Népújság, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-31 / 302. szám
KOSSUTH 8.20 Liszt-zongoraművek 9.00 Arcok munka közben 9.15 Operettrészletck IC.05 Kórusmuzsika 10.25 A csudálatos Mary- vn. rész lu.30 Zenekari muzsika 11.30 A Szabó család 12.30 Tánczene 13.15 Verbunkosok 13.40 Az 1960-as év legnagyobb felfedezései 11.00 — 21.15 Egy évtized küszöbén. Hangképek 19.00 Szilveszter 21.15 BUEK 1970! 24.00 Himnusz. Éjféli köszöntő. Utána: 5.55-ig Tánczene PETŐFI 8.05 Népi zene 0.00 Ezeregy délelőtt 11.45 Válaszolunk hallgatóinknak 32.00 Zenekari muzsika 12.40 Falurádió 13.10 Áriák 3-1.00 Van Beinum vezényel 15.50 Szilveszter JG.05 Népi zene Ifi.30 A nőkről 17.00 ötórai tea 18.10 Verdi Aida. Négyfelvoná- sós opera 21.00 Zongoraművek 22.00 Tánczene 24.00 — 5.55 Azonos a Kossuth rádió műsorával MAGYAR 9.00 Kockázat. 12. Utasítás nélkül 9.55 Bächer Mihály zongorázik 10.25 Teleimpex 14.40 Délutáni turmix 26.10 Angyal kalandjai. Brenda arcképe 47.10 Fiatalok a porondon. (Cirkuszii lm-összeállítás) 17.30 Sammy Davis, a párizsi Olympia Színházban 18.25 Esti mese 18.40 Tv-híradó 19.00 Irány 1970! Zenés kabaré, akadályokkal 0.02 Táncoljunk! POZSONYI 15.40 A groteszk filmek fénykora 17.00 Vidám műsor 17.45 A kassai tv műsorából 13.19 Tv-mikrokomédia 19.20 Szilveszter, 1969. 0.10 összeállítás az óévi siker- műsorokból Egerben, este 7 órakor: JÁNOS VITÉZ (Bérletszünet) EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-31) Az előadások kezdete: fél 6 es 8 órakor. Sex és a hajadon EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete: fél 4 és fél 6 órakor. Tíz kicsi indián EGRI BÉKE: Lombhullás 'GYÖNGYÖSI PUSKIN: A hét aranyember GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: ölj meg, csak csókolj HATVANI KOSSUTH: * Pál utcai fiúk IQmiKU Egerben: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. Fűtés gázkészülékkel futandó helyiségnek olyan falrésze van, amely utcával, udvarral határos, konvektorral (zárt égésterű kályhával) megoldható a gázfűtés is. A falat ilyenkor átfúrják, a fű- ’-l'.aiizíUó's azon át kívülről kapja a friss levegőit és a keletkezett égéstermékek is közvetlenül a szabadba távoznak. A városi és földgáz eltüze- lésére alkalmas konvektor ugyanazokkal a biztonsági berendezések kel van ellátva, mint a oaerépkályha-gázégő Kívánságra automatikus hőfokszabályozót is szerelnek rá, ami akként vezérli a gáz áramlását, hogy a fűtött helyiségben állandóan az előre beállított hőfokon legyen a hőmérséklet. A konvektorok — többféle nagyságban készülnek — teljes láng esetén városa gázból 0,9—1,8. földgázból pedig 0,4—0.7 köbmétert fogyasztanak óránként. A konvektoroknak van olyan változatuk is, amely ké- mélybe köthető. E készülék- típus huzatmegszakítóval (deflsktorral) is rendelkezik, az égéshez szükséges levegőt a Eűtendő helyiség légteréből kapja, az égéstermékek pedig a kéményen keresztül távoznak el. Az etázsfutés Több helyiségből álló lakás gázfűtésének megtervezésénél felmerül a kérdés: több gázkáiyhavai oldjuk-e meg a fűtést, vagy pedig központi —- etázs — gázkazánnal. Ez utóbbi megoldással elérhető, hogy a lakás minden helyisége egyenletesen meleg legyen. Igaz rászorít, hogy számolni kell a kazán magasabb árával, valamint azzal a költséggel, amibe a radiátorok és a csővezetékek felszerelése, beszerzése kerül. Az etéaskazán valóságos kis hőfcözpomt a lakásban. A gázlánggal fielmaLegített víz saját „erejéből”, vagy keringető szivattyú működtetésével cirkulál a fűtőtestekben. A fűtővíz hőmérsékletét hőérzékélő ellenőrzi, mely automatika segítségével kikapcsolja a főégő működését, ha a helyiségek hőmérséklete a beállított érték fölé emelkedik, illetve a hőfok csökkenésekor ismét bekapcsolja azt Gáakimaradás esetén a biztosító berendezések elzárják a gyújtódiámghoz és a főégőhöz vezető gáz útját Etázs-fütőbenendezésekné! már természetesen nagyobb gázfogyasztással (városi gáz: 2.3—19,0 m3/óra, földgáz: 1,0—8,3 m3/óra) kell számolná, de természetesen ennek arányában a befüthető légköbméter is változik (150— 1200 m3). ggUMíM * Mmm CSÜZLIZÖ Az utóbbi évtized gazdag földgázleletei és a várhatóan megnövekvő Importlehetőségek módot nyújtanak arra hogy hazánkban a következő évek során az eddiginél jóval nagyobb mértékben növekedjék a gázíelhasználás. Háromféle gázt használunk főzésre, vízmelegítésre és fűtésre: földgázt, amelynek vezetékei fokozatosan hálózzák be az egész országot, városi gázt és propán-bután- gázt. A legkényelmesebb egyedi fűtési mód a gáz- és az olajtüzelés. Ha választani lehet, általában szívesebben döntünk a gázfűtésre való áttérés mellett: tiszta, szagtalan, és gyorsan ad meleget Szerencsére ma már a gázfűtőkészülékek nem tartoznak a hiánycikkek közé, sőt nagy választékban készülnek. Cserépkályha — gázzal fűtve A cserépkályh a-gázégők — Héra, Conti stb. —, városiéi földgáz tüzelésére alkalmasak. Olyan, maximálisan 5 négyzetméter fűtőfelületű kályháikba építhetők be, amelyeket az illetékes gázszolgáltató vállalatok erre alkalmasnak minősítenek. Legmegfelelőbbek az ún. kosár, vagy lengyel tűzszekrényű 3—5 állójáratú kályháik. A gázégők — a kályha és a kémény állapota szerint — 75 —9Ó százalékos hatásfokkal fűtenek. szemben a szilárd tüzelőanyagok (fa, szén, koksz) kb. 30—40 százalékos elégefcéai hatásfokával. Az égőt úgy tervezték meg, hogy a kályha tűzterébe benyúló égőfejbe csak biztonsági berendezésen keresztül juthasson el a gáz. Gáz-, illetve lángkimaradás esetén azonnal működésbe lép az automatikus elzárószerioezet, megelőzve az esetleges robbanást. Az ún. vezérláng meggyújtásakor nem kell gyufával bajlódni, a mágneses gyújtószerkezet szikrája egyetlen mozdulatra elvégzi ezt a feladatot. A cserépkályha-gázégő teljes lángon városi gázból 2,2, földgázból 0.9 köbmétert fogyaszt óránként (egyébként az utóbbi fűtőértéke mintegy kétszerese az előbbinek). A gázégős cserépkályha egy 80—90 légköbméteres helyiséget kielégítően felfut, hacsak n©m szélsőségesen rosz- szak a helyi viszonyok (rosz- szul záró ablakok, északi fekvés, beépítatlenség stb.) A kémény nélküli helyiségeket régebben legfeljebb villanykályhávail lehetett fűteni, ami köztudomásúan igen drága. Ha azonban a ;ji.' jJ (Gyöngyössé József felvétele: 5 pont) Szár centiméter-e egy méter, vagy csak kilencvennyolc ? Meglepetések a szabóiparban Taüán egyetlen szabómű- héiy sincs a világon, ahol csak egyetlen méterszalag volna. A műhelynek ez a viaszosvászon kelléke mindenütt több példányban található különböző színekben, a gyártás évjárata szerint sárga, kék, zöld kígyókban függ egy szögön, vagy feszül domború férfikebleken, nem is szólva a női keblekről, a derékról, a „slussz”-ról. A boltban, az más. Ott rúd az illető mérték, hiszen nem keűl sehova simulnia, pocakokhoz és egyéb domborzati viszonyokhoz alkalmazkodnia. A pultra fektetik, hozzámérik a szövetet és kész. Senki sem vonja kétségbe, hogy a rúd hossza eltér a Sevras-ben őrzött eredetitől. A mértékvéteinél, szabásnál mindig kell a szalag. Igen ám, de az egyikre rávetődik valami anyag, bélés, meg mi, hol a fenébe van, sebaj. Ott a másik szalag. Méter — méter egyformán száz centiméter. Vagy nem? Bőgős Imre egyre sötétebben tűnődve áll munkaasztala mellett. A szakma mestere ő. ami annyit is jelenít, hogy keze nyomán a szabás és az összeállítás utáni próbánál csak kis eltérések lehetnek a méretfüzetbe eredetileg bejegyzett mérettől. De itt most valami baj van. Az imént távozott egy megrendelője és a mester megdöbbenve vette észre, hogy a hibaszázalék túl nagy. Két centi, majdnem két centi. Ennek nem volna szabad előfordulnia. Hacsak... — Nem tetszett lefogyni az utóbbi időben ? — kérdezte aggódva a tükör előtt forgolódó pácienstől, — Egy hót alatt? Ülő foglalkozást űzök és a szexrítóba se akarok lépni a legközelebbi boxmérkőzésen, szóval sportszerűen 6em fogyasztom magam. A mester vállat von, fejét csóválja, előveszi a sárga centit, a méretfüzetbe is beTörtént több mint három évvel ezelőtt egy akácillatos tavaszi alkonyatlzor, hogy a Csemetke házaspár kikönyökölt lakásuk ablakába és az utcát szemlélte. Este, amikor együtt volt a család, vagyis hazatértek a gyerekek, mármint az ifjabb Jenő, a sofőr és az ifjabb Ma- tild, az óvónő, Csemetke közölte atyai elhatározását: — Holnap elöjegyzek egy Wartburgot, mivel édesanyátoknak ez egyetlen vágya. Amíg a szükséges pénzt ösz- szerakjuk, szerényen kell élnünk, azaz nem vásárolhatunk francia trevira pólót, nem járhatunk drága moziba és nem vacsorázhatunk babfőzeléket. A család egyhangúan lelkesedett és lelkesedésük semmit nem csökkent a következő három évben. így már a második év közepén kibérelték a szemben levő házban megüresedett garázst, azt teljes egészében kicsempézték, apránként vásároltak az ülésekre teve- szőr takarókat és nádfor.a- lot és autórádiót, autóver- tillátort, auióhőmérőt és a hirdetések ajánlotta mindenféle tisztítószert. Az idén májusban végre megkapták az értesítést, hogy átvehetik a Wartburgot. Ifiabb Jenő készségesen váll elkozott a kocsi ha- zahro 'i ' ,-tiieiv"1' csupán kjftosUr iyuk volt, de gyakorlatuk nem. Csemetke azonban nem bízta fiára az új kocsit, hanem megkérte egy ismerősét, akt á @ ÉRÍ8W harmincöt éve volt a taxinál. A balesetmentes közlekedésért többszörösen kitüntetett sofőr a kocsival zökkenő nélkül fölment a kissé meredek Spirál utcába és karcolás nélkül beállította a ragyogó garázsba. Másnap szombat volt. Cse- metkéék kitolták a garázsból a kocsit ás az utcán alaposan lemosták, megszido- lozták, kiporszívózták és elhelyezték üléseire a teveszőröket, valamint két szakember segítségével beszerelték a meglevő autómindenféléket. Cssmetkéék estére szörnyen fáradtak és rettenetesen boldogok voltak. Vacsora után Matildka megkérdezte, hova kocsilcáznak holnap. Ifjabb Jenő azt javasolta, menjenek a Balatonhoz. — Még mit nem! — pattant föl idősb Jenő —, ott t" •térnek n balesetek. A fiatalok ezután sorra említették a kirándulóhelyeket, de a megfontolt szülők mind elvetették. Így másnap « csalód, amikor délutánra kiderült, az ég, villamoson kirándult a Margitszigetre, ahol két üveg sört ittak a Wartburg egészségére. Hétfő reggel ifjabb Jenő javasolta, hogy elfuvarozza a családot munkahelyeikre és este sorra értük megy. — És egész nap, hol fog állni a kocsi? Talán majd az utcán? — háborodott rá az anyja. A Csemetke család tehát továbbra is a reggeli csúcs- forgalomban zsúfolódva bumlizott munkahelyére. Harmadnap Csemetke meglepte a családot négy színházjeggyel, mondván, hogy most már nem kell spórolni. Ifjabb Matildka tapsikolt örömében, hogy milyen előkelőén fognak végre színházba menni, nem kell majd várni az éiszaliá- ban a ritka autóbuszra. — Ügy illik, hogy színház után az ember beüljön valahova egy pohár italra — mondta Csemetkéné—.megtehetjük, már nem kell spórolni. Italosán pedig nem engedek a volán meUé üM seaUL Teltek-múltak a hetek és hiába kívánta a Csemetke család egy emberként üzembe helyezni a Wartburgot, mindig közbe jött valami. Hol az eső veszélyeztette a kocsit, hol a tűző napsütés, hol az éjszaka sötétje, hol meg a hajnali pára. Közben azonban törődtek féltett kincsükkel, fizették érte rendszeresen a biztosítást, vészjelző szirénát szereltettek rá lopás ellen és minden szombaton délután alaposan megpucolták. A múlt héten, egy ilyen szom bat délutáni nagymosás közepette történt, hogy a kétfelöl serénykedő család kezei közül egyszer csak kigurult a Wartburg és a fizika törvénye szerint egyre fokozódó sebességgel távozva meg sem állt, amíg a Spirál utca alján egy álló teherautó erre nem kényszerítette. Az összetört kocsit elvitte az autómentő, a Csemetke családot az embermentő. Csemetkééknél az orvosi vizsgálat teljes biztonsággal megállapította az idegösszeroppanást, az összeroppant kocsi mellett azonban értetlenül álltak a szakértők. A fékek jól fogtak, sőt a kerekek is alá voltak pöckölve, a motor nem működött. Végül pszichológushoz fordultak, aki úgy vélekedett, hogy a Wartburg esetében az elfojtott ösztönélet elleni emocionális lázadás aktivizálódásáról van ~,zá. LdtrtS lepillant, gombostflz, krétáz, itt beljebb kell venni. A megrendelő elmegy, a hangulat egyre sötótebb, a homlok egyre felhősebb. — Nem értem, hogy tévedhettem ennyit. Nem iszom, nem dohányzóm, nincsenek káros szenvedélyeim, nincs kezdődő agyérszűkületem — sorolja félhangon a tévedhe- tés természetes tényezőit. Ismét előkap egy centimétert, most inár szűkebb a mert bőség, a méret két centivel túlhalad a krétázott vonalon. Balsejtelmű pillanat, következik. Még egy izgalmas mérés, ezúttal azonban a két szalagot méri össze a méster egymással É6 most káderül minden Nincs bűvölés, minős boszorkányság. nincs kiisertet- járás, mértéket megrontó ráolvasás. A két szalagon, egy méteren belül majdnem két centi a különbség. Ami az egyiken száz. a másikon csali kilencvennyolc. * Nem nagy dolog, nem megrendítő. de bosszantó. Kik csinálják ezeket a szép színes centimétereket? Ugyanaz a cég gyártja-e vagy két különböző vállalat áll valamiféle rejtélyes versenyben. bizonyítván, hogy az övé a méterebb méter? Mindenesetre valamiféle rendet kellene teremteni. Üljenek össze az illetékesek, tartsanak szűkebb, vagy bővebb kongresszust, vagy szimpoziont és döntsék él: száz centiméter — egy méter, vagy csak kilencven- nyolc? Dr. K. Brw~ e m ni m 1ronorohos a színpadon A brit királynő fia, Charles herceg már harmadéves hallgatója a „Trinity College’- nak és nagyon aktívan működik közre a diákszínjátszásban. Játszott már utcaseprőt és lelkipásztort, de VIII. Henriket. II. Richárdot és Julius Caesart is Shakespeare királyd'ám.'út'an. Charles herceg kijelentette „Már csak az idén játszott a díákszínházban. Remélem kapok majd szeiződést valamelyik repertoire-együttesben/ Esetleg Sir La wren a Olb’ierhez fordulok.
