Népújság, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-30 / 301. szám
RjCktfr KOSSUTH 8.20 Opr rákból 9.00 Gyermekrádió 9.35 Tanczene 10.05 Zenekari, muzsika U/fO A csudálatos Mary. VI. rész 11.32 Opcrrttrészletek 12.30 Melódiákoktól 11.00 A bűvös kendermag. Mesejáték 15.10 Francia áriák 15.25 Népdalok 15.51 Kóruspódium 16.05 Hawai gitáregyüttes játszik 16.20 KApr: Etűdök 36.20 Őrjárat 16.48 Az élő népdal 17.20 Operettdalok 17.3» Dokumentumműsor 18.01 Könnyűzenei híradó 18.34 Joan Sutherland énekel 19.25 A Szabó család 19.55 Dvorxsák gordonkaverseny 20.35 Nótafelvételek 21.03 Kulturális világhiradó 22.20 Népi zene 23.00 Kamarazene 0.10 Filmzene PETŐFI 8.05 Könnyűzene 9.00 Magyar muzsika 11.46 Elbeszélés 12.00 Kórusok 12.45 Törvénykönyv 13.05 Zenekari muzsika 11.00 Kettőtől — hatig . . . 18.10 Mi a filozófia? 18.35 Népi /,*'iie 19.14 Negyedszázad magyar zenéjéről 20.23 Hádióváltozat 20.52 Az iskolai könyv tárban 21.07 Tánczene 21.34 Szimfonikus hangverseny 23.10 Könnyűzene MAGYAR 9.00 Szünidei matiné 17.58 Hírek 18.05 Rejt vén yiskoLa 18.20 Teleimpex 19.00 Esti mese Színházi jegyzet 19.20 Németh László: Nagy család 20.00 Tv-híradó 22,25 Tv-hiradó POZSONYI H.10 A cirkusz művészei 17.35 A suttoni szellem. (Ifjúsági műsor) 20.05 Telek víz 20.55 Dorian Gray arcképe ;//%»I EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-3J) Az előadások kezdete: fél 6 es 8 órakor. Sex és a hajadon EGRI BRÚDY: (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete: fél 6 es fél 8 órakor. Tíz kicsi indián GYÖNGYÖSI PUSKIN: A hét aranyember GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: öl) meg, csak csókol) FÜZESABONY: Velem nem, asszonyom HATVANI KOSSUTH: Pál utcai fiúk HEVES: A beszélő köntös Egerben; 19 órától szerda reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsiiinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. FONTOS KÖZLÉS! Értesítjük a kedves ve- öinket, hogy 1970. január 1-től új nyitva tartási rendet vezetünk be a fogyasztóink érdekébe!. Az új nyitva tartásunk a következő: Hétfőtől csütörtökig reggel 8 órától este 6 óráig, pénteken reggel 8 órától este 7 óráig, szombaton reggel 8 órától délután 5 óráig. Kérjük szíveskedjenek az új nyitva tartás! rendünket lói megjegyezni. CENTRUM ÁRUHÁZ. EGK* „Elmesélem, milyen volt Steinmetz kapitány..." Steinmetz Miklós (1913—44) a szovjet hadsereg magyar harcosa, a hitler-fasiszták által orvul meggyilkolt parlamenter. Szülei 1919-ben Magyarországról a fehér terror elül Becsbe, később Vél-Amerikába emigráltak, ahonnan velük, együtt 1932-ben a Szovjetunióba került. Részt vett a spanyol polgárháborúban. A Hií- ler-faslszták Szovjetunió ellen indított agresszív támadása után jelentkezett a szovjet hadseregbe. A 11. ukrán hadseregcsoport harcosaként részt vett a Magyarország felszabadításáért vívott harcokban. 1944. december 29-én, mint parlamenter, Vecsés határában gépkocsin a német vonalak felé tartott, amikor a fasiszták három társával együtt orvul lelőtték, hősi halála helyén emlékmű áll. A fénykép 23 éves — kopott, szakadozott, megsár- gult. öt katona néz a lencsébe — német, román, magyar és szovjet tisztek. Az< első sorban jobbra Steinmetz kapitány. Markáns, szép tartásé férfi, szakállal, bajusz- szal. Rajta az elmaradhatatlan bőszárú csizma — abban tartotta az Iratait. A képet egy gyömrői fényképész csinálta 1944 decemberében. Megőrzött belőle egy példányt Roczkó György, aki a kép jobb felső sarkában áll. Egy hadosztályban harcolt Steinmetz kapitánnyal. — Még 1944. május 2l-én, amikor Kolomeárrál bevetették 'a magyar csapatot, átmentem a szovjetekhez. Tudtam oroszul, előzőleg egy évig a szovjet fronton megtanultam. Alikor Kartoskov őrnagy ezredébe kerültem, a felderítőszakaszba. Két hónap múlva politikai különítményes lettem Janpolszki csapatkomlaszárnál (6 áll a'képen Steinmetz mellett, a bal oldalon). A 317-es hadosztályhoz akkor került Steinmetz kapitány is. Ott ismerkedtem meg vele, s a kép felső sorában balra látható Walter néimet és a középső Gordon román társammal. — Együtt harcoltunk, a Kárpátokban, aztán visszamentünk Munkács, Beregszász környékére, átkeltünk a Tiszán. Jöttünk Magyarország felé, Tiszalöknéi újból átkeltünk a Tiszán, Jász- apátin, Jászberényen keresztül. Gyömrőn két hétig állomásoztunk. öt hónapig harcolt Roczkó György Steinmetz kapitánnyal — Milyennek ismerte meg ezalatt? — Nagyon közvetlennek és tisztárrlútónak Alig érkeztünk meg valahová, mindjárt térkép előtt magyarázta a hadállásokat ö mór a madridi felkelés Után ment a Szovjetunióba. Pécsi születésű volt. Tökéletesen beszélt vagy hat nyelvet, köztük magyarul, oroszul, némrtü1. kor meg barátságos, jókedvű. Szerette a magyaros ételeket, ha megálltunk, azt kérte: húslevest főzzenek neki. A családjáról nem sokat mesélt, a feleségéről néha. Azt tudom, nagyon készült Budapestre. Azért hagyta meg a szakállát. — azt mondta: „Majd Pesten borotválkozom”. — December 28-án hajnalban elfoglaltuk Rákoskeresztúrt. Ott letáboroztunk. Másnap vártuk a parancsot a további támadásra. Akkor hallottuk, Steinmetzet megölték. S kaptuk a parancsot, vonuljunk be Vecsésre. A harcosok oda hozták a holttestet. Alig akartunk hinni a szemünknél:. Hát még amikor megtudtuk, hogy mi történt, hogy fehér zászlóval indult, mint parlamenter és gáládul, álnokul ölték meg. Két nap múlva Ecseren, a tamplomikertben eltemették. A bejárattól jobbra, a második sír az övé. — Az ecsen asztalos csinálta a koporsót, egy építkezésről szereztünk fát hozza. A fejfára rámában Steinmetz kapitány fényképét tettük. Négyen vittük a koporsót. — Walter, Gordon, Bodnár elvtárs és én. Ugyanakkor egy másik tisztet is temettünk. Több száz ember jött el, s hallgatta meg Mu- szátov gárdaezredes búcsúz- utóját. — Gyömrőről. ahol a polgári lakosok közül sokan ismerték — akiknek a párt- .szervezésberr adott tanácsot — átjöttek a temetésre. — Hitetlenkedve, megdöbbenve kérdezték — azt a szimpatikus, szép szál katonát temetik? Megölték? Megöltél: volna? — Csak mi, katonák tudtuk, hogy mi történt. — Azóta sokszor gondolok rá. Sokat meséltem róla, amikor háborús élményeimről esett szó. Őrzöm a fényképeket a temetésről, és azt, amelyiken együtt álltunk a gép elé. — Én még tovább harcoltam, Pozsony, Prága felszabadításánál is ott voltam. 1945. május 11-én jöttem haza Battonyára. Beleptem a kommunista pártba, amikor itt Battonyán, Púja Frigyes volt a pártt-it- kár. Most a Dózsa Tsz bri- gádvezetője vagyok. Néha iskolákban, gyerekeknek elmesélem, ki volt, milyen volt Steinmetz kapitány. Kádár Márta A régi fénykép, az első sorban jobbra: Steinmetz kapitány. — Néha indulatos volt, másKRÓNIKA BIZTONSÁG John Mac Donald skót gazdálkodót a hatóságok felszólítottál:, hogy gondoskodjék a birtokát átszelő út közlekedési biztonságáról. Mac Donald érdekes módon oldotta meg a problémát: teheneit, amelyek éjszaka jobban szeretnek az út száraz aszfaltján heverni, mint a nedves íüvön, elöl-hátul és két oldalt tányérnagyságú körökben foszforeezkáló festékkel mázolta be. CSAK PRECÍZEN! A World Soccer nevű angol lap főszerkesztője, nyilván azért, hogy lapjának tekintélyét és népszerűsége: növelje, örökösen arra ösztönözte a munkatársakat, hogy mindent a lehető legprecízebben írjanak meg. egy szép nap nemrégiben azután azt olvashatta egy sporttudósításban: „A 83. nerc !2 másodpercében Kon • . - . 1 -2 yard es 3 hüvelykről bombázott, de a labda 1,1'8-ad inch-esel •ifceriKte a kaput”. A tréfás kedvű munkatárs másnap 123 mérföld 23 yard és 8 hüvelyk óránkénti se- l>ességgel repült — a szerkesztőségből .. KOLDUS MILLIOMOS Pascalé Manolno hetvenéves nápolyi koldusról kiderült, hogy — milliomos. Méghozzá többszörös. A minap tűz ütött ki abban a kis kunyhóban. amelyben az Öreg Pascalé lakott kereti: fél évszázada. A- kiszivárgó füst a járókelőket, azok meg a tűzoltókat figyelmeztettél: — a koldus aludt, és nem sok hiányzott ahhoz, hogy benn eg jen. Bódultán nézett a sisakos „v .-fiákra, alá,: kivittek a szabadba, aztán gyorsan eloltották a tüzet. A tónsofc íéBjfeének keresése közben elhúzták az egyik 6arkot elkerítő ládákat. Ott volt a pénz. Különböző nemzetiségű érmékben — Nápolyban mindig sok a turista —, és bankjegyekben. Akadt olyan érc-, vagy papírpénz, amely már elértek- telenedett. de volt olyan is. amelynek névértóke ma a sokszorosát éri. A rendőrség felajánlotta Pascalénak, hogy a tekintélyes összeget bankban helyezi el. Az öreg helyeslőén bólintott és néhány órával később köszönettel átvette a bankbetétjéről szóló nyugtát. Most összkomfortos lakást keres Nápoly szívében ... FIGYELMEZTETÉS Az Egyesült Államokban, ahol legtöbb az autóbaleset, minden elképzelhető eszközzel igyekeznek óvatosságra inteni az autóvezetőket. És ezek között akadnak rendkívül mulatságosak is. Például az Arizona állambeli Tucson egyik főutcáján egy jó magasan elhelyezett táblán ez olvasható: HÉ! MAGA MOST fíEfií AZ ÚTTESTET N£ZK . Kiállítás a kenyér történetéről MIÓTA ESZÜNK kenyeret? És vajon milyen lehetett őseink mindennapi kenyere? — A múlt század huszas éveiben Nagyváthy János: Magyur házi asszony című könyvében Így Ír: „Jó kenyérnek azt tartjuk, amely domború, héja sem igen lágy. sem kemény, sárga vagy barna, de nem fekete égett; a béli szívós és nem elmorzsálható. Ha a bélit benyomják, Ismét magától felduzzad, inkább apró sűrű. mint igen lyuka- tsos, jóízű, nem savanyú, több napok múlva Is a tejet felisszu, mint a spongya, ha á fenekét megütik ököllel, az egész kenyér megrendül,” A mai kenyér eredete után kutatva egészen távoli időkhöz érkezünk. Kis- Azslúban és Eszak-Iránban már időszámításunk előtt 10 —8 ezerben, Közép-Európá- ban 5 ezer körül már foglalkoznak búzatermesztéssel. Igaz, ezek az ősi búzafajok — az alakor és a tön- kebúza — csak kása készítésére voltak alkalmasak. Vaseszközeikkel a kelták már magasabb szintű földművelést folytattak, javult a búza minősége, ekkor (i. e. 4—1. században) kezdődött a maihoz hasonló kenyér fogyasztása. A kelták forgó kézi malmokat és sütőkemencéket is használtak. Az első magyar kenyérsű- tők nevét 1139-ből ismerjük. A dömösi apátság szolgái voltak. Meiri faluban Vrabog, Kimis, Haladt, Muncasti, Scege, Gukus, Tenkudi, Hidegkút faluban Cosar, Edelényben Kimis és Gonoidi, Esztergomban Mí- lost, Enyingen Casmer és Dömösön Cigu. A malmokról az első írásbeli említést a Nagyobb Gellért legenda 12. fejezete tesz — „Éjféltájban malomzörgést hallott, olyan malomét, aminőt egyebütt nem látott volt. Elcsodálkozott, hogy mi is lehet az. S nyomban utána a nő, aki a malmot hajtotta, énekelni kezdett ...” A KÖZÉPKORBAN használt kézimalom alig változott és még századunkban is használták. Az első magyar vízimalmokról az eis3 említés 1061-ből való. — Irodalmi emlékeink szobák a dunai hajómalmokrói. A szélmalmok viszont etek i XVIII. században jílei.hcis meg húzónkban. Volnnrtany- nyi malom kővel őrölte a gabonát. De a kő u mag héjút is összetörte, a korpa bennmaradt a lisztben —* ettől szltúléssnl kellett megtisztítani. Mechwart András találmányával, a máig ha- > nálatos hengerszékkel sll-:- rült a malomkövet helyettesíteni. A gázenergia elterjedésével felépülnek az elad gőzmalmok Is. A mai, modern malom-i ban már valamennyi folyamat — még az anyagmozgatás is — gépekkel, automatikus úton történik. És természetesen tudományos liszt- és té sít a vizsgálattal ellenőrzik már 100 éve — 3 kenyérhez felhasznált anyagokat. * A kenyér történetének nevezetes korszaka, a XIX. század második fele, amikor Magyarországon Mokry Sámuel elkezdi a búza nemesítést, Később Baross László, Fleischmann Rudolf és Székács Elemér minőségi búzái nevezetesek. 1000-tői termelnek intenzív búzákat. ínséges években a legkülönbözőbb növényekkel pótolták, helyettesítették a búzát. fűrészpnrból. kukoricacsutkából, sás és nád szekeréből. tölgy és bükk makkjából sütötték a nyomorúságos kenyeret. A kenyérsütés Csak lassan vált iparrá, még lassabban nagyiparra. A városokban ugyan pék sütötte a kenyeret — kisipari módszerekkel. Falun még nem is olyan régen házilag sütötték a foszlós, fehér óriás veknit Parasztasszonyok árulták a debreceni Simo- nyl utcai piacon, a házi kenyerei. A sütőipar korszerűsítése Magyarországon csak 1953 után indult meg. MINDENNAPI eledelünkről, a kenyér történetéről nyitott kiállítást a Mező- gazdasági Múzeum. <K. M.) Öreg yuuyyos: Alihoz, hogy ügyében segít' séget tudjunk nyújtani, ismernünk kellene pontos nevét és címét Leveléből ítélve törvénysértés ugyan nem töm AKADÄLY Mexico Cityben a napokban az utolsó pillanatban el kellett halasztani egy hangversenyt, amire pedig minden jegy elkelt. Az ok nem mindennapi: a zenekar valamennyi hangszerét közvetlenül az előadás előtt ellopták. MEGGYŐZÉS John Dodson camderú leü- kipásztor vasárnap szentbeszédében megható példákkal igyekezett lebeszélni hívőit a lopásról Egy kivételéve' valamennyit meggyőzte. Az az egy ugyanis ellopta a szentatya templom előtt jaeezrteglő gépkocsiját. «.*• \ töm, de bizonyara lehet találni módot arra, hogy segítséget kapjon. Kérjük, őszinte szavait tokija meg aazi. hogy a nevét és címét is közli. P. Tamás, Eger: Beküldött verse sajna« nem közölhető, s ezek alapján nem*, is tudjuk írásra biztatni. Gyalogjáró jeligére: Levelével teljes mértékbed. egyetértünk, valóban sokkal nagyobb gondot kellene fordítani a járdák tisztán tartására és nem ártana teljes szigorral fellépni azok ellen a háztulajdonosok és házfelügyelők ellen, akik a járdát nem tartják tisztán, hiszen sok baleset okozója lehet a havas, síkos járda. Levelére ezúton is felhívjuk az illetékesek figyelmét. P. Béláné, Gyöngyös: Sajnos, nincs olyan, rendelkezés érvényben, amely szerint a vállalat köteles a fize* tésrendezéseknél figyelembe venni a gyermekgondozási segélyen távol levő anya fizetéséit is. Ez teljesen attól függ. hogy a vállalatok vezetői méltányosan kezelik-e a gyei- mekgondozási segélyen levők ügyét. Zay József, Pétervására: Levelet megkaptuk, köszönjük, kérjük, keressen fel máskor in levelével Beszámolóját lapunk december 24~i számában közöltük .1969, derembe» 39© ftedd
