Népújság, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-29 / 300. szám

A nép'^^Iélás „technoja" KOSSUTH { 8.15 Zenekart muzsika , 9.00 Népek zenéjéből 9.25 A hét előadóművésze: Richard Tucker 10.05 Ennyi a szerelem. 10.15 Romantikus művek 11.00 A csodálatos Mary. Regényrészlet. 11.21 Purceili operáiból 12.30 Tánczene 13.15 Népi zene 13.4» Válaszolunk hallgatóinknak! 14.05 Operarészlet 14.38 Az élő népdal 14.48 Ernst Busch énekel 15J0 És mégis mozog a Föld ... Rádiójáték. 16.30 „A munkásoké a jövő 17.20 Kodály Z. nyomában 17.40 Könnyűzene 18.03 időszerű agrárpolitikai kérdések 13.28 Bánki Dezső zongorázik ! 19.23 Versek 19.35 Hangverseny 21.30 Slágerstaféta 22.20 Beszélgessünk zenéről! 22.40 Versek 22.56 Operettrészlet 0.10 Kórusmuzsika PETŐFI 8.05 Melódiák 9.00 Ezeregy délelőtt 11.45 Régészek a tenger mélyé 12.00 Népi zene 12.20 Balettzene 13.05 Riport 13.20 Mozart-müvek Kettőtől—hatig . . . 18.10 Közkívánatra! 20.28 Rádiószínház. 21.25 Régi magyar mulatságok f 21.45 A hét előadóművésze i 22.20 Ritmusturmik 23.10 Vezényel: Otto Klemperer POZSONYI 17.15 Ifjúsági sportműsor 18.20 Varázsló (vidám filmmusör': 20.35 Dorian Gray arcképö (tv-játék) EG Rí VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-31) Az előadások kezdete: fél 6 és S órakor. Sex és a hajadon EGRI BRÖDY: (Téléfon: 24-07) / Az előadások kezdete: fél 6 és fél S órakor. Tíz kicsi indtln GYÖNGYÖSI PUSKIN: A hét aranyember GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Ölj meg, csak csókolj FÜZESABONY: Velem nem, asszonyom HATVANI VÖRÖS CSILLAG: DUlinger halott HATVANI KOSSUTH: Pál utcai fiúk HEVES: A beszélő köntös PÉTÉRVASARA: Estély habfürdő vei H ÜGYELET Egerben: 19 órától kedd reg­gel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. IEGJ0BB. 1 hweReS HÍRDEÍÉS I». Az ENSZ ajánlása alapján a legtöbb országban az I9t)9 és 1970. esztendő forduló­pontján népszámlálást tarta­nak. Nálunk ez gyakorlatilag úgy bonyolódik le, hogy 1970 január 2. és 14. között adat­felvétel céljából számláló­biztosok keresik fel az or­szág valamennyi családját. A lakosság 75 százalékáról egy­szerű, 25 százai okáról pedig részletes (ún. reprezentatív) adatfelvétel készül. Az előb­bi kategóriába tartozóknak 37. a reprezentatív összeírásban szereplőknek pedig 83 kér­désre kell majd választ adni­uk. Talán mondanunk sem kell. hogy n most következő népszámlálás lesz a legkor­szerűbb. a legrészletesebb eredményeket adó, mely a modem technika sok nagy­szerű vívmányát szolgálatá­ba állítja, többek között a számítógépet is. Egyébként ez az első alkalom, hogy a na­gyobb fokú gépesítésre ha­zánkban sor kerülhet, hiszen az elektronika és a számító­gép-technika maga is alig húszéves múltra tekinthet coak viasza. nát inkább az adatfeldolgozás jelentős meggyorsításában, az értékelési variációk sokféle­ségében fogjuk látni (1900- ban a népszámlálás adatai­nak értékelését kétezer em­ber végezte, most 600 szak­ember közreműködésére lesz szükség a minden eddiginél részletesebb elemzések elké­szítéséhez). Január 2. és 14. között 41 ezer számlálóbiztos kopogtat be néhány millió családi ott­honba. Az ő feladatuk az, hogy gondosan feljegyezzék a számlálólapoltra a kérdések­re adott válaszokat. A lapok jobb szóién minden válasz­hoz egy-egy kis kocka tarto­zik, amelyekbe az ún. kódolási munka során — előre meghatározott kod táblázat szerint — számo­kat írnak be. Az így elkészí­tőd számlálólapok kódjait később lyukkártyákra „Ülte­tik ét” (eat a munkát tel­jes egészében Szolnokon fog­ják elvégezni, mintegy 200 női munkaerő bevonásával). A lyukas at őy épek ről a kont­Magncssza tagos adattároló közelről. A számítógépeket előszere­tettel nevezik „gondolkodó gépok" nők, pedig hát ember nélkül mit sem érne a gép, hiszen a komputer az ember által program formájában betáp­lált gondolatokat hajtja vég­re — szédületes sebességgel. Ennek alapján a népszámlá­lás munkája sem gépesíthető korlátlan mértékben, a kom­puterek kézzelfogható hasz­A sajtóhibák legtöbbször s véletlen szülöttei, s iffy bün­tetést csak akkor vontak ma­guk után, ha a szándékosság megállapítható, s ha a sajtó­hiba következtében az értel­mében megváltozott szó vagy mondat valakinek a becsüle­tébe, hitelébe gázol vagy köz­botrányt okoz. Van azonban kivétel is!, A sajtóhiba Franciaország­ban például gyilkolt is. Egy Turnerieur nevű, párizsi asz­talos pityókos állapotban tért haza, s felesége rögtön pati­kába rohant gyógyszerért A gyógyszerész a hivatalos gyógyszerkönyv alapján ke­ltert egy gyógyszert, amely az asztalos halálát okozta. Az ok a gyógyszerkönyv sajtóhibája volt: 15 gramm ammóniák szerepelt 15 csepp helyett. Az özvegy a bírósághoz fordult, amely a gyógyszerészt a köte­lező gondosság elmulasztása miatt egyhavi fogházzal és 80 frank pénzbüntetéssel sújtot­ta. A könyv kiadója 800 frank pénzbüntetést kapott, azonkí­vül az özvegynek életfogytig­lan, n n'tci—.<?’ ••• vedig rúg. 2n frank . _ rw. ■. í. if fi­zetnie. .. roülgépekre kerül a kártya, ahol a gép kezelője még egy­szer ugyanolyan sorrendben leüti a számoltat, mint a lyukasztógép kezelője (ezt a kaatrollmódszert azon az elven vezették be, hogy kicsi a valószínűsége annak, hogy ketten kövessék el ugyanazt a hibát). Ha a kontroll során minden leütés „lyukba talál”, nincs semmi hiba, ha viszont eltérés mutatkozik, meg kell vizsgálni annak okát. Téved­hetett a számlálóbiztos, a kó­doló, a lyukasztó- és a kont- rallgépkeaelő. Hogy melyik a négy közül, azt az ún. logi­kai ellenőrzés dönti el (pl. 12 éves gyermek nem lehet nős családi állapotú). Az adatfeldolgozás során a logi­kai ellenőrzést a matemati­kusok által most készítendő logikai program alapján szá­mítógép fogja végezni (ha pl. a'lyukkártya adataiból az tű­nik ká. hogy 13 éves. egye­temi végzettségű, orvos fog­lalkozást! az adott személy, a komputer pillanatokon be­lül le fogja leplezni, hogy az első adat hibás), A lyukkártyákra való adat- felvitelre azért van szükség, mert csak ezek által lehet automatikus kapcsolatot léte­síteni a „mindentudó” szá­mítógéppel. * * A lyukkártyák következő állomása a számítógép kár­tyaolvasó egysége. A sok százezer kártya mindegyike elöbb-utóbb bekerül ebbe a gépbe, ugyanis minden egyes adatot „átvisznek” mágnes­szalagra vagy mágneslemez­re, a komputer számára a legmegfelelőbb adattároló anyagra. A kártyaolvasó egy­ségek percenként 900—1500 kártya adatait „tapogatják le”, ala­kítják ét elektromos jelekké és „helyezik el” a mágnes­szalagokon, mágneslemeze­ken (egy kártya max. 80 je­let tartalmazhat, tehát egy- egy kártyaleolvasó 72 000— 120 000 jel/perc sebességgel dolgozik). A kártyaolvasó gépeknek mintegy 15 millió tételt kell leolvasniuk és elraktározni­uk a népszámlálás kapcsán. Ha mindez megtörtént, s a „feltöltéB” művelete befeje­ződött, a számítógép készein áll arra. hogy „kérdezzenek” tőle. A kérdéseket természe­tesen a számítógépek „nyel­vén” kell feltenni, az előre elkészített programok segít­ségével (a népszámláláshoz a meglevőek mellé újabb 40 programozót képezett ki a Központi Statisztikai Hiva­tal). A „hadműveletét" a komputer vezérlőasztaláról irányítják. Ám az adatfeldolgozók munkája még ezzel sem ér véget, hiszen a következő évek során még szükség lehet rá, hogy egyes speciális prob­lémák megoldásához megkér­dezzék a komputer „véle­ményét”. Annak feladata is részben. a számítógépekre hárul, hogy a következő tíz év során az ún. továbbveze­tései módszer programjai alapján igyekezzenek nyo­mon követni a legkülönbö­zőbb fejlődési tendenciákat, egészen 1980-ig, amikor va­lószínűleg még soktkal fej­lettebb gépeket állítanak „csatasorba” a népszámlá­lás szolgálatába. B. J. ALKONY ’ .;ra ff - ' • i- .■i ■; < J MkAaSbK ■ ■ ■ f ■ • • - •' • ■r-1- ^ .yf •' iß&'- • • ' (Gyöngyöst József felvétele: 5 ponti Arckép, csoportkép Ismerőseink, rokonaink fényképezése gyakori a fo- toamatórök táborában. Elég hálátlan feladat, ha nem ügyelünk az elemi szabá­lyokra. Alapvető tudnivaló, hogy lehetőleg nem teljes nap­fényben fényképezünk. Kü­lönösen nem a déli órák­ban, mert a magas napál­lás miatt igen mély árnyé­kokat kapunk a szemek alatt A kép durva minősé­géről nem is beszélve, amit a déli napsütés erős ibo­lyántúli sugarai okoznak. Keressünk tehát árnyékos helyet, vagy várjuk meg, amíg kissé beborul. Igen szép arc- és csoportképek készíthetők a reggeli órák­ban, esetleg a késó délutáni időszakban, ha fátyolfelhős az égboltozat. Az sem helyes, ha csak felső világítás van, mint pl. egy zárt udvarban, mert ilyenkor minden esetben je­Neves és nevetséges külföldi sajtóhibák Az Egyesült Államokban a század elején négymillió sür- gönyblankettát kellett ’ meg­semmisíteni egy sajtóhiba miatt. 1883-ban ugyanez a sors ért néhány százezer bé­lyeget is. 1860-ban egy papír­pénztervező a rajz aljára igen kis betűkkel ugyan, de oda­írta a nettét, s a rézmetsző ezt is rávitte a lemezre. Egy spanyol rézmetsző a nevét úgy örökítette meg a bank­jegyen, hogy a szöveg egyik­másik betűje magasabban állt a rézlemezen, mint a töb­bi, s a kiemelkedő betűk a grafikus nevét adták. Ezt csak akkor vették észre, amikor a bankjegy kibocsátása után a rézmetsző maga dicsekedett el a csínyjével. Persze, vala­mennyi bankót kivonták a forgalomból és elégették. * Amióta a gépszedő nem egyes betűket, de sorokat szed és önt ki, a sorok fel­cserélése a tördelésnél ugyan­csak sok kellemetlenséget •kozhat. Ä párizsi „L’Intran­sigeant”-ban a tördelő egy kinevezési és egy sertéste- nyésztési hírt kevert össze,-s a közlemény így festett (a sertéstenyésztésre unatkozó sorokat aláhúzva adjuk): Benoit úr éveken keresztül volt a törvényszék legki­válóbb alakja. Kiemelkedő, nagy tudású egyéniség s egyben — amit határozottan állítunk — rendkívül falánk disznó volt, abból a fájtá­ból, amely csak Andalúzia földjén található, s így ent­beries, nemes érzésektől do­bog a szíve... ” * Detektívregényt adott ki egy New York-i kiadóvállalat és hogy a könyvet kelendőbbé tegye, azt a trükköt alkalmaz­ta, hogy a könyvben szán­dékosan egyetlen sajtóhibát rejtett el, s a napilapokban kihirdette, hogy aki először fel­fedezi a sajtóhibát, az 30 000 dollárt kap. A könyvből mer jelenése után az első héten 150 000 példány kelt el Me§z indult a sajtóhiba-vadászat. A sajtóhiba az utolsó oldalon volt elrejtve és a nyertes egy húszéves mechanikus volt, aki tervszerűen fogott a munkához, naponta csak fél oldalt olvasott el —, de azt alaposan. * A sajtóhiba nemegyszer új szavakat is alkotott, amelyek meggyökereztek a nyelvhasz­nálatban. Az arab eredetű zenit szó, amely az égbolt legmagasabb pontját jelenti, a tizenhetedik századig — helyesen zemt-nek írták. Egy alkalommal azonban légy szállt a kéziratpapírra és az m harmadik függőleges vo­nalára pontot ejtett. Így ke­letkezett a zemtből a zenit, amely meg is honosodott. * A toscanai állatkert igaz­gatója, Cingarelli, egy londo­ni állatkereskedőlöl olasz nyelvű levelében 5 o 6 (öt vagy hat) majmot rendelt. A londoni kereskedő az o be­tűt nullának nézte s az 506 majomból csak 450-et szállí­tott le, nagy bocsánatkérések közepette. A tévedés korri­gálása nem kis költséget } lentett az állatkereskedő.: .... i (G. F.) lentkeznek a szemgödör alatti erős árnyékok. Arc- és csoportfelvételre mindenféle gép használható, de nem mindenfélé objek­tív. Arcképfelvételre a rö­vid gyújtótávolságú objek­tív nem jó, mert közelről torzít, távolról pedig túl kis képet ad, és így a kényszerű erős felnagyítás lerontja a kép minőségét. Normálisnál hosszabb felvevőlencséve) érünk el elfogadható ered­ményt. Csoportképek készí­tésére minden objektív meg­felel. Negatívan.vagunk feltétle­nül pán-, vagy orthopán- ehromantikus legyen mert, ezek a filmek szebben adják vissza a test színárnyala­tait Igen jó szolgálatot tesz, különösen erős piro$ foltokkal ékeskedő arcnál, az egyenletes púderezés. Vigyázzunk a háttérre! Lehetőleg kevés részlet le­gyen benne, mert a mozgal­mas háttér zavarólag hat Legjobb a teljesen egyenle­tes háttér. Az élességet min­dig á szemre, illetőleg a csoport első harmadának vé­gére állítjuk, de sohasem a háttérre. Ez utóbbi lehető­leg életlen legyen. Az arcképet teljes blen- dével készítjük, mert így lágyabb vonalakat és igf szebb képet kapunk. Cso­portképnél mindig rekesze­lünk. Minél több sorból áll a csoport, annál erősebben. Felvétel előtt barátkoz­zunk össze a modellel. Be­szélgessünk el vele, hogy feloldódjék a mindig meg­levő feszültség. Iparkodjunk rávenni, hogy másra gon­doljon, és ne a fényképe­zésre. Mindenképpen várjuk meg a természetes arckife­jezést és testtartást, addig ne exponáljunk. Csoport­képnél ne nézzen feltétlenül mindenki a gépbe. Jól hat az olyan csoportkép, ahol az alakok foglalatoskodnak, mozognak. Pl. kártyáznak, olvasnak, beszélgetnek, ká­véznak, stb. Körmendi Károly Szórakozottság Albert Einstein egyszer összetalálkozott az utcán egyik kollégájával és meg­szólította: — Legyen szerencséin, holnap ebédre. Ott lesz ná­lunk Smith professzor is. — De hiszen az én va­gyok... — Nem baj, azért jöjjön csak el maga is! her 29., hét«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents