Népújság, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-29 / 300. szám

Bemutató a Gárdonyi Géz a Színházban Kacsóh Pongrác: János vitéz Három és fél nap — az ünnepek előestjétől á szom­bati műsorzárásig — össze­sen több, mint negyven óra műsoridő. Majd egy heti „munkaidőt'’ sugárzott a televízió, igyekezvén meg­keresni a szórakoztatás minden műfaját és lehető­ségét, kielégíteni több mil­lió televíziónéző több millió forma igényét. Egy heti mű­szakot három és fél nap alatt még végigülni, végig­nézni is lehetetlen, nemhogy ennyi időre szóló műsor- programot mindenki kedvé­re és egységes színvonalon megvalósítani lehessen. Valóban, néhány egészen kiemelkedő program mel­lett néhány gyengécske is akadt, különösen mintha a humor műfajában gyengél­kedtek volna most szerzők, színészek, rendezők. Sem Balázs 'Sándor, sem Tahi László műsora nem érte el a még szokványosság szín­vonalát . sem —• az előbbi szerző televíziós műsorát — talán a válogatás miatt? — csendesen belepte a por; Ta­hi estjének számai pedig, ügy tűnt, nehezen bírták el a dramatizációt. S ami igaz, az igaz, a múzsák nevelet­len gyermekeinek ókori operett-viccei is meglehető­sen „ókorinak” tűntek, min­den nemes verítékezésű jó­szándék ellenére. A kiemelkedő műsorok közé tartozik mindenekelőtt az Egy önérzet története cí­mű Gelléri Andor Endré­ért, amelyet Esztergályos Károly állított össze az író műveiből és amelyet az ösz- szeállító is rendezett nem­csak kitűnő érzékkel, kór­ós atmoszférateremtő erő­vel, de mély művészi alá­zattal is a tragikus sorsú, fiatalon elpusztult író iránt. Már az önmagában véve is tiszteletadás és Gelléri An­dor Endre életútjának kife­jező gondolata, hogy az Égy önérzet története lett az est címadója. A korán el­hunyt író posztumusz alko­tását ivet munkaszolgálat közötti szabadsága idején írta meg, de már csak 1937- ben jelent meg. Gelléri Andor Endre nem volt forradalmár — kitűnik ez a televíziós játékból is, helyesen — de sok írótársá­nál élesebben látta meg a munkásélet tragédiáit Hő­sei lumpenproletúrok, kis­embereit, álmodozó földön járók, munkanélküliek, ki­semmizettek, akiket egy oly kor nyomorít, melyben nincs embersége az embernek. Szép ér, igényes alkotás —* ha néha kissé túl lazán is fűződnek egymáshoz a no­vella-történetek — Eszter­gályos Károly műve, külö­nösén emlékezetes Drahota Andrea szerelmét, testét ál­dozó, női öntudatra ébredő kisemberének jelenete. So­káig emlékezetes alakítás lesz Venczel Vera és Tordy Géza vízparti búcsúja a megölt csecsemőtől — döb­benetes szituáció és keserű igazság testesül meg a gyil­kos kis cselédlány és szere­tője sonsában. Kozák And­rás, mint Gelléri Andor Endre sajátos légkört te­remt maga körül, kicsit ta­lán rezignáltabbra hangol­va ugyan, mint kellene, de mégis hitelesen, szépen és emberségesen formálta meg az író alakját Rendszeres és lelkes né­zője vagyok a VilágirodaI- mi Magazinnak és éppen ezért elismerője Szántó Eri­ka szakavatott szerkesztői munkájának, adaptációs készségének. A szombat es­ti válogatás csak újabb el­ismerésre késztet: Csemua Mariann és Berek Kati meg- j Karácsonyi non-stop hitten bensőséges versmon­dása, Georges Sonnier A hetedik szerep című, első­sorban ötletében figyelemre méltó adaptációja mellett, két valóban igazi gyöngy­szemet mutatott be a tele­vízió nézőinek. Marie Forestier, Lysan- der, avagy a regényhős cí­mű novellájának televíziós változata elsősorban Dégl István nagyszerű alakításá­ban Sinkó László kitűnő „társaságában”, a legbát­rabb hősnek állít emléket. Annak, aki tudja, mi a kö­telessége, s mert tudja, szű­külve, remegve bár, a féle­lemmel kelve és minden pillanatban a halálra várva is vállalja, amit tennie kell. Azért hős, mert isme­ri n félelmet, s azért bátor, mert e félelem kegyetlen terhével a vállán is kész megmászni az emberi hősi­esség legmeredekebb szirt­iéit is. Az esett kis francia tanító nemink az ellensé­get — önn igát is képes le­győzni. Djordje Lebovic Az ezre­dik éjszaka című alkotásá­ban Bodrogi Gyula, Tahi Tóth László és Szendrő Gyula talál alkalmat arra, hogy egy sajátos groteszk, varázsos hangulatú kis tör­ténetének keretein belül a szürke kis ember tiszta vá­gyainak állítson emléket Komikus és tragikus, vará­zsos és racionális is egyben Lebovic alkotása és kicsit esett mesefigurák, ugyanak­kor nagyon is a valóság ta­laján tapadó, töprengő em­berek Hep és Hap figurái. Szép, élménnyel teli este volt az ünnepeket búcsúz­tató szombati. | | Gyurkó Géza Az egyre gyorsabb iram­ban egymást követő bemu­tatók sorában bizonyára nem szándéktalanul került szín­padra éppen az ünnepekre a János vitéz. Ez a mesejáték, sok dallal, a Petőfitől szer­zett Ural anyaggal valóban alkalmas arra, hogy a felnőt­teket is gyermekké tegye há­romórányi időre. Talán az egyik legnépsze­rűbb színpadi alkotásunk a János vitéz. Ezt is bemutat­juk az idegeneknek a sze­gedi szabadtéri játékokon. Játsszák az Operában is, mert a naívarr bájos mesevi­lág, ahogyan a festett díszle­tek között Kukorica Jancsi és Iluska romantikája meg­elevenedik, ízelítőt ad a né- zői lek - h a ll ga tóin a k sohasem volt falusi mesevilágról. Ezt a mesesaerű illúziót várja a közönség a művé­szektől, ha a János vitézt ígérik neki: az operettszefű csillogást minden vonatko­zásban. Díszletekben, ruhák­ban, táncban, zenében egy­aránt. S úgy tűnik, még min­dig a legfontosabb eleme az operettsikemok a dal, az az éneklésre bízott emberi val­lomás, amit az operett soha nem nélkülözhet. S ennél a bemutatónál éppen itt a baj! Nem kifogásolhatjuk Suki Antal díszleteit, mert az eg­ri színpad méreteiben is szá­molva teret biztosít a tömeg- jeleneteknek, élénk színeivel pedig egy mesebeli magyar falu karakterét adta. Greguss Ildikó jelmezi azt a romanti­kát táplálják, amely Petőfi verses elbeszélése nyomán éled újra bennünk. Bodrogi Zoltán és Borbély György koreográfiája mértéktartóan igyekszik érzékeltetni a tün­dérvilágot, azt a gondtalan­ságot, ahonnan az édes-bús furulyaszó képes kiszakítani a szerelmespárt. Még azt se mondanánk, hogy a Kalmár Péter által néha táncosán fürgére dirigált zenekar nem ad alapot és hangulatot a já­tékhoz. Giricz Mátyás rende­zői munkája Is korrektnek tűnik, ha figyel err^p vcső­szük, hogy a Bakonyi Károly által írt librettót Karinthy Ferenc ízléssel és értően átdolgozta. Ami hiányzott ebből äz előadásból, az a dal. Eléne­keltek itt minden betétet, de hogyan? Ügy, ahogyan a partitúrában követik a hang­jegyek egymást. Még a rit­musban sem volt különö­sebb hiba. Csakhogy ez a darab nem véletlenül került az Operaház műsorára! Itt minden jelentősebb szerepet értékes és színes hanganyag­nak kell megszólaltatnia. Ka­csóh Pongrác lendületes és — ma már tudjuk — hal­hatatlan melódiákat írt és ezeket nem lehet fakón re­citálni, vagy még fakóbban eldarálná. Egy egészséges és kulturált énekes férfihang sem szólalt meg ezen a be­mutatón. Juhász Tibor — mint egy kórusból kiemelt átlagénekes — mindent pon­tosan leéhekelt, mint valami iskolai feladványt. Fekete Alajos strázsamestene fáradt hanggal a harci büszkeség­nek csak az árnyékát tudta érzékeltetni. Füzessy Ottó Bagója sem adott művészit énekével, míg a francia ki­rályt alakító Fehér Tibor — sohasem is lehetett énekes alkat — ejtett hangon eljár Bzotta azt, amit énekelnie kellett volna. A két énekesnő közül — Báthory Éva alakí­totta Juliskát — a francia királylányt éneklő Várhegyi Mártát tapsoltuk meg szíve­sebben. Némi vigaszt nyúj­tott a jól hangzó kóros. Prózai szerepeikben jól ha­tottak: Lenkey Edit, Csapó János, Bősze Péter, Kovács László és Mátyás Jenó. A bemutató tanulsága: a szereposztási kompromisszu­moknak is van alsó határa. Ez alkalommal ezt a tűrési minimumot a színház nem tartotta be. Farkas András U ÚJJ&SIÜ1ETÉSIE (Pécsi István dokumentumsorozata) / TV előzetes Angyal kalandjai j . Brenda arcképe | (Szerda, 16.10) Magyarul beszélő angol bűnügyi filmsorozat An­gyal megbeszélésre megy egy festő barátjához. Am mire a lakására érkezik, a festőt szobájában holtan ta­lálja. Barátjának úgy lát­szik, még volt ereje halála előtt: a földön Angyal né­hány betűt talál, ebből annyit tud kiolvasni, hogy Brenda. Brenda festménye ott lóg a falon!... Amíg Angyal a töredé­kes utolsó áaíawtet, újabb bűncselekmény gyilkossági kísérlet törte* ,. Krupp und Krause | (Szombat, 16.50) Magyarul beszélő tv-film- sorozat. Az első részt lát­hatjuk a játékfilmszerűen feldolgozott „családtörténet­ből”. A film öt részében nyomon követhetjük a két család, a hírhedt Krupp fa­mília és az egyszerű Krau- seék életútját az első vi­lágháborút megelőző idő­szaktól egészen napjainkig. A két háború közötti éve­ket, a Krupp-korszern nagyhatalommá válását és Krause útját a munkásmoz­galomhoz: Hindenburg kor­szakát és Hitlerét, majd az. 1945 utáni éveket. Érdekes vállalkozásnak ígérkezik ez a párhuzamos családregény- tv-film, amelynek főszere­peit a nálunk is ismert Günther Simon és Wilhelm Koch-Hage alakítja. J069. december 29., hétfő 5. Ébredés — Romok és halottak.;: A halottakat eltemették, a fog­híjas telkeken új házak, a réginél szebbek épültek... Az értelmetlen pusztítás em­lékét már csak néhány fotó őrzi, az elveszett szeretteik, az apák, testvérek arcvonásai megfakultak az eltelt negyed­század alatt. De akkor, akkor minden seb frissen sa jgóit... akkor mindent elölről kellett kez­deni. Még hetekig dúltak Eger környékén a harcok. Az. el­esett közkatonákat a hely­színen temették el, a tiszte­ket egyszerű fakoporsókba helyezték, s késő éjjel fák­lyás kísérettel hozták a vá­rosba, temetni... Az ébredés, mégis Ébre­dés volt, az élet megindult. December elején már szer­vezkedtek a pártok. A kis­gazdák létrehozták a Haza­fias Frontot. Elnöke Milassin Kornél, nyugalmazott ezre­des lett. Es december má­sodikén pártot alakítottak a kommunisták is. Ekkor még nem kaptak sehonnan köz­ponti utasítást, ekkor még nem létezett a debreceni kormány. Ekkor mindent he­lyileg kellett kiötleni, meg­szervezni. Csirmaz Dezső összeszedte a régi elvbarátokat, ők se­gítették a pártolakításban. közjátékkal Néhány nap múltán közel 200 ifjúmunkás csatlakozott hozzájuk. Akadt gond egy- ne-másra. Az emberekben még benn lakozott a félelem! a fegyverek még túl közel dörögtek. Amikor Milassin ezredes pártközi értekezletet hívott össze december elején, a jelenlevőktől megkédezte: — Ki a kommunista ma­guk közül? A nagy csendben csak egyetlen kéz emelkedett a magasba, a titkáré. — Alikor még sokakat bor­’ zongatott a bizonytalanság. ’ A megyei tisztviselők nem mertek munkához kezdeni, mert rettegtek attól, hogy a németek esetleg visszatérnek, s felkoncolják őket a nyila­sok. Annyira közel kattog­tak még a fegyverek, s Bu­dapest is- a Szálasi-„huszá- rok” kezében volt... — kommentálja ezeket a napo­kat Csitrmaz Dezső. Ám a párt kezdeményezett. Felszólította a kereskedőket, hogy hozzák rendbe üzlete­ik kirakatát, bocsássák áru­ba rejtett készleteiket. A párt tevékenyen részt kért a pol­gárőrség megalakításában. A lakosság heteket töltött pincékben. A csecsemők jó része bélhurutot kapott. Az orvosok grízt ajánlottak, de a városban ehhez nem le­hetett hozzájutni. A párt képviselői a szovjet parancs­nokság segítségét kérték, s nem hiába, mert azonnal ki­utalták az igényelt mennyi­séget. A kommunisták szolgáltat­ták a kezdeményező erőt, em­bereik képviseltették magu­kat a többi párt vezetőségé-' ben, így a párt vezérkara tudott minden akcióról, s következetesen érvényesíte­ni tudta vezető szerepét Lassan-lassan Egerben is megindult az élet, a kommu­nisták már arra is gondol­tak, hogy vidéken kezdjék meg a pártszervezést. Jármű nem volt. A párttagok gya­log, lovas kocsin, vagy ke­rékpáron indultak a megye falvaiba, keresni a haladó gondolkodású, a ti zenkilen­ces embereket Bányásztele­püléseken örömmel fogadták a szervezőket, hiszen a párt programja évtizedes vágyaik teljesítését jelentette. Nem úgy a gazdagparaszt lakta te­rületeken. Ennek szemlélted tésére egy feldebrőd történet A párttitkár arról beszélt hogy Eger közellátása nem biztosított, hogy a falu se­gíthetne, akinek van, fel­ajánlhatná felesleges kész­letét természetesen pénzért. Ekkor odalépett hozzá egy jómódú középparaszt, mellbe vágta és ócsárolta a kommu­nista programot .— A szegényparasztok kel­tek védelmére. Ezután ház­kutatást rendeltem el az il­lető lakásán. Sózott fél disz­nók tucatját és 40 mázsa bú­zát találtam a padláson. El­fogott az indulat: Eger éhe­zik, s itt egy agresszív ember felhalmozza a készleteket A kísérő polgárőrök révén el­rendeltem, hogy jöjjenek a falu szegényei, s arányosan szétosztottam a rejtett kész­letet. Talán túl radikális volt az intézkedls, de az egri munkásgyerekekre gondol­tam, akkor, abban a szituá­cióban mást nem tudtam volna tenni. Szerveződött a megyei közigazgatás is. A Nemzeti Tanács december 31-én meg­választja a tiszt! j úselőket. Nem könnyen indult be a zsibbadt gépezet. A megye­házát január elsejétől a szovjet parancsnokság fog­lalta le. ezért a megyei hi­vatali élet a jegyzői tanfo­lyam épületében indult meg. Alig két-három szoba ma­radt épségben. Se szék. se asztal, se üvegek az abla­kokon. Egyik szobában a gépírónők, másikban a gond­nok és családja, harmadik­ban a takarélktűzhely mellett a megbízott alispán — dr. Barta István — és a tiszt­viselői kar szorongott. Elő­ször üvegvágót kellett sze­rezni, hogy a képkeretekből pótolják a hiányzó ablak­üvegeket. A nagy nehezen megszerzett gyémántvágót az alispán a megye pecsétjével együtt hordta állandóan a zsebében. Január első nap­jaiban végre telefont kapott a „megyeháza”. így idézd ezeket a napokat Jablonszky György, aki ak­kor már megbízott vármegyei főjegyzőként tevékenykedett: — Teljes káosz, járműhi­ány, 'és meg kellett szervez­ni a megyei közigazgatást„ A falvaikból jöttek a pana-| szók a régi, népnyúzó szol- gabírák ellen. Gondoskodni kellett leváltásukról, közben agitálni a húzódozókat, hogy jöjjenek vissza, vegyék fej a munkát... Az élet mégis megindult! már december elején békéa arcát mutatta a város. A, német fegyverek Felnémeten túl dörögtek, de ki törődött mar velük...? És ekkor még egyszer be­mutatkozott a hűséges „ba­rát” és „fegyvertárs” hadse­reg, a német brutalitás. A hadvezetés tudhatta, hogy Eger mindenképp elveszett számára, mégis december 12-én repülők, német gépek jelentek meg Eger felett* alacsonyan szálltak, s gép­puskáztak békés emberekre, sétáló gyerekekre, hullat­ták bomba terhüket. Aznap halottak könnyezte a város,,j Egri romok (Felvétel az Almagyar utcáról, a harcok idejéből.)

Next

/
Thumbnails
Contents