Népújság, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-05 / 282. szám

* 'Termelőszövetkezeti demokrácia — ma Alapszabály, emberek és közösség — Ismeri az alapszabályt? Borsos Mátyás ’bizonyta­lan mozdulatot tesz a ke­zével. — Hát... milyen alap­szabályt? — Amelyben a tagok' jo­gai és kötelességei vannak. — Én tudom a kötelessé­gemét Ami bejön és ki­megy, azt lemérem a má­zsán és beírom a füzetbe. Az első gondolat: a jog minden demokráciát csor­bít, hiszen előírja, mit te­gyünk, mit cselekedhetünk. Aztán a mélyebb vizsgáló­dás új eredményt hoz: ná­lunk a legdemokratikusabb szervezet, az országgyűlés hozza a térvényeket, józan mérlegelés határozza meg a demokrácia keretét, mozgás- * területét. „Hogy a hétköz­napi életben hogyan érvé­nyesülnek a derSokrácia el­vei, az mindig és mindenütt az embereken múlik.” — Volt az idén szabadsá­gon? — Nem. — És a múlt évben? — Akkor »sem. Az új tsz-törvény alapján 1968-ban készültek el a kö­zös gazdaságok új alapsza­bályai, a demokratizmus for­rásmunkái. A területi szö­vetségek mintaalapszabályt dolgoztak ki, hogy a jogi keretet mindenütt helyi le­hetőségekkel töltsék meg. Az alapiszabály a jogok és kötelességek tára. Meghatá­rozza a vezetők, a tagok, a fórumok, a bizottságok sze­repét, a kulturális, szociá­lis lehetőségeket; azaz a munka, az eredmény, a hangulat, az előny, a fele­lősség mind ezekre a gépéit lapokra vezötheiő vissza. Huszonegynéhány oldal a tamazsadányi Egyetértés Tsz alapszabálya. A hevesi já­rásban mint negatív példát tartják számon. Az értéke­lés így hangzik: az alapsza­bály a törvény puszta váza. Nincs benne közgazdasági elemzés, a sajátos helyzet­hez való alkalmazkodás, a TOT, a területi szövetség ajánlatait sem vették fi­gyelembe. * Az alapszabály áttanul­mányozása után önként ‘adó­dik az első következtetés. ahol az , alapszabály szűk, leegyszerűsített, ott a de­mokrácia is korlátozott, ahol é „forrásmunkát“ a törvény szellemében szélesítették, az adottságoknak megfelelően alakították — a „jog" adta a jogot ehhez — ott a de­mokrácia is sokoldalú. Helvszín: Tarnaőrs, a Dó­zsa Tsz irodája. Beszélgető partnerünk: Báli József tsz- elnökhelyeueá^ — Ha valamelyik tag meg akarja nézni az alapsza­bályt, be kell jönni érte az irodára? * — Nem. Az alapszabály megtalálható a brigádoknál és a munkacsapatoknál is. Élnek az emberek a ; „lefektetett” jogokkal0 — Igen. Hogy egy példát említsek: három traktoro­sunk tovább akart tanulni. A vezetőség kétéves tovább­képzőre küldte őket Péter- vásárára. Havonta ezer fo­rintot kapnak a tsz-től. Az egyik traktoros — Tóbiás Miklós — ezelőtt három év­vel. még fogaws volt. " — Üdülési lehetőséget biz- .tosítanuk-e a tagságnak? — A szociális bizottság javaslatára ebben a hónap­ban három tsz-tag megy Bükkszékre, több mint egy hétre. ízületesek. A tsz fe­dezi az utazási költséget és napi 80 forintot terít. Egyéb­' kent. nyáron az egész tagság közös kiránduláson volt Ga­lyatetőn, Egerben, Szilvás­váradon és Csipkéskúton, Érteni kell a demokra­tizmust. Egyetlen példával szeretnénk ezt bizonyítani. A törvény, az ajppszabály- ®inta előírja u minimális munkanormát, a 10U—150 tízórás munkanapot, amelyet a tagnak teljesítenie kell. Hangsúlyozzuk, ez a törvé­nyi minimum, amelyet min­den közös gazdaság adott­ságaihoz mérten növelhe­tett. A munkakötelezettséghez nagyon sok jog járul: a ház­táji nagysága, fizetett sza­badság, szociális juttatás. Ha a termelőszövetkezet minimális munkanormát írt elő, sok vonzó jogot, külö­nösebb megerőltetés nélkül juttatott tagjainak. A közös érdekét jobban szolgálná, ha az egyéni érdekeket bizto­sító lehetőségek ösztönözné­nek a fokozott követelmé­nyek elérésére. íme a hevesi járás példái: Tarnaőrs, Erk, Zaránk, Tar- nazsadány, Hevesvezekény pusztán átmásolta az alap­szabályba a törvényi mini­mumot. Ezeket a termelő­szövetkezeteket enyhe fogal­mazással a közepesen gaz­dálkodó tsz-ok közé sorol­hatjuk. Pont ők nem éltek a közösségi demokratizmus fokozásával. Egyetlen eset, de sok más példa is igazolja: érteni kell a demokratizmust A közös­ségi demokratizmus és az egyéni demokratizmus nem válhat egyoldalúvá, különö­sen nem lehet a közös érde­két alárendelni az egyéni­nek. A káli termelőszövetke­zetben Kelemen Klemen gépcsoportvezetőt kerestük meg. — Egyetértek az alapsza­bállyal, helyesnek és meg­-felelőnek tartom. — Mi érdekli a legjobban az alapszabályban? — A munkarend. A mi munkánk nyáron igazodik a határban dolgozó gépekhez. Ilyenkor nagyon hosszú len­ne a műszak, így az egy hosszú napot magunk kö­zött két műszakra osztjuk. «— Megengedi a vezetőség, hogy így osszák be a mun­kájukat? — Az alapszabály lehető­séget ad rá, tehát jogunk van hozzá, és így ésszerűbb is. •1968-ban a Hevesi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsá­ga — most mint a törvé­nyesség őre — 22 alapsza­bályt hagyott jóvá. A felter­jesztett alapszabályokban 74 KABARÉTRÉFAK, vicc­lap-karikatúrák untig ismert figurája: a részeg, aki a so­ha nem látott idegent ölel­geti. „te vagy a legjobb ba­rátom” felkiáltással. A tréfa, a karikatúra a valóságból meríti anyagát. Sajnos, bő­ségesen van miből táplál­koznia. Nemcsak azért, mert sokán akadnak, akik sűrűn a pohár finnekére néznék, ha­nem mert az emberek túl könnyen ölelnek keblükre másokat. Olyan könnyen, mint amilyen — nehezen. Já­ték a szavakkal? Nem, csu­pán azonos dolog két oldala. Ismeretség, barátság, cimbo- raság — a személyi kapcso­latok fontos, kiterjedt, s nem ritkán kusza területe. Rokonait, kollégáit, főnö­keit a legritkább esetben vá­laszthatja meg teljesen sza­badon az ember. Barátait an­nál inkább. És a cimborá­kat? Azoic „úgy maguktól” jönnek. Legtöbbször ez a baj. Mert a cimbora — a szó mai jelentése szerint —. va­lamiért csapódik mellénk, hozzánk. Leginkább italért, jobban fizető munkáért, kö­zös susltusok nyélbeütéséért, a te nekem, én neked elvte­len elve alapján. Ki a barát? Ki a cimbora? Letezik-e a személyi kapcso­latnak pontosan körülírható mércéje? Baratsag-e a ma oly divatosnak tartott kalá­kában történő vendegeak«“ törvénysértő tétel volt. Ér­demes néhány mondat ere­jéig elemezni a kiragadott példákat. A zaránki Űj Élet Tsz alapszabályából: „Ha a tsz- tag nyugdíjba megy, csak 800 négyszögöl háztájit leap." Miért? Mert meg mert öre­gedni? A törvény az előző időkben elért háztájit írja elő. A törvénytelen tételt a vb törölte. A hevesi Kossuth Tsz alapszabályából: ,Jlz üzemi vezetőket öt munkaegység­levonás jogkörével ruházzák fel.” A régi fegyelmi sza­bályzat erre módot adott, az újat figyelmen kívül hagy­ták. A törvénytelen tételt a vb törölte. A kömlői Május 1. Tsz alapszabályából: „JSzülési segély csak évi 130 tízórás munkanap teljesítése után jár.” A törvényi minimum teljesítése után már "jár a fizetés bizonyos százaléka. A törvénytelen tételt a vb törölte. A törvénysértő példák is igazolják, hogy a jog átgon­doltan írja elő az előnyö­ket, a kötelességeket. A de­mokratizmust jogtalanság nem csorbíthatja. Ezért ta­nácskozott 1968 áprilisától június végéig, három hóna­pon át a Hevesi Járási Ta­nács Végrehajtó Bizottsága: 23 alapszabály, 22 közösség érdekében. — A munka elosztásánál figyelembe veszik-e a sajá­tos fizikai és egyéb adottsá­gokat? — kérdezzük Báli Józseftől — Igen. A terhes nőknek mindig . biztosítunk köny- nyebb munkát Sajnos, leg­többször ezt nem fogadják el, mert így kevesebb kere­sethez jutnak. Bodony. A föld fétise még mindig él. Különösen azé a földé, melyet saját belátás szerint művelnek. — Hány munkanapot kell teljesíteni egy hold háztá­jiért? — Kétszázat... Ügy két­száz körül. Nem* vagyok benne biztos. Ázt hiszem, annyit „Hűt még erre sem kíván­csi, vajon mi érdekli a kö­zös törvényéből”? dós? A fordítottja: csupán cimboraság lenne a jóízű, okos beszélgetéssel fűszere­zett szombat délutáni sörö­zés? A kérdések a feleletet is magukban hordjak. Nincs elvonatkoztatható,, elvi sza­bály. Minden kapcsolat ön­magáért „felel”. Felületes, s hajlékony gerincű embernek könnyen akadnak cimborái. Igényes ember nehezebben barátkozik, mert nem éri be felszínes fecsegéssel. Hisz abban, hogy a barátság az emberi kapcsolatok legneme­sebbjei közül való, bizalmat kér, s ad, A szólás, miszerint az örök barátság ritkább, mint az örök szerelem, nem véletle­nül született. Az emberek mindig, is hajlottak arra, hogy ismeretségeiket üsszetévesz- szók a barátsággal, s ami­lyen gyorsan szimpatikusnak találjak űj ismerőseiket, olyan gyorsan kiábrándulja­nak azokból. Felületes ember felületesen ítél, a bizalmat­lan, a zárkózott pedig nemes érzéstől, a barátságtól foszt­ja meg magát. Lehet-e „ta­nulni” mindezt, vagy velünk született tulajdonságaink, a a véletlenek játszanak, közre abban, hogyan alakulnak má­sokkal kapcsolataink? Igen, vannak, akik vonzzák a ba­rátokat, akik tudnak vidá­mak es megértőek, a bajban keszsegeselc, az örömben osz- ymxáe. lenni. Az egyéni tu­A településhálózat fejlesz­tése;, a korszerű település- szerkezet kialakításának kö­zép- és hosszú távú felada­taink — című jelentés volt az egyik napirendi pontja a He­ves megye Tanácsának közel­múltban tartott ülésén. A je­lentés számot adott a tudatos, a tervszerű településfejlesztés eddigi eredményéről, hiá­nyosságairól, ugyanakkor meghatározta a következő évek feladatait, a komplex te­lepülésfejlesztés feltételeit, követelményeit, lehetőségeit. A településfejlesztés mint tudomány a XIX. század utolsó éveiben született, ha­lajdonsagok nagy része azonban nem „önmagától” van, hanem fokozatosan ala­kul ki, változik, hatás és köl­csönhatás következménye­ként. A MAGÁNYOS, megkese­redett ember sajnos, nem ritka. Éppen az ilyenek szoktak azutan tárt szívvel közeledni ahhoz, aki nem erdemes erre. Az újabb csa­lódás csak tovább nehezíti helyzetüket, s eppen ezért legközelebb még kevésbé né­zik meg: ki előtt nyílik meg szívük, értelmük. Ahogy nem ritka a mindenkivel barátko­zó, puszipajtáskodó ember 6em. Az, aki víg adomákat mesél, tréfát űz mindenből, s kámforrá válik, ha baj van, ha segíteni kellene. Te­hát a középút? .Az igényes mértéktartás! Tudjunk kü­lönbséget tenni a ránk raga­dó cimbora, s az önzetlen, személyiség Cinket tiszteletben tartó barát között. Ne trak- táljuk legbensőbb családi gondjainkkal a presszóbeli ismerőst, de kérjünk nyugod­tan tanácsot u minket, s csa­ládunkat .jól és hosszú ideje ismerő baráttól. Legyünk ud­variasak az ismerőssel, de ha segítenünk kell, tapintat cí­mén ne udvariaskodjunk ba­rátainkkal A nyíltság, az őszinteség a barátság igazi mércéje, s próbája is egy­ben. M4 O. ■ zankban, megyerik ben azon­ban csak 1945. óta, a terme­lőerők társadalmi tulajdonba- vételével, a szocialista társa­dalom kialakításával vált te­hetővé művelése. Eredményei máris mérhe­tőek, figyelemre méltóak: je­lentős ipart kapott Gyöngyös, megsokszorozodott a lakás­építés. Hatvanban és környé­kén — Selyp, Betőfibanya, Lőrinci — jelentős beruházá ­sok valósultak meg. Üj gya i rak, iskolák, intézmények épültek Egerben. Több ezer ember költözött új lakásba. A megye -városaiban, községei­ben jelentősen jármit a kom­munális ellátottság. Űj ala­pokra került- a kereskedelem hálózata, javult a megye ivó­vízellátása, megszépültek, megcsdnosodtak a községek, a varosok. Számos új kulturá­lis létesítmény épült az el­múlt huszonöt év alatt. És sorolhatnánk, még az eredményeket, amelyek meg­születésének valamennyien szemtanúi vagyunk. Ahhoz azonban, hogy a fej­lődés üteme tovább gyorsul­jon, az eddiginél is okosab­ban, és következetesebben kell élni a lehetőségekkel. Je­lentős költségekkel egymás után készülnék a városok, községek rendezési tervei. A készíttetők azonban nem mindig veszik figyelembe a reális lehetőségeket, Szép, Husszu sor kanyargót* a iái­tól a kijáratig. Este fél hét­kor még tömöttebb és még hosszabb lett a sor. Decem­ber 3-án és minden búnap el­ső napjain vajon hány ember fizet lakbért, OTP- cs bizto­sítási részletet az egri föpos- tánT Oe olyanok is akadnak, akik fizetésük ogy részét ha­za sem viszik, hanem szeret­nék takarékkönyvükre befizet­ni. Am az egri fópostár este hat után csak két pénztár volt nyitva, s a két hölgy, bár­mennyire Is iparkodott, nem győzte a forgalmat, türelmet­lent topogtak a sorbax Uók. Äesweselänkes és j4v*s!atnn- \ azí etetnék, csalt éppen. arra nem gondolnak, hogy honnan . lesz hozzá pénz. Az évekkei . ezelőtt készült tervekhez va- . lo görcsös ragaszkodás még ma is tapasztalható. Pedig ami, jó volt tíz-tizenöt évvel ezelőtt, az nem biztos,, hogy ma, holnap, vagy holnap utálj megfelel a követelmé­nyeknek. * • Ésszerűbbtől kell fejleszteni a megye kereskedelmi, kom­munális. ellátottságát. Figye­lembe, keß venaii, ' hogy as életszínvonal emelkedésével, a csökkentett munkaidővel egyre többen tanulnak, szóra­koznak s pihennék a szabad­ban. A' tervezéskor reálisan számolunk. a települések adottságaival, a település perspektívájává!, a gazdasá­gossággal. a várható népsza­porulattal, az ipar, a mezó- gazdasag fejlődésevei. A tanács elé került jelemen őszintén értékelte az eddig végzett munkát, eredménye­ket, s ugyanakkor meghatá­rozna az elkövetkezendő évek fejlesztésének ütemét, az gé- nyeket, a lehetőségeket is. A következő övékben tovább szépül, gazdagodik. megyénk A lehetőségek, a tervek, az el­képzelések tervszerű, tudatos, tudományos településhálózat, fejlesztéssel valósulnak meg Megyénk városai, községei, s valannennyiünk javára, a postán Kát, hogy a bitmap első tmp- jaijj. a forgalom .szerint szer­vezzék meg a munkát, elmond­tuk a postahivatal vezetőjének. Ígéretet kaptunk, hogy a pos­tai sorbaállás nem ismétlődik, csúcsforgalom idején több pénztár fog működül. Emlékeztetőül szánjuk eze két a sorokat, mert közeled nek az ünnepek. Jó lenne, ha a nagy forgalomra nemcsak az egri postán, hanem másutt is idejében felkészülnének. F. L 1369. december 5.» peaésfc > És ki hibás, hogy csak ennyi érdekli? (Fóti—Szigethy) Barátok és cimborák Megyénk fejlődése* fejlesztése korszerű, igényét, terveket ké­Zsúfoltság

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents