Népújság, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-29 / 300. szám
Bemutató a Gárdonyi Géz a Színházban Kacsóh Pongrác: János vitéz Három és fél nap — az ünnepek előestjétől á szombati műsorzárásig — összesen több, mint negyven óra műsoridő. Majd egy heti „munkaidőt'’ sugárzott a televízió, igyekezvén megkeresni a szórakoztatás minden műfaját és lehetőségét, kielégíteni több millió televíziónéző több millió forma igényét. Egy heti műszakot három és fél nap alatt még végigülni, végignézni is lehetetlen, nemhogy ennyi időre szóló műsor- programot mindenki kedvére és egységes színvonalon megvalósítani lehessen. Valóban, néhány egészen kiemelkedő program mellett néhány gyengécske is akadt, különösen mintha a humor műfajában gyengélkedtek volna most szerzők, színészek, rendezők. Sem Balázs 'Sándor, sem Tahi László műsora nem érte el a még szokványosság színvonalát . sem —• az előbbi szerző televíziós műsorát — talán a válogatás miatt? — csendesen belepte a por; Tahi estjének számai pedig, ügy tűnt, nehezen bírták el a dramatizációt. S ami igaz, az igaz, a múzsák neveletlen gyermekeinek ókori operett-viccei is meglehetősen „ókorinak” tűntek, minden nemes verítékezésű jószándék ellenére. A kiemelkedő műsorok közé tartozik mindenekelőtt az Egy önérzet története című Gelléri Andor Endréért, amelyet Esztergályos Károly állított össze az író műveiből és amelyet az ösz- szeállító is rendezett nemcsak kitűnő érzékkel, kórós atmoszférateremtő erővel, de mély művészi alázattal is a tragikus sorsú, fiatalon elpusztult író iránt. Már az önmagában véve is tiszteletadás és Gelléri Andor Endre életútjának kifejező gondolata, hogy az Égy önérzet története lett az est címadója. A korán elhunyt író posztumusz alkotását ivet munkaszolgálat közötti szabadsága idején írta meg, de már csak 1937- ben jelent meg. Gelléri Andor Endre nem volt forradalmár — kitűnik ez a televíziós játékból is, helyesen — de sok írótársánál élesebben látta meg a munkásélet tragédiáit Hősei lumpenproletúrok, kisembereit, álmodozó földön járók, munkanélküliek, kisemmizettek, akiket egy oly kor nyomorít, melyben nincs embersége az embernek. Szép ér, igényes alkotás —* ha néha kissé túl lazán is fűződnek egymáshoz a novella-történetek — Esztergályos Károly műve, különösén emlékezetes Drahota Andrea szerelmét, testét áldozó, női öntudatra ébredő kisemberének jelenete. Sokáig emlékezetes alakítás lesz Venczel Vera és Tordy Géza vízparti búcsúja a megölt csecsemőtől — döbbenetes szituáció és keserű igazság testesül meg a gyilkos kis cselédlány és szeretője sonsában. Kozák András, mint Gelléri Andor Endre sajátos légkört teremt maga körül, kicsit talán rezignáltabbra hangolva ugyan, mint kellene, de mégis hitelesen, szépen és emberségesen formálta meg az író alakját Rendszeres és lelkes nézője vagyok a VilágirodaI- mi Magazinnak és éppen ezért elismerője Szántó Erika szakavatott szerkesztői munkájának, adaptációs készségének. A szombat esti válogatás csak újabb elismerésre késztet: Csemua Mariann és Berek Kati meg- j Karácsonyi non-stop hitten bensőséges versmondása, Georges Sonnier A hetedik szerep című, elsősorban ötletében figyelemre méltó adaptációja mellett, két valóban igazi gyöngyszemet mutatott be a televízió nézőinek. Marie Forestier, Lysan- der, avagy a regényhős című novellájának televíziós változata elsősorban Dégl István nagyszerű alakításában Sinkó László kitűnő „társaságában”, a legbátrabb hősnek állít emléket. Annak, aki tudja, mi a kötelessége, s mert tudja, szűkülve, remegve bár, a félelemmel kelve és minden pillanatban a halálra várva is vállalja, amit tennie kell. Azért hős, mert ismeri n félelmet, s azért bátor, mert e félelem kegyetlen terhével a vállán is kész megmászni az emberi hősiesség legmeredekebb szirtiéit is. Az esett kis francia tanító nemink az ellenséget — önn igát is képes legyőzni. Djordje Lebovic Az ezredik éjszaka című alkotásában Bodrogi Gyula, Tahi Tóth László és Szendrő Gyula talál alkalmat arra, hogy egy sajátos groteszk, varázsos hangulatú kis történetének keretein belül a szürke kis ember tiszta vágyainak állítson emléket Komikus és tragikus, varázsos és racionális is egyben Lebovic alkotása és kicsit esett mesefigurák, ugyanakkor nagyon is a valóság talaján tapadó, töprengő emberek Hep és Hap figurái. Szép, élménnyel teli este volt az ünnepeket búcsúztató szombati. | | Gyurkó Géza Az egyre gyorsabb iramban egymást követő bemutatók sorában bizonyára nem szándéktalanul került színpadra éppen az ünnepekre a János vitéz. Ez a mesejáték, sok dallal, a Petőfitől szerzett Ural anyaggal valóban alkalmas arra, hogy a felnőtteket is gyermekké tegye háromórányi időre. Talán az egyik legnépszerűbb színpadi alkotásunk a János vitéz. Ezt is bemutatjuk az idegeneknek a szegedi szabadtéri játékokon. Játsszák az Operában is, mert a naívarr bájos mesevilág, ahogyan a festett díszletek között Kukorica Jancsi és Iluska romantikája megelevenedik, ízelítőt ad a né- zői lek - h a ll ga tóin a k sohasem volt falusi mesevilágról. Ezt a mesesaerű illúziót várja a közönség a művészektől, ha a János vitézt ígérik neki: az operettszefű csillogást minden vonatkozásban. Díszletekben, ruhákban, táncban, zenében egyaránt. S úgy tűnik, még mindig a legfontosabb eleme az operettsikemok a dal, az az éneklésre bízott emberi vallomás, amit az operett soha nem nélkülözhet. S ennél a bemutatónál éppen itt a baj! Nem kifogásolhatjuk Suki Antal díszleteit, mert az egri színpad méreteiben is számolva teret biztosít a tömeg- jeleneteknek, élénk színeivel pedig egy mesebeli magyar falu karakterét adta. Greguss Ildikó jelmezi azt a romantikát táplálják, amely Petőfi verses elbeszélése nyomán éled újra bennünk. Bodrogi Zoltán és Borbély György koreográfiája mértéktartóan igyekszik érzékeltetni a tündérvilágot, azt a gondtalanságot, ahonnan az édes-bús furulyaszó képes kiszakítani a szerelmespárt. Még azt se mondanánk, hogy a Kalmár Péter által néha táncosán fürgére dirigált zenekar nem ad alapot és hangulatot a játékhoz. Giricz Mátyás rendezői munkája Is korrektnek tűnik, ha figyel err^p vcsőszük, hogy a Bakonyi Károly által írt librettót Karinthy Ferenc ízléssel és értően átdolgozta. Ami hiányzott ebből äz előadásból, az a dal. Elénekeltek itt minden betétet, de hogyan? Ügy, ahogyan a partitúrában követik a hangjegyek egymást. Még a ritmusban sem volt különösebb hiba. Csakhogy ez a darab nem véletlenül került az Operaház műsorára! Itt minden jelentősebb szerepet értékes és színes hanganyagnak kell megszólaltatnia. Kacsóh Pongrác lendületes és — ma már tudjuk — halhatatlan melódiákat írt és ezeket nem lehet fakón recitálni, vagy még fakóbban eldarálná. Egy egészséges és kulturált énekes férfihang sem szólalt meg ezen a bemutatón. Juhász Tibor — mint egy kórusból kiemelt átlagénekes — mindent pontosan leéhekelt, mint valami iskolai feladványt. Fekete Alajos strázsamestene fáradt hanggal a harci büszkeségnek csak az árnyékát tudta érzékeltetni. Füzessy Ottó Bagója sem adott művészit énekével, míg a francia királyt alakító Fehér Tibor — sohasem is lehetett énekes alkat — ejtett hangon eljár Bzotta azt, amit énekelnie kellett volna. A két énekesnő közül — Báthory Éva alakította Juliskát — a francia királylányt éneklő Várhegyi Mártát tapsoltuk meg szívesebben. Némi vigaszt nyújtott a jól hangzó kóros. Prózai szerepeikben jól hatottak: Lenkey Edit, Csapó János, Bősze Péter, Kovács László és Mátyás Jenó. A bemutató tanulsága: a szereposztási kompromisszumoknak is van alsó határa. Ez alkalommal ezt a tűrési minimumot a színház nem tartotta be. Farkas András U ÚJJ&SIÜ1ETÉSIE (Pécsi István dokumentumsorozata) / TV előzetes Angyal kalandjai j . Brenda arcképe | (Szerda, 16.10) Magyarul beszélő angol bűnügyi filmsorozat Angyal megbeszélésre megy egy festő barátjához. Am mire a lakására érkezik, a festőt szobájában holtan találja. Barátjának úgy látszik, még volt ereje halála előtt: a földön Angyal néhány betűt talál, ebből annyit tud kiolvasni, hogy Brenda. Brenda festménye ott lóg a falon!... Amíg Angyal a töredékes utolsó áaíawtet, újabb bűncselekmény gyilkossági kísérlet törte* ,. Krupp und Krause | (Szombat, 16.50) Magyarul beszélő tv-film- sorozat. Az első részt láthatjuk a játékfilmszerűen feldolgozott „családtörténetből”. A film öt részében nyomon követhetjük a két család, a hírhedt Krupp família és az egyszerű Krau- seék életútját az első világháborút megelőző időszaktól egészen napjainkig. A két háború közötti éveket, a Krupp-korszern nagyhatalommá válását és Krause útját a munkásmozgalomhoz: Hindenburg korszakát és Hitlerét, majd az. 1945 utáni éveket. Érdekes vállalkozásnak ígérkezik ez a párhuzamos családregény- tv-film, amelynek főszerepeit a nálunk is ismert Günther Simon és Wilhelm Koch-Hage alakítja. J069. december 29., hétfő 5. Ébredés — Romok és halottak.;: A halottakat eltemették, a foghíjas telkeken új házak, a réginél szebbek épültek... Az értelmetlen pusztítás emlékét már csak néhány fotó őrzi, az elveszett szeretteik, az apák, testvérek arcvonásai megfakultak az eltelt negyedszázad alatt. De akkor, akkor minden seb frissen sa jgóit... akkor mindent elölről kellett kezdeni. Még hetekig dúltak Eger környékén a harcok. Az. elesett közkatonákat a helyszínen temették el, a tiszteket egyszerű fakoporsókba helyezték, s késő éjjel fáklyás kísérettel hozták a városba, temetni... Az ébredés, mégis Ébredés volt, az élet megindult. December elején már szervezkedtek a pártok. A kisgazdák létrehozták a Hazafias Frontot. Elnöke Milassin Kornél, nyugalmazott ezredes lett. Es december másodikén pártot alakítottak a kommunisták is. Ekkor még nem kaptak sehonnan központi utasítást, ekkor még nem létezett a debreceni kormány. Ekkor mindent helyileg kellett kiötleni, megszervezni. Csirmaz Dezső összeszedte a régi elvbarátokat, ők segítették a pártolakításban. közjátékkal Néhány nap múltán közel 200 ifjúmunkás csatlakozott hozzájuk. Akadt gond egy- ne-másra. Az emberekben még benn lakozott a félelem! a fegyverek még túl közel dörögtek. Amikor Milassin ezredes pártközi értekezletet hívott össze december elején, a jelenlevőktől megkédezte: — Ki a kommunista maguk közül? A nagy csendben csak egyetlen kéz emelkedett a magasba, a titkáré. — Alikor még sokakat bor’ zongatott a bizonytalanság. ’ A megyei tisztviselők nem mertek munkához kezdeni, mert rettegtek attól, hogy a németek esetleg visszatérnek, s felkoncolják őket a nyilasok. Annyira közel kattogtak még a fegyverek, s Budapest is- a Szálasi-„huszá- rok” kezében volt... — kommentálja ezeket a napokat Csitrmaz Dezső. Ám a párt kezdeményezett. Felszólította a kereskedőket, hogy hozzák rendbe üzleteik kirakatát, bocsássák áruba rejtett készleteiket. A párt tevékenyen részt kért a polgárőrség megalakításában. A lakosság heteket töltött pincékben. A csecsemők jó része bélhurutot kapott. Az orvosok grízt ajánlottak, de a városban ehhez nem lehetett hozzájutni. A párt képviselői a szovjet parancsnokság segítségét kérték, s nem hiába, mert azonnal kiutalták az igényelt mennyiséget. A kommunisták szolgáltatták a kezdeményező erőt, embereik képviseltették magukat a többi párt vezetőségé-' ben, így a párt vezérkara tudott minden akcióról, s következetesen érvényesíteni tudta vezető szerepét Lassan-lassan Egerben is megindult az élet, a kommunisták már arra is gondoltak, hogy vidéken kezdjék meg a pártszervezést. Jármű nem volt. A párttagok gyalog, lovas kocsin, vagy kerékpáron indultak a megye falvaiba, keresni a haladó gondolkodású, a ti zenkilences embereket Bányásztelepüléseken örömmel fogadták a szervezőket, hiszen a párt programja évtizedes vágyaik teljesítését jelentette. Nem úgy a gazdagparaszt lakta területeken. Ennek szemlélted tésére egy feldebrőd történet A párttitkár arról beszélt hogy Eger közellátása nem biztosított, hogy a falu segíthetne, akinek van, felajánlhatná felesleges készletét természetesen pénzért. Ekkor odalépett hozzá egy jómódú középparaszt, mellbe vágta és ócsárolta a kommunista programot .— A szegényparasztok keltek védelmére. Ezután házkutatást rendeltem el az illető lakásán. Sózott fél disznók tucatját és 40 mázsa búzát találtam a padláson. Elfogott az indulat: Eger éhezik, s itt egy agresszív ember felhalmozza a készleteket A kísérő polgárőrök révén elrendeltem, hogy jöjjenek a falu szegényei, s arányosan szétosztottam a rejtett készletet. Talán túl radikális volt az intézkedls, de az egri munkásgyerekekre gondoltam, akkor, abban a szituációban mást nem tudtam volna tenni. Szerveződött a megyei közigazgatás is. A Nemzeti Tanács december 31-én megválasztja a tiszt! j úselőket. Nem könnyen indult be a zsibbadt gépezet. A megyeházát január elsejétől a szovjet parancsnokság foglalta le. ezért a megyei hivatali élet a jegyzői tanfolyam épületében indult meg. Alig két-három szoba maradt épségben. Se szék. se asztal, se üvegek az ablakokon. Egyik szobában a gépírónők, másikban a gondnok és családja, harmadikban a takarélktűzhely mellett a megbízott alispán — dr. Barta István — és a tisztviselői kar szorongott. Először üvegvágót kellett szerezni, hogy a képkeretekből pótolják a hiányzó ablaküvegeket. A nagy nehezen megszerzett gyémántvágót az alispán a megye pecsétjével együtt hordta állandóan a zsebében. Január első napjaiban végre telefont kapott a „megyeháza”. így idézd ezeket a napokat Jablonszky György, aki akkor már megbízott vármegyei főjegyzőként tevékenykedett: — Teljes káosz, járműhiány, 'és meg kellett szervezni a megyei közigazgatást„ A falvaikból jöttek a pana-| szók a régi, népnyúzó szol- gabírák ellen. Gondoskodni kellett leváltásukról, közben agitálni a húzódozókat, hogy jöjjenek vissza, vegyék fej a munkát... Az élet mégis megindult! már december elején békéa arcát mutatta a város. A, német fegyverek Felnémeten túl dörögtek, de ki törődött mar velük...? És ekkor még egyszer bemutatkozott a hűséges „barát” és „fegyvertárs” hadsereg, a német brutalitás. A hadvezetés tudhatta, hogy Eger mindenképp elveszett számára, mégis december 12-én repülők, német gépek jelentek meg Eger felett* alacsonyan szálltak, s géppuskáztak békés emberekre, sétáló gyerekekre, hullatták bomba terhüket. Aznap halottak könnyezte a város,,j Egri romok (Felvétel az Almagyar utcáról, a harcok idejéből.)
