Népújság, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-30 / 301. szám
Egy új népszámlálás előtt: a régiekre is gondolunk A közti! időkben fontos esemény fog lezajlani Magyarországon, és így nálunk Egerben is: az utóbbi évek eredményeit, mad életünket jói tükröző népszámlálás tanúi tehetünk. Kiderül majd — többék között. —. hogy rraj/iaitikban mennyi a város lakosainak a száma, mennyien s mondhatták most magukénak a szépen fejlődő telep tűért. Biztos. hogy a legújabb számok az érdeklődőt nemcsak meglepetéssel, de meg- elégedéssel i# fogják eltölteni. Hogy azonlxíe még jobban tudjuk értókelná az új adatokat —% pölan/teurík be most röviden a múltba, az egykor kicsi város, a legtöbb* szőr csendes élei immár el* műit kortKSafeábe, * Eger város laSíOsságának számáról a legrégibb adat, ami rendelkezésünkre áll, 16® 3-bői való. Több mint egy évvel Buda visszafoglalása után. 1687 decemberében szabadult fel Eger a török járom alól, és azortna 1 megkezdődött a város újra való benépesítése. Az első lakosok a részben itt maradt — és később jó magyarrá vált —. ozmánok voltak, mint betelepülők pedig a szomszéd falvak lakói, az ostromló hadsereg katonái, a sereggel jött magyar és nénié! mesteremberek jelentkeztek. Elég solcn jöttek az akkoriban Magyarországra bevándorolt rácok és görögök is. akik jó ideig azután a kereskedelmet tartották a kezükben. Hogy azonban a város mennyire el lehetett pusztulva, mutatja «az, hogy 1693-ban is még csak 518 ház" volt használatban és ennek alapján becsülték 2500 főre az összes lakosságot. A XVIII. század azután meghozta a változást. A Rákóczi szabadságharcát követő év végre békésebb évtizedek Eger fejlődésének egyik legszebb koraaakát jelentik. A belvárosban értékes középületek. hangulatos utcák éste- keletkeztek, de ezeken túlmenően alakultak M a nagyméretű „hóetyák”, külvárosok is. Megindult az ipar, a kereskedelem, az eredményes szőlőművelés. Mindezeknek megfelelően a benépesülés ugyancsak gyorsan ment. annyira, hogy a H. Jóasef-féle népszámlálás alkalmával. 1787-ben már nálunk 17 083 lakost írtak ösz- sze. Eger akkor az ország hatodik legnagyobb települése volt. megelőzve olyan városokat. mint Miskolc. Székes- fehérvár. Pécs. A város fejlődése azonban a XIX. században meglassult Az időik kapitalista fellendülésébe Eger álig kapcsolódott beié: emberei?, köz- szellem, minden közrejátszott abban, hogy itt számos magyar várostól eltérően ne keletkezzék nagyváros, a szó fogalmi és gazdasági értelmében. Ezt mutatja, hogy a levert szabadságharc után, az 1850. évi hivatalos osztrák népszámlálás csak 16 858 lelket talált itt, tehát kevesebbet, mint az 1787. évi összeírás! Eger múltbéli szerepe, növekedése különösen feltűnően csökkent az országos vasúthálózat kiépítése utáni időszakban. A vasúti fővonalihoz csupán szárnyvonallal kapcsolódó, völgybe zárt település fejlődési adottságai mind korlátozottabbá vélitek és a helyzet — előnyösen —, csak az utóbbi két évtizedben változott. Ezt tükrözi a város népességiszám á- nafc alakulása is. (A táblázatban. az 1961. évben Egerhez csatolt Felnémet adatait is feltüntettük.) Népesség szám Év Eger Felnémet Együtt 1889 19 165 1345 20 510 1900 25 912 . 1746 37 658 1920 28 776 2126 30 902 1941 32 509 2456 34 905 1949 29 382 2462 31 850 1960 3,5 256 3354 38 610 1967 — — 44 9l9 Egy évszázad adatait vizsgálva tehát Eger népességnövekedése az elmúlt 20 év alatt jelentősebb volt, mint a megelőző nyolc évtized alatt! Ez a változás pedig az iparosodással, Felnémet, idecssá- toifisával — és a bevándorlással magyarázható. Mert érdekes az is. hogy amíg pl. 1921—1930. között a bevándorlási többlet mindössze 10,5 százalék volt. addig a város népességszám-növeke- dése az 1950—1967. közötti időszakban csupán 6.2 százalékban származott természetes szaporodásból és 93,8 százaléka bevándorlásból adódott! * Végül tegyünk fel egy — bár szorosan véve nem a népszáTnlált'-hoz tartozó — kérdést : U', ítn mennyi lesz a jövőben, Égar lakossága? A Városépítési Tudományos és Tervező Intézetnek az új városrendezési Tervvel kapcsolatban készült demográfiai tanulmánya szerint a várható léleltszám Egerben: 1980-ig körülbelül 60 000 lakos. 2000-ig körülbelül 7S000 lakos. Reméljük, hogy az elképzelés meg is valósul! flevesy Sándor Újra életre kelt a cserépfalusi faragómíívészet A Borsod megyei Cserépfalu község lakói mintegy három évszázada ismertek fafaragásaikról. A bükki községben. a családok hajdan kasza- és Icapanyelsket készítettek és szállítottak az Alföldire. Az egykori faragóművé-saek tudását most a Mezőkövesd és Vidéke Általános Szövetkezet hasznosítja. Kis műhelyt hozott létre, ahol a bükki népviselet egy; tori formakincsének felhasználásával ajándék- «* dlsztár- gvakí*, készítenek, <MT1) Hobbv-szenize! n A jövőben olyan szervizek épülnek hazánkban, legalábbis a legfontosabb autóutak mellett, amelyeket minden nagyobb erőfeszítés nélkül ..hobby-szervizelcké” le hét, átalakítani, mihelyt ennek szüksége felmerül. Amint ugyanis Ábrahám Kálmán, az UNITERV főmérnöke elmondotta, előbb-utóbb nálunk is jelentkezni fog az az igény, hogy a kocsitulajdonos csak a munkaruhát, a szerszámokat és a munkahelyet veszi kölcsön a szerviztől. de a munkát maga végzi X. Az UNITERV mérnökei tehát már. eleve úgy tervezik meg az előre gyártót f könnyű elemekből összeszerelhető szervizeket. hogy azokban szinte egyik percről a másikra meg lehessen teremteni az amatőr „bütykölte'’ feltételeit. Egyébként, a tervezőintézetnél kidolgozták az utak mellé telepítendő többi ..kiszolgáló létesítmény” tervezési elveit is. Ilyen például az. hogy a benzinkutakat te az autóspihenőket 30—50 ki- iométerenliint kell építeni, az út menti csárdáknak, presz- szóknak olyan egyéni jelleget kell kölcsönözni, mint amilyennek a Tyúk eszpresz- szó. a Mókus bisztró és' a Birkacsárda köszöni sikereit.. Az eddigi jelzéseket írott. Illetve hangszórón továbbított szöveges tájékoztatással kell kiegészíteni. mim»« ,NéiwsM, éU4t4*!A FAZEKAS (Adamik Miklós felvétele: 5 pont) AZ EURÓPA KÖNYVKIADÓ ÚJDONSÁGAI Zöl<l emberkék — Kései fölfedezés — Kukorica-isten Az örök klasszikus — A királynő mesél országában A ltozelmúltban magyarul megelen/tetett, világirodalmi újdonságok s klasszikusok uj kiadása halommá tornyosul a recenzens asztalán. Nehéz a választás, mert' jó műveket, új ízeket leinél a kiadó. A halomból kiemelt hat mű az irodalom birodalmának hat sarka; fölfedezőűtnak is beillik tehát a művek olvasása. Kétszeres fölfedezék Günter Kimert elbeszéléskötete. Egyrészt, meri a szerzőt eddig nevet» költőként ismertük, mása úji&siűutébig (Pécsi István dokumentumsorozota) 6. A főispán űr „politizál", üzletel . . . A felszabadult város, a szabaddá lett megye legnagyobb gondja a közeüátás volt. A városok szenvedtek különösen az élelemhiánytól. A módos gazdák tagadták készleteiket. A szabadpiacon az árak szinte az égig szöktek. Erről tanúskodik a Heves vármegyei Munkabér Rendező Bizottságnak az időközben főispánná kinevezett Milassin ezredeshez intézett javaslatterve á megélhetési lehetőségek minimumáról. A beadvány készítői kiszámították. hogy 5 pengős órabérre lenne szüksége a munkásnak arra, hogy háromtagú családját eltarthassa. A jelentés hangsúlyozza, hogy a ruházkodási költségeket nem számította be az összegbe. Azt is kiemeli, hogy nem az élelmiszerei: szabadpiaci arával kalkulált. Ezután következik a szabadpiaci áruk ismertetése. Érzékeltetésül csak néhányat említünk. Egy kilogramm cukor 120 pengő. egy kilogramm szalondecember 39., kedd ti« 70, egy kilogramm zsír S0 pengő. Ezek az adatok is szemléltetik: milyen nehéz volt akkor a létminimumot is biztosítani. Ám néhány ember ügyes kedett. rejtette készleteit, burjánzott a cserebere-ügylet. S ebből a játékból nem maradt ki a debreceni kormány által kinevezett főispán sem. Látszólag hallgatott a kommunistákra. Rendeletéit kihirdetés előtt közölte a párt vezetőivel. Mindez csak diplomáciai fogás volt, mert közben saját pártja malmára igyekezett hajtani a vizet. Érezte ezt a többi párt képviselője is. s az 1945. február 21-én tartott pártközi értekezleten megbélyegezte a főispán nagyon is célzatos kifejezéseit és magatartását, aki így beszélt megyei kőrútján: „Nem fogjuk tűrni, hogy Magyarországon egy gyenge kisebbség uralkodjon erőszakkal, ahogy azt Németországban, Olaszországban és a Szovjetunióban teszik”. „Én már intézkedtem, hogy a rendőrség vezetőit mielőbb leváltsákh. A főispán egyre-másra hivatkozott a kormánytagok hozUKtayg teáfeáqára, s hogy ennek rémén netó mindent lehet tenni... Tett is és nemcsak politikai vonalon. Erre idézett egy nagyon is jellemző történetet Csirmaz Dezső: — Értesítenek embereim, hogy egy Sulyok nevű kereskedő egy vagon lisztet tárol. Azonnal a helyszínre mentem, s követeltem, hogy adja át közcélokra. Az illető hűvösen közölte vetem: — A vagon- liszt a főispán úré... Megkerestem ivfiiasBim,. Ö így reagált: — Sommi kosom ehhez, de ha annyira leéli magának, saját részére kiutalok 5 mázsát. ELfogacflsir a kitrtalávr.. Mentem a papírral Sulyokhoz. Meglátta, feleső tton t: — E fölött én rendelkezem. Kiugrattam a nyulat, lefoglaltam a lisztmennyiséget, s intézkedtem, hogy osszák szét az egriek között. A spekuláns Sulyokot, letartóztat-' ták, s egy-két évig nem gondolhatott üzletkötésekre... Voltak azért pozitív példák is. Egy Papp József nevű egri parasztember ingyen ajánlott fel a város élelmezésére 40 mázsa búsát. Legközelebb is adott még 20 mázsát. Igaz. ezért mái- kapott pénzt, mégis nem mindennapi volt áldozatkészsége, hiszen abban az időben a nagygazdók legtöbbje üzletelt. s önzetlenségre egyikük sem gondolt. Erről tanúskodnak az egri Nemzeti Bizottság iratai is. Egy jellegzetes közülük: Címző: az egri kommunista párt. Címaett: a Nemzeti Bizottság. „Az egri knnrrmtnlflfa párt 1945. február 21-én tartott pár terve kezdetén a tagok jelentése alapján foglal kozott ez ejg: közélelmezési hivaralto&n uralkodó állapotokkal. A KP tagsága követeli, hogy az egri Nemzeti Bizottság haladéktalanul vizsgálja felül a közélelmezésnél előforduló hibákat, esetleges visz- szaéléseket.” Visszaélések nemcsak a közélelmezési hivatalban akadtak, hanem a kiegészítő parancsnokságon is. A Nemzeti Bizottság április negyedikl ülésén Szabó Sándor bizottsági tag felszólalt és elmondta, hogy a kiegészítő panantsnokságon a Szálasi- hadseregből visszatért, s le nem igazolt tisztek vannak alkalmazásban, s a ma is nyilas oldalon fegyverben levő törzstisztek feleségeit alkalmazzák irodai munkára. Az először megriadt ellenzék szőni kezdte a pókhálót, csakhogy a történelem kerekét már nem lehetett visszaforgatni, megindult az élet, lassan-lassan beindultak a háborús pusztítás által tönkretett üzemek, enyhülték’ a közellátási gondok. Hogy mindez így történt, abból az oroszlánrész az egri kommunistáké. Tudták ezt akkor már az emberek. Méltatták azt, hogy a felszabadult Magyarországon itt létesült az első óvoda és napközi otthon. hogy panaszos ügyekben bizalommal fordulhatnak a párthoz. Ezt a bizalmat szemleletesen tükrözi egy való történet az egyik hevesi faluból. Az első titkár program- beszédet tartott, ennek- keretében megemlítette azt is, bogy a Szociáldemokrata Párt^ hetvenöt éves már. A beszed után szót kért egy parasztasEzony; — Többen mondják, hogy azért: erős a szoc.-dem. párt mart hetvenöt éves. Nahát , ! éu férjem éppen aranyi hogy mennyire ..legény” r * ta1 pan arról jobb nem is k- 1 szólni! részt, mert meghökkentően új világot tár elénk. Furcsa, fordítva cselekvő, értelmet meg- csúfoló világról szólnak a kötetbe foglalt rövid írások; a Harmadik Birodalomról, de túl azon, minden emberellenes világról, rendről. Gúny, kegyetlen nyíltság, groteszkbe búvó csúfolódás: kimeríthetetlen az alkotói fegyvertár. A címadó. a Központi pályaudvar, a Rövidtávú klasszikusok című elbeszélés a színvonalas egészen belül is megkülönböztetett helyet érdemel- Ki az a Bruno Schulz? — forgatja kíváncsian az érdekes borítójú könyvet az oá vasó. Újabb név az irodalmi név- tengerben? Igen, legalábbis számunkra új név, melyet meg kell jegyezni! A lengyel rajztanár, Kafka lengyel fordítója. a háború alatt tragikusan’elpusztult festő: író te. S nem. akármilyen. Apám tűzoltó lesz címmel közreadott kötete — joggal hatott az irodalmi világban robbanásszerű erővel, lzig-vérig modern alkotó, aki valamennyi írásában az emberi reménykedés és reménytelenség örök csatáját örökíti meg, bármiről beszéljen is. Schulz kései fölfedezése: nyeresége az emberi kultúrának. S egyben figyelmeztet azokra az adósságok' ra, amelyek a szomszéd testvérnépek irodalmánál terhűnkre fennállnak. Ha már az adósságoknál tartunk: az Európa, s a'bukaresti Irodalmi Könyvkiadó közös gondozásában megjelentetett Fanus Neagu novel- láslkötet — Fülledt nyár a címe —- törleszt e tartozásokból. A szerzőt már ismerhetjük, hét esztendeje megjelent novciláslkötete sikert aratott. A kötetben szereplő hat újabb írás érettebb, ízesebb. Egyszerű emberek és már-már mesebeli alakok keverednek e sajátos légkörű, realitást és fantasztikumot azonos természetességgel elegyítő elbeszélésekben. A címadó, valamint a Fekete fű című írás eredeti alkotóegyéniségkénit jegyezteti meg velünk Neagu nevét. A bevezetőben főtted t-ző- ufcat említettünk hasonlatként; a gondolatot Alain Posquci- től kölcsönöztük, aki Mexikói vallomás című regényében arra keresi a feleletet, vajon más világok fölfedezésével az ember fölfedezheti-e eddig előtte is rejtve maradt önmagát? A festő hős, aki Mexikóiba menekül önmaga, r az őt körülvevő világ elől, rátalál arra, akit keresett: más- önroagára. A fordulatos cselekményt! mű különösen a romantikus környezetet, misztikum és nyers valóság keverékét kedvelő olvasok szántó - ra csemege. Ha bárkitől az angol irodalom két legnagyobb halhatatlanját tudakolnák, Shakespeare után habozás nélkül nevezné meg Miltont. Az örök klasszikusok egyike ő, akit soha és semmi nem törölhet ki az egyetemes emberi kultúrából. Az Elveszett Paradicsom új kiadása — a Helikon Klasszikusok sorozatban — kiállításában, fordításában — Jánosy István munkája — méltó a halhatatlanhoz. A Ifcor eseményeit összegező, s aizokból a jövőre szóló szintézist fölállító elme fénye sugárzik a nemesveretű sorokból. Filozófiai költemény, vallásos eposz, emberi önvallomás, s bravúros fordítói munka: a mű mimden értéke sértetlen marad az új kiadásban, melyet bő jegyzetek, s tartalmas utószó egészítenek ki. Királynőd kéz, pontosabban toll nyújt át hetvenkét történetet az olvasónak a Hepía- me ran ban, melyet Helikon- kötetként jelentetett meg a kiadó. Navarrai Margit, ki kora híresen ókos asszonyai közé tartozott, a bájos ós pikáns, szókimondó és szemérmes, XVI. századbeli történetekben kortársairól, s koráról mesél, derűt lopva az olvasó arcára. A szép kiállítású, Würtz Ádám illusztrálta kötet magyarul első ízben teszi teljes egészében hozzáférhetővé a hetvenkét történetiből álló mesefűzért. (m) Kataszter a veszprémi várnegyedről A Bakonyi Intéző Bizottság megbízásából Vajda Ödön és dr. Enyedi Károly nyugdíjasok elkészítették a veszprémi vámegyed birtok- te taszteréit. 173 helyrajzi i)jnot kutattak tel és azonosítottak, továbbá összeírták a régi utcaneveket. Az alapos felmérés adatait a felújítási terv kidolgozásánál hasznosítják. A veszprémi vár rekonstrukciójára a VÁTI kapott megbízást. Terv készül a régi műemlékkomplexum hasznosítására. A részletekről még nem döntettek, de a veszprémi vár mindenképpen nagyobb szerepet kap t Balaton és a Bakony idegért* forgalmában. (MTI) l
