Népújság, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-23 / 297. szám

Éitídüí KOSSUTH ;>.20 Zongora mű vek- ».00 Harsan a kürtszó! 3.35 Népi zene» 10.05 A korszerű műveltségről. lű.25 Operaiéi vételek. 11.00 A csodálatos Mary. Gyermekliangjáték. 11.23 itlacsaturján: Hevedűver- seny. 12.20 Ki nyer ma? 12.30 MelóüiakoktéL 13.45 Törvény könyv; 14.00 Mesejáték. 13.10 Az élő népdal. 15.20 Kéruspódiunu Ki.27 Üdülőiskola. 16.05 Schubert: VH. szimfónia. 17.05 Üj döntések a lengyel gazdaságban. 17.20 Hegedümuzsika» 17.30 Beszélgetés. 18.00 Könnyűzenei híradó. 18.30 Nóták. 19.25 A Szabó család. 20.00 szimfonikus hangverseny. 23.19 Oi*erettdalok. 21.29 Tánczene. 22.20 Régi magyar dalok. 22.42 Rádiójáték. 0.10 Shütz-körusmüvek. PETŐFI 8.05 Népzenei magazin. 9.00 TáJlczenc. 9.31 Kemény: Erdő mélyén. 9.50 Eemezmúzemn. 11.45 Riport. 13.00 Kamarazene. 13.05 Ariék. ' landcvú kettőtől —• hatig ... ts.10 Fiatalok hullámhosszán. 39.36 Könnyűzene. 30.40 Versek. •<>.58 Népi zene. 21.21 Beülni: Puritánok. Részlet. 23.04 Negyedszázad magyar zenéje. 23.10 Operettrészlctch. MAGYAR 9.24 A Tv politikai tanfolyama. 9.53 öt kisíilm. 17.50 Hírek. 18.03 Tízen Túliak Társasága. 18.55 Esti mese. 19.10 Riportfilm. 19.25 Egy kiemelt beruházásról. 20.00 Tv-hlradó. 30.20 Királylány a feleségem. (Magyarul besz. francia film.) 21.35 Tv-híradó. POZSONYI 9.30 A fák állva halnak meg, 20.40 Hét szem az éjszakában. (Angol krimi.) 21.40 Jack London: A tengeri farkas. (Filmváltozat.) 22.35 Tv-hlradó. EGRI VÖRÖS CSILLAG) (Telefon: 22-33) Az előadások, kezdete: fél 6 és 8 órakor. Bolondok hajója EGRI BRODY: (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor. A beszélő köntös GYÖNGYÖSI PUSKIN: Sikerül-e hőseinknek megta­lálniuk Afrikában titokzato­san eltűnt barátjukat? GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Virágvasárnap FÜZESABONY: Modern Monte Chlsto HEVES: „Z” avagy egy politikai kosság anatómiája ÜGYELET Egerben: 19 órától szerda reg­gel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. ßfärnsäg, egyszeri töltéssel háromszor hosszabb ideig Karé eső mi a nagyvilágban Az ember űrkutatásait a meglepő műazalü-tudomá- nyoc; megoldások sokasága veszi körül. A legtöbbjük nagy horderejű és nélkülöz­hetetlen a sikerhez, óm szép számmal akadnak közöttük apró, de fontos érdekességek is. Jól tudjuk például, hogy a világűrben tartózkodó em­ber legfontosabb tevékenysé­geinek egyike a megfigyelés. Szakadatlan, fárasztó mun­kával fürkészi kozmikus kör­nyezetet, figyeli az otthoná­ul szolgáló űrkabin sokcélú berendezésednek működését és saját (vagy társa) maga­tartását a különleges viszo­nyok között. A kozmikus te­levízió jóvoltából nemegy­szer láthattuk magunk is a szorgalmasan jegyzttelő űr­hajóst, amit részletesen és pontosan rögzíti észleléseinek eredményét. De gondoltunk-e arra, hogy milyen íróeszközt használ a súlytalanság álla­potában? A grafitceruza nem lehel valami ideális eszköz, hiszen az állandó heigyezés külön gondokat okoz. Egyes töltőceruzák, a töltőtoll és a golyóstoll működése viszont a gravitációs vonzáson ala­pul, vagy atmoszferikus nyo­mást is feltételez. Így ezek az eszközöli; a súlytalansíig állapotában nyilván felmond­ják a szolgálatot. Az amerikai Fischer cég X millió dolláros kutatási és fejlesztési ráfordítással olyan golyóstollat dolgozott ki. amely az űrutazás szokatlan körülményei között is biz­tonsággal, megfelel rendelte­tésének. A toll betétjét csak részben tölti ki a különle­ges festék, fölötte kb. 4 at­moszféra nyomású nitrogén helyezkedik eL Használaton A ■ Poezong Sándorról egyik barátja azt a meghökkentő megállapítást tette, hogy Po­ezong sikeresen konzerválta pubertáskori butaságait. Va­ló igaz, Poezong megmaradt gyermeknek, pedig már po­cakja volt és hajzata is hűt­lenül cserben hagyta kopo­nyáját. Az élet dolgai (melyeket szokás törvényeknek is ne­vezni) sokszor kellemetlenül konzekvensek. Való igaz, Sándor gyermek maradt (melyet szokás ilyen korban infantilizmusnak is nevez­ni) és éppen ezért gyermek­nek nézte az emberiséget is. Kínos dolog. Nem neki Az emberiségnek. Illetve annak a néhány embernek, aki Sán­dor számára az emberiséget jelentette. Mert az emberiség elöbb-utóbb rájön hogy be­csapják. A felesége hamar megér­tette, hogy férje egy nagy ka­kívül az állandó nyomás alatt levő festék szivárgása csak úgy akadályozható meg, hogy a rendkívül kemény Woiframkarbid golyó kb. 2 mikron pontossággal készül és nagyon jól illeszkedik a hasonló pontossággal előállí­tott rozsdamentes acélfé­sűiekhez. Használat közben pedig, bármilyen helyzetben érintjük is a golyót a papír­hoz, már gyenge nyomás is elegendő, hogy a golyó körül a festék kijusson a felületé­re. A golyóstoll hegye tehát nemcsak az írás célját szol­gálja, hanem szelepként is működik. amely szükség szerint megindítja vagy el­zárja a festék áramlását. A tinta maga is újdonság. A szokásos 2—3 év helyett készítői 100 éves élettartam­ra tervezték. Nem akad el, nem szilárdul meg, nem szárad ki és nem foiyó- sodik. Tulajdonképpen szi­lárd anyag, amely csalt akkor falyésodik el, ha a golyó for­gás közben súrolja. Megbíz­hatóan ír, fagypont alatt és 100 C° felett, bármilyen hely­zetben, alulról felfelé, zsíros felületen, sőt még víz alatt is. Egyszeri töltéssel három­szor hosszabb ideig használ­ható, mint a szokásos galyós- tollak. Ezek után. érthető, hogy a tollat éremmel tüntették ki a feltalálók 1967-es nemzet­közi kiállításán. A NASA pe­dig egyedül ezt a típust fo­gadta el és rendszeresítette az űrhajóin. Remélhető, hogy eddig egyedülálló tulajdonsá­gaival sole rászoruló „földi” embernek (orvosnak, mér­nöknek, raktárosnak, fekvő­betegnek etb.) is hasznos se­gítőtársa lesz. masz. annak összes kedves­ségével, zsarnokságával és hiúságával. Fiai már ebben a kiimában születtek és nőt­tek fel. Apa eszik, apa al­szik, apa esze, apa ízlése, apának fáj o hasa, apa so­kat dolgozik. Apa... Az emberek gonoszok! A világ egy nagy csatatér. Ide megy apa minden reggel megvívni harcát a gonosz- szál! A főnökével, a kollé­gákkal, a minisztériummal, mindenkivel. És mindig apa győz. Mert apa az okosság, a bátorság, a leleményesség, az ügyesség a, gerincesség. Apa Einstein, Kutuzov, Al­bert Flóri, Gagarin és Ka­rinthy egy személyben, leg­alábbis a házában ezeket a fickókat nem nagyon enge­di szóhoz jutni. Bár ezt csu­pán rosszmájú intrikus bará­tai terjesztik, meg az Irigy 'szomszédok. Men ez nem egészen így van. Tudniillik apa a relativitáselméletet, no, igen, és a gólt is jobban... És Karinthy kispolgári író volt, ezt is apa tudja a leg­jobban. Szóval, apa... Poezong Sándor esténként megtért kicsiny családjához, a véres csatatérről, és be­számolt, illetve jelentett. Természetesen győzött, Ismét győzött, mint már annyiszor, annyi napon, éven át. De ma sem volt könnyű, mert az ellenfelek ravaszak, erősek, és nem riadnak vissza az al­jas eszközöktől sem. De apa stratégiája és taktikája egy­szerű és világos, éppen ezért könnyen követhető. „Tudod, kisfiam, ment a Kovács az igazgatóhoz, hogy megfúrjon, de én láttam szándékát, mert zavaros volt a szeme és a viselkedése. Azonnal fölugrottam a mi­nisztériumba és jeleztem az elvtársaknak” — mondotta feleségének. Szóval, apa győ­zött és a gonosz aznap is le­vágott fejjel hevert a por­ban, És Poezong Sándor bői­• A karácsony — fény, csillogás, ajándék, hó, karácsonyfa, ünnep a nagyvilágon. Erre a napra fegyverszünetet rendelnek el, és a békére gondolunk. Sze­retteinknek ajándékot adunk, gyerekeinknek karácsonyfát állítunk — örömet akarunk szerezni. Ünnepelnek észa­kon és délen, szikrázó hó­ban és napsütésben. A téli napforduló már az ókori népeknél is ünnep. A mítoszok szerint a napisten születése. A föld legtöbb né­pe már ősidőktől összekötöt­te a lél fordulását, a termé­szet felszabadulásával, a ta­vasz éledésével, — ünnepli a világosság győzelmét a hideg és a sötétség fölött. Az ókor­ban éppen olyan nagy ünnep volt a Sol invictus, a vita in­vita, vagyis a legyőzhetetlen Nap, az élet ünnepe, mint a hinduknál a Pongol, a per­zsáknál a Mithras, az egyip­tomiaknál az Osiris, a ró­maiaknál a Saturnus, a ger­mánoknál a Freya. A karácsony ünnepköré­nek és szokásainak gyökere ősembert. A katolikus egy­ház a pogány mítoszokat el- resztényesítette. A IV. szá­zad közepéig karácsony ün- | nepe összekapcsolódott ja- í nuár 6-tal, ugyanezen a na- ' pon ünnepelték a rómaiak j a Napistent. December 25-e pedig születésnapja Mith- rasnak, a perzsa Ncpisten- nek. A karácsonyi szokások közt is igen sok a pogány- kori emlék. A mi karácsonyi regőseink, valamint a ro­mán és szláv kolidálók, ko- lendások egyenes vagy köz­vetett folytatói a római kori téli, napfordulati állatbőrös alakoskod óknak Ekkor gyúj­tották fel az óesztendőt jel­képező, s zajongva meghur­colt szalmabábot, vagy a szá­raz karácsonyi tuskót és a megújhodott égi tüzeiként jel­dog volt, élvezte az asszony es a yya ineKeii tiszta te/c,il­letet, a kereare tágult sze­meket, a tükröket, melyek öt minden oldaltól szépített, okosnak és bátornak mutat­ták. Csak egyszer, csak egyet­lenegyszer torlent, hogy az asszony nagyon félénkén es halkan vamnutyen kts ügy­ben ellenimoiiuoit. Valószí­nű szórakozott voit, nem Ji- gyelt oda, csak így történ­hetett, hogy kiesett szere­péből. — De hiszen Bartisekkel együtt végeztél, és olyan so­kat voltatok együtt. Most egyszerre rossz barát lelt? És Lenke, a felesege... — Kígyót melengettem a keblemen •— harsogta apa, és a fiúk is rosszallóan néz­ték anyjukat, a partütöt. Ettől kezdve Sándor fnindig gyanakodva nézett felesége szemébe, nincs-e benne el­lentmondás, ellenkezés. De az asszony szeme tiszta volt, mert a feleségek nagyszerű színészek. Érdekesen buknak meg az ilyen emberek. Amikor fel­nő a környezetük és ők még mindig gyermeknek nézik azokat, akkor érnek meg a bukásra. Poezong Sándor a biliárdon bukott meg. A zöldposztós asztal lett szá­mára a végzetes csatatér, mint Napóleonnak Borogyi- no. Fia érettségizett. Poezong örült és meghívta a fiút a vállalat klubjába, igyanak egy pohár sört. Köszöntek, valaki elhívta apát biliárdoz- ni és ő meggondolatlanul ke­zébe vette a dákót. A fiú nagyon örült, mert apa „spéci” volt minden' játék­ban, ' a biliárdban is. Igaz, még sohasem látta öt ját­szani, de apa gyakran mond­ta, hogy ma jól ment neki a játék. Ctven-ha.ivr.as széri­ákról. beszélt, t oiUtása szó- 1 képező karácsonyi gyertyács­kákat. A babonás karácsonyi szokások egész tömege függ össze azzal az ősi hittel, hogy a Napisten halála és újjászületése pillanatában minden ártalom felszabadul. A legelterjedtebb kará­csonyi szokás a feldíszített fenyő, a karácsonyfa-állítás. Hazánkban nemrég ismere­tes. Báró Podmaniczky Fri­gyes írja emlékirataiban, hogy gyerekkorában, 1825 táján, egy osztrák nőrokona állított díszes karácsonyfát először, s tőlük terjedhetett el országszerte.. Valahol Strassburg környékén szü­lethetett meg a karácsony­fa szokása, mert ott 1605- től Idéznek föl jegyzést, amely szerint papírrózsákkal, al­mákkal, aranyíüsttel és cuk­rokkal díszítették. Érdekes, hogy a kará­csonyfa Németországból szár­mazik, mégis, egyes vidéke­in — az Érchegységben — nem fát, hanem karácsonyi piramist állítanak. Fából fa­ragja a család legügyesebb tagja a bibliai jeleneteket ábrázoló több „emeletes” díszes piramist. Elszászban ma is szokás, hogy a kará­csonyfákat szalagokkal, ap­ró alakocskákkal feldíszítve egy-egy téren, vagy éppen a falu kútjára felállítják, el- söprik a havat és körültán­col jálc Németországi városokban már december elején meg­kezdődik a karácsonyi vá­sár — í utcai pavilonokat, sátrakat vernek, ringlispií száll, hinták, céllövöldék, télapójelmezes vásárosok szórakoztatják a gyerekeket, felnőtteket. Cufeormázba mártott, botra szúrt almát árulnak. Zene szól, papír- trombitát fújnak — nagy a vidámság. Párizsban karácsonyfákat állítanak az utcákon, ünne­pi díszbe öltöztetik a kira­katokat — fenyőgallyakkal, lampionokkal, ezerféle csil­logó, füzérrel, ezüstszállaL rint 5 volt a vállalat legjobb játékosa. Apa gikszerekkel kezdett, kényszeredetten nevetett és szidta a dákót. Kemény a bőr, mondotta és a smirgli­vel reszelni kezdte. Aztán csinált két poént és ekkor a. krétát szidta. Amikor az el­lenfél már húsz poénnel ve­zetett, apa körbejárta az asz­talt és megállapította, hogy a takarítónők éjszaka el­mozdították azt, mert most jobbra húz, viszont tegnap még jól volt beállítva. Köz­ben kétszer cserélt dákót. — Sajnálom, hogy meg­vertelek, Sándor. Szívesen adok egy ravansot. Bár azt hiszem, fölösleges, úgyis ki­kapsz. Harminc év óta ját­szol, és nem tudod megtanul­ni a karambolt. Nincs gömb­érzéked ... — mondotta a győztes. Sándornak eszébe jutott a nagy mondás, hogy jaj, a le- győzöttnek, de a mélyülés­től nem kapott levegőt és nem jutott szóhoz. Poezong Sándor erejéből semmire sem tellett, csupán szégyellte ma­gát. Pedig e percben felnőtt lett és megértette az apját, az emberéltet, az életet. Hazaérve szótlanul léptek a konyhába. Apa csak a szo­bában kezdte: — Jól ment... — beszéd közben szeme a fiára té­vedt és így folytatta — jól ment Kiss Pistának, csúnyán kikaptam tőle. De nem tudott teljes ke­gyetlenséggel igazat monda­ni önmagáról, ezért hozzá­tette még: — Kiss Pista, a vállalat legjobb karambolistája, or­szágos neve van. Azért a fia elismerően né­zett ( apjára és felesége is fürgéi., vidáman hozta a va­csorát. fSu ha) Az utcák két oldalát kará­csonyi díszek kötik össze. Fát állítanak a nagy szalo­nok, a Dior, Moüneaux, a Chanel. Megsokasodnak a fények, színesek a transz-, parensek. Az angolok fagyöngy- koszorút vagy csokrot ag­gatnak a lámpára és azok, akik alatta megcsókolják egymást, egy esztendőn be­lül házasságot kötnek. Varsóban a gyerekeké a karácsony. Óriási fát állíta­nak, ringlispilt, körhintát, zenélnek, táncolnak, énekei­nek. És amíg mi Európában fázósan húzzuk össze ma­gunkon a télikabátot, Ku­bában nyári ruhában vár­ják az ajándékokat. S bár ott 230 féle vallásnak hódol az emberiség — a nem ke ­resztények is ünnepük a karácsonyt — a szeretet, a béke ünnepét Az Egyesült Államokban is fényesek az üzletek, gir­landok, transzparensek hir­detik már egy hónappal előbb a karácsonyi vásárt. Az ünnepet azonban 25-én, reggel tartják — ekkor ál­lítanak karácsonyfát, amely alatt ott a tömérdek aján­dék. A legnagyobb ünnep Ka­nadában a karácsony. Ek­kor mindenki kitesz magá­ért — ami az ajándékozást illeti. Egész évben erre ké­szülnek — se névnapra, se születésnapra nem ajándé­kozzák meg egymást a ka­nadaiak, csak karácsonyra. Indiában az angolok ve­zették be a karácsony fo­galmát. Delhi üzleteiben ka­rácsonyi vásárt rendeznek. Az ajándékozás és ünneplés csak a keresztények között szokás. Hiszen az indiaiak karácsonyát, a di valit —- már két-három héttel előbb megülték — a megújulást szimbolizáló ajándékozással összekapcsolt ünnepet. Japánban — ahol a la­kosság nagy része a buddhis­ta és shinto vallásnak hódol, de sok a katolikus is, ün­nepük a karácsonyt. Aján­dékoznak — hiszen a japá­nok amúgy is sok ajándé­kot adnak egymásnak. De igazi ünnepük az újév, ja­nuár első három napja. Ek­kor Tokió 108 templomha­rangja és gongja egyszerre szól. Meglátogatnak egy bol­dogságot szimbolizáló is­tent Az utcákon sárkányt eregetnek, a lányok tollas­labdával játszanak. Január 2-án meglátogatják a csá­szári palotát (az évnek csak két napján nyitják meg). Az újév azon kevés ünnep kö­zé tartozik, amelyen ünnepi kimonót öltenek a japánok. — A karácsony — fény, csillogás, hó, karácsonyfa — ünnep a nagyvilágon. Kádár Márta 1868,. december 2&, kedd 1 — Ultrákéin íny woiframkarbid csúcs; 8 — Csúszó dugó, amely elválasztja a festéket a gáztól; 3 — Tömító dugó; 4 — Rozsdamentes acélfoglalat! 5 — Festék hermetikusan lezárt nyomás alatt álló kapszulában; 6 — 4 atmoszférás nitrogéngáz.

Next

/
Thumbnails
Contents