Népújság, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-11 / 261. szám
Ünnepség Egerben Újabb 13 televízió az iskoláknak Képűnk -a- 13. tv-készülék áladásáról A szuvasodás — népbetegség Beszélgetés dr. Mészáros Béla megyei sztomatológus főorvossal Egyre több üzeni, vállalat és intézmény kollektívája kapcsolódik megyénkben is a Televíziót a kis iskoláknak” mozgalomhoz és ennek eredményeként a 131 általános iskolánk közül már hatvanegy új televízió-készülékkel dicsekedhet. Hétfőn délelőtt az építők szak- szervezete megyei bizottságán tizenhárom televízió- készülék jelképes átadására került sor. Tizenkét tv-ké- szüléket a 'megye építőipari vállalatai ajándékoztak, egyet dr. Csicsai József, a Pedagógusok Szakszervezete Heves megyei bizottságának titkára adott át a központi elnökség nevében Búzás Zol- tinnak, a Heves megyei Tanács tanulmányi felügyelőjének. Az ünnepségen részt vett Dorkó József', az SZMT titkára is. A Heves megyei Állatni Építőipari Vállalat dolgozói öt televízió-készüléket ajándékoztak az iskoláknak. Egyet a pálosvörösmarti gyerekeknek, egyet pedig a megyehatáron túlra, a vállalat dolgozóinak Tiszafüreden tanuló gyermekeinek. A három másik tv sorsáról ezúttal döntöttek. Hamarosan1 új tv-antenna magasodik a kompolti, Egerben pedig az ötös és a nyolcas számú általános iskolák épületének tetején. A Heves megyei Tanácsi Építő és Épületszerelő Vállalat dolgozói négy ajándék tv-készülékük közül egyet az újlőrincfalvi, egyet a gyöngyösoroszi pajtásoknak kértek továbbítani, a többi ajándék Egerbe, a Vörös Hadsereg és a Maki ári úti iskoláiéba kerül. A Heves megyei Tanácsi Tervező Vállalat szocialista brigádjai Verpelét Új iskolájának apró tanulóit keresték meg ajándékukkal. Azért döntöttek így, mert kapcsolatuk korábbi, mintsem a gyerekek birtokukba vették volna' új otthonukat — ők tervezték az épületet. A közúti építők egy televíziót a nógrádi üzemvezetőségük kis iskolájának és a kápolnai általános iskolának ajándékoztak. készült. Az orjr/ágos méretű mozgalom Heves megyében sajátos módon kibővült. Korábban az Egri Finomsze- relvónygyár és az Egyesült Izzó gyöngyösi gyáregysége, most pedig' a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat gondolt a tehetséges munkásgyerekekre is; magnetofont ajándékoztak több középiskolánknak. Kilenc magnetofon segíti már- az orosz nyelvű szakkörök munkáját, ahol főként a tehetsége* munkásfiatalok fejlődését segítik a pedagógusok. A hétfői ünnepségen azt is bejelentették, hogy a megyében — korábbi felmérések alapján — nincs olyan iskola, ahol legalább egy tv ne segítené a pedagógusok munkáját, s most aiz önzetlen ajándékozók jóvoltából a régi. többnyire használhatatlan készülékeket is ki tudják cseréim, segíteni, tudnak azon az iskolán is, ahol egy tv-készülékre több tanulócsoport is jut (P- e.) November fogászati hónap. Ebből az alkalomból kereste fel lapunk munkatársa dr. Mészáros Béla megyei sztomatológus főorvost, s érdeklődött a fogorvosi ellátottság fejlődéséről, a fogászati hónap céljáról, s a közeljövő megyei elképzeléseiről. — Miért van szükség fogászati hónapok rendezésére? — A statisztikai adatok igazolják, hogy a fogszuvasodás évről évre gyarapodó mutatószámokkal jelentkezik. Nem túlzók, ha azt mondom: népbetegséggé vált. Ez annál is inkább elszomorító, mert az emberek jó része nem veszi komolyan. Bármilyen közérzeti zavarral orvoshoz szoktak futni. A fogfájással azonban más a helyzet. Az első fájdalomérzetet csillapítókkal zsibbasztják. És ez megy addig, amíg tűrhetetlenné nem válik a fájdalom. Akkor jöhet a fogorvos, s húzhatja azt a fogat, amelyet idővel előtie még meg lehetett volna menteni. A fogászati hónapok rendezésével szerelnénk felhívni a figyelmet arra, hogy mennyire fontos a gondozásszerü ellátás kialakítása, hogy milyen sokat jelent a szájhigiénia. — Tulajdonképpen miért lett népbetegséggé a szuvasodás? — Azt kell mondanom: a huszadik század kultúrbeteg- sége. Ma ugyanis égyre kevesebb olyan ételt fogyasztunk, amely igénybe venné a fogakat. A pempősebb étrend kialakulása kórosan tehermentesíti a fogakat, amelyek — akárcsak a szervezet bármelyik szerve — kellő igénybevétel híján elcsökevé- nyesednek. Esetünkben ez szuvasodás formájában jelentkezik. Hogy kevéssé szaknyelven beszéljek: a szuvasodás azonos egy bizonyos fázison túl a fogak lyukasodásával, pusztulásával. Ezután már csak a pótlás, később a protézis következik. Mindez hosszú ideig elkerülhető, esetleg kiküszöbölhető lenne, ha mindenki rendszeres fogápolást végezne, ha fogait legalább évenként szakorvossal ellenőriztetné. — Hogyan jelentkezik a szuvasodás? — Az első jel a tejfehér fogszínezőclés. Később barna foltok jelennek meg a fogfelületeken rágófogaknál például a rágórészeken és az egymás felé néző felületeken. A metsz °ak nyaki szuvasodása a .' ep télén, a felületes fogmosás következménye. Az előidéző okok leglényegesebbig az elhanyagolt fogkezelés. Mondhatja bárki: elviselhető a foghúzás, hiszen van lehetőség a pótlásra. Igaz, csakhogy a dolog nem ilyen egyszerű, mert a szuvasodás áttételeződik, s veszélyes ízületi, szív-, , vese- és gyomorbetegségek rejtett okozójává válhat. Hányszor kerülnek hozzánk a kórház más osztályairól betegek, s a kontroll kideríti, hogy szuvasodás áttételi nyomán keletkezett betegségek áldozatai. Ha időben kopogtattak volna a fogorvosnál, elkerülhették volna a felesleges komplikációkat. Ezért nem lehet eleget beszélni a fogápolás és kezelés szükségességéről, ezért kell a fogászati hónap széles körű kampánya. — Feltételezzük, hogy a széles körű agitáció nem lesz eredménytelen. Ám, vajon bírja-e kielégíteni a megnövekedett igényeket a jelen'legi fogorvosi kapacitás? — Feltétlenül, bár azt is meg kell mondanom, hogy megyénk nem egy községe, járása meglehetősen mostoha helyzetben van e téren. Az egészséges az lenne, ha 3500 emberre jutna egy fogorvos. Pillanatnyilag ettől még meglehetősen messze tartunk. A legrosszabb körülmények a liévesi járásban vannak, ahol 15 ezer lakosra jut egy szakorvos. Vezet a hatvani járás, itt 4500 embert lát el egy szakember. Azt szeretnénk, ha a negyedik ötéves terv folyamán elérnénk a 4000-res irányszámot megyei átlagként. Ennek ellenére állítom, a jelenlegi apparátus is meg tudja oldani, hogy megyénk minden lakosa évente egyszer ellenőriztesse fogai állapotát. Ha ezt megteszi és nem feledkezik meg a rendszeres fogápolás- ról, akkor vissza lehet szorítani az egyre jobban elterjedő fogszuvasodás ijesztő méreteit. — Mi akadályozza a fogorvosi ellátottság bővítését. Hiánycikk még mindig a szakember? — Nem mondhatnám. Mi tudnánk bárhová szakorvost biztosítani, csak éppen megfelelő munka- és életkörülményeket nem tudunk számukra teremteni. Ez persze nem is a mi feladatunk lenne hanem az illetékes községi és járási tanácsoké Ha ők mindenütt biztosítanák a rendelőt, a szolgálati lakást, akkor igen gyorsan javulna az irányszám, az ellátottság. így létesül majd az elkövetkező ötéves terv folyamán szakorvosi ellátás Szilvásvárad, Besenyőtelek, Karácsond, Vá- mosgyörk, Feldebrő, Komló és Kisköre községekben. — Mit tehetnének még a községi tanácsok? — Iskolafogászat terén is akad még feladat. Az olyan körzetekben, melyek több faluból tevődnek össze, nem tudjuk megoldani a gyerekek központi községbe szállítását. Itt csak a nyolcadikosok részesülnek ellátásban. Ha a tanácsok évente egyszer biztosítanának szállítóeszközt, semmi akadálya nem lenne az évenként egyszeri ellenőrzésnek és ellátásnak. Ha így lenne, még szebb mutatókkal szolgálnánk — tíz év alatt ugyanis megyei szinten a napi rendelési órák száma 72- ről 314,5-re ugrott, s ami ennél is sokkal fontosabb: még hatásosabb lenne a megelőzés. — A felnőtt is borzong a fogorvosi rendelőtől? Hogyan kerülhető el ez a transz? — Gyermekkorból származó rossz beidegződés. A szülő gyerekei előtt panaszolja fájdalmát, sőt nemegyszer el is viszi magával a rendelőbe, így alakul ki ez a helytelen feltételes reflex, amely teljesen indokolatlan,, hiszen ma már úgyszólván fájdalommentes az ellátás, és a közeljövőben, úja bb iszkö- zök beszerzésével tnindinazzá válik. (pécsi) F*******WWW^W.-A*. ____ _ _ __ _ 1 25. hadosztály naplójából 3, A délelőtt folyamán a hadosztály sávjában tovább súlyosbodott a helyzet. 11,50- kor a kiskörei vasúti híd és a Taksonyi-csárda között a szovjet csapatok 15 csónakkal átkeltek a Tiszán, s behatoltak az ott védő l/III. zászlóalj állásaiba. Sarudon utcai harcok folytak. Kritikus volt a helyzet Tiszán á- nán is. A falut déli és északkeleti irányból támadta a Vörös Hadsereg. A község nyugati oldalán a szovjetek beásták magukat, s megkezdték a felderítést Komló irányába. Tiszanánát Fe- renczy Márton ezredes parancsnoksága alatt a 30. határvadász ezred védte. 11,30- kor Ferenczy segítséget kért, mert „különben kérdéses, hogy ki tud-e tartani”. Azt a választ kapta, hogy álljon helyt, s akkor 8-án a 25. hadosztály támadást indít megsegítésére. Déltájban az 37. hadtest elérte Hadház területét és Kisköre ÉNy-i szegélyét. Az l/III. zászlóalj balszárnya a támadás elől visz- szavonult nyugat felé. A hadosztály vezérkara nagy gondban volt. Mind a 1969. jMfeembei' M.» bal, mind a jobb szomszédjuk — a 9. határvadász dandár és a 76. német hadosztály —, erőteljesen vonult visszafelé. A parancsnok arra az elhatározásra jutott, hogy alakulatának „ebből a zsákból mindenképpen ki kell kerülnie”. A délutáni és esti órákban a legsúlyosabb harcok az 1. gyalogezred vonalán tomboltak. A „védelem megtámasztására” erősítésként ideküld- ték a másfél századból álló 26,T. zászlóaljat és a 26. tüzérosztályt is. Ez az ezred rendelkezett a Pélytől K-re és a Tóth-tanyánál települt 25. tüzérosztály lövegeivel is. Ezzel az erővel „november 8-án az ellenséget feltétlenül fel kell tartani” — futott ki a parancs 21,20-kor az 1. gyalogezredhez. Elrendelték. hogy az egység zárja le a Sajfok-főcsatorna és a vasútvonal kereszteződését, s a csatorna mögé állítsák fel az összes aknavetőket. A vízi akadály átjáró pontjaira pedig „megfelelő erővel” tiszteket állítsanak parancscno- kul. A november 7-i áttöréskor a 25. hadosztály súlyos Veszteségeket szenvedett. Az 1 III. zászlóalj pl. teljesen elvérzett a kiskörei utcai harcokban. Az erők számbavételekor kiderült, hogy a 7. saáotkLe&t tisztből qs HAsmcősből, a 8. 1 tisztből és tíz honvédből állt. A 9. századról november 7-én estig semmi hír nem érkezett. A zászlóalj elvesztette minden nehéz fegyverét, géppuskáit. A parancsnokság minden bizonnyal a való helyzetet írta le,' amikor a nap végeztével így jellemezte a hadosztály állapotát. „A mai harcokban csapataink igen súlyos veszteségeket szenvedtek. A legénység teljesen kimerült. A hadosztályt ki kell vonni, teljesen újjá kell szervezni, fizikai és szellemi értelemben egyaránt. 1—2 napos kétes értékű pihenőkkel az ütőképességet helyreállítani nem lehet” A felső parancsnokság is így értékelhette a helyzetet, mert 22 órakor már arról kaptak értesítést, hogy erősítésül másnap beérkezik a 8. német hegyi dandár. Esős, hűvös idő volt — zárja le 1944, november 7-e krónikáját a hadosztály segédtisztje. 1944. november 8. November 8-án reggel a szovjet csapatok tovább folytatták támadásukat. Az előző napra kitűzött feladatokat nem mindenhol tudták megoldani, így most kétszeres erővel vetették magukat a harcba. Reggelre „átszivá- rogtak” *a Sajfok-csatornánál kiépített fő ellenállási vonalon és elérték Tarnaszent- miklos délkeleti részét. 7,10 perckor Prutkay százados, a 25. tüzérosztály parancsnoka is azt jelentette, hogy Tarnaszenlmiklóstól nyugatra a szovjet járőrök átkeltek a csatornán és Pély felé mozognak. Tekintettel arra, hogy ütegei a községtől keletre alig néhány km távolságra foglaltak tüzelőállást, engedélyt kért, hogy hátrább vonulhasson. A hadosztály vezérkari főnök« » keresi mesiíÉsasU* mondván, hogy „ez meg nem erősített hír és az oroszoktól való félelemből származik”. Egyben megparancsolta, hogy a veszélyeztetett irányba folytassanak felderítést, és az eredeti tüzelőállásban tartsanak ki. A hadosztály sávjában november 8-án a legsúlyosabb harcok Komlóért folytak. A falu a szovjet erők fő csapásának balszélén feküdt. Az előretörő ékek már 14 km- re északabbra, Mezótárkány- nál harcoltak, amikor Köm- 16 még mindig német és magyar kézen volt. Nem kell különösebb stratégiai tudás ahhoz, hogy a térképet olvasó szem felismerje: Heves- vezkény—Komló irányából lehetőség nyílik a messze előretört 57. szovjet hadtest elleni oldaltámadásra. A falu kulcshelyzeténél fogva így egyszeriben a harcok gyújtópontjába került. A védő erők arra törekedtek, hogy ezt a szakaszt minél jobban megerősítsék. Ide irányították a 26. tüzérosztályt és a 26. gyalogezred 1. zászlóalját. A 25. gyalogezred Siprák-féle zászlóaljának pedig Hevesvezekénytől D-re, a csatorna-átjáróknál kellett állást foglalnia. Komlót a 30. határvadász ezred védte, amely előző ' nap súlyos veszteségehet szenvedett a tiszanánai harcokban. Közben a Vörös Hadsereg támadása e szakaszon is kibontakozott. A szovjet repülők bombázták a Kölöhöz vezető utakat, s a tüzérség lőtte a falut. „Sok a sebesült” — mondja a tömör jelentés. A hadosztály naplója nem valami rózsás képet fest az itt bevetett magyar alakulatok morális állapotáról. „Komlón nagy menekülés folyik — jelentik 10 órakor. — Harcelőőrseink visszajöttek és a csapatok azt hitték, hpgy oroszok és visszafutottak. A legénység erkölcsileg veiänkiwaaeot."' A valóság az, hogy a magyar honvédek megcsömör- löttek a háborútól. Látták a vesztett ügy minden kilátás- talanságát, s nem akarták tovább szolgálni a németeket és a nyilasokat. Rádöbbentek, hogy a játszma elveszett, s minden véráldozat csak a fasiszta rendszer végnapjait tolja hátrább. Passzivitásuk azt fejezi ki, hogy a háborút nem érzik magukénak, s nem vállalnak azzal közösséget. A hadosztály parancsnoka a pánik jeleit látva elrendelte. hogy Szűcs százados vonuljon ki embereivel az Átány felé vezető útra, zárja azt le, s fordítsa vissza a menekülőket. A kömlői védők megsegítésére indított német—magyar támadást a napló alapján az alábbiakban rekonstruálhatjuk. 7,20-kor megérkezett a törzsszállásra a 24. német páncélos hadosztály parancsnoka. Tájékozódott a helyzetről, majd közölte, hogy az Atányban gyülekező alakulata Kömlő irányába támadást fog indítani. Kérte, hogy a magyarok a rendelkezésre álló összes tartalékokkal kapcsolódjanak be. Az akció 10.45-kor indul. , x 11-kor megjelent Klee- mann tábornok, a IV. német páncélos hadtest parancsnoka is. aki bejelentette, hogy a 25. hadosztály egységeit 10 rohamlöveg fogja támogatni. Kérte, hogy ezek kíséretéül „válogatott emberekből álló Stosstruppokatazaz rohamcsapatokat adjon a hadosztály. osztagokba a felderítő tály, a 25. gyalogezred Szűcs százados embereit aki ták tenni. A hadosztály]: rancsnok ehhez hozzá is ; rult, de közölte, hogy a fi derítő osztályt nem szabad l vetniük, „mert így is ke\ sen vannak”. „Technoplast 69’’ Százhúsz külföldi szakember érkezett Budapestre a Gépipari Tudományos Egyesület és a Magyar Kémikusok Egyesülete „Technoplast 69” című konferenciájára. A tanácskozás hétfőn kezdődött a Technika Házában. A konferencia tematikája átfogja a műanyagok előállításával, feldolgozásával, tulajdonságaikkal és e tulajdonságok vizsgálati módszereivel, valamint a műanyagtermékek alkalmazási lehetőségeivel kapcsolatos időszerű kérdé-i seket. A műanyagok elöálLH tása, feldolgozása és aikal-j mazása terén a magyal szakemberek is mondana 4 újat a konferencián külföldi kollégáiknak. Magyar ered-í mény például a Rilsan ne-4 vű poliamid—11. típusú műJ anyagbevonat, amelyet az| Autóközlekedési Tudomá-i nyos Kutató Intézet dolgod zott ki a gépkocsi- alka tréJ szék javításához. Három é\t alatt több mint 170 000 különböző gépkocsi-alkatrészt újítottak fel a Rilsannal, s ez 15—18 millió forintos megtakarítást eredményezett a népgazdaságnak. A konferenciát dr. Hardy Gyula, egyetemi tanár, a Műanyag- ipari Kutató Intézet igazgatója nyitotta meg. Kedden kiállítás nyílik — ugyancsak a Technika Házában —■ a műanyagok gép- és jár* nr űiparl alkalmazásának heiä»g«röl. ^folytatjuk)
