránki Űj Élet Mg. Termelőszövetkezet felkínál megvételre 40 vagon takarmányrépát 25,— Ft/q-kénti árbn. Térítés ellenében az elszállítást vállaljuk. lett jó film, művészi film az Isten hozta, őrnagy úr! És talán még közönségfilm is lesz belőle. Fábri a tőle megszokott aprólékos munkával világos, tiszta értelmezéssel rendezte a filmet. A közönség gyakran önfeledten nevet az egyes jeleneteken, de amikor tragédia váltja a komédiát, torokszorító keserűségbe csap át a nevetés. Vannak a filmnek játékosan könnyed jelenetei, de például a hajnalba nyúló dobozolás és a jövőt idéző kocsmajelenet, egyszerűen félelmetes. A rendező méltó segítőtársa volt az operatőr Illés György. Színes képet szín* élnek, trükkjei ötletesek ioLki áltó jelként hatnak, közéi: :épei sokatmon- dóan beszédesek. A szereposztás igazi telitalálat. Az őrnagy szerepében L atinovits Zoltán, a snajdig erőszak természetrajzát adva túlszárnyalta emlékezetes, színpadi sikerét. Sínkovits Imre a meg- hunyászkodás fokozatait játszotta el érzékletesen Tót szerepében, Fónay Márta a gyermekéért mindenre képes anyát és a férjét tisztelő feleség alakjában nyújtott kimagasló alakítást, míg Ven- czel Vera egy egész korosztály felelőtlenül lobogó egyenruha imádatát játszotta el -kiváló színészi képességgel. Nagyon tetszett Dégi István kótyagos postása. A játékos, ironikus zene — Mihályi András munkája — jól szolgálta a film hangulatát. Jó filmet láttunk s igaz mesét a huszadik századból. És még nincs vége e századnak!... Márkusz László A Vörös és fekete a Gárdonyi Géza Színházban Julien Soréi: Markaly Gábor A múlt héten bemutatott Stendhal-Illés Endre drámában, a Vörös és feketében csütörtökön Markaly Gábor játszotta a darab főhőset, Julien Soréit. Mindkét alkalommal telt ház figyelt oda a múlt századi kiábrándult francia fiatalság tragédiájára. S mégis jelentős különbség mutatkozik a két előadás hangulatában. Most Markaly Gábor egy fiatalokból — nagyrészt főiskolásokból — álló nézőtér ‘előtt inkább a szerelmes hőst, az ellenállhatatlan hódítani akarót hangsúlyozta és azt a fanyar humort, amely Mathilde és Julien párharcából csap felénk. Anélkül, hogy párhuzamot vonnánk a Markaly Gábor és a Harkányi János által nyújtott alakítás és fel fogás között, megállapíthat juk, hogy Markaly érettebb egyéniség, céltudatosabb művész és pályatársánál hasznosabban és higgadtabban használja adottságait a drámai küzdelemben. Egy-egv mozdulattal élénk nyomatéket ad az elhangzott mondatnak, pillanatnyi kivárása feszültséget visz a dikciókba és így lassítja vagy gyorsítja azt a ritmust. ami nélkül élvezetes és hatásos játék el sem képzelhető. Azon lehet vitatkozni, vajon Julien Soréi így hiteles-e, ahogyan Markaly Gábor megfogalmazza. Az ő karrier utáni vágya, a pénzért és hatalomért való lobogása mintha másodlagos lenne s a fellobbanó szerelem mellett a tragédia felé botladozás mintha elkerülhetetlen végzet parancsaként jelentkezne. Máthilde- nak van egy ilyenfajta mondata: Az a férfi igazán méltó hősi önmagához és a szeretetne, aki halálos ítélet alatt, a kivégzés előtt áll. Nos, ezt a hetykén kimondott asszonyt véleményt, vagy fricskázóst Markaly kitűnően lereagálja és ezzel véget is vet a szellemes humorizálás- nak, a játék nem csúszik át önmaga ellentétébe. Itt egy intellektuális Soréi vívja élethalálharcát önmaga ellen és amikor kitanult eszéVel rájön kiterveltem megszerkesztett álmai veszedelmére, dönt saját maga felől. Ezen az estén — miután bizonyos hangulati különbözőségeket észre kellett vennünk az új főhős megjelenésével — ismét bebizonyosodott a régi igazság: ugyanazt a darabot ezerféleképpen lehet eljátszani, sőt ugyanazokkal a művészekkel sem ugyanaz az előadás ma, mint tegnap. A művészek pillanatnyi lélektani állapota, idegi és hangulati kondíciója újabb és vonzóbb színeket adhatnak a jellemzéshez. S az is régi igazság, hogy a közör - ’<* is tevékenyen részt ve : a játék alakításában. a színpadi' produkció sorsában. Az érzelmi és hangulati elemekre gyorsan és frissen reagáló fiatalok — akik ez alkalommal a nézőtér nagy részét .elfoglalták — tetszésnyilvánításukkal nem- csali jutalmazták a művészeket, de ösztönözték is őket arra, hogy az ő tetszésüknek megfelelően hangolják mindazt, aminek a színpadon m g kell történnie. Ezért a néha nyilvánvalóan, és kézzel foghatóan érezhető bizonyosságért érdemes 1 és kell színházat játszani. Mert éz a minden este megúju ó hangulati és érzelmi telítés teszi nélkülözhetetlenné a színházat, mint művészi tormát — művésznek és közönségnek egyaránt. (farkas) Mozart: Varázsfuvola ____ (K edd, 19.05) Közvetítés a Magyar Állami Operaházból, felvételről. A mozarti remekmű megszületésétől és első szín- rekerülésétől kezdve időtlenül modern mű. A felvilágosult gondolkodás — harc a sötétséggel és embertelenséggel szemben — emeli ezt a Mozart-alkotást egy rangra a szűkén vett zenei szépséggel. Schikaneder librettójának népi elemekkel tarkított szimbolikája és a ro- mantikus-népmesei tisztaságú cselekmény is jól szolgálják a zenét. A két szerelmesnek, Taminónak és Paminának, hogy elnyerjék egymást, súlyos próbát ktell kiállniuk — vállalniuk kell a tűz és a víz szörnyűségeit. Szép Ernő: Lila akác _______j (Szom bat, 20.25) Közvetítés a Madách Színház Kamaraszínházából, felvételről. A nemrég (1968- ban) bemutatott művet Ke- rényi Imre rendező retusálta: néhány korabeli kabarésláger, Szép Ernő-vers és az író más darabjaiból vett jelenetrészek beillesztésével. Hűtlen asszonyok j (Vasárnap, 20.20) Olasz film. Éppen 15 éve mutatták be a mozik ezt a feszült cselekményű, fordulatos olasz filmet, amiben az alkotók az akkori (háború utáni) évek előkelő olasz társadalmának közeli képét is nyújtják. A történet kezdete 1947 előttre nyúlik vissza: Osvaldo és Liliana jegyben járnak, ám a háború mindent keresztülhúz, a fiú tanulmányai félbeszakadnak, s amikor a harc végeztével hazatér, csak nyomort és kilátástalanságot talál. S Liliana sincs .ni.- közel, egy gazdag angolhoz megy feleségül. Osvaldo alkalmi nyomozó lesz, s hogy felette sem múlt el nyom nélkül a háború kegyetlensége, mutatja, hogy zsarolni kezdi gazdag kliensnőit tiltott viszonyaik ismeretében. A csillogás mögötti morális csőd Osvaldót is elragadja. A film tragikus vége páratlan, s mégsem meglepő. A két főszereplő szinkronhangja Lukács Mar git és Bessenyei Ferenc. WESSELÉNYI MlKCOS? 3. Mi történt közben, idehaza? Hiszen nyilvánvaló volt, hogy a moszkvai megállapodásnak csak úgy van. igazán értéke és érteimé, ha az átállást végre is hajtják. A Vörös Hadsereg természetesen rendelkezett a maga stratégiai elgondolásaival és figyelembe kellett vennie saját biztonsági szempontjait is. Meggondolatlanul nem kockáztathatta katonái életét. Az ország gyors felszabadításához tehát magyar közreműködésre is szükség lett volna: aza meg kellett volna nyitni a kaput a szovjet hadsereg előtt, hogy a magyar erőkkel együttműködve a legrövidebb időn belül kiűzhesse a náci hordákat Magyarországról. Ezen a téren azonban igen nagy eltérés volt a hivatalos és nem hivatalos magyar magatartás között. Míg a magyar ellenállási mozgalom legfőbb ereje, a kommunista párt által vezetett Magyar Front mindent megtett, hogy a célt minél hamarabb elérje, addig a hivatalos magyar szervek, élén a kormányzóval, még a fegyverszünet aláírása után is csak „félgőzzel” láttak hozzá a fegyverszünet megvalósításához. Nagyrészt erűnek a sze--.léleknek és magatartásnak következménye lett, hogy az október 15-1 Horthy-féle kiugrási kísérlet kudarcba fül-, ladt. A Magyar EY-antj & Békepárt kezdeményezésére nyomban a március 19-i náci megszállás után megalakult. Először három párt alkotta: a kommunista, a szociáldemokrata és a kisgazdapárt. A Magyar Front felhívással fordult az ország népéhez, illegális röpirato- kat, újságokat adott ki, de természetesen nem elégedett meg pusztán ezzel. Ságvári mártírhalála egyik fényes bizonyítéka a Front elszántságának. Ahogy a háború közeledett az ország határaihoz. a Front mind aktívabb lett. Már a jövőre gondolt, s ezért elhatározta, hogy sorait kibővíti és a Nemzeti Parasztpártot is felveszi a Frontba. A kisgazdapárt jobbszárnya ellenezte ezt, de végül mégis sikerült elérni a Front kibővítését. A Magyar Front tekintélye már akkora volt, hogy 1944. kora őszén Horthy is kereste vele az összeköttetést, kabinetirodája útján. A Frontnak, il- ■ letve a Fronton belül a Magyar Kommunista Pártnak az volt az álláspontja, hogy még az utolsó pillanatban is lehetséges az együttműködés Horthy, a hadsereg és a Magyar Front között, ha ez az együttműködés egyben a hivatalos magyar politika teljes fordulatát jelenti, s ezzel megakadályozzák, hogy az ország hadszíntér legyen. A kommunista párt javaslatára a Magyar Front szeptember végén memorandumot juttatott el a kormányhoz, ebben megfogalmazta követeléseit, melynek lényege a fegyverszünet haladéktalan megkötése és a németekkel való szembefordulás volt. Amikor Horthy a Magyar Front memorandumát elolvasta, az általa kiküldött fegyverszüneti delegáció már Moszkvába érkezett és két nappal később már a feltételeket is ismerte. Ezek lényegében nem különböztek a Magyar Front kívánságaitól. Mikor pedig október 11- én találkozott a Magyar Front képviselőivel, Horthy el is fogadta ezeket a feltételéket, mert a fegyverszünetet már aláírták. Ennok ellenére Horthy még mindig taktikázott. Két nappal azután, hogy a Faraghó-fáe küldöttség elindult Moszkvába, Vörös János vezórkai főnök Horthy megbízásából Kenessey Pongrác Ilona utcai lakásán találkozott Szakasits Árpáddal és Tildy Zoltánnal, hogy velük a kormányzó nevében az átállásról tárgyaljon. Ezek a megbeszélések, noha már csak percek választották el a tizenkettedik órától, a kormányzó részéről még mindig csak tájékozódó jellegűek voltak. Október lián, késő este, tehát aznap, amikor Moszkvában aláírták a fegyverszünetet, Horthy a legnagyobb titokban fogadta Szakasitsot és Tildyt. Az elővigyázatossági rendszabályok rendkívüliek voltak. Lázár testőrparancsnok külön polgári ruhás testőröket küldött a két politikus védelmére. Tildyt a kormányzó arra akarta ' rávenni, hogy az elkerülhetetlen földreform ne legyen túlságosan, radikális. Szakasitscsal pedig — minthogy a kormányzó ekkor már megkapta azokat az információkat, melyek szerint a németek, nélküle nyilas kormányt akarnak felállíta- pij — ártól akart tárgyalni. hogy a munkásság fegyverrel a kezében akadályozza meg egy tiszta nyilas kormány megalakulását. A munkásság felfegyverzésével a kommunisták természetesen egyetértettek és nagyon valószínű, hogy csakis a felfegyverzett munkásság segítségével lehetett volna az október 15-i kiugrást eredményesen végrehajtani. Arról azonban szó sem lehetett, hogy a munkásságot a Horthy-rendszer védelmében fegyverezzék fel. Két nap múlva, amikor Horthy olyan információkat kapott, hogy a németek mégsem kívánnak tiszta nyilas kormányt alakítani, közölte, hogy az egész dolog tárgytalan, mert a közvetlen veszély elmúlt. Lehet-e ezek után csodálkozni azon. ami történt? A németek többé-kevésbé nyíltan készültek arra, hogy teljesen kezükbe vegyék a hatalmat. Jó információval rendelkeztek mindenről, elsősorban Horthy gyengeségéről. Egy ködös hajnalon elrabolták Bakay Szilárd tábornokot, akinek az átállás esetén. Budapest védelmét kellett volna vezetnie, Szálasát pedig egy gellérthegyi villában tartották készenlétben. Ugyanakkor a felszabadító Vörös Hadsereg mely Makó mellett szeptember végén lépte át az ország határát, már elfoglalta Debrecent és Szegedet és egyes pontokon alig 100 kilométerre állt a fővárostól. A fegyverszünetet aláírták, csak cselekedni kellett volna. De Horthy mos* is habozott, s a németek megelőzték. Egy olyan -időpontban provokálták ki cselekvését, mely számukra volt kedvező, ezáltal Budapest és az ország jelentős részének szenvedését hónapokkal meghosszabbítót» ták. (Folytatjuk)
