Népújság, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-13 / 263. szám
Napok, óta rémes fantazmagória kisért. A hibák és az ostobaságok. a bürokratikus kinövések és a félkezes, az is balkezes intézkedések lelkes bírálója a szatirikus újságíró lohol jobbra? balra egy képzeletbeli társadalom képzeletbeli városának hivatalain, irodáin, üzemein, utcáin. Arca JT Uttalan utakon Gyöngyöspatától Petőfibányáig A agyon sokat tettünk már azért, nogy útjaink megközelítsék a korszerűség szintjét és megfelel jenek a megnövekedett iorgalom igen} einek. Ezt az udvariassági formulának tűnő megállapítást a tények tisztelete mondatta ki. Mert igaz az is, iiogy még éppen elég sok rossz utunk van. Ezek egyike a Gyöngyöspatáról Szűcsi, Ecséd, Petőfibánya irányába vezető ut. Már pprtalamtották is, a nyáron ismét kapott egy vékony kavicsréteget, amit szurokkal kötöttek meg, de mindezzel nem sokat változott az út elavultsági. A három méter széles úttest olyan hepehupás vidéken vezet keresztül, hogy az utas inkább érezheti magát hullámvasúiban, mint országúton. Évekkel ezelőtt az árvíz elvitte azt a hidat, ami Gyöngyöspata alatt ívelt át a máskor szelíd patakocska felett. Helyébe emeltek egyet ideiglenes jelleggel, ami most már szintén összeroppanással fenyeget. — Hogy mi lesz ezzel az úttal, nem rajtunk múlik — közölte érdeklődésünkre Pe- thes István, a Gyöngyösi Járási Tanács V. B.-elnöke. — A KPM kezelésében van az út. — A járás nem is adott jelzést az útra vonatkozóan? — Dehogynem. Többször kértük már a megyei, tanácsot, hogy segítsen. Gyöngyösön, a KPM szakaszmérnökségén Vastag István útmestert találtuk otthon. Ö annyit tudott mondani, hogy az út korszerűsítése a jövő évi feladatok között nem szerepel. De az 1970-es munkák megjelölésekor sem esett szó <*rről. A KPM egri igazgatóságán Lenhardt László osztályvezetőtől kértünk felvilágosítást. — Az űi; korszerűsítése a következő években még nem kerül sorra. Ez nem a mi kívánságainkon múlik, hanem azokon a legutóbbi forgalomszámlálási adatokon, amelyek alapján a közutakat központilag rangsorolták. A gyöngyöspatai híd ügye más. Ezt már meg kellett volna csinálni. De a Közúti Üzemi Vállalat ezt még nem végezte el. A híd megépítése tehát az építési kapacitáson múlott. De az út. Nincs se okom, se jogom kételkedni a statisztikában. Nekem azonban a statisztikai számok önmagukban soha sem tetszenek. Jól lehet azokkal „játszani'’. Kicsi a iorgalom a Gyöngyöspatát Petőfi bányával összekötő útszakaszon? Ki az, aki ilyen úton végigkínozza az autóját, ha nem feltétlenül szükséges az valamiért? Inkább úgy megy el Petőfi banyáról Gyöngyösre vagy Gyöngyösről Petőfibányára, hogy kerül egyet Hatvannak. Húsz kilométerrel hosszabb utat tesz meg, de nem kockáztat sem tengelytörést, sem arokba fordulást. A statisztika ezt nem mutatja ki. A jó néhány évvel ezelőtt végzett országos felmérés egyébként sem adja az átlagot, csak a mért időszak forgalmát. De a gyöngyöspatai út indexszámának megfelelő a gyöngyös—vámosgyörki útszakasz is a „nagy könyv” szerint. Ezt az utóbbit mégis korszerűsítették. Miért? Ha olyan szigorúak azok a felmérési számok, akkor itt is lehetett volna várni még. De milyen jó, hogy nem vártak! Szörnyű út vezetett Gyöngyösről Vámosgyörkre! Annyit megtudtunk, hogy a KPM főosztálya a megyével szokta egyeztetni azokat a feladatokat, amiknek elvégzését egy-egy évre kijelöli. Nem vitatjuk: a verpeléti ut korszerűsítése fontos. Azt meg kell csinálni. De a gyöngyöspatai úttalan űt felújítása sem várathat magára időtlen időkig. (g. molnár) Novemberi április a Blikkben (MTI Foto) Ujj fejezet az olajkutatásban Több hónapig tartó gondos előkészítő munka után szerdán reggel megkezdődött hazánk első hatezer méter mélységűre tervezett kutatófúrása a hódmezővásárhelyi 1-es számú fúrási ponton és ezzel új fejezet nyílt az alföldi olajkutatás történetében. A negyvenötmillió forint értékű, hatvan méter magas román gyártmányú berendezés nagy teljesítményű, kilencven centiméter átmérőjű fúróval kezdte meg a munkát. A román iúróbe- rendezést négy, egyénként hetven lóerős teljesítményű Diesel-motor üzemelteti. A berendezés vezérlőrendszere zömmel automatizált. A nagy mélységű fúrási folyamatnál rendkívül fontos szerepé van az öblítésnek. A berendezéssel együtt érkezett zárt öblítőrendszer a nagy mélységű fúrásokhoz szükséges iszaptechnoiógia minden igényét kielégíti. (MTI) Érdekvédelem régi és űj módon A közelmúltban az egyik termelőszövetkezet elnökével beszélgettünk. Egy kicsit nekikeseredve mondta, hogy manapság annyi rendelet, jogszabály határolja be a közös gazdaságok működését, hogy ha csak el akarná olvasni mindegyiket, akkor is legalább egy évre lenne szüksége. Persze nem jut idő a tüzetesebb tanulmányozásra, mert hát az elnöknek a gazdaságot is irányítania kell. Ha viszont bizonyos esetekben nem tartják be a szabályokat, akkor rögtön jön a felszólítás, a ledorongolás, sőt az is megtörtént, hogy pénzbírságot szabtak ki a szövetkezetre vagy valamelyik vezetőre. A beszélgetés végén úgy summázta a véleményét az elnök, hogy nem vitatja senki a rendeletéit, törvények, jogszabályok lét jogosultságai. de régebben, néhány évvel ezelőtt mégiscsak jobb volt ilyen téren a helyzet. Akkor ugyanis — fogalmazott — valahogy nem csináltak ol}’an nagy ügyet egy-két szabálytalanságból, elnézőbbek voltak a közös gazdaságokkal szemben. Valóban, amikor a ter- mclőszövetkezetek még korántsem gazdálkodtak olyan eredményesen, mint manapság, amikor kevésbé voltak meg a műszaki, anyagi, személyi fclctelek, mint most — előfordult, hogy a különböző szervek, mérlegelve egy-egy gazdaság körülményeit, eltekintettek a nagyobb összegű pénzbírságok kiszabásától, vagy az erőteljesebb felelősségre vonástól. Hiszen például — különösen a mezőgazdaság szocialista kolatian lett volna egy szövetkezeti elnököt túlsá- gasan elmarasztalni azért, mert mondjuk apróbb pénzügyi szabálytalanságot csinált. Hiszen nem volt komoly könyvelés, talán könyvelő sem, így' az elnökre hárult minden feladat, ha értett hozzá, ha nem. Ma már azonban lényegesen más a helyzet. A termelőszövetkezetek „nagykorúak” lettek, gazdaságilag megerősödtek, rendelkeznek a szükséges apparátussal, szakemberek irányítják az egyes üzemágakat, a könyvelés is egyre korszerűsödik. Éppen ezért nem indokolt ma már a régebbi típusú érdekvédelem, a szükség kényszerítette elnézés. Manapság a szövetkezetek modern gazdasági egységek, megvannak a személyi, műszaki feltételek — hasonlóképpen, mint az ipari üzemekben. Nem szükséges tehát elnézni valanüt, ahhoz, hogy a „szövetkezetek is boldoguljanak”. A törvényesség, a különböző rendeletek, jogszabályok betartása — manapság ez az igazi érdekvédelem. Másrészt pedig a hibák elemző, bíráló feltárása. Hiszen az elnézés, a hibák esetleges „rikenése” igaz hogy pillanatnyilag lehet egy közös gazdaság számára előnyös, de hosszú távon semmi esetre sem. Az ellenkezője annál inkább. Az eredményes, vállalatszerű gazdálkodás ugyanis elképzelhetetlen rend és fegyelem nélkül, az írott és íratlan szabályok mind elkeseredettebb és mind rémültebb is egyben. A kedve egyre mogorvább, miközben arcára kiül a kétség beesés és a tehetetlen tanácstalanság. — Itt sincs... Itt se... Már itt se... Magas ég, mi lesz velem?! - hörgi halálsikolynak is beillő hangon, mert bárhová néz, bárhová lép, mindenütt rendesen mennek a dolgok. Az építkezések határidő előtt elkészülnek, a boltban a mérleg és a blokk tökéletes összhangban mutatja a vásárolt áru meny- nyíségét es árát, a hivatalban egy perc, egy pecsét és egy alairás kell csak, az utcák, tiszták, rendezettek, a Patyolat félóra alatt elvégzi a gyorsmosást cs szenes emberek járják a várost, kiáltva,, hogy német brikettet vegyenek!”*.* — Mo-gas ág, mi le%z velem? — sírja cl végül is *magát és temafosztva leroskad egy útszegélyre, ‘Miogy majd koldulásból tengesse tovább eddig szatírából táplált életét. Hát nem rémes fantazmagória ez? istenem, milyen jó, hogy nem így van! (~~o) A nyereségrészesedés 40 százalékából bérfejlesztés Munkaerőgondok egy hevesi ktsz-ben Az elmúlt években a munkaerőelvándorlás nagyon sok gondot okozott a Hevesi Járási Lakásépítő és Karbantartó Ktsz vezetőinek. Felkerestük Bencsik Mihályt, a szövetkezet elnökét és’ választ kértünk hogyan próbálnak segíteni a munkaerőgondokon. — A munkaefő-vándorlás az építőbrigádoknál volt tapasztalható, különösen a téli hónapokban. Ennek oka az volt, hogy a vállalt munkát december :*l-ig befejeztük. . Így januárban és februárban az embereknek nem tudtunk munkát biztosítani. — A szövetkezet vezetősége úgy próbál segíteni a munkaerő-vándorlás felszámolásán, hogy az építési A scsekinói kísérlet Így szólt a hír? a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága értékelte a scsekinói kísérletről szóló jelentési, majd határozatban javasolta a minisztériumok és főigazgatóságok részére a módszer széles körű bevezetését. Miről Is van szó tulajdonkeppen? Az új tervezési es ösztönzési rendszerben több mint 33 ezer szovjet vállalat dolgozik, ezek az ipari termelés 80 százalékát, az iparból származó állami bevételek 90 százalékát adják az országnak. Ezek sorában van a scsekinói vegyikombinát is, de itt — kísérleti jelleggel — még előbbre léptek. A kísérlet feltételeként a szovjet kormány a vegyikombinát béralapját 1970-ig befagyasztotta. Kimondták, hogy bérfejlesztésre pénzt nem kapnak, de a megtakarítást bér- kiegészítés formájában szétoszthatják. Az előzetes számítások, arra utalnak, hogy ha 1967—70 közötti időszakban a létszámot mintegy ezer fővel csökkentik — 1366-hoz viszonyítva — a termelékenység 114, az össztermelés 87, az átlagbér 32,3 százalékkal növekszik. Az első liérdés természetesen az volt, mi legyen azokkal, akik több éve itt dolgoznak, mert a felvételek beszüntetése csak félmegoldás. — A legjobb dolgozókat ítéli megtartani, a többieket, egyéni kívánságaik messzemenő figyelembevételével, lehetőleg keresetveszteség nélkül, új munkahelyre kell ■ irányítani — mondotta az szb-titkár. A következő lépés az volt, hogy a munkaszervezési osztályt tudományos alapokra helyezzék. A műhelyekben komplex — munkás, technikus, mérnök tagokból álló brigádok alakultak a termelési folyamatok vizsgálatára. Mindenkit meghallgattak. Az ammórüáküzemben Szokolova gépke- zelőnő például azt javasolta, hogy a fögép- kezelök és a főgépészek munkakörét vonják össze. Ezzel öt fögépkezélöi státusz felszabadult. A főgépészek ellátják Vártasik munkakört is, és ezért a kidolgozott táblázat szerint magasabb bért kapnak. A kísérlet első nyolc hónapjában a termelésben dolgozók létszáma 400 fővel csökkent, 260 dolgozó második munkakört is vállalt az ammójnáküzemben. Átlagosan 25—30 rubelt kaptak fizetéskiegészitésként. A termelékenység e viszonylag rövid idő alatt is 4 százalékkal emelkedett. A maradni kívánó dolgozókat — belső tanfolyamokon — fokozatosan felkészítik az átveendő második munkakör tennivalóira. A két munkakört ellátóknak természetesen nemcsak a fizetése emelkedik, de nagyobb összegű prémiumot is kapnak, mint korábban. A „feleslegessé” váló dolgozókat más munl<akörökbe helyezték, időközben ugyanis az épülő műszálüzem megkezdte a termelést és ott folyamatosan egyre több munkaerőre volt szükség, a természetes fluktuáció — családi okok, betegségek, nyugdíj stb. — folytán kilépettek száma majdnem száz fő volt és így gyakorlatilag a 870 megszüntetett munkakört ellátók közül mindössze 50 dolgozót bocsátottak el. Milyen eredményekre jutottak a kísérletek első két évében a scsekinói vegyikombinátban? A termelés volumene 80, a termelékenység 87 százalékkal növekedett. Vagyis erősen megközelítették az adott időszakra tervezettet. A dolgozók átlagkeresete 24,5 százalékkal nőtt. A scsekinói tapasztalatok nyomén inár 15 vállalat kezdett dolgozni az új módszer szerint, és az év végéig még öt vállalat csatlakozott hozzájuk. A tapasztalatok a lengyel és csehszlovák szakemberek érdeklődését is felkeltették. A helyszínen a scsekinói vegyikombinátban — tanulmányozták az ismertetett módszert, elutazásuk előtt kijelentették: a kisérlel, minden figyelmet megérdemel. Sí. Scseglov — F. Breusz — ABN — szerződéseket a következő év első negyedére is vállaljuk, így dolgozóink januárban cs februárban belső építési és alakítási munkákat végéinek. — Mennyit keresnek az epítöbrigad tagjai? — A négy építőbrigád dolgozói átlagosan 2000—2500 forintot keresnek. Az emberek azt mondták, hogy a téli hónapokban 1500 forint átlagfizetésért is dolgoznak/ha munkalehetőséget bizlositoák szamukra. — A munkaerő-vándorlás különösen az elmúlt év azonos időszakában' volt tapasztalható, amikor nem tudtunk megfelelő munkát biztosítani, és az elosztások körül is problémái?: voltak. A másik nehézséget a bérezések jelentik. Szövetkezetünknél? kötött bérszintje van, ami elég alacsony, ahhoz viszonyítva, amit a Heves környékén működő vállalatok, illetve termelőszövetkezetek segédüzemagai biztosítanak. A bérezési rendszer javításara kénytelenek voltunk a nyereségrészesedés 40 százalékából bérfejlesztést elrendelni. így próbáltunk segíteni a problémákon. — Hogy áll a tervteljesi- tes? — Az idén, a tavalyi 14 kislakással szemben. 30 kislakást építettünk, zömmel a járás területén. A közületi munkák nagy része is a j ábrásba koncentrálódik. Például Kiskörén most építünk egy takarékszövetkezetet, Ti- szanánán tejbegyűjtőt. Erdőtelek határában pedig a Szolnoki Vízügyi Igazgatóság részére gátőrtelepet. — A létszámproblémái? miatt a korábban tervezet!; 15 milliós termelést, 13 millióra csökkentettük. Ezt a tervet teljesíteni fogjuk, az elmúlt évihez hasonlóan. — Az építőbrigád csak a járás területén vállal munkát? — Az építőbrigád tagjainak folyamatosan biztosítjuk a munkát a járásban folyó építkezéseknél. A szakipari, ágazatokban a festő, bádogos, parkettás, vízvezetékszerelő szakmunkásaink tevékenysége azonban más megyéin-e is ki terjed. Most például. Miskolciéi Hajdúszoboszlóig mindenütt dolgoznak szakembereink. — A jövőben szeretnénk továbbfejleszteni a szövetkezet építőipari tevékenységét. növelni gépesítési fokát. és telepbővítést is tervezünk. (mentusz) UMííl, nmiembav- ¥3*. «sfi&rifll
