Népújság, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-30 / 301. szám
Már csak a per segíthet ? Találmány ingyen áAz újítást elvileg Helyesnek és megoldhatónak tartjuk. Kérjük az újítókat, hogy javaslatukat szabadalmazás végett nyújtsák be, és amennyiben a szabadalom el lesz fogadva, és az esetleg le is gyártott prototípus meg fog feleim és ab-, ban az időben a Kitérő- gyárnak még ilyen gépre szüksége lesz, elsősorban igényt tartunk a gépre. Jelenleg egy ilyen gép üzembe állításával az üzem geó- lemez-gyártási problémája meg lenne oldva.” Gyöngyös, 1959. XI. 23. Varga József, a MÁV Kitérőgyártó Ü. V. főmérnöke o o o o „Tekintettel arra, Hogy a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumtól kapott előzetes tájékoztatás alapján az elkövetkező években a geo- lemezek gyártása igen nagy mértékben csökkenni fog a Nemes-féle betonaljas újítás következtében. A fentiek alapján nem volna gazdaságos egy új gép megterveztetése és annak prototípusként való legyártása, ami több százezer forint beruházást jelent. Ezen beruházási összeg már nem amortizálódna belátható időn belül. Annál is inkább, mivel a geolemezek gyártásúnak csökkentése várható. Egyelőre a geolemezek gyártásának teljesítésére kisebb beruházási összeget igénylő módokat alkalmazunk, aminek elejtése az adott időben nem jelent nagy kárt. Gyöngyös, 1960. V. 12, Szabó Lásgló MÁV Kitérőgyártő Üzemi Vállalat főmérnöke O O O O „Kicsit hosszúm sikerült a nevem: geo-rendszerű alátétszerkezet megmunkáló automatikusan húzó-maro célgép vagyok. Gyöngyösön születtem, a Váltó és Kité- rögyarban. Mocsáry László okleveles közgazdásznak, Papp Nándor, Szabó László és Gulyás Emil gépészmérnököknek köszönhetem, hogy a világra jöttem. Származásomra nézve nem is tudom, hogy hová soroljam magam. Mert ilyen gép, mint én vagyok, még sehol nincs a világon. Gyerekkoromról csak annyit: nagyon mostoha volt. Nem akartak elhinni, hogy én megszületek. Megjegyzéseket tettek fiatal szüléimre, hogy mit akarnak ők, tőlük sokjcai okosabb embereknek sem sikerült a világra hozni. Sokan meg abban reménykedtek: úgyis nyomorék leszek. Szüleim nem törődték a megjegyzésekkel, éveken át dolgoztak rajtam, és egyszer azon vettem észre magam, hogy mindenem megvan. De el ne felejtsem: geolemezek? Magyarországon csak a mi gyárunk gyártja. Ezzel rögzítik a vasúti síneket a pályához. En 12 régi gépkollégámtói egymagám is többet tennélek. Már hónapok óta dolgozom, de ennek ellenére még most sem tudom: újítás, vagy találmány va- gyok-e? És az én lelkes szüleim még egy fillért sem kaptak értem. Pedig, ha én egyszer leállnék, nagy ..bajba kerülne a gyár.” Egy gép önéletrajza; Népújság 1967. március 26. • •O O O O „Az Országos Találmányi Hivatal a 2251,GU 251/8 számú bejelentésre 1966. november 28-i határidővel szabadalmat engedélyez. A szabadalom címe: „Úregelő gép vasúti sin alátétlemezek csa- varfészkénelc megmunkálására. A találmány szerzői: Mocsáry László közgazdász, Pupp Nándor, Szabó László. Gulyás Emil gépészmérnök.” Köck István, az Országos Találmányi Hivatal osztályvezetője O O O O Közlekedés- és Postaügyi I rtMnteztérium Vasúti Főosztály, Rödönyi Károly MÁV Vezérigazgató Elvtársnak! Tisztelt Vezérigazgató Elvtárs! A MÁV Kitérőgyártó Üzem útján, 1969. július 15-én bejelentettük, hogy az Országos Találmányi Hivatal „Uregelő gép vasúti sín alátétlemezek csavariészkéneki megmunkálására” című találmányunkra szabadalmat) engedélyezett. Egyben — mint a szabadalom tulajdonosai — kértük, hogy a MÁV kössön velünk hasznosítási szerződést, mivel a találmány tárgyának használatba/ vétele részben már megtörtént, és a további alkalmazás céljából jelentős intézkedések történtek. Fenti ' kérésünket annak tudatában terjesztettük elő, hogy a szabadalmi törvény a é szabadalom tulajdonosának kizárólagos jogot biztosít a szabadalom tárgyának hasznosítására, és annak használata a tulajdonos engedélye nélkül nem lehetséges. ' Fenti bejelentésünkre, illetőleg kérésünkre a mai napig semmilyen választ nem kaptunk. További várakozás részünkről igen kedvezőtlen, mert a szabadalommal kapcsolatban jelentős költségeink vannak. Amennyiben a hasznosítási szerződés megkötésére záros határidőn belül nem kerülhet sor, úgy kénytelenek leszünk a MÁV ellen szabadalombitorlás címén, bírói eljárást kezdeményezni. Az utóbbi elkerülése miatt tisztelettel megkérjük a Vezérigazgató Elvtársat, szíveskedjen áz ügyben részünkre segítséget nyújtani. Gyöngyös, 1969. november 13. Kiváló tisztelettel: a találmány szerzői.” A vezérigazgató e cikk •megírásáig nem válaszolt a fiatalok levelére, o o o o U. i.t „Leltárba véve”, és kiegészítve az elmondottakat: Tíz évvel ezelőtt négy tehetséges fiatalember kísérletezésre adta fejét. Sokéves megfeszített munkával megszerkesztenek egy elő később egy utóüregelő gépet. Országos versenyben első díjat nyernek a gépekkel, újításukat 33 ezer forinttal honorálja a MÁV. Később a gépet továbbfejlesztik, korszerűsítik és felterjesztik találmánynak. Az Országos Találmányi Hivatal visszamenőleg 1966. november 28-i határidővel szabadalmat engedélyez a találmányra. Közben kise lejíezik a régi gépeket a gyöngyösi gyárban, és a geolemezek, jelentős részét két év óta a négy fiatalember által szerkesztett gép gyártja. Eddig már több mint másfél millió lemezt gyártott a gép. A kettes gépnek pedig ezekben a napokban készítik az „ágyát” a gyárban. A gyár fejlesztési programjában az első helyen szerepel a két gép üzemeltetése, amelyet ma már nemcsak a gyöngyösi gyáregység, de a MÁV sem tud nélkülözni. A találmány híre a Szovjetunióba, Csehszlovákiába, Lengyelországba is eljutott. A külföldi szakemberek bármely pillanatban megvennék a gép licenszét. A kérdés tehát logikusan következik: Vajon mennyi találmányi díjat kaptak a fiatalok? Eddig még egy krajcárt sem. Sőt, még csak ígéret sincs a találmányi díj kifizetésére. Az évi kétezer forintos találmány tagsági díjat természetesen szigorúan „legombolják” a fiataloktól. A sok munkáért, amiért találmányt ,követtek el”, még nekik kell fizetniük. Hiába mentek fuKöz-fá- hoz: a gép jó, a gép kell, a gép találmány, a gép nélkül nincs gyár .., de forint, az nincs. Minden utat végigjártak. Reklamáltak, kértek, leveleztek. Eredmény nélkül. Nincs más ut: szabadalombitorlás címén pert indítanak. Az erkölcsi kárt már soha, semmivel sem lehet megfizetni. Kíiés József Egész évben hajrá Nem azért vesszük eüő a múltat az Egyesült Izzó esetében, mert fel akarjuk hanytorgatni a régi hiányosságokat. De ahhoz, hogy a jelent megfelelően értékelni tudjuk, emlékeztetnünk kell arra a sok gondra, nézeteltérésre. amit valamikor az év végi hajrák okoztak. Most pedig egész évben hajrázni kell? Ez még kegyetlenebb követélmény, mint a régi rossz volt. Mégsem így fest a dolog a valóságban^ Évente milliókkal emelkedik Meghökkentő az a szám is, amit Takács István, a gyár főmérnöke közöl az idei feladat megjelöléseként: 340 millió forint. És ez a tavalyinál 35 százalékkal több. Maga a gépgyártás termékeinek ÖEsztértéke mintegy harmadrésszel, a félvezetőké pedig közel a felével emelkedett. A számok egyáltalán nem csökkennek, ha a jövő évi tervet akarjuk" körvonalazni. Sőt: a félvezetőkre vanaitko- zóan még nagyobb lesz a növekedés, amit az is indokol, hogy megkezdik a termelést a modem, új üzemben. Ha most kivesszük az egész értékből azt, ami a külföldi megrendelőknek készült, azt találjuk, hogy a teljes termelésnek mintegy harmada esik erre. Egy év múlva az export is növekszik majd harmincmillióval. Ezek a számok minden egyéb szónál nyilvánvalóbbá teszik, hogy az Egyesült Izzó gyöngyösi gyára nagyon jelentős ipari üzemünk. Gépek és emberek nyer arányokban fejlődni csak akkor lehet, ha ennek tárgyú és személyi feltételeit is biztosítják. Gépek és főként emberek kellenek hozzá. A gépek és berendezések beszerzése a könnyebb rész. Millióikat használtak fel, de a gépeket előteremtették. Szakmunkásokat viszont nem lehet adni-venni. Ezért nagy gondot fordítottak arra, hogy a bérezés kedvező alakításával a jó szakmunkások vándorlását megszüntessék, illetve a végzős fiatalokat a gyárhoz kössék. Az utóbbira bevezették az alapórabéren kívül a betanulás első hat hónapjára a plusz dotálást, amit a harmadéves tanuló már akitor megkaphat, ha a teljesítménye eléri a nyolcvan százalékot. A forgácsolók többet kapnak, a szerelőit valamivel kevesebbet. Persze, a munkások létszámát is emelni kellett. Majdnem kétmilliót fordítottak a bérfejlesztésre. Ezek mögött azonban ott találjuk a termelékenység növekedését is, ami a tavalyi szinthez viszonyítva az idén mintegy tizenöt százalékkal lett magasabb. üzemrészek függetlened, voltak egymástól úgy, hogy nagyon jól dolgozhattak a saját feladataik szerint, mégis akadályozták ugyanakkor a má sik üzemet. Ebből következett a Ti ItfL: - oldás: el kell kerülni, hogy az üzemek labdázhass an ; ■ . egymással. Kialakították lóhát a „kompiexüzemekeü . Mondhatnánk, hogy kis-g.vá- rakat szerveztek, amelyeknek az élén kis-igazgatók állnak, akik teljes felelősséggel tar toznak mindenéit a saját te- rülatükön, mert döntési joguk is van, de szabad pénzkeretekkel is gazdálkodhatnak, hogy az anyagi érdekeltség elvét megvalósíthatS&fiv. így született meg ebben az évben az új szervezeti felépítés, lett minden üzem a maga gazdája, mert végtermékben kell gondolkodnia. Egyenletes termelés Nagyobb felelősség Valamikor az év végi időszakban rengeteg túlórát kellett a gyárnak felhasználnia. Most már az első negyedévben semmivel sem kevesebb az előállított termékek értéke, mint amilyen a harmadik negyedévben. Magyarázható ez azzal áz egyszerű ténnyel, hogy csak kész termékekkel számolhatnak. Csökkenteni kell tehát a lasszleiteket, a félig késztet'-, mókákét, mert ezek csalt rontják az összképet. Ügy kell tehát megszervezni a munkát, hogy az ne hullámzó teljesítést követeljen meg a dolgozóktól. Legyen termelési biztonság, folyamatod munkaalkalom. A cél felismerése sóikkal könnyebb volt, mint az elérése. Az is gyorsan kiderült, hogy a régi formák ehhez már nem felelnek meg. Most már csak azt kellett eldönteniük, mit csináljanak, mit módosítsanak. Átszervezték á gyárat. , Kis-gyárak. kis-igazgatók Korábbam a labda körbejárt. Ha a forgácsolókat vették elő a lemaradásért, azok az anyagellátásra panaszkodtak. Ha a szerelőket, ők mindjárt a forgácsolókra hárították a felelősséget Az Rajtuk múlott, mondhatjuk ki a végső következtetést Rajtuk múlott, hogyan élnek azokkal a lehetőségekkel, amiket a gazdasági irányítás reformja teremtett meg az ő szamukra is. A nagyobb önállóságnak és az abból fakadó nagyobb felelősségnek egyik jellemző példája tehát az Egyesült Izzó gyöngyösi gyára. Évekkel ezelőtt még ők is tovább adhatták volna a labdát, mondhatták volna azt, hogy nern tehetnek semmit, mert mindent fent mondanak meg nekik is. De megváltozott a helyzet, elérkezett az annyit hiányolt önállóság, és most már magiaknak kellett szembenézniük a feszítő kérdésekkel. A választ jól adták meg ezekre- a kérdésekre. Hadd fogalmazzuk üsse jelentős feladataik hiánytalan teljesítése megköveteli most már tőlük, hogy egész évben hajrázzanak. De ez a hajrá, csupán képességeik reális kiihasz. I áfását kívánja meg -tőüiüfc. ■ Termeszeteseai. G. Molnár Hereat A megyében folyó mezőgazdasági kutatások két legfontosabb bázisa az Északkelet-magyarországi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet Kompolton és az Országos Szülészeti és Borászati Kutató Intézet egri telepe. Munkájuk annyira sokrétű, hogy ebben az összefoglaló írásban csak néhány kutatási területre térhetünk ki. Munkájuk egésze azonban a mindennapokban kamatozik, a tudomány a földek gazdagodását szolgálja az országban és megyénkben egyaránt. Komplex kutatás Kompolton Kompolt, mezőgazdasági kísérleti intézet •— 51 éve a mezőgazdasági kutatás szolgálatában. Százhúsz tudományos munkatárs, hatvan fizikai dolgozó tízévekre koncentrálja lelkesedését, hogy új növényfajtával, agronómiái módszerrel ajándékozza meg a földek művelőit. Az intézet munkatársai az elmúlt években 25 témával foglalkoztak. Melyik eredményre a legbüszkébbek? — Ügy érezzük, van mivel büszkélkednünk — mondja dr. Szalay György. az intézet igazgatója. Példaként csak az új kompolti morfinmákról szólok. Az 1955 óta folyó kísérletek eredményt hoztak, olyan ú,i mákfajtát sikerült nemesítenünk. amely megfelelő szemtermés mellett 50 százalékkal nagyobb alkaloidatartalmú: a gyógyszergyárak jelentős mennyiségű plusz morfiumot állíthatnak elő belőle. A nemesítés baszna évi 12 millió Kutatás a mexögaxdaság hat* Tudomány a földek gazdagodásáért forint, amelynek nagy része dollárra változik át. A kompolti „M” mák ma már az ország mákterületének több mint felén terem. —. Heves megyének hasznos-e, hogy otthont ad a kísérleti intézetnek? — Három éve rendszeresen adunk lucerna- és vörösbe- re-magtermeszitésd szaktanácsot. A megyében 2300 holdon a mi felügyeletünkkel fejlődnek a pillangósok; a megyei átlagnál jobb terméseredményeket produkálva. Nagy propagandát fejtettünk ki Hevesben, hogy az őszi árpa vetésterületét fokozzák, többek között a tavaszi árpa rovására. A vetésszerkezet ilyen átalakítása a megye közös gazdasagainak évi 5 millió forint tiszta hasznot hozott. A jövő terveiben ez a közvetlen segítségnyújtás még intenzívebben szerepel. — Mellek a jövő tervei? — A következő években négy témával foglalkozunk. Űj lucernafajtát szeretnénk nemesíteni — ez Európában évtizedek óta nem sikerült — új baltacím- és vöröshe- refajtákat keresünk és megfelelő agronómiái módszereket szeretnénk kidolgozni. A talajvédelem területén gazdag a tematika: hatásos talaj javító anyagokat, pontos műtrágyadózisokat, eredményt hozó vetésszerkezetet várnak tőlünk a hegyvidéki tsz-elc. A rosttípusú növények kutatásának célja, hogy olyan len- és kenderfajtát adhassunk át a mezőgazdaságnak, amelynek rosttartalma nagy, ás a legkedvezőbb feltételek mellett termeszthető. Negyedik témánk : speciális tájfeladatok ellátása. Hogy csak néhány Heves megyei kérdést vessünk fel, a mi tájunkon a búza optimális vetésideje még tisztázatlan, vagy például az irodalomban meghatározott ideális kukorica- i.őszám Hevesben nem hozta meg a várt eredményt. — A kutatási mechanizmus hogyan fejlődik? — Komplexszé válik a kutatás. Az intézet összességében irányítja, összefogja a feladatokat. Nő a felelősségünk: az intézetnek „végterméket” kell produkálnia — a vetéstől a tárolásig minden kérdést meg kell oldania. A tudomány így valóban a mindennapok segítőjévé, termelőerővé válik. Egyszerűbb telepből — kutatóállomás Tevékenységünk többirányú — mondja Molnár János, az egri kísérleti telep vezetője. Fő feladatunk az új, korai, bőtermő, fehér bonszőlőfajták előállítása és nemesítése, másrészt a direkt termő szőlők lecserélésére a rezisztesns fajták előállítása. Eiaeníjívül a szőlőkben agromechanikai és agrokémiai kísérletéket folytatunk, ezekéi; éPtékeljiífe és tapasztalatainkat közöljük a gazdaságokkal. — Melyek a kísérletek fő irányai? — Foglalkozunk a korszerű, nagyüzemi művelési módok kialakításával, a szerves és műtrágyák alkalmazásának kérdéseivel, azok kombinációival. Kipróbáljuk az új növényvédő szereket, anyagokat, értékeljük hatásukat es kísérletezünk a kémia; gyomirtó szerek szőlőben való alkalmazásával. Affinitási kísérleteink pedig az élettani alapkutatásokat szolgálják. — Csak a szőlő a fő profil? — Nem. A bórászat területén foglalkozunk a nagyüzemi vörősborerjesztési eljárások kutatásával, valamim; a faélesztők alkalmazásával. — Eddig milyen eredményeket értek el? — A részletes ismertetés nehéz lenne. Inkább csak azt mondom el, hogy a Király lúrmint nevű fajtajelöl- tünk, mint korai, bortermő fajta előzetes elismerésben részesült, s néhány más fajtajelöltünk nagy jövő előtt áll. Ezek a jelöltek felveszik a versenyt a történelmi borvidéken termeit c-andard fajtákkal. Az Egri Csáilagok 24-es pedig Zala megyében nagy területen felváltotta máris a direkt termő szőlőket. —» Az egri telep bcmv.iaiu gazdaság is? — Természetesen. Szeretnénk, ha munkánkat, eredményeinket minél többen megismernek, ezért szívesen látjuk a szakembereket, érdeklődőket. Az idén is mintegy 300 csoport látogatott el hozzánk, s természetesen sok egyéni érdeklődő is megnézte telepünket. ' — Milyen perspektívája van az intézetnek? —■ Elmondhatom, hogy az elmúlt két évtized alatt is sokat fejlődött, de az igazi jövő most bontakozik ki előttünk. Egyszerű kísérleti telepünk a jövőben olyan ku- tatóállamássá alakul át amelynek fokozottabb mértékben lesz feladata az egri és mátraalji történelmi borvidék táj kutató szolgálatának ellátása. — Aíif jelent ez a gyakorlatban? — Azt, hogy az eddigi részkutatások komplex kutatássá alakulnak át, s például a szőlőtelepítéstől kezdve, a termőre forduláson át egészen a borkezelésig választ adhatunk majd a borvidékek szakembereinek kérdéseire. Ezen túlmenően, pedig szerződéses alapon elvállaljuk, hogy egy-egy gazdaság számára kísérleteket végezzünk a megadott témakörben. A környék szakemberei eddig sokszor felvetették, hogy az egri telep viszonylag kevés segítséget adott a tájproblémák megoldásához. Perspektívánk viszont lehetővé teszi, hogy a kialakuló kutatóállomás elfoglalja a tajban az őt megillető helyet. (Fóti P. — Kaposi L,) 1869. úeteraber
