Népújság, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-13 / 263. szám
Dobó franciául és angolul 11 Egri csillagok: 3 milliós nézőcsúcs !■ Várkonyi Zoltán a nehézműíajban Ili Talán A néma levente, de biztosabb a Fekete gyémántok A filmgyártól a Vígszínházig A vetítőből már elment, a vágóterembe még nem érkezett meg. A produkciós szobában is kerestem, de éppen az operatőrrel tanácskozott a filmgyár egy másik sarkában. Amikor végre megtaláltam Várkonyi Zoltánt, már a kijárat felé sietett. — Már három óra. s nekem negyed négyre a Vígben kell lennem. Tessék, szálljon be a kocsiba, amíg a színházhoz érünk, nyugodtan beszélgethetünk. — Az első téma természetesen az Egri csillagok. — A film sikerére nem panaszkodhatom. Igazi néző- csúcs! Eddig 3 millióan nézték meg, s minthogy kétrészes filmről van szó, dupla helyáraikkal, az Egri csillagokra 6 millió jegyet adtak cl a filmszínházak. Épp a napokban volt részünk egy kedves kis ünnepségben, a Művelődésügyi Minisztérium fogadást adott az Egri csillagok alkotógárdájának tiszteletére. — En is szolgálhatok egy információval: Heves megyében több mint százezren nézték meg az Egri csillagokat. De túl a hazai sikereken: milyen a külföldi érdeklődés? — A közelmúltban' részt vettem egy spanyolországi bemutatón, s mondhatom, a közönség és a szakemberek nagy sikerrel fogadták a spanyol feliratú Egri csillagokat. Persze az az igazság, hogy az ilyen . kétrészes filmeket nem szívesen veszik meg külföldön. Éppen ezért érdekes kísérletbe fogtunk. 'Lerövidítettem, vagy ahogy mi mondjuk, megvágtam az Egri csillagokat. Kivágtam a filmből a meHékcseleknté- nyekel (a pápa jelenetét, a látogatást Ferdinánd királynál stb.), megrövidítettem a csatajeleneteket, s az eredmény: másfél órás Egri csillagok. — Hogyan sikerwli a vágás, milyen lett ez a másfél órás film? — Nem akarom azt mondani, hogy jobb mint az eredeti, de ami igaz az igaz, a film cselekménye nem any- nyira szerteágazó, tömör eb b lett és tekintettel arra, hogy a csalajelenetekböl csak a legizgalmasabbakat, a legérdekesebbeket hagytam meg, a vár ostroma is élénkebb, mozgalmasabb lett. Különben ebből a másfél órás változatból is szeretnék majd tartani egy hazai bemutatót. — Elújságolhátok még egy kezdeményezést. Párizsban létrehoztunk egy szinkronirodát, ahol elkészítik az Egri csillagok angol és francia szinkronját, természetesen angol, illetve francia színészekkel. Az így szinkronizált Egri csillagok iránt már van érdeklődés, többek között Kanadából, a dél-amerikai országokból és máshonnan is. —■ Emlékszem, hogy az Egri csillagok egri díszbemutatóján és a későbbiekben is mennyire bosszantotta a film kritikusi fogadtatása. Ezzel kapcsolatban kérdezem, hogy ennek a negatív fogadtatásnak van-e része abban, hogy most a filmgyártásban. is a nehézműfajhoz nyúlt? — Erre a kérdésre nem tudok egyértelműen válaszolni. Elhatározásomhoz bizonyos mértékig hozzájárultak romantikus filmjeim kritikai fogadtatásai. De azt hiszem, ennél sokkal döntőbb az, . hogy elolvastam Dobozy Imre Eljött a tavasz című drámáját és nagyon megtetszett. Meggyőződésem, bogy jó filmet lehet belőle csinálni. Színes film lesz. Már napok óta forgatunk. Az operatőr Illés György, a főbb szereplők Sinkovics Imre, Básti Lajos és Latinovics Zoltán. A film címe; Találkozás. — Hogyan lehetne egy mondatban megfogalmazni a készülő film mondanivalóját? — Egy mondatban nehéz, de azért megpróbálom. A film a felelősségről, a felelősség vállalásáról szól. arról, hogy egy adott időpontban és szituációban — mint például a második világháború utolsó napjaiban — az egyes embereknek is- vállalniuk kell, vagy kellett volna a döntés felelősségét. Ügy érzem, ez a film is jól beillik filmgyártásunknak abba az önvizsgáló folyamatába, amely tulajdonképpen a Hideg napokkal kezdődött. — Gondolom, izgatja a kérdés: annyi romantikus film és nagy közönségsiker után, vajon hogyan fogadja ezt a filmet a mozilátogaty közönség? — Valóban izgat a kérdés. Éppen ezért igyekszünk úgy elkészíteni, hogy sikere legyen, hogy a közönség ne csalódjon, mert megmondom őszintén, tisztelem és szeretem is az oly gyakran emlegetett magas fokú művészetet, de nem szeretem az olyan mozit, ahol üresen tátongnak a széksorok. ,— Es a további tervek? — Ismét egy kis romantika. Nagyon szeretném filmre vinni Hellai Jenő gyönyörű színpadi művét A néma leventét, de sajnos a megfilmesítés joga egy amerikai cég birtokában van. Ilyen körülmények között ezt a filmet csak akkor tudjuk megcsinálni, ha megfelelő koprodukcióé partnert találunk. Addig is egy reálisabb tervvel foglalkozom, előkészítem Jófiai Mór Fekete gyémántok című regényének filmváltozatát. A gépkocsi már a Vígszínház bejárata előtt áll, én megköszönöm az információt, Várkonyi Zoltán pedig folytatja munkáját, mint a színház főrendezője. (márkusz) Ma este premier Charley nénje Zenés komédia 3 felvonásban Ma este ismét bemutatót tart az egri Gárdonyi Géza Színház. Ezúttal zenés komédiát, a Charley nénjét láthatja a premier kö-zönsége. A komédia szövegét és verseit Brandon Thomas alapötlete nyomán Halász Rudolf írta. Zenéjét Nádas Gábor szerezte. Szereplők: Varga Gyula, Kiss Jenő, Kautzky Ervin, Olgyay Magda, Kanalas László, Komáromy Éva, Unger Pálma, Makay Sándor, Koós Olga, Hegedűs László, Bánó Pál, Szeli Erika. Rendező- Hegedűs László. Felújítják régebbi ismereteiket Politikai továbbképző tanfolyam kezdődött megyénkben Szerdán délelőtt Egerben, az esti egyetem előadótermében Bóta Albert igazgató nyitott- meg az MSZMP Heves megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának most induló tanfolyamát. A megnyitón részt vett — mint a tanfolyam első előadója — dr. Bognár Gyula, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője is. •A tanfolyam megyei kezdeményezés, új színfoltja a pártoktatásnak. Öt hónapon át, hetenként egy alkalommal 3—3 órára jönnek össze a hallgatók, azok a felelős beosztásban dolgozó vezetők, akik pártiskolát, illetve marxista esti egyetemet évekkel ezelőtt végeztek. Kiss Géza, a tanfolyam vezetője elmondta, hogy megyénkben mintegy kétszázan vesznek részt a tanfolyam előadásain és konzultációin. A program szerint három fő témakört dolgoznak fel: először a nemzetközi viszonyok alakulásáról, a nemzetközi politika kérdéseiről lesz szó. Ezen belül több előadás hangzik majd el a két világ- rendszer gazdasági versenyének legutóbbi tíz esztendejéről, a szocialista világrend- szer fejlődésének mai problémáiról, a kapitalizmus új jelenségeinek vizsgálatáról, a fejlett európai tőkésországok munkásmozgalmának főbb problémáiról, az USA külpolitikájáról, az imperialista ellentétek elemzéséről, az új független államok társadalB 25. hadosztály naplójából 5. A Kömlőn harcoló magyar és német erők között nem volt valami harmonikus a viszony. A 24. páncélos hadosztály oda bevetett részeinek parancsnoka mindenáron arra törekedett, hogy az ott küzdő 26/1. zászlóalj maradék csoportjait teljes egészében alárendeltségébe vonja. A magyarok közölték a IV. hadtesttel, hogy ezzel a szándékkal nem értenek egyet, mert ez „ismét vezetési súrlódásokra adna okot". A napló írója e ténnyel kapcsolatosan néhány, a korabeli helyzetet rendkívül jellemző sort vetett papírra. Érdemes szó szerint idéznünk. A törzs „teljesen helytelennek tartja a magyar hadosztályt pusztán német alárendeltségbe helyezni, különösen akkor, ha ez három napon belül háromszor változik. A hadosztály parancsnoka úgy érzi. hogy a németek részéről az ütőképességében vesztett gyalogság rossz szereplése miatt bizonyos lenézés és ellenszenv uralkodik a honvédség szerepével kapcsolatban. Ez az érzése a német vezetésnek kényére- kedvére kitett 25. gyaloghadosztállyal kapcsolatban még jobban érvényre jut.” A hadosztálytörzs ezt követően jelentést készített, amelyben pontos beszámolót adott az alakulat szerepléséről, „kiemelve hősies harcait, és nagyszámú véres veszteségét”, majd a harckészségről és a hadosztály állapotáról nyújtott tárgyilagos képet. A továbbiakban javaslatot tettek a hadosztály kivonására és feltöltésére. Ezt az iratot elküldték a magyar Fővezérség hadműveleti .osztályához és a IX. magyar és a IV. német hadtesthez is. A Kömlő elleni támadás előkészítését egy váratlan esemény szakította félbe. 8,15-kor jelentés érkezett, hogy Pély községet kozák lovasok és gépkocsin szállított gyalogos csapatok elfoglalták. A 24. páncélos hadosztály erre sürgős ellenintézkedést határozott el. Az Átány- ba. indított rohamlövegek közül kettőt visszafordítottak, s Pély felé vezényelték. 11 órakor a hadosztály kölyen nagyobb szovjet erők vannak, mint ahogy aat az első jelentések alapján gondolni lehetett. Kb. 600 főről van szó. A beszélgetés során a IV. hadtest újra csak kikelt a magyarok ellen. Közölték, hogy felfogtak egy szovjet rádáóhírt. amelyben arról volt szó, hogy „a 25. hadosztály csapatai visszajönnek a Tiszától”. Válaszul a magyarok feltárták a valódi helyzetet, s beszámoltak az időközben foganatosított védelmi intézkedésekről. A szovjet csapatok mozgásából arra következtettek, hogy mindenáron Hevest akarják elérni. Így veszélybe került a hadosztály parancsnoksága is. Még a közvetlen törzsszakaszt is átadták ahhoz az ellenlökéshez, amely 22,30-kor indult meg a Heves déli részén levő 10- km-es km-kőtől Pély irányába. A támadók heves harcokban behatoltak a faluba, elérték a templom vonalát, de egy szovjet ellenlökés kivetette őket a község északi szegélyére, ahol sikerült megkapaszkodniuk. A helyzet azonban hamarosan kritikussá vált, mert a német ro- hamlövegek parancsnokai bejelentették, hogy elfogyott a lőszerük, s ezért vissza akarnak menni Hevesre. Nyomban utasítást küldtek nekik, hogy ez esetbén is maradjanak, mert jelenlétük „a gyalogságnak le nem becsülhető erkölcsi támaszt ad.” A német összekötő törzsön át sürgősen intézkedtek, hogy a szükséges utánpótlást szállítsák ki részükre. 15,20-kor egyébként egy német rohamcsoport is elindult a Pélyért küzdő alakulatok megerősítésére. Pély visszafoglalása tehát hadosztály törzse a késő esti órákiban érintkezésbe lépett Keiner őrnaggyal, a szomszédos 76. német hadosztály vezérkari főnökével, s megegyeztek, hogy 10-én hajnali 4 órakor tüzérségi előkészítés nélkül meglepetésszerű támadást indítanak a község ellen. Olyan döntés született, hogy a nyugatról és délkeletről meginduló akció vezetését egy kézben egyesítik, s annak parancsnokául Jónás alezredest jelölik meg. Nevezett „személyesen kimegy, s a támadást egy páncélfelderítő kocsi tetejéről fogja irányítani” — közölték a hadtesttel. A tüzérséget csak akkor szándékoztak bekapcsolni, amikor a szovjetek már felfedezték őket. Csapásait főleg a Tót-tanyára akarták irányítani, ahol a szovjet csapatok nehézfegyverei voltak. A támadó csoport, ereje a 26 1. zászlóaljból, 1 német utászszázadból, és 1 gyalogságként alkalmazott tüzéralosztályból állt A 25. hadosztály a november 7-től tartó szakadatlan harcokban nagyon meggyengült. A napló az egyes alakulatokról szólva csak mint. „megmaradt részekről” beszél. Megszüntették pl. a gyalogsági parancsnok beosztást is, mivel ,,a jelenlegi helyzetben a működéséhez szükséges tág keret nincsen meg”, s a parancsnok emberek nélkül „feleslegessé vált.” Létszámadatokat sajnos nem ismerünk, mert azok a napló mellékleteivel együtt elvesztek. A parancsnokok a harcok alatt nem is tudták pontosan számba venni embereiket, Az 1. gyalogezred kivonása után pl. megállapították, hogy a széles arcvona- . Ion vívott csatákban és főleg - a kiskörei helységharcban az hatvan százalékát elveszítette. 1944. november 10. A _ hadosztály sávjában ezen' a napon valamelyest csökkent a harcok ereje. Váltakozó sikerrel tovább folyt azonban a küzdelem Pély birtoklásáért. 9,16-kor az egyik ott bevetett alakulat parancsnoka — Száraz százados —, arról tett jelentést, hogy a szovjet csapatok Pély északi részén kb. 600 fővel támadást kezdtek. Az említett tiszt 40 emberrel és két rohamlöveggel ez időben a térképen is jelzett keresztnél állott. A 6. gépkocsizó lövész zászlóalj is az ő parancsnoksága alá tartozott. Egy másik század a falutól 2 km-re, a Ludas-tanya körzetében helyezkedett el. Ezek. azt a feladatot kapták, hogy foglalják el a csatornát. A térképen 93-as számmal jelzett pont közelében a 2. gép- vontatású könnyű tüzérosztály volt állásban. Ilyen volt tehát az erők csoportosulása Pély körzetében. A Jónás alezredes vezette kétirányú támadás 9 óra után érte el Pélyt. 10,30-kor olyan rádióhír érkezett Hevesre, a parancsnokságra, hogy a 6. gépkocsizó lövészzászlóalj már a templom vonaláig hatolt előre. Várható, hogy rövidesen egyesül a délről bevetett egységekkel. Az akcióban részt vett az ún. „Majt- hényi-csoport” is, de ezektá madása Hevesvezekénytől I km-re délkeletre megakadt. Tüzérségi támogatást kértek. Mint közölték: aggasztónak tartják, hogy tőlük oldalt. < tarnaszentmiklósi vasútállomás területén, nagy >bb szovjet csoportosítás gyülekezése figyelhető meg. (BsHytatjukfrmi—politikai helyzetének és fejlődésének főbb kérdéseiről, valamint a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásáról. A második fő témakörben a szocializmus teljes felépítésének időszerű elméleti és gazdasági kérdéseiről mintegy 15 előadást és konzultációt tartanak. Ezek között olyan témákról, mint az állam és a szocialista demokrácia fejlődése, egyházpolitikánk, kulturális és ideológiai életünk aktuális kérdései, szociológia és vezetéselmélet, a szocializmus politikai gazdaságtanának új elvi kérdései, a magyar népgazdaság helyzete, a jövedelemelosztás és anyagi ösztönzés, az új gazdasági mechanizmus bevezetésének eddigi tapasztalatai és megyénk negyedik ötéves terve. A harmadik fő témakörben a párt- és tömegszervezeti munka időszerű kérdéseire kapnak választ a tanfolyam hallgatói. A tanfolyam — ugyanezzel a programmal — november 20-án Gyöngyösön, 21-én pedig Hevesen is megkezdődik. (f. s.) Előkerült Kodoiónyi János első irodalmi műve Kodolányi János eddig lappangó első irodalmi műve került .elő az ormánsági Vajszlőn. 1915-ben, az akkor Pécsett diákoskodó Kodolányi — iskolatársainak anyagi támogatásával — verseskötetet adott ki. A „Hajnal1’ című, mindössze negyvenegy oldalas könyvecske alig száz példányban jelent meg, és ezek a példányok az azóta eltelt több mint félszázad során elkallódtak, megsemmisültek. A Pécsi Tanárképző Főiskola irodalomtörténeti tanszéke most Kodolányi emlékkiálítást rendezett és ennek hírére vitte be a főiskolára Varga Jenő vajszlói pedagógus a birtokában levő könyvecskét. Mint elmondotta: szülei közvetlen szomszédai voltak Kodolányiéknak, akik az erdőhivatal épületében laktak és az ifjú költő tiszteletpéldánnyal ajándékozta meg Varga Jenő — akkor még lánykorban levő — édesanyját. A verses kötetet kiállították a főiskolán, i felkutatják, feldolgozzák m mű keletkezésének és megjelenésének hiteles történe* -tét-(MTI)
