Népújság, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-31 / 302. szám
Munkavállalás a Német Demokratikus Köztársaságban KÉT ÉVVEL EZELŐTT egyezmény jött létre az NDK és a Magyar Népköz- társaság kormányai között, hogy magyar flataldk német szocialista vállalatoknál dől goznak. Egyes szocialista országok között a munkaerőegyüttműködésre ugyan van már példa, de sehol a világon nem alakult tó eddig olyan módszer, hogy egy ország állampolgárainak más országba történő foglalkoztatását szervezetten bonyolítanák le és a részvevők a foglalkoztató ország dolgozóival azonos feltételeket és jogvédelmet élveznének. Az egyezmény végrehajtása elé mind a német, mind a magyar állami és társadalmi szervek nagy várakozással tekintenek, s figyelemmel kísérik azt más szocialista országok, komolyan érdeklődve a tapasztalatokról. Élesen reagálnak a nyugati propagandaszervek is, s az egyezmény végrehajtása közben negatív jelenségeket kutatnak, azon fáradozva, hogy az egyezmény tisztaságát bemocskolhassák. E kölcsönösen baráti együttműködésnek tehát nagy politikai jelentősége van. Mit várunk az egyezménytől gazdasági-műszaki vonatkozásban? A magyar fiatalok megismerik a német üzemek gyártási eljárásait, az alkalmazott technológiát, a gépek kezelésének és üzemeltetésének módját, fogásait • és a világviszonylatban elismert német üzemszervezést. Tehát a szakmunkások gazdag szakmai tapasztalattal térnek majd haza, a szakma nélkül Mutazottak pedig egy-egy konkrét munkában szereznek nagy gyakorlatot. Közülük a szorgalmasabb fiatalok szakmát is szerezhetnek. Ennek azonban az a feltétele, hogy a német nyelvet viszonylag rövid időn belül megtanulják, s a három éven beiül maradjon elegendő idő a szakmunkásképzésbe való bekapcsolódásra. A FIATALOK TÖBBSÉGE modem termelőberendezéssel felszerelt üzemekben dolgozik, de akadnak, akik hagyoaz NDK-szervek kérésének A lakásprobléma világméretű. Ilyen gondok az NDK ban is vannak. Mégis a magyar fiatalok a német viszonyoknak megfelelő ellátásban részesülnek. Ez a magatartás arra kötelez, hogy a hiány-szakmából is engedjünk ki fiatalokat minimális számban. Az áldozat- vállalás így lesz kölcsönös közöttünk. A kiutazó létszám szervezése közös feladata a tanácsi, vállalati és a társadalmi szerveknek. Egyes vállalatok mégsem támogatják a szervező munkát. Előfordul, hogy béremelésekkel, jobb munkahelyek biztosításával szinte lebeszélik a kiutazni szándékozókat. Ebben az évben csaknem annyi fiatal lépett vissza az előzetes jelentkezés után. mint ameny- nyi kiutazott. Ezek egy része az említett okból állt el eredeti szándékától. A kiuta- zottak között sajnos akadtak, akik hanyag munkájuk, vagy kifogásolható magatartásuk miatt nem kedvelték- a vállalatnál, és éppen ezért javasolták őket. Az ilyen fiatalok közül azonban csakhamar visszaküldték szokat, akik az NDK-ban is az itthoni hanyag munkát és magatartást tanúsítottak, vagy megsértették a német szokásokat, az ottani erkölcsi normákat. Az ilyen fegyelmezetlenek nemcsak a német közvélemény elítélését váltják ki, a hazait még inkább. Egyesek szégyent hoznak a magyar dolgozókra, és a küldő vállalatokra is, melyeknek színeit képviselik az NDK testvérvállalatoknál. Reméljük, az érdekeltek belátják az ilyen esetek súlyos következményét, s a jövőben a szervezési erőfeszítések során a vállalati KISZ- és szakszervezeti bizottságok se- . gítségével következetesen magas mércét állítanak, amikor a jelentkező fiatalokat kijelölik. Feltétlenül számítunk arra is. hogy a szervezésben valamennyi vállalat részt vesz, s közös erőfeszítéssel biztosítjuk az államközi megállapodás szerinti, szakmai összetételben is megfelelő létszámot Ha a szervezést az egyezmény céljainak megfelelően végezzük, a kívánt eredmény nem marad el, hiszen a fiataloknak kedvük van külföldön dolgozni. Az NDK-ban járt megyei KISZ-delegációnak is nagy örömmel számolták be erről és munkasikereikről. Elmondták, hogy az NDK- ban már többen részesültek magas kitüntetésben, jutalomban. NEM HAGYHATJUK figyelmen kívül azt sem, hogy nekünk, itthoniaknak is van tennivalónk az NDK-ban tartózkodó fiatalok helyzetének könnyítésére. Maink és lányaink hosszú időt töltenek távol a szülői háztól, a munkahelytől; Bármilyen gondoskodó is a szerződő fél, a szülői felügyeletet és gondoskodást, a hazai munkahelyi légkört nem biztosíthatják részükre. Nem szabad engednünk, hogy elha- gyatottságot éreazenek, mert ez forrása lehet az elkeseredésnek, végső esetben a fegyelmezetlen magatartásnak is. AZ ELSŐ CSOPORT szerződése hamarosan lejár, a fiatalok hazajönnek. Kérjük a vállalatokat, készüljenek fel fogadásukra. Reméljük, hogy á visszatérőket szeretettel várják, s biztosítják részükre a megfelelő munkahelyeket. Helyes, ha a vállalatok már a hazatérés előtt meggyőződnek a fiatalok NDK-ban szerzett ismereteiről, s az elhelyezésnél az új képzettségüknek megfelelően gondoskodnak róluk. A vállalatok KISZ- és szakszervezeti vezetői adjanak segítséget, hogy a fiatalok gyorsan és zökkenők nélkül beilleszkedjenek az itthoni munkába. Ezt meg is érdemlik, hiszen nem csekély jelentőségű áldozatot vallattak, hogy távol a hazától. a családtól, a munkatár- - saktól, készek munkatapasztalatokat gyűjteni, hogy hazatérve azokat elsősorban vállalatuk javára gyümöl- csöztethessék. Lugosi József a Heves megyei Tanács V. B. munkaügyi osztályvezetője fffáxff » 4'á»tátf4 „Gazellának” nevezték el ezt a Száva folyó fölött ■”*** f "jcecsesen átívelő hidat. A belgrádiak nevezték el így, és a név 'jól érzékelteti, hogy az 1505 méter hosszú, egyik parttól a másikig egyetlen ívben áthaladó híd esztétikailag is szép látvány. A 27 méter széles „Gazella” a jugoszláv fővárosba tartó autóút betork oltása, nyugati bejárata lesz. A tervek szerint a hidat 1971-ben adják át a forgalomnak, (Foto: Tanjug — MTK—KS) A földművelés új mindenesei Fólia-varázslatok Évezredeken át nélkülözhetetlen munkaeszközök kopnak ki lassan a mező- gazdaság kelléktárából. Ugyanakkor hamarosan elképzelhetetlen lesz például, hogy a korszerűen gazdálkodó mezőgazdasági üzem raktárában ne álljon bevetésre készen néhány tekercs műanyag-fólia. Ezek a polietilénből, vagy lágy PVC-ből készített vékonyább-vasta- gabb hártyák oly sok előnyös tulajdonsággal rendelkeznek, hogy alkalmazási területük szinte korlátlan. Minden új anyagnak elsősorban az időjárás viszon- tagságaiyal, a vízzel és a különböző agresszív anyagokkal szembeni ellenállóképes-, ségbol kell kitűnőre vizsgáznia a mezőgazdaságban. A műanyagfóliáknak sem a víz, sem a savas, vagy lúgos hatások nem ártanak, a vizet egyáltalán nem, a vízgőzt pedig alig eresztik át. Kevésbé ellenállók a széllel, viharral, esővel és hóval szemben, ez a gyengéjük azonban megfelelő eljárásokkal könnyen leküzdhető. Átlátszóságuk versenyképessé teszi őket az üveggel. Ez elsősorban a melegházak, hajtatóházak esetében jelent nagy előnyt. Nemcsak azért, mert törhetetlenek, hanem azért is, mert összehasonlíthatatlanul könnyebbek az üvegnél, így a melegházak szerkezete is könnyebb, egyszerűbb, következésképpen olcsóbb lehet. Ráadásul a fóliatető alatt a növények fejlődése is gyorsabb; részben azért, mert a fólia átereszti az infravörös sugarakat, részben pedig azért, mert megakadályozza a talajban levő víz elpárolgását. Hátrányuk viszont, hogy átlátszóságukat néhány év alatt elveszítik, ilyenkor ki kell cserélni őket. Legkevésbé a napfény roncsoló hatásával szemben ellenállók. Olyan alkalmazási területen, ahol az átlátszóság nem követelmény, egyszerűen segítettek ezen: kormot keverték a fólia anyagába. E kényszerűségből született fekete- fóliáknál csakhamar kiderült, hogy feleslegessé teszik a liapá- lást A konyhakertészeteKűen világszerte egyre jobban terjed alkalmazásuk. A fóliacsíkokat (vagy az előzőén összehegesztett, nagyobb „lepedőket”) az ágyasokra fektetik, a széleken vastag földréteggel rögzítik, s a palántáknak lyukakat vágnak bennük. Minthogy a fekete fólia nem engedi át a napsugarakat, a lyukakban gyorsan, jóformán gondozás nélkül nőnek a kiültetett palánták, a gyomnövények viszont képtelenek fejlődni a fekete lepel alatt. Sokféle félhasználásukra és szilárdságukra tótűnő példa, hogy egyre inkább kiszorítják a hagyományos zsákokat. Mi lesi a haszna s vásárlónak ? Integráció a fogyasztóért át autarkiás, önellátásra tományos .berendezéssel, gépekkel foglalkoztató vállalatnál kötnek munkaszerződést. Az NDK-ban ez hátrányt egyáltalán nem jelent, ^ mivel az ilyen vállalatok gyártmányai is kifogástalan minőségűek, a kereseti lehetőségek pedig más vállalatokéhoz hasonlóak, ami a német dolgozók kiemelkedő munkaerkölcsével, fegyelmezettségével és a kitűnő szervezőkészséggel magyarázható. Ilyen üzemi szellem a magyar fiatalokra is bizonyára jó hatással lesz. A.német üzemekre jellemző termelékenységi színvonalon dolgozó magyar fiatalok keresete a hazai béreknél magasabb. Ebből a keresetből jói élhetnek, sőt takarékos gazdálkodás mellett különféle ipari termékeket kedvező áron vásárolhatnak a fiatalok. Az egyezmény a kölcsönös előnyök alapján jött létre. Ismeretes, hogy az NDK-ban szélesebb körű a munkaerő- hiány, mint hazánkban. Ezzel függ össze a német szerződő fél igénye, hogy a magyar fiatalok munkába lépése termelőberendezéseik kapacitásának jobb kihasználását, a termelés növelését eredményezze. A munkaerő-együttműködés legnyilvánvalóbb eredménye tehát az országaink közötti baráti kapcsolat mélyítése, mely ezen túl diplomáciai, kereskedelmi, termelési, s nem utolsósorban- emberi kapcsolatok szólesi- rf seben érvényesül. A NÉMET SZERZŐDŐ "ÉL olyan szakmákból is igényel létszámot, amelyekben hazánk is hl. uy; érez. A kölcsönös érdekel; azt kívánják, hogy eleget tegyünk S okan felteszik ma a kérdést, hallván a szocialista integrációról, hogy abból mi haszna lesz a fogyasztónak? S el lehetne intézni a választ azzal, hogy főleg a fogyasztónak lesz belőle haszna, hiszen minden, ami a nemzeti és nemzetközi gazdasági életben haladást jelent, végső soron a fogyasztót szolgálja. A termelés célja is a lakosság szükségleteinek kielégítése, s ha még általánosabbak akarunk lenni, mondhatjuk, hogy minden a fogyasztóért történik. Éppen ezért az olvasó joggal lehet kíváncsi a részletekre is. Ma még mindennapos tapasztalatunk, hogy vagy kevés az üzletekben található fogyasztási cikk, vagy nem abban a választékban található, amit a vásárló keres. S utazásaink során bizonyosságot nyerünk arról is, hogy a szomszédos szocialista országokban alapjában ugyanez a helyzet. S ezen már hosszú ideje — bár a helyzet állandóan javul — mi sem tudunk változtatni. A hazai ipar nem termelt eleget, a hiányt importból nem tudjuk fedezni. Jellemző ebből a szempontból, hogy pl. az ipari fogyasztási cikkek importja az európai népi demokratikus országok összes importjában mintegy 6—7 százalék. A Szovjetunió aránya jobb, mert ott az importban körülbelül 20 százaléknyi az ipari fogyasztási cikkek hányada. A fogyasztási cikkek viszonylag szerény mértékű importjának több oka vart, amiből néhányat kiemelünk. Közismert, hogy éveken rekvő iparosítás folyt a legtöbb szocialista országban. Ehhez sok gépre és sok nyersanyagra volt szükség, amit jelentős részben importból biztosítottak. Így az iparosításhoz szükséges két árucsoport lényegében lefoglalta az importot és a fogyasztási cikkek vásárlása háttérbe szorult. Erősítette ezt a tendenciát, hogy a külkereskedelemben is érvényesült az egyensúlyra törekvés, azaz ha az egyik ország pl. 100 darab gépet akart eladni, akkor 100 darab gépet vásárolnia is kellett. Általában azonos áruk álltak egymással szemben, így azután, ha az egyik ország fogyasztási cikket kívánt vásárolni, akkor többnyire ugyanannyi fogyasztási cikket kértek is tőle ellentételként. A részletekbe menő egyensúlyra törekvés gátolta az ipari fogyasztási cikkek importját. De talán ennyire közrejátszott az is, hogy a legtöbb szocialista országban hosszú ideig nagyobb o- súlyt helyeztek a nehéziparra, annak biztosították gyorsabb ütemű fejlődését és kisebb gondot fordítottak a fogyasztási cikliek iparára. Az aránytalan fejlődés következményeként, választékában és ösz- szeSségében kevés 3 fogyasztási cikkek mennyisége, amit a? egygs országok jelenleg gy/rtanak és a közeljövőben gyártani tudnak. Á llíthatjuk, hogy ezeket a problémákat minden országban látják és igyekeznek megoldani. Ez azonban csupán belső erőkre támaszkodva nem képzelhető el. Nemzetközi ösz- szefogásra, az országok közötti koordinált cselekvésre van szükség, aminek ma a fő eszköze a gazdasági integráció. Mégpedig olyan formában, ahol a központi tervek, az államkört megegyezések mellett a piaci hatások — a kereslet és a kínálat — is erőteljesen érvényesülhet. Természetesen es távlatokra szóló perspektíva, s nem a közvetlen valóság. Az integráció programját — nagyszámú és nagy horderejű gazdasági, politikai összefüggések miatt nem lehet elhamarkodottan kidolgozni és nem lehet gyorsan az életbe átültetni. Több éves előkészítő munkára van szükség és a program fokozatos megvalósítására. Az integráció előkészítő szakaszában is van azonban mód rá, hogy a fogyasztó érezze a kedvező hatásokat, hogy úgy mondjuk az „integráció előszelét”. Ez pedig a fogyasztási cikkek választékcseréje. A vásárló gyakori tapasztalata ugyanis: nem az a baj, hogy az amit keres, nem kapható, hanem inkább az, hogy éppen vaq de nem olyan, amit keres. Magyarán szólva- a válasz.ék kicsi. pedig bővítése lehetséges Vegyünk ess' példái: Eiaosőgéjseí den szocialista ország készít, különböző típusban, s a termelés a szükségletet éppen kielégíti. A vásárló azonban nem a megszokottat, hanem mást keres, például azt, amit a szomszédos államban járva a kirakatban meglátott. Mi az akadálya annak, hogy legyen a hazai üzletekben is? Valójában semmi. Az egyes országoknak ki kell cserélniük egymással bizonyos típusú- mosógépből megfelelő számú darabokat. Ezzel ugyan nem lesz több mosógép az üzletekben, de a választék nagyobbá válik. S ennek a hatása a vásárlóra rendkívül kedvező. Ugyanez vonatkozik: sok más fogyasztási cikkre is. Nem is szólva arról, hogy a választék- cserének a hazai iparra is jó hatása van, mert újabb típusok gyártására ösztönöz, vérsenyt támaszt, s emellett a külföldi piaci eladás lehetősége a többtermelésre serkent. S ez már az új mechanizmus érvényesülése, ha tetszik, nemzetközi méretekben is. Egy ilyen akcióból — ha kiterjedten alkalmazzák — fokozatosan integráció is tósarjadhat. Nemcsak úgy, hogy az eddig alkalmazott külkereskedelmi formákat rugalmasabbá teszi, hanem elsősorban a termelés oldaláról. Ugyanis a vállala' megismerve a külföldi gyártott -termékeket, meri reshet* a szomszédos őrs gok azonos vállalatait és a kölcsönös építve közvetlen kooperációs megállapodásokat létesíthet velük. S ez már a termelés lassú, de határozott integrációját eredményezheti, természetesen egyéb feltételek változása mellett. H asonló irányban tájolja a fejlődést a fogyasztási cikkek külkereskedelmének kiszélesítése. Közismert ugyanis, hogy a szocialista országok közötti külkereskedelem több évre megkötött szerződések alapján bonyolódik. Ezekben többnyire mennyiségileg, vagy értékben meghatározzák az egyes cikkcsoportok, esetleg cikkek kölcsönös forgalmát. Szaknyelven szólva: kontingenseket állapítanak meg. Ennek a módszernek előnyeit és hátrányait akárcsak felsorolni is, messze vezetne. Lényeg azonban az, hogy a kontingensek merevvé, kötötté teszik a forgalmat, példánknál maradva, a fogyasztási cikkekben. Nem érvényesülhet a kereslet változása, a lakosság aktuális és esetenkénti átmeneti igényeinek hatása. Ezért járható ut a fogyasztási cikkek forgalmának fokozatos felszabadítása, ami azt jelenti, hogy ezekben a cikkekben az országok szabadon szállítanak egymásnak, ahogy a lakosság szükséglete és annak változásai megkövetelik. Ezzel mód nyílnék nemcsak a szükséglet jobb kielégítésére, hanem a keresett cikkek esetében a termelés jelentős bővítésére is. <t»y. L) 1969» decewáec E-ssnfe
