Népújság, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-31 / 302. szám

Siót évvel ezelőtt Miről írt az „Eger" ? A vidéki őslapok sorába tartozik Heves és Külső- Szolnak területileg egyesí­tett vármegyék lapja, az Eger, amelynek száz évvel ezelőtt megjelent, c-Uórgult számait az óév végén lapoz­tuk át. Milyen idő járta akkor de­cemberben? Négy derült, tíz ködös, négy szeles, tizen­három esős, öt havas napot éltek eleink, s nyolc nap ho­zott rájuk kemény fagyot. December 2-án plusz B és december 11-én mínusz 6 fo­kot mértek; hónap középhő­mérséklete plusz 4 fok volt. Akkor is népszámlálás zaj­lott. Kezdetét vette a rend­szeres felmérés. Az Eger de­cember végén két terjedel­mes írásban elemezte a nép­számlálási intézmény szerve­zéséről és a népszámlálás rendszeresítéséről szóló tör­vényt, illetve hangolt a ja­nuár 3-án ívkitöltésre induló pedagógusok és törvényszé­ki tisztviselők kellő fogadta­tására. Pánik a bankokban A kapitalizmuskor! Ma­gyarország első nagyobb gaz­dasági válsága köszöntött be a 70-es évek elején. A ki­egyezés szülte Osztrák—Ma­gyar Monarchia átmenetileg nagyszerű piacot jelentett a magyar mezőgazdaság ter- mel vényeinek: 1867—68-ban 300 százalékos emelkedést mutatott a búzakivitel az előző évekhez képest. Ám a nemzetközi piacon kibonta­kozott gabonacsata — első­sorban az amerikai termék­fölösleg — egyszerre agyon­csapta a magyar ‘ földbirto­kosok szárnyra kapott re­ményeit. — Reményeink elvésztek — olvassuk a lapban az 1869. év gazdasági mérlegé­ről. — Az aratás általában csak középszerű volt, s ez még hagyján, de a külföldön a termelés rendesen jót sót Amerikában rendkívül bő volt. Gabonánkat nem vi­hettük ki, a külföld nem ke­reste oly nagy mérvben, mint azt az előbbi években lát­tuk. Ezzel karöltve a gabo­naárok nagyban csökkentek, s ha malmaink nem lettek volna, a csökkenés még na­gyobb arányokat ölt. A pénz­bőség. amely az előző két év nagyszerű gabonakivitele által hazánkba szivárgott, iussankint apadni kezdett, ez visszahatott az üzleti világ­ra, az értékpapírok nagyban kínáltattak, árfolyamuk csök­kent, most általános féle­lem lepte meg a bankokat, amelyeknél az értékpapíro­kat elhelyezték; „Lóerővel" az új vasúihoz A közfigyelem 1869 végén a miskole—hatvani vasútvo­nal megnyitása félé fordult. Ez úgy is szóba került, hogy legalább a közeli vidéken lesz már valami fix pont a közlekedésben. Elrettentő példát is említ a lap, a már Petőfitől is emlegetett po- í-oszló—füredi útnak a Tisza- töltésen haladó szakaszát, amelynek esős évszakban „oly vendégszerető talaja van, hogy hat ló is alig bír­ja a kocsit; nyárban pedig, iva száz lelked lenne is, ki­ráznák belőled rémület« göröngyei”. A vasút tervezett forga­lomba helyezése különböző hatást gyakorol. így például a Kálón átkígyózó vaspályá­hoz a környező helységekből a kor viszonyaihoz képest járható közutakat építenek. Továbbá az üzleti szellem gyors reakciója is megfi­gyelhető. Még kezdetét sem vette a vasúti forgalom a Nyíregyházát, illetve Kassát Miskolcon és Hatvanon át Pesttel összekötő vonalon, Egernek e vonalhoz kapcso­lása érdekében lovas szállí­tási és fuvarozási magánvál­lalatok kínálkoztak. Egy hó­nappal a menetrendszerű forgalom megnyitása előtt bizonyos Binitzer J. L. Fü­zesabonyban szállítási üzle­tet és ehhez Egerben teher­szállítási és fuvarozási iro­dát nyitott. Sir Antal keres­szállítmányos na­pakor az egri „Gó ló elöl indított t személy- és te­rra. Az Egerben r. it hirdetésből meg­tu. „A nagyérdemű kö­zönség kényelmére Füzes- Abonyoan, úgy Kálban ja­vaik átvételére, hogy azok kedő é: P .í-' ‘ g 1 azonnal feladassanak, vagy hazaküldessenek, ügyvivő­irodát nyitottam, hol mint Egerben, bútor, podgy ász, bor, üvegben, avagy hordó­ban, csomagolásra, illetőleg ládába, vagy hordóba! pako­lásra is készséggel ajánlko­zom”. Ugyanakkor Fischel Fertig vállalkozó hirdetésé­ből megtudjuk, hogy ő meg az Oroszlán Vendéglő elől indította útnak Füzesabony felé, szintén reggel 7 órákon-, gyorskocsiját. Viteldíjul sze­mélyenként 1 forintot sze­dett. (Hogy ez nem kevés summa, közvetett adatból tudjuk: Barbarik Antal kis- tályai tanító maga mellé se­gédtanítót keresett havi 8 fo­rintért és ellátásért.) 1870. január 8-án (szomba­ton) délelőtt 10 óra 32 perc­kor futott be Pest felől a fü­zesabonyi állomásra a gróf Miká és Lónyay miniszterek kétszáz fős kíséretét hozó kü­lönvonat. A közigazgatási próbamenetre Tavassy Antal egri polgármester népes kül­döttséggel ment át Füzes­abonyba, hogy részt vegyen az átfutók rövid ünneplésén. Másnap, vasárnap, január 9-én kezdődött a közforga­lom a vonalon. Századból — ezredet A korszak közéleti esemé­nyei a Deák-kultusz jegyé­ben zajlanak. Deák Ferenc ázsiója igen nagy. állítólag az új francia miniszterélnöfc, Ollivier szokta mondogatni szobájában a falon levő Deák-kép előtt az ábrázolt­ra mutatva; „Mon modéle hongrods!” (Az én magyar mintám.) Éppen tárgyalások folynak januárban az Egerben állo­másozó egy század gyalog­ság ezrednyi erővé fejleszté­se érdekében. A két törzs-. 22 főtiszt és 540 emberből álló ezred laktanya- és rak- társzKiikségleténék kialakítá­sa érdekében elkészültek a tervek a helyi kartonéi pa­rancsnokságg kezdeményezé­sére. Új mértékrendszerről és lovakról,.. Az életviszonyok néhány mutatóját idézzük a lap ha­sáb jak-ól: A mérföld és a hü­velyk mértékegység helyett a tizes mértékrendszer beveze­tésének folyamata küszöbön áll. Gr. Károlyi György deb- rői uradalmában a sertése­ket — mint a lehetőséghez képest máshol — makkon ja­vították, majd rövid időn át kukoricán hizlalják. Az Ár­páddal jött ösmagyarok utó­dai teljesen elszoktak a ló- hústól, most kezd feltűnni az újságban a ráhangolás, egye­lőre távoli esettel példálóz­va. hágj' ti. Berlinben már több lómészánszek működik. Ha már lóról esett szó, ér­demes idézni a távirati stí­lusba foglalt hirdetést a lap januári számából: „Lóhága- tás: Andomakon Mocsáry Dajos úrnál fel van állítva lost angol telivér zsibói ere­detű mén, idősebb és ifjabb Cato; hág i indkettő 15 fo­rintért, m r díj az első ug­ratás alike'mával leteendő; széna és zab piaci áron ada­tik.” Táncba vitte a boszorkány... Miég boszorkánytörténel is található a lapban, de a vér­bő régieknek már esek után­zata: Az egyik lakatoemas- temné két egymást követő szombat éjfélikor Idába ke­reste a 16 éves inast A fiú másnap előadta mentségére, hogy őt 9 óra tájban feléb­resztette egy öreg asszony, kezét fogva, a házak fölé re­pítette. Elrepültek a Lyceum «térig, majd innen gyalog mentek a hatvani hóstya vé­géig. Ott már több. különbö­ző karú férfi és nő várt rá­juk, akik őt éjfél utánig tán­coltatták. majd elengedték, de az asszony elvette kalap­ját azzal, hogy a jövő szom­baton is eljön érte; és úgy is történt 1... A fiú mente­getőzését a mesterné előtt többen hallották és hinni kezdtek a boezorkánytörté- netben. De a mesterné a rendőrség kezére bízta az inast, a szerv pedig elmeál­lapot-vizsgálatot kért — írta az Elger. Dr. Virágh Ferenc Műgyűjtő Űj folyóirat jelent meg az év végi ünnepek között, a Képcsarnok Vállalat kiadá­sában. A műkereskedelmi és képzőművészeti folyóirat be­köszöntésében a gyakorlat kérdéseivel foglalkozik első­sorban, és azt a célt tűzi ma­ga elé, hogy nemes szándé­kot ébresszen olvasóiban a műgyűjtés megkezdésére. Hi­vatásának tekinti negyed­évenként megjelenő anyagá­ban eligazítani az érdeklő­dőt a kiállítások dolgában, felhívja a figyelmet a művé­szeti élet eseményeire, amik jelentősek lehetnek a mű­gyűjtők, a ma már egyre sza­porodó magánmecénások szá­mára. A lap munkatársai elkala­uzolnak értékes és érdekes magángyűjteményekbe, meg­nyilatkoztatják azokat a mű­gyűjtőket, akik más-más in­dítékokból, egymástól merő­ben eltérő körülmények kö­zött, különböző szellemi szin­ten élve és figyelve a világ­ra, szükségét érzik a képző- művészeti alkotások közelsé­gének. Hiszik és vallják tet­teikkel is, hogy az életet megszépítik, tartalmasabbá teszik a képek, szobrok, gra­fikák és más művészeti alko­tások Hódmezővásárhelyen, kicsiny falusi házban, vagy Nyíregyházám, vagy Buda­pesten. Bemutatja a folyóirat első száma dr. Rácz István ma­gángyűjteményét. a riporthoz mellékelve Gulácsy Lajos, Nagy István, Egri József al­kotásainak reprodukcióját Is. Históriai anyagot tár fel a műgyűjtő Eszterházyakról, nemzetközi képmagazint nyit az érdeklődőknek, elkalauzol Stinte Gábor műtermébe, ír Gyémánt Lászlóról, bemu­tatja Scholz Eriket és művé­szetét, ellátogat képekben és rövid jellemzéssel P. Bak Jánoshoz, szót ejt a lakás és a művészet összefüggő prob­lémáiról. Az egyre nagyobb fénnyel világító Csontváryt Nagy László verse is dicséri, beszámolókat közöl kiállítá­sokról, nyomon követi a tévé közreműködését a képzőmű­vészeti propagandában és az ízlésforr. u. ban. Reme,', ilincz Gyula-grafi­kát, a Pénelopét kapjuk. amely megjárta a párizsi Ga­lerie de Saxe-ot a mester ön­álló kiállításán. Négy diát is mellékel a lap egy kora-re­neszánsz alkotás színes rep­rodukciójával együtt — szó­val hatvannégy oldalon moz­galmas és sokfelé tekintő szemlét kap az olvasó. S csak dicsérhetjük a deb­receni Alföldi Nyomdát a nyomdai munkáért. A magyar sajtó és a kép­zőművészet eme új fóruma bizonyára sokakat megnyer és visz közelebb a művésze­tekhez. (t. a.) Az Állatkert 1969. évi mérlege 1969. végén az Állatkert az ottani ..lakónyilvántartás” adatai szerint kereken 4200 állat, sőt ha a rovarokat is számítjuk, több mint tízezer élőlény otthona. A teljes nö­vény- és állatállomány érté­ke — az év elején 7,2 millió forint volt —, az év végén elérte a nyolcmillió forintot. Ezeknek a számoknak a jelentőségét a 25 évvel ez­előtti adatok érzékeltetik a legjobban. Az ostrom alatt ugyanis az állatkerti épületele háromnegyed része és az ál­latok 97 százaléka elpusztult. A 25 esztendős fejlődés út­ján az idei év két szempont­ból is fontos mérföldkő volt. Az egyik az állatállomány nagyarányú gazdagodása. A rovarházban őrzött fajok szá­fíárdi—shatw) késsül a televízióban „Antonius is Gugyerák” cím­mel televíziós film készül Bárdi György­ről, a kedvelt sokoldalú mű­vészről. A fil­met Palásthy György irta és rendezi. Ké­pünkön: a ké­szülő műsor egyik jelenete. (MTI foto — Tormai An­dor felvj ma és a gyűjtemény értéke egy év alatt megkétszerező-» dött. Az itthoni szaporulat egyik büszkesége a száznál több kis skorpió. Az akvári­um és a terrarium most olyan gazdag, mint eddig so­ha. Az idei gyarapodás töb- i>ek közt 30 japán aranyhal. 3 óriáskígyó, teju, varánusz stb. Köztük van az az 1853 tengeri, illetve a tenger partján élő állat, amelyet az uüatkart saját expedíciója hozott haza az Adriáról. A madár06ztály értékét jelentő­sen megnövelte többek kö­zött a nandu, a királyfácán, a darázsölyv és a kis bé- kászsas, valamint a bíbicek, a cankók, a récék, a túzokok, a törpepapagáj yok, a rizs- és zebrapintyek örvendetes sza­porodásai A legszfebb eredmény idén az emlősök körében mutat­kozik. Vétel, ajándék, vagy csere útján 240 állat került a nyilvántartásba, további 232 pedig már itt született. Az Állatkert jelenleg legértéke­sebb lakójáért, az orrszarvú­ért kereken 300 ezer forintot fizették. Ajándékba érkezett többele között egy oroszlán, kilenc őz, két baroamedve, két kubai meztelen kutya és két dingó. Csereüzlet ered­ményeként kapott az Állat­ként olyan szarvasfajtát, amely szabadon már sehol sem éL Ugyanígy szereztek egy csíkos hiénát, huszármaj­mot. vörös kengurut, jávor- szarvast és mosómedvét. A legnagyobb örömet azon­ban az itthond rekordszapo­rulat okozta. 1969-ben há­rom fekete párduc, hét orosz­lán, három kanadai puma, három petymeg. egy bengáli tigris és 9 barna medve szü­letett. A növényevők listája többek között 7 szarvassal, azonkívül egy-egy zsiráffal, zebrával, egypúpú tevével, őstulokkal, hucul lóval stb. gyarapodott. (MTI) »69, december SÍ., szerda A/utSdßi/tUufa€ H ÚJJÁSZÜLETÉSIG (Pécsi István dokumentumsorozata) 7. Lett magyar feltámadás Megindult az élet. Voltak gondok, akadtak visszaélések. Akadtak jobbra tendáló tö­rekvések, hatottak is, ideig* óráig, de az emberekét a té­nyek, az eredmények érdekel­ték. S e téren nem kellett szégyenkezniük az új rend kovácsolóinak. — Az újonnan toborzott kommunisták sem vollak mind éppen glóriás angyalok. Akadtak köztük olyanok is, akik pozícióikat személyi ér­dekeik kielégítésére használ­ták fel. Legtöbb ilyen a vidéki pártszervezetekben akadt. De az emberek hittek nekünk. Egyszerű párttagok zörgettek be éjjel lakásom ablakán, és elmondták, hogy kerékpáron vagy gyalog jöttek be és kér­tek, menjek ki, ellenőrizzem a titkárt, mert saját szakállá­ra rekvitái, saját haszna... dolgozik, lejáratva a párt te­kintélyét. Sosem mondtam, hogy fáradt vagyok, amtet Ve­hetett kimentem, s ha jogos­nak bizonyult a pnnasz, levál­tottuk az önkényeskedőt. A bizalomból fakadt a párt befolyása. Ez abban is meg- ínutatkozott, hogy az 1944. dec. 21-én összeülő, debrece­ni nemzetgyűlésre képviselő­ként Csirmaz Dezsőt is dele­gálták a pártok megbízottai. A Feltámadás útja nem volt kikövezve. Nem egy helyzet­ijén, nem egy élezett szituá­cióban kellett állást foglalnia a pártnak. Katonai visszaélé­sekről érkeztek panaszok, tisztázni kellett a szovjet pa­rancsnoksággal is. Adódtak fél­reértések is, mint az Igazság című lap betiltásának eseté­ben is. Ékkor Vorosilov mar­sall segített, akit a párt titká­Az szabad május elseje Egerben ra Debrecenben keresett fel. Mindezt látták az emberek, ezért tudtak hinni... Eltűntek a romok. A tönk­retett vasúti pályákon a for­galom csak 1945. január 17-én indult meg. 1945. májusában kezdik építeni a tiszafüredi vasúti hidat. 1945. máj. 16-án, a laká­sokban kigyulladt a fény. A közvilágítás május 24-én kez­dődött. A megye, a város ünnepel­te az új élet, a mindennapok többet ígérő ritmusát. Ezek közül az ünnepek közül a legemlékezetesebb az első szabad május elseje. Az utcá­kon közei 15 ezer étik bér menetelt. Közel ennyien vettek részt a népgyűlésen is. A szovjet helyőrség és a magyar rendőrség külön dísz- osztagokkal vonult fel. A má­jusi ünnepségek keretében avatták fel, az Eger körüli harcokban hősi halált halt szovjet katonák síremlékét. Az ünnepi beszédet Manulam gárdakapdtány tartotta. Ma­gvar részről Csirmaz Dezső, nemzetgyűlési képviselő, a ■»mmunista párt titkára mél­“tn a szovjet katonák érde­mei t. Megemlékeztek Egerben 1945. május 8-án, a háború befejezéséről is. Ezt az ün­nepséget nem szervezte sen­ki. az örömhírre az emberek ösztönösen siettek a székes- egyházba, ahol az érsek mon­dott hálaadó misét, s litvánt békét, minden jóakaratú em­bernek, .. Ezután, a tömeg a szovjet parancsnokság előtti téren gyülekezett, ahol a kommu­nista párt titkára méltatta a békét, egy új korszak, a min­den magyarnak szóló feltá­madás kezdetét... Ennek negyedszázada. A múltról érdeklődve sok em­bert faggattam, hogy kiegé­szítsem a kevés dokumentum tájékoztatását a személyes él­mény varázsával. Egy beszél­getés emléke őrződött meg bennem legtisztábban. Akkor a nyilas időkről tudakozód­tam. Mondták, mondták az emberek az egyetlen iratban sem található, igaz történe­teket. Jegyeztem, jegyeztem. Aztán másra terelődött a szó. Eőször nem figyeltem, csak később kezdtem érdeklődni. Szocialista brigádtagok vol­tak, vetélkedőről jöttek ép­pen hazafelé. Azon meditál­tak, hogy helyesen dömtött'-e a zsűri. És mondták és érvel­tek. Már nem szavaik érde­keltek, már tekintetüket ku­tattam. S mindegyiké egyér­telműen beszélt: természetes­nek tartják a brigádmozgal­mat, a közös összejöveteleket, nem a formát élik, hanem a tartalmat teremtik. Tudatuk­ba ágyazódott egy rend, ame­lyik negyedszázada bontott zíszlót... Ekkor értettem meg igaz-- az úttörők érdemeit, az újjá­születés jelentőségét. Ekkor, mert az emberek tekinteté- ben spontán élt az igenlét...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents