Népújság, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-06 / 283. szám

Könnyű szép szavakat mondani arról, hogy nálunk a jogokat és a kötelessége­ket egyformán mérik a tör­vényeink a nőknek is, a fér­fiaknak is. A mindennapok idegőrlő újraismétlődéseiben viszont ezért az egyenlősé­gért még ma is, sok helyen meg kell harcolniuk a nők­nek. Nemcsak a férfiakkal, hanem sokszor saját sors­társaikkal szemben is. Akár az apci nőknek, a Béke és a Lenin brigádok tagjainak. Már a brigád is önmagában az is nagydo­log volt, hogy a Béke Tsz nődolgozói közül egy csapat évekkel ezelőtt összefogott Vidéki Imréné vezetésével a szocialista cím elnyerésé­ért. Sokan értetlenkedtek emiatt. Azt sem lehet mon­dani, hogy az eltelt évek mindenkit meggyőztek vol­na az asszonyok igazáról. Hiába sorolják a gazdasági munkában elért eredmé­nyeiket, amelyek sorra azt bizonyítják, hogy nem kí­mélik erejüket, ha a közös­ről és ha a brigádról van szó. Több termés, jobb mi­nőség, ez is fűződik a bri­gád nevéhez. Mégis, az első határozás néhány ember­nek nem tetszett. Ma sem tetszik minden­kinek. Könnyebb a szívük­nek, ha egy kis tüskét szúr­hatnak a Béke-brigád tag­jainak leikébe. Odavetik a szót: könnyű nektek, vele­tek kivételeznek! A vezetőség pedig éppen attól tart, hogy mások meg- oíróinak a Béke-beliek mi­att — s ez véletlenül sem kedvezne a brigádnak. Va­lami olyan indoklással: csak mutassák meg, ha egyszer szocialista brigád, hogy mi­re képesek. Számítanak rájuk Tíz éve dolgoznak a sző­lőben. De vállaittak kukori­cát, elmentek borsót szedni, burgonyát ásni, mert a. kö­zös gazdaság érdeke ezt is megkívánta. Nem panasz­kodtak, nem hánytorgatták, hogy kinek a dolga lenne ez. Még sárgarépát is vállal­tak, ötszáz négyszögölet. A végén megháromszorozódott a sárgarépa-területük, mert a többire nem akadt már vállalkozó. Újítottak. Nem nagy dol­got, csupán a józan eszük szerint. A tizennégy hold- nyi szőlőterületen marharé­pát ültettek a sorokba, a tőkék közé. Ha már kapál­ni kell a szőlőt, a répa nem zavar, egyszerre megcsinál­hatják azt is. A négy és fél vagon termés jól jött a kö­zösnek, de jól a brigádnak is. .% szívük szerint Kötelességük is, de ön­szántukból is teszik, hogy gondolnak másokra, segíte­nek másokon, ha tudnak. A csányi szociális otthon­ban az idős emberek már úgy várják a brigád tagja­it, mintha hozzátartozók lennének. Pedig csak mo­solyt akarnak fakasztani azo_knak az arcán, akik öreg korukra rászorultak társa­dalmunk gyámolítására. Küldték a táviratot anyák napjára az otthonba, majd az egész brigád felkereke­dett és elment Csányba. Vi-, ragokat, apró ajándékokat vittek magukkal. És jó szót, szíves mosolyt, emberi ér­zést. Többet, mintha arany­nyal rakodtak volna meg indulás előtt. A brigád egyik tagjának a gyermeke esküvőjét tar­totta. Másnap ott volt ebéd­re az egész brigád. Mint a nagyobb család része. A szocialista brigádok or­szágos tanácskozására meg­hívást kapott a brigád ve­zetője, Vidéki Imréné is. Az egész brigád büszke volt er­re a meghívásra. K£v«töls is vansai Két évvel ezelőtt akadt csak követőjük a Lenin-bri- gád esetében. Tízen álltak össze Balogh Jánosné irá­nyításával, aztán egy évvel később még öten csatlakoz­tak a kis együtteshez. A Békét tekintették példaké­püknek, de ők is bizonyíta­ni akartak mindenki előtt. Hangoztatják is, hogy ez a szándékuk, hiszen a szo­cialista címért jóval többet kell tenni, mint anélkül. Gyűlések, önként vállalt munkák, tanulás és termé­szetesen: kiemelkedő ter­melési eredmények. Egy kicsit rosszul esik nekik is, amikor rosszmájú megjegyzéseket hallanak. Talán éppen ezért nem hagyják magukat Kitekintés másokra Ügy illik, hogy a folyta­tás ne legyen csupán máso­lása valami előzőnek. ALe­ják mindenben kopirozni a Békét Ezért például ők már a hatvani tsz hasonló bri­gádját versenyre hívták. Nem könnyen szánták rá magukat erre a lépésre, hi­szen a hatvaniak már jóval gazdagabb tapasztalatokkal rendelkezhettek náluk. De ha többet tudnak, mérlegellek a dolgot, akkor többet is lehet tőlük tanul­ni. Nézzük meg, ők hogyan csinálják! A szándék megvolt, a megvalósítás nem ment könnyen. Vonattal még csak könnyű lett volna eljutni Hatvanba, de mire mennek azzal, ha a vasúti sínek nem vezetnek el a közös gazda­ság földjeire is. ök pedig látni akarnak egyet-mást, nem csupán vendégeskedni. No, ha az egész brigád nem is tud elutazni a hat­vaniakhoz, könnyebb lesz ezt megtennie a háromtagú versenybizottságnak. így döntöttek. Keresték az újat Ha már tanulni kell, ta­nuljanak, méghozzá olyat, aminek hasznát veszik. Őket a kertészet érdekli. Addig jártak az irodába, amíg tél­re megszervezték a kerté­szeti tanfolyamot. Kilencen tettek vizsgát a tavasszal, hogy bizonyítsák, nemcsak az idejüket akarták eltölte­ni a téli hónapokban a tan­folyamon. És ha már tanultak újat is, akkor ki is akarják pró­bálni. Adjon a tsz egy fél holdat, azon ők dinnyét ter­mesztenek. Dinnyét? Á hortl és a csányi dinnyések helyett és nélkül? Felnevelték a palántákat, gondozták a bokrokat, le­szedték a termést és a vég- elszámoláskor több mint négyezer forintot vehetett fel ezért a brigád. Mit csináltak ezzel a pénzzel? Mind a tizenöt tagja a brigádnak egyforma ruhát csináltatott magának, hogy ünnepségeken erről is meg­ismerhessék őket, hadd lás­sa mindenki: ők a Lenin- brigád tagjai. ★ Azt hiszem nemcsak bizo­nyítottak az apci Béke Tsz két nőbrigádjának tagjai, hanem egy sor dologban még példát is mutattak — társaiknak is, de a férfiak­nak is. G. Molnár Ferenc Hiányos a télapó puttonya... Bizonyítanak az apci nők nin-brigád tagjai sem akar­Vaibeíonnmnkák Kiskörén Nagy folynak ütemben Kishörca a Tisza II. vízlépcső építésének vasbetonmunkát. A létesítmény hárem egysége közül a le­endő vízi erőmű építése a legelőrehaladottabb: most képzik ki a turbinák vasbe-on ágyát. A duzzasztóműnek az ún. alaplemeze készült el. Erre <s nagy kiterjedésű vasbeton talapzatra kerül majd a tulajdonképpeni építmény. Ez év harmadik negyedévében az említett két egységébe 12 ezer köbméter betont építettek be. A hajózsilip még a földmunkák stádiumában van. Képünkön: a duzzasztómű építke­zése, a háttérben az itteni betongyár. ' (MT1 Foto: _ Kunkovács László felv.) Ä felszabadulási jubileumra A petöilltáuyHl g ép tize iiiifteii wég*et ért iix wév” A tavalyinál lényegesen nagyobb feladatta, keréken 65 millió forintos program tel­jesítésére vállalkoztak a gépüzem dolgozói Petőfibá- nyán. Nagyobb részben „há­zon belül”, a Mátraalji Szén­bányáknak végjeitek mun­kát, a visontai beruházás megvalósításában segédkez­tek a legnagyobb hazai tö- rőberetndezés szerelésével. Nem kevésbé jelentős azon­ban az a megbízás sem, amely szerint hozzávetőlege­sen háromezer tonnányi vas­oszlopot készítenek a Ma­gyar Villamos Művek részé­re. S ezék mellett — mint Gömöri István üzemvezetőtől értesültünk — természetesen még több más megrendelés­nek is eleget kellett ten­niük: szállítottak például a Dunai Vasműnek és új part­nerüknek, a Villamost pari Kutató Intézetnek. Munka j uknak élénkítő lendületet adott a felszabadulási jubileum tiszteletére — év közben — indított verseny, amelynek sikere, hogy a gépüzemiek december 6-ra, a lőrinci ün­nepre lényegében befejezték az idei „évet”. Ezutáni ár­bevételük — ami egyébként az elképzelések szerint de­cember utoljáig 75 millió fo­rintra egészíti ki az eredeti­leg tervezett összeget — tu­lajdonképpen már a „rá­adás” ... így Petőfibányán — idő­szerűen — már a jövő évei emlegetik. A gépüzemiek ügyes piackutatással, jó fel­készüléssé! 1970-ben már 76‘ milliós feladathoz is hozzá­foghatnak. Elismerésnek szá­mít részükre, hogy ismét je­lentkeztek a régebbi üzlet­felek — csupán a Fővárosi Villamos Művektől 10 millió forintos megrendelés érkezeti a duna-kaeyari rekonstruk­ciós munkára — angolok ér­deklődnek bányabiztosító be­rendezések petőfibányai al­katrészei iránt. S megnyug­tató: a tervezet kapacitás jelentős hányadát máris le­kötötték. Miközben jövőre újabb termelési sikerekre töreksze­nek a gépüzemiek, tovább folytatják telepük fejlesztését is. 1970-ben megvalósítják, az idén kezdett 35 millió forin­tos beruházás nagyobb részét, s ennek során kialakítanak, berendeznek egy háromezer - négyszáz négyzetméter alap- területű nagy csarnokot. Elkészült már a vasszerke­zete egy másik, a nagy csar­nokhoz képest harmadakko­ra szereidének is, ami teljes befejezése után a pesti, Hentes utcai műhelynek ad új hajlékot. Itt az elképze­lések szerint a kotrógépeket javítják majd, előreláthatóan a 111. negyedévtől. Jelenleg mintegy hatszáz­ötven ember munkahelye a petőfibányai gépüzem, már- már valósággal gyár. S ez utóbbi névre — a nagy ará­nyú fejlődést tekintve — ta­lán nem is olyan soka, minden' bizonnyal rá is szol­gát majd. ( gyóni) Otthon és mindenütt Mint a sajtóból korábbról ismeretes: a kereskedelem gaz­da# déligyümölcs-szállítmányt ígért a decemberi ünnepekre, beleértve természetesen a tél­apó december 5-i estéjét is. A sok jóból eddig jobbára csak a banánnal találkozhat­tunk az üzletekben, s szinte végszóra — tegnap — érkezett néhány helyre a fügéből. Pénteken ezért úgy érez­tük, hogy: bizony jó néhánv cikk kimaradt a télapó jnitto- nyából! Kérdésünkre a Borsod- Heves megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat egri fiókjától azt a választ kaptuk, hogy: a „be­harangozott” szállítmányok sajnos megrekedhettek vala­hol, mert — bár három napja megérkezett róluk a távirati értesítés — a végigkutatott állomásokon eddig még nem akadtak a nyomukra ..« Jobb hír viszont, hogy azért a na­rancsból, ha nem is olyan sok, de 25—25 mázsa már jut szom­baton az egri és gyöngyösi boltokba. A megye szám ara persze még ez is sovány vigasz! A két város ugyan még koránt­sem minden —, s a télapó-napi csemegéknek különben is leg­később péntek estig a boltok­ban kellett volna lenniük! Nemcsak a télapót tréfálták, meg, hanem valamennyiünket alaposan felültettek! S az ilyenfajta ünnepi „meglepe­tés” : inkább ünneprontás ... <—niji Sokan varmaik, alkik becsü­letüket, a személyüket övező tiszteletet nem különleges tetteikkel érdemelték ki, ha­nem mindennapi munkájuk­kal, s magatartásuk egyértel­műségével. Nincs két, vagy több arcúik. Ügy beszélnek, ahogyan élnék, úgy élnék aho­gyan hitük, meggyőződésük diktálja. Nincs „hivatalos” meg „magán” álláspontjuk, véleményük, s odahaza vagy barátok előtt sem viselked­nek, beszélnek másként, mint a munkahelyen, a nagyobb nyilvánosság előtt. Egyetlen, igazi, arcukat mutatják min­denkinek. Sok az ilyen egy­szerű közkatonája a társa­dalomnak, akik egész életük­kel vallanak hitükről, meg­győződésükről, elkötelezett­ségükről, arról, hogy: kom­munisták! Az eszme hű katonájának lenni önként vállalt kötele­zettség. S mert az, önszán­tunkból magunkra vett több, nem ismerhet megkülönböz­tetést. Olyasféle — elvtelen —. rangsort: munkahelyen, gyűléseken eleget teszel: a párttagsággal járó kötelezett­ségeknek, ám mint magán­ember, mint a család, baráti kör egyik ragja már nem. Jogos, mert természetes a kérdői: kommunista-e az, aki hitét, meggyőződését éppen legszűkebb környezetében, legközelebbi hozzátartozói előtt nem képviseli? Hiszen valamilyen módon minden család politizál! Akár a te­levízióban látottakat, az új­ságban olvasottakat, vagy a munkahelyen történteket vi­tatják, akár a másoktól hal­lottakat adják tovább, így vagy úgy állást foglalnak. S éppen annak állásfoglalása maradna ed, aikinek ez maga vállalta kötelessége? Egyik-másik helyen na­gyon ritkán beszélgetnél!: ar­ról a pártszervezetekben, hogy a kommunistáknak odaha­za, a családon belül is van­nak pártfeiaöatai, politikai teendői. Hiszen miként te­remthetne más úton erkölcsi alapot ahhoz, hogy munka­helyén vitatkozzon, neveljen, minit az „első lépcsővel”, a családon belüli politikai te­vékenységgel? S! igaz a kér­dés fordítottja is. Vajon hisz­nek-e meggyőződése, világné­zete szilárdságában, őszinte­ségében hozzátartozói, ha azt látják, tapasztalják, hogy mint munkaköpenyt teszi le magáról, s nélkülük érkezik haza? Sajnos, akad példa arra, hogy a párt tagjai szüikebb környezetükben az eszme rossz katonáinál: bizonyul­nak. Nem is az olyan, kirí­vó esetekre gondolunk, ami­kor maga a párttag támaszt ellenérzést másokban visel­kedésével, hanem a legtöbb­ször homályban maradó ese­tekre, eseményekre. A gye­rek naív nyuglatimádatára. s annak megnyilatkozásaira, A feleség túLzó általánosításai­ra, mert történetesen sok masződteéggal J&t «©'-egy hi­vatalos ügy elintézése. A nagymama vagy a nagypa­pa válasz nélkül hagyott „bezzeg a mi időnkben” kez­detű, s a múltat nagyon is megszépítő véleményére. Mindarra, ami a családon belül napról napról szóba ke­rül, beszédtéma, s ami igé­nyelné az okos, tapintatos közbeavatkozást,, a türelmes vitát, a szilárd ellenkezést, az érvek felsorakoztatását. Arra biztatnánk, hogy a pártszervezetek régi, s rossz­emlékű módszereket elevenít­senek fed? Ne tiszteljék a magánéletet? A két véglet, a magánéletbe való megen­gedhetetlen beavatkozás, va­lamint a teljes figyelmen, kí­vül hagyás között azért van még néhány, elérthető, be­tartható állomás. Vajon igazságtalanságként hatna, ha számonkérnék a párttag­tód, mégpedig a taggyűlés nyilvánossága előtt, hogy mikent kerülhetett fia a ga­leribe, s randalírozhatott hó­napokon át? Vajon a ma­gánéletbe való alaptalan be-, avatkozás lenne-e az, ha megkérdeznék, miért éppen egy párttag felesége az egyik legszorgalmasabb templom­ba járó? S egyáltalán.: miért, lenne bármiféle rossz mel- lékíae annak, ha az azonos elvet vallók közössége nem hunyna szemet tagja; „ka pun kívüli", otthoni lé’:vke- dése felett sem? EiSzmei szilárdság, s követ­kezetesség mellett persze nagy tapintat, pedagógiai ér­zék is kell ahhoz, hogy egy- egy közösség e feladatának is megfeleljen. Sokat tehet­nek a legkisebb, kommunista közösségek, a pártcsoportok ennek erdőkében. Könnyeb­ben esik itt az őszinte szó. hiszen egymást jól ismerő emberek vannak együtt, s ha nem takarnak, hallgatnál: el semmit a többiek előtt, a ta­nács, a segítség, az útbaiga­zító szó is hamar megszü­lethet. Helyes és szükséges cselekedet, ha időről időre a pártszervezet vezetősége na­pirendre tűzi a kérdést, s taggyűlésen is beszélnek ró­la. Ha kell, konkrét esetek alapján, ha elegendő az is, akikor csupán elvi, eszmei sí­kon, a kommunisták írott és íratlan feladataként. Apró. de hasznos lehetőségek sora kínálkozik segítőként. A bri­gádok családtagokkal együtt tartott összejövetelei éppúgy, mint az üzem pszichológusá­nak e témába vágó előadá­sa. Mindehhez azonban első­sorban az kell, hogy egyálta­lán ráterelődjék a figyelem a párt politikai munka e te­rületére, hogy a közvetlen környezetük, a családok se maradjanak ki a kommunis­ták. mindennapi tevékenysé­gének hatósugarából. M. O, 1969. december 6.. saoiübafc A Heves megyei Tanács Kórháza, Eger, AZONNALI BELÉPÉSSEL alkalmaz I műtős­asszisztenseket r ,1 az E 215 kulcsszárnű munkakör szerint, havi 1650,— Et alapbér illetményezéssé]. Érdeklődni lehet személyesen a kórház személy­ügyi csoportjánál (Eger. Széchenyi utca 27.1, vagy írásban, Eger 1. Pf.: IS. i ✓

Next

/
Thumbnails
Contents