Népújság, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-11 / 261. szám

Kinek érdekében, kinek ellenében? MEGBÍRÁLTÁK EGY EM­BERT. Jogos volt a bíráló ázó, időben hangzott el a fi­gyelmeztetés: nem jó úton jár, nem emberhez — tehet­ségéhez, beosztásúhoz stb. — méltóan viselkedik, nem ve­zethet jóra az, ha nem vál­toztat magatartásán. A megbírált elfogadta a bí­rálatot és utána lépett egyet a „lépcsőn”, ment panaszkod­ni: nem jól értékelik munká­ját, ferdén néznek rá, talán félre akarják állítani? Pedig ő is jól tudta, erről szó sean volt. Gyakran találkozik hasonló esettel az ember. Ha egy-egy ember munkáját magatartá­sát bírálják, rögtön kombinál: ki és miért akar lejáratni, ki­nek vagyok útjában honnét fújhat a szel? És csali keve­sebben tételezik fel, hogy nem hátsó gondolat, nem sze­mélyes indulat, vagy antipá- tia mondatta ki a bíráló, el­marasztaló figyelmeztető szót. Vannak emberek, akik — bármilyen furcsán hangzik, vagy nem is hangzik furcsán (?!) — képtelenek elismerni, hogy ők is tévedhetnek, hogy a valóság, az élet útvesztőjé­ben ők is rossz útra térhet­nek, akik azt hiszik maguk­ról, hogy öle jelentik a tö­kélyt. Pedig ilyen ember nincs, tartozzék az bárhová, rendelkezzék bármilyen és bármennyi emberi, jótulaj­donsággal, képzettséggel. Minden embernek van eré­nye, jó oldala és van hibája, gyenge oldala is. Minden jó­tulajdonság — bármennyire jó is lenne ez — nem lakoz­hat egyetlen emberben sem, l.mindenkiben van természe­tes és természetellenest Vo­natkozik ez természetesen mindenkire, a kommunistára is —, mert az is ember és nem modem Krisztus — csak „megváltásra” született, minden hibától mentes em­ber, bármennyire is sajnálja ezt az ember — nincs. EZÉRT FONTOS, hogy ha a hibára fölhívják a figyel­met, ne dugjuk oe a fülünket, ne a hátsó gondolatok árasz- szák el agyunkat, hanem en­gedjük magunkat meggyőzni, — de nem legyőzni. Mert az igazság csalt erősíti, csak nö­veli a hitet az emberben! Még akkor is, ha ez rosszul esik, még akkor is, ha ez — enyhén szólva nem kelleme­sen érint; — még akkor is, ha pillanatnyilag úgy érzi az ember, önérzetében sértették meg. Mi lenne az emberrel, mi lenne az emberből, ha csak dicsérő, szép szót halla­na magáról? Mi lenne? Erre is van már sajnos eléggé szo­morú, bizonyos esetekben végzetes tapasztalatunk is. Meg kell az embernek a jó mellett, a rosszat is mondania embertársáról, mert ez a va­lóság, mert ez és csak egye­dül ez segít, hogy mindenki szembenézzen saját magával és élvtársai, embertársai se­gítségével megszabaduljon hibájától, vagy annak egy ré­szétől. S az ember — legyen bármilyen érzékeny is a lel­ke — tűrje el, ha hibájáért még meg tó „tiporják” — az ő érdekében, az ügy érdeké­ben teszik. Természetesen a segítő szándékú, a tényeken alapuló bírálatról és nem a cinikus, a gyalázkodó, a lélekben és az önérzetben váj káló, az emberi gyengeségen való csámcsogásról van itt szó. Mert az ilyet nem kell el­fogadni, az ilyet nagyon ha­tározottan vissza kell utasí­tani. A BÍRÁLAT csak egy célt szolgáikat: hogy tökéletesebb — és nem tökéletes — legyen az ember, hogy jól „menje­nek a dolgok”, hogy a való­ságban meglevő objektív és az emberben levő szubjektív lehetőségek mind-mind ügyünket szolgálják. És minél jobban, minél ha­tékonyabban. Az ember él! Hol ölömben, hol bánatban, hol tele élet­kedvvel, optimizmussal, hol tépelődve, hol gyötrődve. De mi értelme az életnek, ha nincs célja, ha nem harcolja végig? Mi értelme annak, ha az ember hányódik, ha enge­di magát sodródni a vágtató életben, ha resten, tunyán, semmittevőn magától 'eltelve csapódik oda, ahová éppen az élet véletlenje sodorja? S ha még a segítő jobbot, a jó szándékú segítséget is elutasítja — bármennyire fájdalmas, elveszett ember. Kétségtelen: nem örül az ember, ha gyengeségét, hibá­ját, tökéletlenségét teszik, vagy rakják elébe. De — en- gedelmet a hasonlatért: gyógyszer is akkor hatásos, ha időben adják és megfele­lően adagolják. S ha valakiről — élve a szólással — lemond az orvos, mert hiába keres, már nem talál megoldást? Akkor bizony az eseteik többségében baj van. S erről nemcsak az orvos tehet. Papp János A megyei tanács vb napirendjén: A településhálózat fejlesztése olyan ember, akinek öröme és banata, jó es rossz oldala, tulajdonsága van, akinek van terve és vágya és akinek van meg nem valósult terve és be nem teljesült vágya is. Csak bölcs, csak „szép”, A külcsín is számít Evekkel ezelőtt épült az impozáns, talán túlontúl is nagyméretű nagyúti kuUúr- ház. Azóta büszke lenne rá a ialu apraja. nagyja. Elége­dett a látogató is, míg kí­vülről szemléli az épületet.. De amint belép, percről percre csalódik, s kezdi ér­teni, miért mondják a köz­ség lakói, hogy csak lenné­nek büszkék A klubterem­ben. elegáns fotelek es pár­názott székek, támlájuk le- tépdesoe, Ugyanezt lát rá az emeleti teremben is. S mindehhez a tisztítás után sóvárgó par- kettburkolat. És ráadásul sajátos zümmögés fogadja az embert. Ha jobban szét­néz, mindjárt rájön a külö­nös muzsika nyitjára: közel tízezer légy (azt hiszem csöp­pet sem túlzás ez a szám, mert feketéül tömegüktől a falméretú ablakresz) birkó­zik a véggel. Es muzsikál­nak, muzsikálnak rendület­lenül. Elképzelhetetlen, hogy ilyen körülmények között va­laki tévét nézzen, vagy klub- foglalkozáson vegyen részt, mert ugye. esztétika is van a világon. S ha egyszer csak betéved, legközelebb fonto­lóra veszi, kopogtasson-e, mert otthon, higiénia itt nem található. Magyarázni sok mindent lehet. El lehet mondani, hogy a fiatalok nem becsülik meg a klub­termet, hogy garázdák, dm erre kérdezni kell: hol ma­radt a felügyeletT A légy- inváziót és a takarítás hiá­nyát azonban mi sem ma­gyarázza. A helyzet tartha­tatlan. Nagyin büszke sze­retne lenni kv Itúrotthonára, Addig azonban, amíg ez nem nyújt tiszta, kellemes ott­hont a falu lakóinak, addig ritkám kopogtatnak új ven­dégek, s a régiek is fogynák, mert a külcsín is számít. dip} J Bárhol elintek az emberek, mindenképpen lakó- és mun. kahelyre van. szükségük, A településen terület kell, ame­lyen. lakóházakat, üzemeket lehet építeni, utcáikat, parkce. Icát, üzleteket és intézménye­ket létesíteni. Melyik község, melyik város hogyan fejlőd­het, mi a tényleges igény és a reális lehetőség? Az egyes településeken milyen kom­munális. egészségügyi, kultu_ rális és foglalkoztatási vi­szonyokat lehet megvalósíta­ni? A szerteágazó igényeket es Számokról Számvitel, ügyvitel, bi­zonylati fegyelem: könyvelés. Sok karton. könyv, apró szám, athozat és kiadás. Könnyű elveszni a számok­ban, a papírok között és nem gondolni arra, hogy a katto­gó számológépek között nem kevesebb történik, mint a közös tulajdon védelme. A gazdaságirányítás új rendszerében sokat fejlődött a termelőszövetkezetek pénz­ügyi munkája, hűen tükrözi a gazdaságok eredményeit. Egyre összetettebbé váiik, az önálló vállalati gazdálkodás követelményeinek mind job­ban megfelelő, elemző mun­kává. Bar még az erőket le­köti a sok karton, könyv, ap­ró szám, áthozat és kiadás — ez ma már kevés. Az egysze rű, nyilvántartói munkakor ellenőrző, előadói feladatkör­ré nő, a regisztrálás közgaz­dasági. értékeléssé, az esemé­nyek tükrözőiből az esemé­nyek irányítói lesznek. A megnövekedett követel­mények szempontjából ösz- szegezzük a gyöngyössolymo- si, abasári beszélgetések ta­nulságait. A következtetések megalapozottságáért segítsé­gül hívjuk a NEB 35 tenne- 1 ős'.ö v e tkezetre kiterjedő vizsgalaténak megállapítá­sait is. E Naprakészség a könyvelés­ben, talán a legfontosabb jel­szó a számviteli munkában. Mindig pontosan tudni, hol tart a gazdaság, hol van ki­esés» és-a felfedezés után az igényeknél szőkébbre saa- bott anyagi lehetőségeket no. gyan lehet egyensúlyba hoz­ni? A tervszerű, tudatos tele­pülésfejlesztés közép- és hosszútávé feladatait vitatja meg mai üléséin a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága. A napirend előadója Berecz Ist­ván, vb-elnökhelyettes. Második napirendi pont­ként a megye polgári véde­lem helyzetéről és feladatairól tesz jelentést Jakab Emil.- számokkal, gyors javaslattétel: így pó­toljuk az elmaradast. E pon­ton az adminisztráció irányí­tó rangot kap. Érdemes kutatni a napra­készség biztosításának mód­szereit, mert még nem min­denütt megoldott. Ha az el­nök megkérdezi a főkönyve­lőt, hogy a fejlesztési alapból még mit lehet felhasználni, a könyvelőség szinte az év végi zárás nehézségével, hosszú munkával mutat ki ered­ményt — legtöbbször kése­delmesen. A megoldást a gyakorló könyvelők is keres­hetik. A gazdasági döntések se­gítése — a könyvelői munkát új vonással gazdagítja. Az optimális választáshoz nagy belső és külső informáltság szükséges. A külső informá­ciók megszerzése — sokszí­nűsége miatt — nem kis fá­radsággal jár. Még a rövid felsorolás is szemlélteti ezt: árak, árukapcsolatok, pénz­ügyi források, lehetőségek, szabályok, fejlesztési elvek, beruházási politika. A külső információkban is egyre na­gyobb teret foglalnak el az agronómiái ismeretek. A belső információkat is a könyvelőség szolgáltatja En­nek felsorolásától eltekinthe­tünk, olyannyira nyilvánvaló a sokszínűsége. A gazdasá • gosság alapismérvét, az ön- költségszámitást nem min­denhol vezették be. Mivel a feladat bonyolult, egyáéges számítástechnika néni aU II ÍÖVO ÉV eleién már folyamatos termelés Megkezdődött a nyers­tégla gyártása a kisújszál­lási téglagyárban. Az al­földi lakásépítkezések meg­könnyítésére téglagyárat építenek Kisújszálláson. Háromféle tégla gyártását tervezik évi 18 millió da­rabbal. A nyers termelésé­től, szállításától, az égető kemencébe történő szállí­tásáig mindent gépesítenek. Mindössze 60—10 fű irá­nyítja a földgáztüzelésű gyárat. A nyerstégla gyár­tása most kezdődött meg. A folyamatos termelés jövő év elejére várható. (MTI foto — Mező Sándor felv.) Van szén és még sincs Nem akarjuk szítaná a kedélyeket, de szó nélkül sem mehetünk el a nehezen magyarázható jelenség mel­lett, Nap nap után kapunk panaszt, elkeseredett hangú észrevételt, hogy baj van a szénnel. Szén ugyan van, de nem annyi, amennyit most, hir­telenjében szeretnének vá­sárolni az emberek, mielőtt még a rossz idő beállna. Es a mostani tumultusnak egyik okát éppen ebben a hirte­len megugró keresletben kell megjelölni. Emlékeztet­ni szeretnénfk arra, hogy az őszi széngond minden év­ben újra megismétlődik, de az egyik évben rövidebb ide­ig tart, a másikban hosszab­ban okoz bosszúságot, Miért nem veszik meg az emberek nyáron a szenet? (Mert nem akarják meg­venni. Utóvégre senki sem írhatja elő senkinek, hogy júliusban vagy augusztus­ban vegyen tüzelőt. A mai modem házakban hely sincs annyi, amennyi egy évi tüzelő elraktározá­sához kellene. Ezért mar méltán lehetne felelőssé ten­ni a tervezőket. De nem tesszük, a tervezőknek sem tényekkel kiiit ki, jó lenne, ha a tsz szövetségek — szakemberek bevonásával — kidolgoznák a műveletet. Az öntevékeny­ség hasznosságát persze e ja­vaslat nem csökkenti. Gazdasági javaslatok ki­dolgozása — pénzügyi aspek­tusból. A könyvelés nemcsak adatokat, információkat szol gáltat a gazdaság „vezérka­rának”, hanem javaslatokkal is előáll. Termékféleségeket ajánl, kooperációs lehetősé­geket tár fel, társulások öt­letét veti fel — pénzügyi as­pektusból, de mezőgazdasá - gi körültekintéssel. E feladat is kötelezi tehát a szám spe cialistáit, hogy szoros kap­csolatot tartsanak a föagro- nómussal, az üzemgazdásszal, a brigád vezetőkkel. Remél­hetőleg ilyen meggondolások vezették, például a karácson* diakat, amikor a csepeli kis­vendéglő, vágj’ a kelenföldi büfé létrehozásában határoz­tak. Pénzügyi feladat is megre­formálni a termelőszövetke­zetek anyagi ösztönzési rend­szerét. Az átgondolt javaslat hasznot, pénzt, gazdagodást hozhat a közösnek. Érdemes hát az ,.agytorna " .4 teljesitmeny pontos mé­résé — a naprakészség, a gazdasági döntések és javas­latok fontos feltétele. munkájának megái* szólunk, tudomásul vesszük, hogy nincs megfelelő tároló­tér. Ki tudja, miért? A bányák ugyan termel­nek egész éven át folyama­tosan, de nem győzik ősz elején a megsokszorozódó igényeket kielégíteni. Ami szén összegyűlt a szép idők­ben a TÜZEP-telepeken, azt nem szívesen veszi meg senki, mert — rostálás ide, rostálás oda — mégiscsak szenet és nem port akar vá­sárolni az ember. Mondhatnánk azt tó, hogy a szállítóeszközökkel is szű­kösen vagyunk. Hogy ebben mennyi része van azoknak a vállalatoknak, amelyek napokon keresztül nem ra­katják ki a vagonokat, mennyi a része a MÁV-nak, amelyiknek elegendő teher­kocsiról kellene gondoskod­nia, és végül: mennyire „fe­lelős” ezért a mezőgazda­ság, ahol a betakarítással együtt járó szállítás elég sok vagont leköt — nem le­het eldönteni. Emlékezhetünk a minisz­teri rendelkezésre, amely a szénszállításra külön szabad utat biztosított, emlékezhe­tünk a TÜZÉP-nyilatkbza­lapítása egyre . zökkenőmen- tesebb, a munkanormás fize­tés legtöbb helyen bevált. A közös gazdaságok az élő munkát év közben is mérik, a költség emelkedésekor a szükséges intézkedést megte­szik. A gépi teljesítmények nyil­vántartása — állapítja a NEB-jelentés — és az erő­gép-törzslapok vezetése a vizsgált tsz-ek nagyobb ré­szénél megoldatlan, mint Gyöngyössolymoson, Gyön­gyöshalászon is. Az erőgép­törzslapok vezetésének hiá­nya lehetetlenné teszi a gaz­daságosság mérését, a beszei- zen_dő új gépek típusának meghatározásához szükséges döntés megalapozottságát. Hogy ez milyen veszélyes, azt nem is szükséges bizo­nyítani. Az üzemanyag-normakat még nem mindenütt hatá­rozták meg, a teljesitmenye- ket a törzslapokon csak el­vétve és hiányosan vezetik y— például az egri Nagy Jó 'zsef Tsz-ben. Emiatt a ter­melőszövetkezetek nem tud­nak következtetni arra, hogy gepeik gazdaságosan, vagy drágán dolgoznak. A számviteli részlegek köz- gazdasági feladataikhoz csak úgy tudnak felnőni, lia a ma­nuális munka hibáit gyorsan kijavítják. A pénzügyi adminisztráció lapuén fogékony az újra. Bár a gépi könyveléssel szemben aggályaik vannak, mégis ér demes azon gondolkodni, ho­gyan lehetne leegyszerűsíteni a munkát — például társu­lással. & belső ügyviteli tokra, hogy az idén „min­dent elkövetnek” — ezt hatottuk annak idején — és akkor még mindig nem ért­jük. Nem értjük: annyi jó szándék, annyi igyekvő«, annyi akarat és annyi szer­vezés ellenére miért kell év­ről évre megismétlődnie a sorbaállásnak a TÜZEP- irodák előtt; sőt: az éjsza­kai sorbaüléseknek a járda szélén. Éppen a megdöbbentő ne­hézségek miatt, érdemes lenne megszívlelni egyik gyöngyösi olvasónk, Kovács László javaslatát, ö azt mondja, addig, amíg ilyen nehezen lehet szénhez jutni, egy megrendelőnek csak tíz mázsát adjanak. Hadd jus­son minél többnek. Persze, ez nem megoldás. Azt, hogy éjszakai sorba­állás nélkül, kulturált kö­rülmények között lehessen tüzelőt vermi a huszadik szazad második felében ná­lunk, annak á vállalatnak kell megszerveznie, ame­lyiknek ezt biztosítani a kö­telessége. Utóvégre ezért szervezték meg a vállalatot Vagy — tévednénk? (g. molnár) szervezésen is sokat lehet még csiszolni. Ehhez azonban szaktudás kell. És szaktudás dolgában nincs minden rendjén. Az adminisztratív dolgozók lét­száma kevés, a munka elvég­zésére alkalmatlanok — ál­lapítja meg egy közös gazda­ságban a NEB vizsgalat. A tsz pénztárosa a tizedes pon­tot a pénztárbizonylaton so­rozatosan nem alkalmazza. Amíg ilyen problémákkal küszködünk, utópia, fölösle­ges képzelgés közgazdasági szemléletről, informatív kész­ségről, egyszóval korszerű pénzügyi gazdálkodásról (re­szelni. A könyv bőségeknek foko­zatosan uózgozdasági osztá­lyokká kell fejlődniük. Köz­gazdászok hiányoznak az író­asztalok mellől. Lassan a számviteli, ügyviteli munkák méltó helyükre kerülnek: ki­egészítői a kompiét:, közgaz­dasági feladatoknak. Nem al­fa és omega többé a sok apró. szám. A közgazdasági szakembe­rek munkája forintot hoz a közösnek és a gazdagítás té­nye változtatja meg a köz­hangulatot, teszi megbecsült­té azokat, akik sok karton, könyv, apró szám, áthozat és kiadás között tevékenyked­nek: alkofnak. Fóti Péter , «»vemhes- TI,, kod*

Next

/
Thumbnails
Contents