Népújság, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-23 / 297. szám
Tájékoztatás mint munkaeszköz Hóakadály] „Termelőszövetkezeti újságot szeretnénk a tagoknak átnyújtani” — mondták a pétervásari Gárdonyi Géza Tsz vezetői, amikor a közeljövő terveit vázolták. Megkérdeztük a közös gazdaságban: mit várnak ettől a „pénzt elvonó”, plusz kiadástól. A válasz ilyen egyszerű volt, szükséges a tagokat minden lényeges kérdésről tájékoztatni. E válasz komoly felismerést takar. Ebben a gazdaságban újra „feltalálták” az eredményes munka egyik forrását: lehetetlen a célt néhány emberrel, együttes elfogadás, közös nekibuzdulás nélkül megvalósítani. A tájékoztatás nem pusztán hírközlés, hanem a célokért való összekovácsolás egyik nélkülözhetetlen eszköze. E terv hasznosságát más oldalról Is lehet bizonyítani. A tájékoztatással nyújtott tág Információ a tagót kiragadja részmunkája automatizmusából, az egész áttekintésével, saját feladatának rangja is nő, hiszen érzékeli, hogy ő mennyit, tesz a „közös alapba”. A felismerés a munkakedvet javíthatja. Az áttekintés erősíti az egész gazdálkodásért vállnlt felelősségtudatot. Egyszóval: gazdagodik a „miénk" birtokhatározó tartalma, az Család ellen nincs orvosság...!? Folytassa, tanár úr! Felkiáltó- és kérdőjel: így — Család ellen nincs orvosság!? — a cím után. Mintegy igazolásul, hogy a kedves fintorú műsor szerzői egyrészt a világért sem éreznek jogot és okot arra, hogy kijelentő mondatban beszeljenek, másrészt azért, mert a határozott fogalmazás legtöbbször komoly hangnemben is tárgyal komoly dolgokat. & ez a kedves kis szombat esti csevegés a házasságiról „a feleség szemüvegén”, derűsen óhajtott csevegni. A Kovács család történetét most Anyu mondta el. a sajait szemszögéből, egy kicsit olyan ugyan, mint az állatorvosok üvegtehene: modell, amelyen és amelynek segítségével mindent be lehet és meg lehet mutatni a nagyérdemű közönségnek de végeredményben alkalmas arra, hogy ennek az „üvegtehénnek” a szerepet a humor műfaján belül sikeresen betöltse. A siker elsősorban a jól összeválogatott és ezzel együtt ügyesen megszerkesztett sztorik érdeme. Egészen kitűnő ötlet, rendezésében is messze túlnőtt a csevegő csacsogás keretein Mikes élvezte maga is végig a játék és a szöveg adta lehetőséget. A népes szereplőgárdából feltétlenül meg kell említeni Bulla Elmát, Major Tamást és Benkő Gyulát. Lesz-e harmadik folytatása is a család elleni orvosságnak?! Vasárnap este is'nevethettünk. Nem igényes és nem Is •túlságosan ötletes angol filmet láthattunk a „Folytassa . i." sorozatból. Most a tanár úr folytatta. Hogy ml lehet a titka annak, hogy százszor ismert és más esetben már százszor is megunt diákcsínyek, limonádé szerelmek harsány derűra fakasszák most a nézőt? Csak első benyomásként lehet ez meghökkentő. A „Folytassa .. immáron állandó stábja precíz összmunkával, nagy rutinnal és mindvégig rendkívül feszes rendezésben, komolyan csinálja végig mindazt, amit a forgató- könyv előír. Nem ismernek fik sem tréfáit a humorban! A történet, s vele együtt a film is persze elszáll, mint egy könnyű, színes léggömb — de amíg száll, jólesik nézni. ez kétségtelen. (gyurkő) „enyémmel” szemben. Fokozódik a gazdasághoz való tartozás, elkötelezettség ér zése — és ez munkában, forintban kamatozhat. A termelőszövetkezeti új ság terve igazolja azt a tényt, hogy Pétervásárán nem „suba alatt” akarnak dönteni. Időről időre szembesíteni kívánják határozataikat azokkal, akik az el képzeléseket megvalósítják, akikért a tervek születnek. Ez pedig a vezetők és a tagok felelősségét Is növeli. A döntések ismerete sarkallja a tagot, hogy javasoljon, kezdeményezzen, hiszen már nem mentegetőzhet azzal, „nem is tudtam, mihez kell hozzászólni, hiszen engem minden témából kirekesz tenek”. Nem is folytatjuk az érvelést, hiszen a pétervásári újságterv csak apropó volt, hogy a tájékoztatás, az informálás fontosságára újra felhívjuk gazdasági vezetőink figyelmét. Bármely módon érdemes megoldani, hogy a tagok ismerjék a. termelőszövetkezet munkáját, céljait, életét. Az ismeretközlésnek ugyanis nemcsak beavató szerepe van, hanem cm A sokkal több: eredményt javító, tudatot formáló, gazdálkodást segítő hatása. Így válhat egy „plusz kiadás”, jól jövedelmező „bevétellé". Ezek után érthető a címadó sor: „A tájékoztatás — munkaeszköz”. Vajon szabad-e lemondani ilyen és ehhez hasonló munkaeszközről? (t P.) Három színházi előadó elmaradt A ma esti János vitéz még bizonytalan S Szombaton mintegy négyszázan készültek izgalmas színházi estére Egerben. A színházi élményből azonban bosszúság lett: az előadás hóakadály miatt elmaradt. Hasonló sorsra jutott a vasárnap délutáni és az esti előadás közönsége is. A bosszúság ezen a napon még nagyobb volt, hiszen fáradságot és költséget nem sajnálva, soikan jöttek a környező községeikből is, hogy János vitéz a francia udvarban. láthassák az előadást. A színészeik azonban ezen a napon sem. érkeztek meg Egerbe. Az előadás elmaradt Érdeklődésünkre a színháznál elmondták, hogy szómba, ton délután a Vörös és fekete szereplői elindultak Miskolcról, de Nyékládházáról visz- sza kellett fordulniuk, mert olyan nagy volt a hóakadály, hogy az autóbusz nem tudott továbbmenni. Néhánynál szeA kraMkÖÍ Lengyel—Stocrvjet Baráti Társaság felhívással fordult a szocialista országok gyermekeihez, fiataljaihoz, hogy Lenin születésének 100, évfordulója tiszteletére képzőművészeti alkotásokon ábrázolják a szocialista forradalom nagy vezérének életét és munkásságát. A felhívás alapján született meg a Barátság elnevezésű nemaenközá gyermek és ifjúsági képzőművészeti pályázat és kiállítás gondolata. Mindegyik szocialista országból egy-egy nagy város, illetve a hozzá csatlakozó terület gyermekei, fiataljai vesznek részt a pályázaton, s a 30 legjobb munka kerül majd a nemzetközi kiállításra. Hazánkat Pécs és Baranya képviseli majd, mivel az Itt élő gyermekek már eddig is számos nagy nemzetközi pályázaton szerepeltek elismerésre méltó sikerrel. A nemzeti szervező bizottságok úgy határoztak, hogy ezentúl minden esztendőben — kapcsolódva egy-egy nagy évfordulóhoz —, megrendezik a Baráti képzőművészeti pályázatot és kiállítást. (MTI mélygépkocsival Indultak Egerbe, de csak vasárnap kilenc órakor érkéz tele meg. Útközben ugyanis két alkalommal is ki kellett menteni a gépkocsit Vasárnap A legjobb apa című vígjáték szereplői már el sem indultak Miskolcról, mert fél tizenkettőkor a KPM hóügyelete közölte, hogy az út járhatatlan. Az autóbusz vezetője már arra is válla ú kozott, hogy kerülő úton, Put. nokon keresztül szállítja Egerbe a színészeket, de ez az útvonal is járhatatlan volt. Ami a mai János vitéz premiert Illeti, sajnos az előadás még bizonytalan, és hasonló sors vár a további előadásokra is. A színház vezetői természetesen igyekeznek biztosítani az előadást Egerben is. Úgy tervezik, hogy reggel vonattal indulnak a színészek Egerbe, előadás után itt alszanak ■ és másnap utaznak vissza Miskolcra. Az elképzelés megvalósításához azonban megfelelő szálláshely kell. S Egerben ez sem könnyű! Reméljük, sikerül Egerben a szí. nészeknek szállást szerezni és így a karácsonyi ünnpekben is biztosítani a színházi előadásokat. Ha sikerül, akkor ma este már a János vitéz sikerének tapsolhat az egri közönség. György kis története Egy férj agyában..! De úgy gondolom, hogy a többi jelenet kedves köny- nyedsége is alkalmat nyújtott a kellemes szórakozáshoz. Talán Gádor Béla Sói vegyenek című kis jelenete illeszkedett lazábban a műsor egészéhez, korántsem e kis jelenet színvonala miatt, hiszen a maga nemében kitűnő ötlet és Igényes megírás is egyben, mint inkább azért, hogy már máskor is másmilyen tálalásban is találkoztunk véle. Váradi Hédi és Tomanek Nándor finom eleganciával IEGJ0SB. HÍRVERÉS hírdew íNéiwism 'bar 1989. december 23., kedd ■ a úijásiiiiEiisís (Pécsi István dokumentumsorozata) 2. Suiyovszlcy színre lép Az emberek élnék, a napok napokra zuhannak... Évek múltán időre feledésbe merült a főispáni „vadászat” és dr. Nagy János története ... A történelem még nyersebb tempót diktált a tenyérnyi Hevesben is... Dr. He dry Lőrinc, de ge- nere Aba, egészségi állapotára hivatkozva lemondott főispáni méltóságáról, elég jövedelmet biztosítottak számára, saját és bárónő feleségének birtokai. A színpadra újabb figurák léptek ... ' Egy aprányi nemzetet hatalomra egyre ■ éhesebb ural behajszoltak egy világméretű háborúba, természetesen Hitler barnaingesei oldalán. Indultak a magyar katonák, kerékpáron, rosszul felszerelve harcolni az ellen a bolsevizmus ellen, amelyről elképzelésük sem volt, hogy milyen... Halottakkal, fénylő Ifjú életekkel „áldozott” Heves megye is. Á nagy álmokból, a mindent vissza elvéből évék múltán semmi sem lett, csak nyomor, csak bánatterhes tekintetek. Erről még a vármegyei iratok is „árulkodnak”, erről még a megyei hivatalos lap, a Hevesvármegye is beszél, akarva — akaratlanul: A sok semmitmondó hír közt akadtam néhány, a korra nagyon is jellemzőre. Egyik 1944-et jellemzi az egyre inkább vesztésre álló háborúról tanúskodik, a másik viszont mélyen emberi tragédiát sejtet... 1944. aug. 12.: „Légi riadókor városokban és falvakban egyaránt biztonságos helyre kell állítani a fogatokat. Repeszsérülések ellen ház^k mellé és lehetőleg fák alá kell a fogatokkal állni, a kocsis pedig a fogattól távolabb, lehetőleg árokban fekve húzódjék meg.” 1944. szept. 2.: „Bánatában rászokott az italra Ferenczi Remigné kétgyermekes egri asszony, akinek ura két évvel ezelőtt eltűnt az orosz harctéren. Szervezete az iltalt nem bírta, s a múlt hét egyik estéjén, amikor- ismét ittas állapotban tért haza apósa házánál levő lakására, alig ült le a lócára, lefordult a székről és mielőtt még segíteni ' lehetett volna rajta, meghalt.” Ki írhatta ezt a hírt, él-e még a keserűségtől alkohol rabja lett asszony két gyermeke, ki tudja? Egy azonban tény: a zsurnaliszta nem véletlenül „csempészte be kommentár nélkül a hírek közé ezt a lakonikusan sommázott tragédiát. Meg- rázóbb minden őszinte hadijelentésnél ... Ám, mit számít ez az új főispánnak, dr. Horváth Árpádnak, akinek beiktatására maga Imrédy, a „kulturált” úri jobboldal képviselője utazik a megyeszékhelyre. És van ováció és van elegancia ... és beszél az új főispán: „Mi e vármegyében mindannyian tudjuk, hogy addig nincs magyar biztonság és jövendő, amíg a Kárpátok keleti lejtőin a bolsevista uralommal vagyunk határosak". Imrédy Béla ezt nyoma- tékolta: „Ősi magyar földön, új magyar életet teremtünk”. Hiába volt minden úri bizakodás, a frontokon új világ érett, a honvédő bolsevisták űzték a német eke: eljutottak nemcsak a Kárpátokig. hanem azon túl is. Horthy belebukott félelemtől zsibbadt taktikázásába, Szálas!, a piperkőc, a púderes magyar őrnagy regnált már az országban. Horváth Árpád ment Egerből, .a főispáni székbe nyilas „úr” telepedett, akit meszsze Erdélyből rendeltek Hevesbe hungarista parancsoló, eszme társai. így emlékszik erre az időre dr. Jablonszky György, az akkori árvaszéki elnök: — Rideg, nyers ember volt. Amikor kinevezték: összehívott bennünket, megyei tisztviselőket és közölte, hogy minden parancsot gondolkodás, fenntartás nélkül teljesíteni kell, az ellenállás ára: halál. _ Az új megyei kisisten nem tárgyalt a tisztviselőkkel, mégis tudott róluk mindent. Erről is fennmaradt nem egy hiteles történet: — Akkoriban már az elsötétítés időszaka járta. Léc- keretes légoltalmi papírokkal takartuk be kora estétől az ablakokat. Mi, tisztviselők, nem voltunk hősök, de egymás között megeresztettünk néhány nyíltabb szót. Nemegyszer megtörtént, hogy a légoltalmi „rács” mögül előlépett a főispán nyilaspárti embere, s fölénnyel közölte: mindent hallott, mindenről tud. így költözött a megyeházára a félelem, a bizalmatlanság... A nyilas nagyúr azért mégsem volt magányos: bizalmi emberei a nyilas pártból toborzódtak: Frank „testvér” járt hozzá úgyszólván naponta. Ö volt a nyilas megyevezető. Sokat nem tudok róla, egri asztalosmester volt, régebben az emberre vadászó főispánnak is dolgozott megrendelésre. Az egriek azonban nehezen felejtenek. Iratok, bizonyító dokumentumok már nem találhatók az egri zöldingesek- ről a megyei levéltárban. Ám az egriek emlékeznek... így idézi a Haláltánc idegőrlő napjait egy 1944 júniusában menyosszonyához hazaszökött katona, akinek rejtőzködésre a már akkor is bujkáló Csirmaz Dezső adott, tanácsokat: — A Knézich Károly út 8. szám alatt volt székhazuk. Még a felszabadulás előtt is kinn volt az ajtón a nyilas jelvény. Embertelenek voltak, elvittek minden kommunistát, akire rátaláltak... Már bombázták Egert, de a nyilas főispán rendelkezett. Beszélt, beszélt egy alkalommal, amikor megszólalt a légiriadó jelzése. Mindenki futott, amerre látott. Ebben jeleskedett a főispán úr is. Egy tisztviselő ottmaradt. Valamit látni akart. És a megüresedett teremben egyszer csak zaj hallatszott Az elsötítő, légoltalmi papírkeret mögül előlépett a főispánt spicli... Nem sokkal később Su- lyovszky főispán menekült. Előbb azonban elégetett minden számára kompromittáló iratot. Egyről mégis megfeledkezett: az egriek negyedszázad után is friss era/ lékezetérőU Nemzetközi gyermek és ifjúsági képzőművészeti pályázat és kiállítás a Lenin-cenienárium tiszteletére
