Népújság, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-19 / 294. szám
CZOBEL BÉLA Szeptember elején még a szentendrei műteremházábai \ találkoztam vele több mint húsz, idén készült festménye társaságában. Három héttel később Franciaországba utazott. Október közepén részt vett tizenkettedik párizsi kiállításának megnyitóján, a René Drouet Galériában. Novemberben J.r ismét Szentendrén ke- .< ".tött. kihajolva most vásárolt .'iát autójának volánja mell öl. A napokban pedig budapesti műtermébe invitált. Amikor bekopogtam hozzá, ott ült fest óállványa előtt, legújabb képén dolgozva. Fiatalokat megszégyenítő aktivitással él és dolgozik Czóbel Béla, Kossuth-dijas festőművész. Pedig a közelmúltban ünnepelte nyolcvan- hatodik születésnapját! A legújabb párizsi tárlatról kérdezem. — Huszonnyolc olajifcépe- met állították ki. Valamennyi Szentendrén készült. A tárlatot nyólevanhatodik születésnapám alkalmából rendezték. A hetedik gimnázium után elhatároztam, hogy a nyarat Nagybányán töltöm — kezdi váratlanul, szavában csendes iróniával. — Levelet írtam Hollósy Simonnak, én, a gimnazista: szeretnék személyes ismeretséget kötni az ott élő művészekkel. Csakhamar megérkezett a válasz: mehetek. — Akkor még azt hittem, hogy nekem, a tizenhét éves diáknak szól ez a nagy megtiszteltetés. Tévedtem. Apám nagybátya, Czóbel Mihály rangos arcképfestő volt a reformkorban. Neve fennmaradt a művészvilágban ... Azon a nyáron mégsem jutottam el Nagybányára. A- szüleim nem engedtek, csak az érettségi után... Néni untatlak véle? — néz rám derűs^kíváncsian, de a válaszra nem hagy időt, feláll, az egyik könyvespolchoz lép, kiemel egyet, visszajön, leteszi elém, — öt nyarat töltöttem Nagybányán. Aztán Párizs következett... — móindja és felüti Bölömi György könyvét. Beleolvasok: ijPárizsban egy időben a 9J Rue Campagne-Premiere-ben laktam. Hatalmas műteremház volt ez, sok-sok műteremmel, a világ minden tájáról verődtek itt össze a piktorok. 1906-ban volt ez, az Indópen- dents-ban, a függetlenek szalonjában ékkor kezdett csoportosulni a Matisse, Braque, Gauguin és Cézanne után jövő első jelentősebb festőnemzedék és ékkor jelentkezett a fiatal Picasso is. Egy csomó, tehetséges fiatal magyar festő követte ezek nyomdokait A magyar festők között * legtehetségesebb Czóbel Béla volt, akinek egyszerre híre ment az idegen festők között is. Amikor a nyáron hazautazott Nagybányára festeni, az én nagy műtermemben szívesen láttam a képeit Volt vagy hú§z-huszonöt képe és ezek- lsei valósággal kitapétáztam a műterem falait. De nem volt nyugtom a látogatóktól, egymás után kopogták az ajtómon, úgy jöttek hozzám, mint valami kiállítási heyliségbe és látni akarták Czóbel képeit .. .* Csak most veszem észre, hogy könyvjelzőként egy sárguló levelet használ Tizenhét esztendővel ezelőtt a neves francia festő, Georges Braque írta Czóbel Bélához. „1906 óta, mikor együtt állítottunk ki az Independents Fauves termében, ön megjárta útját, mely nem mindig volt a legköny- nyebb. ..” Akaratlanul is rákérdezek: — Vajon mit értett Braque azalatt, hogy a megtett út nem mindig volt a legköny- nyebb? Válasz helyett újabb írást mutat. Egyik legszigorúbb kritikusának, Kassák Lajosnak róla szóló sorait: „Színvilága, formaalakítása merőben más, mint a franciák. Hiányzik belőle a , lUtí'J, december 19., péntek Czóbel Béla: Fiú lebegő könnyedség, legszélsőségesebb kilengéseiben is megmarad vaskosnak, komornak és anyagszerű nek...* Kiegészíti a meghatározást: ■— Megőrizni az ember egyéniségét Ez volt a legnehezebb. Nem szegődni egyik kimagasló francia művész nyomába se... Picasso egyszer, ha jól emlékszem, 1907-ben felajánlott nekem agy műteremszobát. Nem fogadtam eL Már akkor nagy művész volt A nagy művész pedig mindig erős hatást gyakorol környezetére... Művészete valóban mindenki mástól különbözik. A nyers valóságon túl fest. Képein különös módon keveredik a valóság a fantázia szüleményeivel. Vásznain ott vannak az ábrázolt tárgyak^ de aki a tárgyakból félszárnyúi: az már Czóbel. Művészetében a szín a döntő szerkezeti elem. Képei duzzadnak a színfölrakás és a tónusok eleven erejétől Nála a szín fénnyé vált, de ez a fény előszóik a kép egész felületére és a kedvéit, tompább színek ellenére is valami derűs öröm és nyugalom sugárzik belőlük. Egy álmodozó, de mindenkor reálisan érző és cselekvő ember vallomása ez. Az intim meglátások művésze. Finom arcdk, fiatalos formától duzzadó női aktok, szelíd tájaik, csöndes utcák, derűs kertek, színpompás virágcsendéletek — ez témavilága. A formák nem pontosan körülírtak, a színek áttörik, erőszakosain elnyomjál: és hevítik egymást és valami hall: bensőség árad a szemlélő felé. Képeiből határtalan nyugalom árad — a változatlant, az örökérvényűt fogalmazza meg vásznain — de ő ma- ga_ örök nyughatatlan. Az elmúlt tíz esztendő alatt négy kiállítása volt Párizsban, kettő Chicagóban és ugyanennyi Genf ben, egy pedig Velencében, Amszterdamban és Szentendrén. Tíz éy — tizenegy kiállítás. És ma is olyan fiatalos lendülettel dolgozik, mintha nem is a nyolcvanhatodik születésnapját hagyta volna maga mögött. Prukner Pál „Nézd meg a művelődési otthont, s megtudsz mindent a községről." E tétel hatványozottan és határozottan érvényes Karácsond esetében. Az igényességet bizonyítandó, a művelődési otthonban élénk élet folyik. Nem véletlenül. A Dán házaspár személyében olyan emberek kezében a „kormánykerék”, akik valóban szívügyüknek tekintik a népművelést. Az asszonyka „főhivatású” könyvtáros, emellett az irodalmi színpadnak is félig- rneddig menedzsere. A férj tanít az iskolában, s 18 éve egyfolytában irányítja a művelődési otthont. Munkáját higgadtan, lelkiismeretesen és fáradhatatlanul végzi. Portréjukat tevékenységük eredményeik mozaikdarabjaiból rakjuk össze ... Karácsond — olvasó falu. A 6490 kötetes könyvtárnak a művelődési otthon ad hajlékot, s itt százak és százak fordulnak meg. a kölcsönzés óráiban. Korábban 750—800 volt az' olvasói tábor, ezt a művelődési élet irányítói kevésnek ítélték. A község felszabadulásának 25. évfordulója köze- ledtén elhatározták: új olvasók toborzásával köszöntik a jubileumot. „Segéd- könyvtáros” szerepet kaptak az útíliők, ők „mozgósították” a baráti kört, a rokonságot, s egymással versengve töltötték ki az újabb és újabb olvasójegyeket. így érték el, minden csinnadratta nélkül, a bővös ezres számot, s utóbb még. ezt is túllépték — most már 1013 olvasónál tartanak. A község 3700-as lélekszámát tekintve, az olvasói arány megközelítően 30 százalékos. — Megszaporodtak az olvasók — mondja Dán Gyu- láné könyvtáros —, a könyveink viszont megfogyatkoznak. Kétezer kötet selejtezésre szorul. Ezek pótlásáról mielőbb gondoskodni kell. Ha az igényeket teljesíteni nem tudjuk, elveszíthetjük új olvasóinkat is... A művelődési Otthon a falu egyik legtekintélyesebb épülete, külseje is mutatja vezérlő szerepét Jó elrendezésű, van színházterme is, s fedele alatt természetes közösséggé forrott klubok tevékenykednek. A kocsmá- zás, utcai lődórgés helyett a fiatalok estéről-estére itt keresnek maguknak szórakozást, itt töltik idejüket kulturált körülmények k:>zött. Az ifjúsági Klub minden este 6-tól 10-ig nyitva. Nincsen „műsor”, s ezeknek az estéknek mégis szerves része az önképzés. A cselekvő mükedvelés máshol kevésbé vonzza tán a lakosságot, Karácsondou minden műkedvelő előadás eseményszámba megy. Itt régi hagyományokban gyökerezik a színjátszás. A rádió, televízió vagy hivatásos színészek vendégjátéka előbb- utóbb elsorvasztotta volna e hagyományt. A művelődési élet irányítói ezt nem engedték, időben cselekedtek: a színjátszó csoportból irodalmi színpadot szerveztek. Az irodalmi színpad minden műsorát élénk érdeklődés kíséri. S a műsorok hatása adott pillanatban lemérhető. Egyetlen példát említek... A Tanácsköztársaság jubileumára „Vörös jelek a Hadak útján” címmel nagyszerű műsorral készült az irodalmi színpad. A 40 szereplős, gazdag irodalmi válogatású és szerkesztésű műsort nem kevesebb, mint 400 ember nézte végig, pisz- szenés nélkül. A prózák és versel: csokrát zenével is illusztrálták. Egy másik történet is a művelődési otthonhoz kötődik. A történetet — fájdalmas, szomorú ballada — az élet írta ... Kiss János bácsi, ma is élő karácsondi, végigharcolta az első világháborút. Fogságba esett, s mint hadifogoly, Ukrajnában élt, egy parasztcsaládnál dolgozott Ä család kis unokájával hamar összebarátkozott. „Janó” — csak így szólította az unoka. Gyakran kapott tőle kenyeret. A férfi fogsága leteltével hazatérhetett s élte a maga életét Aztán újra lángokban állt a világ. Németek rohanták végig Európát, hogy letiporják, fel perzseljék a szovjet emberek otthonait A gyújtogatókat, a világ rontóit saját fészkükben semmisítették meg. Szabadító útjuk során Ka- rácsondra is eljutottak. Egy fiatal katonát Kiss Jánoséihoz szállásoltak. Az öreg ráismert. A katona a hajdani ukrán kisfiú volt, aki mindig kenyeret vitt a magyar katonának. A felismerés könnyeket fakasztott, emlékeket oldott. S a szovjet katona úgy élt ott, a karácsondi kicsi házban, mint a csalód édes gyermeke. Egy nap a szovjet katona nagy boldogan szabadsá- gos levelét lobogtatva lépett be az ajtón, ragyogott arca az örömtől, mikor újságolta: „Kisfiam született, mehetek haza, hogy megláthassam...!” De nem mehetett. Parancs jött, hogy támadni kell. A szovjet katona elköszönt és többé már élve nem láthatták. A Karácsond és Gyöngyös közötti rohamnál egy német golyó kioltotta életét... A történetet forgatókönyvvé formálták, s az irodalmi színpad tagjai életre keltették. Leírhatatlan volt a hatása. A szovjet katona balladája előadását ma is emlegetik a karáesondiak. Sok-sok tapsot kapott a színpadon egy kisfiú, aki az ukrán család unokáját alakította. Ez a kisfiú valóságos szerepet alakított, mert az életben ő is unoka. „Janó” bácsi unokája... Politizál-e a falu művelődési otthona, s hogyan politizál? — tulajdonképp erre kerestem választ Karácson- don. Dán Gyula 18 éve irányítja a művelődési otthont és tanít az iskolában. Nem keres sérelmeket, nem nyalogatja a sebeit, s nem töpreng afölött, hogy mivel indokolhatná tétlenségét, hanem szerényen, de annál szivósabban dolgozik, épít, formálja a jövendőt. Azt hiszem, az olyan emberek, mint ö is, a legfőbb jutalmat nyerik: tovább élnek az új nemzedékekben. Pataky Dezső IV. Kleopátra utódai A nagy római, Antonius, így dicsérte kedvese szépségét: „Világ napfénye, te . Ehhez csak annyit, hogy ha Kleopátra ma élne, nem neki járna ki egyedül Antonius bókja. S Egyiptom asszonyai, lányai öröklött szépségük mellé a forradalomtól megkapják a szabadságot, a teljes egyenlőséget jog szerint És egyre inkább része lesz életüknek a második műszak, mely éppoly nehéz számukra is, mint a mi asz- szonyainknak, lányainknak. Az egyiptomi nő előtt szabad az út. Kizárólag tehetsége, tudása, akarata, szorgalma határozza meg sorsát, de nem minden nehézség nélkül, hisz az évezredes hagyományokat e vonatkozásban is le kell győznie a mának. És a holnapnak még inkább. A kinyílott háremablakok, a letett fátyol és földig érő ruha helyett kapták a kitágult világgal együtt járó nagyobb gondokat, a megrövidült szoknya ellenében nagyobb részt kell vállalniuk a család gondjaiból, a megélhetésért folytatott küzdelemből. Az állam minden tekintetben arra törekszik, hogy a szabályokban rögzített jogok a gyakorlatban is részei legyenek a nők életének. A dolgozó egyiptomi nőt megbecsülés veszi körül. A férfiak számára mind természetesebb lesz, hogy a pők, akiket évezredek óta szolgájuknak és kizárólagos játékszerüknek tekintettek, immár szövetségesük, harcos, küzdő segítőtársuk. A forradalom átalakította az egyiptomi nő életét Ott vannak a lányok az iskolában, az egyetemek padsoraiban, a hivatalokban, a gyárakban, a laboratóriumokban, s részt kérnek és kapnak az állam életéből is. Elképzelhetetlen például, hogy egy egyiptomi nő csupán azért, mert nő, kevesebb bért kapjon, mint a hasonló képzettségű, tudású, beosztású férfi. Viszont ma is érvényes joga a férfinak, hogy több feleséget tartson, ha erre — elsősorban anyagi — módja van. Az örökségből is nagyobb részt kap ma még a fiú, mint a lány. Kétharmad- egyharmad az arány a fiútestvér javára. Erre racionális magyarázatot adnal: Egyiptomban: A lányok előbb-utóbb férjhez mennek, így nekik lesz segítőtársuk, szükség esetén eltartójuk. Viszont a fiútestvér köteles gondoskodni a családjáról, otthon maradt testvéreiről, szüleiről. De a modem, képzett, a mában gondolkodó egyiptomi férfi számára már nem oly vonzó a többnej űség, mint gondolnánk. A fiatalok mind ritkábban élnek a többnej űség lehetőségével. De ugyanúgy tiszteletben tartják a nőket, mint korábban. A nők viszont ugyanúgy őrzik magukat, tisztaságukat, mint évszázadokkal ezelőtt, hiszen a férfiak s a közerkölcs felfogása szerint a házasság alapfeltétele a nő érintetlensége, s ha ez nincs meg, a férfi azonnal felbonthatja a frissen kötött házasságot. Érthető, hisz a vallási előírások, a valláserkölcs talán épp a család vonatkozásában tartja magát a legerősebben, s a Korán törvényét még a legmodernebb felfogású férfi is igyekszik feltétlenül megtartani, megtartatni. Az viszont bizonyos, hogy a legbigottabb férfi sem tekinti már a nőt kizárólagos szolgálónak, avagy a gyermekszülés szolgálatában álló családi gyomnak. Valamikor, amikor a legolcsóbb munkaerő a gyermek volt, ez a szemlélet tel. jesen érthető volt. De ma már nem lehet azt mondani, hogy a legolcsóbb munkaerő a családfő számára a gyerek. Hisz érvényben van a kötelező iskoláztatás, és ez bizony nem olcsó dolog Egyiptomban. Így ha a gyermeket a családon be. lüli jövendő munkaerőnek tekintjük, már komoly beruházást igényel, s egyáltalán nem biztos, hogy ez a beruházás a családfő számára visszatérül. Ezzel együtt még ma is természetes, hogy egy egyiptomi családban 4—5 gyermek van. Ugyanakkor jelentkezik a gond, hogy az anya, aki lassan-lassan a férjjel egyenlően veszi ki részét a megélhetési költségek előteremtésében, ennyi gyermek mellől és mellett, hogyan tud mindennek megfelelni. Nos, az e témáról folytatott beszélgetések arról győztek meg Kairóban, hogy a nálunk is érzett, tapasztalt gondok ott sem idegenek, s a társadalomnak komoly erőfeszítéseket kell tennie, hogy megoldást találjon. Ugyanakkor hallatlanul magas a népszaporulat: Évente — nem lehet egész pontosan megállapítani — 750 ezer és 1 millió között van. Az állam igyekszik bebizonyítani a családtervezés szükségességét, de ez nagyon komoly ellenállásba ütközik — valláserkölcsi okokból. Az életre hívott Családtervezési Intézet vidéki fiókjain keresztül igyekszik eredményt elérni, de a siker még várat magára. Ez a helyzet pedig súlyos gondot okoz az államnak; hisz ha megmarad a jelenlegi szaporodási arány, akkor Egyiptom lakossága a következő húsz év alatt megduplázódik. Viszont a termelés, az anyagi javak előállítása nem növekszik hasonló arányban, tehát a legoptimálisabb esetben is csak <i jelenlegi szintet tudja a társadalom adni majd a lr; kossá gnak. Szöllősy Tibor Következik: Két arc. vaKleopátra utódai: egyetemista k a könyvtárban. I Falu és művelődési oifhon
