Népújság, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-24 / 298. szám
Közlemény a Varsói Szerződési honvédelmi minisztereinek üléséről I960, december 22-én és 23-án Moszkvában ülésezett a Varsói Szerződés tagállar mai honvédelmi minisztereinek bizottsága, amelyet a Varsói Szerződés tagországainak politikai tanácskozó bizottsága által 1969. március 17-én hozott határozat alapján alakítottak. A bizottság ülésén részt vett D. Dzsurov hadsereg- tábornok, a Bolgár Népköz- társaság nemzetvédelmi minisztere, M. Dzur vezérezredes, a Cseliszlovák Szocialista Köztársaság nemzetvédelmi minisztere, W. Jaruzelski altábornagy, a Lengyel Nép- köztársaság nemzetvédelmi Kozmoszok MOSZKVA A Szovjetunióban kedden íöldikörüli pályára bocsátottak a Kozmosz 316. éa a Kozmosz 317. jelzésű mesterséges holdakat. Mindkettőn tudományos berendezéseket helyeztek el a világűrkutatás folytatására korábban bejelentett programnak megfelelően. A Kozmosz 316. pályájának a földfelszíntől számított legmagasabb pontja 1650, legalacsonyabb pontja pedig 154 km, a 317-esé 302. illetve 209 km. A mesterséges holdakon elhelyezett berendezések kifogástalanul működnek. (TAS2S2) Japán — Kína Szato japán miniszterelnök kijelentette: minden lehetőséget megragad arra, hogy megpróbálja a Japán és Kína közötti feszültséget enyhíteni. Arra a kérdésre, hogy mikor kíván kapcsolatot teremteni a Kínai Nép- köztársasággal, a miniszter- elnök nem adott érdemleges választ Egy nappal Szato kijelentését megelőzően, Kavasima, a kományzó liberális demokrata párt alelnöke közölte, Pekirrgbe kíván utazni, hogy kísérletet tegyen a japán— kínai kapcsolatok megjavítására Kavasima szerint hivatalos kapcsolatokra van szükség Peking és Tokió között, tekintettel arra, hogv a magánkereskedelem fejlesztésének és a kínai—japán gazdasági kapcsolatok megjavításának — az alel- nök szerint bizonyos korlátái vannak. minisztere, Csémi Károly altábornagy, a Magyar Nép- köztársaság honvédelmi miniszterénél? első helyettese, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnöke, H. Hoffmann hadseregtábornok, a Német Demokratikus Köztársaság nemzetvédelmi minisztere, I. lőni la v ezerezredes, a Román Szocialista Köztársaság fegyveres erőinek minisztere, A. A. Grecsko, a Szovjetunió marsallja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere, I. I. Jakubovszkij, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka, SZ. M. Stemenko hadseregtábornok, az egyesített fegyveres erői? vezérkari főnöke. Az ülésen megvitatták a Varsói Szerződés tagállamai védelmi képességének megszilárdftáaávaJ összefüggő kérdéseket. A Varsói Szerződés honvédelmi miniszterei bizottságának munkája a teljes és kölcsönös megértés, s a nézetek azonossága jegyében folyt. A bizottság határozatokat fogadott el a megvitatott kérdésekről és úgy döntött, hogy a következő ülését Szófiában tartja meg 1970. május-június folyamán. ★ Csémi Károly altábornagy, a Magyar Népköztársaság honvédelmi miniszterének első helyettese, a Magyar Népköztársaság vezérkari főnöke, aki részt vett a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszteri bizottságának moszkvai ülésén, kedden visszaérkezett Budapestre. (MTI) Magyar- szovjet külügyminiszteri tárgyalásokról MOSZKVA: Hável József, az MTI tudósítója jelenti: Szakszerűség, kaníkrétság, a problémák széles körű felvetése jellemzi a magyar—szovjet külügyminiszteri tárgyalásokat, amelyek kedden megkezdődtek csupán, s szerdán, de még csütörtököm is folytatódnak. A szívélyes, baráiti légkörben folyó eszmecserék meggyőzően tanúsítják a szocialista diplomácia aranyigazságát: a legjobb kapcsolatok mellett is, időről időre szükségessé válik a teendő lépések koordinálása, egyeztetése, a sokoldalú információcsere. A Szovjetunió külügyminisztériumának Alekszej Tolsztoj utcai villájában folyó tanácskozás során a résztvevők áttekintik a szovjet- magyar kapcsolatok és a világpolitika valamennyi lényeges kérdését Az első témakörrel kapcsolatban köcsönö- sen pozitívan értékeltók a két ország kapcsolatait, amelyeknek állandó jellemzője a barátság, a sokoldalú együttműködés szüntelen fejlődése. Már most világos: a tárgyalások ezeknek a kapcsolatoknak további bővítésére irányulnak. A gazdasági, kereskedelmi, tudományos, kulturális és műszaki együttműködés mailett azonban a diplomáciai tárgyalások folyamán különleges hangsúlyt kaptak a két ország együttműködési lehetőségei, a nemzetközi politikai életben is. Ebben a vonatkozásban előkelő helyen szerepel az európai béke és biztonság ügye. A külügyminiszterek örömmel állapíthatták meg az összeurópai biztonsági értekezlet kedvező kontinentális visszhangját, ugyanakkor a kialakult helyzet szükségszerűn meghatározza, hogy további elképzelésekkel, tervekkel és egyeztetett lépésekkel mozdítsák elő Európa zavartalan biztonságának megteremtését. A tárgyalásokról kiadott szűkszavú közlemény csak kevéssé tudja érzékeltetni a magyar—szovjet diplomáciai aktivitás légkörét, amelybe beletartozik az is. hogy az ebéd és a vacsora, a politikai munka jól kihasznált lehetőségül szolgált, s külügyminiszterünk kíséretének tagjai a hivatalos tárgyalásokon kívül is keresik és megtalálják a kapcsolatot szovjet kollégáikkal, az egyes szakterületei? kérdéseinek további beható tanulmányozása céljából. (MTI) A finn fővárosban ünnepélyesen véget értek a november 17. óta, a stratégiai fegyverkezési hajsza leállításáról folytatott szovjet—amerikai előzetes megbeszélések. A delegációk 1970. április 16-án Béesfccn folytatják tárgyalásaikat. Képünkön: (balról-jobbra) G. Smith, az amerikai küldöttség vezetője, Ahti Karjalainen finn külügyminiszter és V. Sz. Szemjonov, a szovjet küldöttség vezetője. (Telefoto — AP—MTI—Kii) Kezdeti lépés Karácsony előtt biztató hír érkezett: befejeződött a „SALT” (a stratégiai fegyverek korlátozása) eszmecsere előkészítő tanácskozása. A két fél nagy vonalakban megállapodott az érdemi tárgyalások munkatervében és abban, hogy 1970 áprilisában Genfben folytatják a megbeszéléseket. A közlemény több okból figyelemre méltó. Mindenekelőtt azért, mert a nemzetközi közvélemény már szinte fásultan vette tudomásul, hogy a nemzetközi problémák felett folyó tárgyalások szinte vég nélkül húzódnak, Helsinkiben viszont viszonylag rövid idő alatt, mindössze öt hét leforgása után már sikerült előrejutni, még ha ezzel nem is jutottak el a végső megoldáshoz, ami érthető, hiszen rendkívül bonyolult kérdések kerültek napirendre. Ezen túlmenően, éppen a haditechnika nagyarányú fejlődésének következményeként, az emberiség számára alaptétel a két szupernagyhatalom viszonyának alakulása. Ha tehát a két magas szintű szovjet—amerikai küldöttség ismét a diplomácia zöld asztalánál foglal helyet, ez a jövőre vonatkozólag is pozitív jelenség. Nem érdektelen a záró kommüniké egyik megállapítása sem: „Az eszmecsere eredményeként mindegyik félnek lehetősége nyílt, hogy jobban megértse a másik félnek a megvitatott problémákra vonatkozó nézeteit. Megértés jött létre azoknak a kérdéseknek általános körére vonatkozólag, amelyek a további szovjet—amerikai eszmecsere tárgyát alkotják majd.” A döntő szó a kommüniké idézett részleténél a megértés kifejezés. Hiszen ez, neuralgikus gócoktól hemzsegő világunkban már jó ideje valóságos hiánycikké vált Kedvező jelenségként könyvelhetjük el azt is, hogy a tárgyalások tartama alatt Moszkvában és Washingtonban — nyilván megfelelő összehangoltsággal —> ugyanaznap fejezték be a tavaly aláírt atomsorompó- egyezmény ratifikálási eljárását. Ez nyilván meggyorAz arab csúcs finise Áldozatokat kell hozni az Izraellel közvetlenül szembenálló arab országok támogatására — Körülbelül ez az, amiben a rabatt Hilton Hotelben összegyűlt valamennyi arab vezető egyetértett A formák, a fokozatok, sz eszközök körül azonban folytatódott a vita A zárt ajtók mögül kiszivárgott híreik szerint a kon- írencia résztvevőit megosztó legfontosabb ellentét azok között van. akik hisznek, illetve nem hisznek a közel- keleti. krízis politikai rendezésének lehetőségében. A UPI amerikai hírügynökség úgy értesül, hogy a többség az elmúlt esztendők kiábrándító fejleményei ellenére sem veti el a politikai megoldás szorgalmazását és ennek a többségnek a vezetője Nasszer, az EAK elnöke. Kisebb jelentőségű, de az arab világ szamára távolról sem közömbös kérdés az Izraellel melegháborút folytató országok anyagi támogatásának mértéke Valószínűleg csak a záróközlemény érzékelteti. milyen módon foglalkozott a csúcskonferencia a palesztin problémával, amelynek súlyosságát drámaian aláhúzta az EJ Fatah vezetője, Jasszer Arafat jelenléte. 1966. december M* »erd» A „Szindikátus” támadásai Indira Gandhi ellen Ahmedabadből keltezett jelentések szerint befejeződött az Indiai kongresszus párt jobbszárnyának kongresszusa. Ez a „Szindikátus’ néven ismert szárny mindent megtett Indira Gandhi mi- ntszerelnök-asszony pozitív programjának megvalósulása ellen, sőt a közelmúltban a bársonyszéktől is szerette volna megfosztani Nehru lányát, Indára Gandhi az egyszerű párttagok tömegeire támaszkodva eddig sikerrel visszaverte a szindikátus tá- m.uláouil amelyek újabb hulláma a mostani kongresz- szus után bizonyosra vehetői* A jószáncfiék próbája EURÖPA. és ezen túl az egész világ békéje és biztonsága érdekében tett nagyjelentőségű kezdeményezés Walter UTbrichtnak, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsa elnökénél? december 17-i • levele Gustav Hednemannhoz, a Német Szövetségi Köztársaság elnökéhez, illetve a hozzácsatolt szerződéstervezet a két német állam egyenjogú kapcsolatainak felvételéről, amelyet az NDK Államtanácsa hagyott jóvá. Ez a kezdeményezés része annak az aktív diplomáciának, amelyet a szocialista tábor országai folytatnak az emberiség békéjének védelméért Ismeretesek azok az erőfeszítések, amelyeket a szocialista országok az európai biztonsági konferencia összehívása, a leszerelés, a fegyverkezési verseny megfékezése, az erőszak elvetése, a vitás kérdések tárgyalások útján való megoldása érdekében tesznek. A két német állam viszonyának rendezése a nemzetközi jog normái alapján, a háború után kialakult határok — beleértve az Odera—Neisse határt — elismerése Bonn részéről, jelentős mértékben vinné előre az összeurópai béke ügyét, mint arra a szocialista országok már több alkalommal rámutattak. AZ ŰJ NYUGATNÉMET kormányzat vezetői moat választ kaptak arra az igényűre, hogy az NDK adja „jelét” tárgyalási készségénél?. Walter Ulbricht levele és az államtanács által jóváhagyott szerződéstervezet messze túlmutat ezen az igényen: nem egyszerűen „jel” a tárgyalási készség kinyilvánítására, hanem konkrét javaslat, kimunkált dokumentum a két német állam közötti tárgyalások megindítására, olyan tárgyalásokra, amelyek a leglényegesebb kérdéseket vetik fel, s — ha a másik fél is őszinte jószándékkal közelíti meg a nézeteltéréseket és törekvést mutat a megegyezésre — akkor elvezethet a két német állam közötti egyenjogú kapcsolatok létesítéséhez. Az NDK szándékainak komolyságát mi sem jelzi jobban, mint hogy az államtanács elnöke a miniszterelnök és a külügyminiszter személyében kinevezte meghatalmazott képviselőit és már 1970. januárjában kész a tárgyalások megkezdésére. A BONNI VEZETÉS elképzeléseire nehéz lenne következtetni Helnemann elnök válaszából. A feltűnően rövid levélben azonban van egy-két figyelemre m<3tó vonás' Bonn átverte a szerződéstervezetet, sürgős állásfoglalást ígér, egyúttal Helnemann elnök egyetért azzal, hogy a két német állOd nagy tozik az európai feszültség csökkentéséért. Továbbá: a válaszlevél formaságai bonni részről araiak a ténynek az ismételt tudomásul vételét jelentik — amit egyébként az új kormány programnyilatkozata is tartalmazott —, hogy két önálló német állam létezik. Mindemellett az érdemi válasz, — amelyet Bonntól most az egész nemzetközi közvélemény elvár — még hátravan. E válasz tartalma mutatja majd meg, valójában mit hajlandó Bonn cselekedni a két német állam egyenjogú kapcsolatainak megteremtése érdekében. A nyugatnémet jobboldal szélsőséges szócsövei már a levélváltás közzétételének napján éles támadásokat kezdtek az NDK által előterjesztett szerződéstervezet ellen. A józanul elemző kommentárok azonban megfelelő alkalmat látnak a mostani kezdeményezésben a két német állam írözti érdemi tárgyalások megkezdésére. A NÉZETELTÉRÉSEK, a megoldandó problémák nem csekélyek. Éppen ezért — bármikor is üljön asztalhoz a két fél — a két német ál lám viszonyát csak hosszútávú tárgyalásokon, fokozatos előrehaladás útján lehet az egyenjogú kapcsolatok, a nemzetközi jogi normák alapján rendezni. e. a sítja majd a háború utáni időszak legjelentősebb fegyverkorlátozási megállapodása hatályba lépésének folyamatát. Az is bizonyos, hogy rokontémáról van szó Helsinkiben is, így a fejlemények egymásra kölcsönösen kedvezően hathatnak. Helytelen lenne azonban elhamarkodottan illúziókat kelteni. A „SALT”-megbe- szélések vonalán akad egy sor problematikus tényező is. Helsinkiben többször felvetődött a leszerelés nagy komplexumának az a tétéi e, amelyet Gromiko éppen az atomsorompó-szerződés szovjet ratifikálási vitája során így fogalmazott meg: „Magától értetődik, hogy a leszerelés, különösen a nukleáris leszerelés területén radikális intézkedések csak abban az esetben lehetségesek, ha azokat minden atom- hatalom végrehajtja. Ezt diktálja a jelenleg kialakult helyzet.” Ez sommásan any - nyit jelent, hogy valóban alaptényező a két szuperhatalom egyetértése, de ha itt érződik is előrehaladás, el kell jutni odáig, hogy a világ más pontjain szintén alkalmazkodjanak a realitások követelményeihez. Egy másik súlyos árnyoldal: szintén napjainkban zajlott le a NATO brüsszeli tanácsülése. Az atlanti tanácskozás pedig nemcsak pozitívumot tartalmazott. Éppen a leszerelés ellenőrzésével kapcsolatban megismételték azokat az amerikai „aggályokat”, amelyek már évek óta. a kérdés megoldd - sának elodázását jelentik. A tanácsülésen, általában ismét érvényesült az amerikai nyomás, mindenekelőtt az a törekvés. hogy fokozzák a tagállamok fegyverkezési hajszáját. Végül, de nem utolsósorban, még egy intő tapasztalat: több ízben előfordult már, hogy amerikai diplomaták, szakértők induláskor biztató hangnemben ültek le a tárgyalóasztalhoz, a végső szó kimondása előtt azonban sokszor saját korábbi állásfoglalásuktól is eltértek. így tehát Helsinki után még. sok mindennek kell történnie, hogy valóban karácsonyi ajándékként fogadhassa az emberiség a két delegáció együttműködését. Embargót kérnek HÁGA: Hollandia más országokkal együtt az ENSZ Biztonsági Tanácsától kérni fogja, hogy helyezzék embargó alá a Nigériába és Biafrába irányuló fegyverszállításokat — jelentette ki luns holland külügyminiszter a parlament köfeolíttka? vitájában, «APR
