Népújság, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-11 / 261. szám
Kinek érdekében, kinek ellenében? MEGBÍRÁLTÁK EGY EMBERT. Jogos volt a bíráló ázó, időben hangzott el a figyelmeztetés: nem jó úton jár, nem emberhez — tehetségéhez, beosztásúhoz stb. — méltóan viselkedik, nem vezethet jóra az, ha nem változtat magatartásán. A megbírált elfogadta a bírálatot és utána lépett egyet a „lépcsőn”, ment panaszkodni: nem jól értékelik munkáját, ferdén néznek rá, talán félre akarják állítani? Pedig ő is jól tudta, erről szó sean volt. Gyakran találkozik hasonló esettel az ember. Ha egy-egy ember munkáját magatartását bírálják, rögtön kombinál: ki és miért akar lejáratni, kinek vagyok útjában honnét fújhat a szel? És csali kevesebben tételezik fel, hogy nem hátsó gondolat, nem személyes indulat, vagy antipá- tia mondatta ki a bíráló, elmarasztaló figyelmeztető szót. Vannak emberek, akik — bármilyen furcsán hangzik, vagy nem is hangzik furcsán (?!) — képtelenek elismerni, hogy ők is tévedhetnek, hogy a valóság, az élet útvesztőjében ők is rossz útra térhetnek, akik azt hiszik magukról, hogy öle jelentik a tökélyt. Pedig ilyen ember nincs, tartozzék az bárhová, rendelkezzék bármilyen és bármennyi emberi, jótulajdonsággal, képzettséggel. Minden embernek van erénye, jó oldala és van hibája, gyenge oldala is. Minden jótulajdonság — bármennyire jó is lenne ez — nem lakozhat egyetlen emberben sem, l.mindenkiben van természetes és természetellenest Vonatkozik ez természetesen mindenkire, a kommunistára is —, mert az is ember és nem modem Krisztus — csak „megváltásra” született, minden hibától mentes ember, bármennyire is sajnálja ezt az ember — nincs. EZÉRT FONTOS, hogy ha a hibára fölhívják a figyelmet, ne dugjuk oe a fülünket, ne a hátsó gondolatok árasz- szák el agyunkat, hanem engedjük magunkat meggyőzni, — de nem legyőzni. Mert az igazság csalt erősíti, csak növeli a hitet az emberben! Még akkor is, ha ez rosszul esik, még akkor is, ha ez — enyhén szólva nem kellemesen érint; — még akkor is, ha pillanatnyilag úgy érzi az ember, önérzetében sértették meg. Mi lenne az emberrel, mi lenne az emberből, ha csak dicsérő, szép szót hallana magáról? Mi lenne? Erre is van már sajnos eléggé szomorú, bizonyos esetekben végzetes tapasztalatunk is. Meg kell az embernek a jó mellett, a rosszat is mondania embertársáról, mert ez a valóság, mert ez és csak egyedül ez segít, hogy mindenki szembenézzen saját magával és élvtársai, embertársai segítségével megszabaduljon hibájától, vagy annak egy részétől. S az ember — legyen bármilyen érzékeny is a lelke — tűrje el, ha hibájáért még meg tó „tiporják” — az ő érdekében, az ügy érdekében teszik. Természetesen a segítő szándékú, a tényeken alapuló bírálatról és nem a cinikus, a gyalázkodó, a lélekben és az önérzetben váj káló, az emberi gyengeségen való csámcsogásról van itt szó. Mert az ilyet nem kell elfogadni, az ilyet nagyon határozottan vissza kell utasítani. A BÍRÁLAT csak egy célt szolgáikat: hogy tökéletesebb — és nem tökéletes — legyen az ember, hogy jól „menjenek a dolgok”, hogy a valóságban meglevő objektív és az emberben levő szubjektív lehetőségek mind-mind ügyünket szolgálják. És minél jobban, minél hatékonyabban. Az ember él! Hol ölömben, hol bánatban, hol tele életkedvvel, optimizmussal, hol tépelődve, hol gyötrődve. De mi értelme az életnek, ha nincs célja, ha nem harcolja végig? Mi értelme annak, ha az ember hányódik, ha engedi magát sodródni a vágtató életben, ha resten, tunyán, semmittevőn magától 'eltelve csapódik oda, ahová éppen az élet véletlenje sodorja? S ha még a segítő jobbot, a jó szándékú segítséget is elutasítja — bármennyire fájdalmas, elveszett ember. Kétségtelen: nem örül az ember, ha gyengeségét, hibáját, tökéletlenségét teszik, vagy rakják elébe. De — en- gedelmet a hasonlatért: gyógyszer is akkor hatásos, ha időben adják és megfelelően adagolják. S ha valakiről — élve a szólással — lemond az orvos, mert hiába keres, már nem talál megoldást? Akkor bizony az eseteik többségében baj van. S erről nemcsak az orvos tehet. Papp János A megyei tanács vb napirendjén: A településhálózat fejlesztése olyan ember, akinek öröme és banata, jó es rossz oldala, tulajdonsága van, akinek van terve és vágya és akinek van meg nem valósult terve és be nem teljesült vágya is. Csak bölcs, csak „szép”, A külcsín is számít Evekkel ezelőtt épült az impozáns, talán túlontúl is nagyméretű nagyúti kuUúr- ház. Azóta büszke lenne rá a ialu apraja. nagyja. Elégedett a látogató is, míg kívülről szemléli az épületet.. De amint belép, percről percre csalódik, s kezdi érteni, miért mondják a község lakói, hogy csak lennének büszkék A klubteremben. elegáns fotelek es párnázott székek, támlájuk le- tépdesoe, Ugyanezt lát rá az emeleti teremben is. S mindehhez a tisztítás után sóvárgó par- kettburkolat. És ráadásul sajátos zümmögés fogadja az embert. Ha jobban szétnéz, mindjárt rájön a különös muzsika nyitjára: közel tízezer légy (azt hiszem csöppet sem túlzás ez a szám, mert feketéül tömegüktől a falméretú ablakresz) birkózik a véggel. Es muzsikálnak, muzsikálnak rendületlenül. Elképzelhetetlen, hogy ilyen körülmények között valaki tévét nézzen, vagy klub- foglalkozáson vegyen részt, mert ugye. esztétika is van a világon. S ha egyszer csak betéved, legközelebb fontolóra veszi, kopogtasson-e, mert otthon, higiénia itt nem található. Magyarázni sok mindent lehet. El lehet mondani, hogy a fiatalok nem becsülik meg a klubtermet, hogy garázdák, dm erre kérdezni kell: hol maradt a felügyeletT A légy- inváziót és a takarítás hiányát azonban mi sem magyarázza. A helyzet tarthatatlan. Nagyin büszke szeretne lenni kv Itúrotthonára, Addig azonban, amíg ez nem nyújt tiszta, kellemes otthont a falu lakóinak, addig ritkám kopogtatnak új vendégek, s a régiek is fogynák, mert a külcsín is számít. dip} J Bárhol elintek az emberek, mindenképpen lakó- és mun. kahelyre van. szükségük, A településen terület kell, amelyen. lakóházakat, üzemeket lehet építeni, utcáikat, parkce. Icát, üzleteket és intézményeket létesíteni. Melyik község, melyik város hogyan fejlődhet, mi a tényleges igény és a reális lehetőség? Az egyes településeken milyen kommunális. egészségügyi, kultu_ rális és foglalkoztatási viszonyokat lehet megvalósítani? A szerteágazó igényeket es Számokról Számvitel, ügyvitel, bizonylati fegyelem: könyvelés. Sok karton. könyv, apró szám, athozat és kiadás. Könnyű elveszni a számokban, a papírok között és nem gondolni arra, hogy a kattogó számológépek között nem kevesebb történik, mint a közös tulajdon védelme. A gazdaságirányítás új rendszerében sokat fejlődött a termelőszövetkezetek pénzügyi munkája, hűen tükrözi a gazdaságok eredményeit. Egyre összetettebbé váiik, az önálló vállalati gazdálkodás követelményeinek mind jobban megfelelő, elemző munkává. Bar még az erőket leköti a sok karton, könyv, apró szám, áthozat és kiadás — ez ma már kevés. Az egysze rű, nyilvántartói munkakor ellenőrző, előadói feladatkörré nő, a regisztrálás közgazdasági. értékeléssé, az események tükrözőiből az események irányítói lesznek. A megnövekedett követelmények szempontjából ösz- szegezzük a gyöngyössolymo- si, abasári beszélgetések tanulságait. A következtetések megalapozottságáért segítségül hívjuk a NEB 35 tenne- 1 ős'.ö v e tkezetre kiterjedő vizsgalaténak megállapításait is. E Naprakészség a könyvelésben, talán a legfontosabb jelszó a számviteli munkában. Mindig pontosan tudni, hol tart a gazdaság, hol van kiesés» és-a felfedezés után az igényeknél szőkébbre saa- bott anyagi lehetőségeket no. gyan lehet egyensúlyba hozni? A tervszerű, tudatos településfejlesztés közép- és hosszútávé feladatait vitatja meg mai üléséin a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A napirend előadója Berecz István, vb-elnökhelyettes. Második napirendi pontként a megye polgári védelem helyzetéről és feladatairól tesz jelentést Jakab Emil.- számokkal, gyors javaslattétel: így pótoljuk az elmaradast. E ponton az adminisztráció irányító rangot kap. Érdemes kutatni a naprakészség biztosításának módszereit, mert még nem mindenütt megoldott. Ha az elnök megkérdezi a főkönyvelőt, hogy a fejlesztési alapból még mit lehet felhasználni, a könyvelőség szinte az év végi zárás nehézségével, hosszú munkával mutat ki eredményt — legtöbbször késedelmesen. A megoldást a gyakorló könyvelők is kereshetik. A gazdasági döntések segítése — a könyvelői munkát új vonással gazdagítja. Az optimális választáshoz nagy belső és külső informáltság szükséges. A külső információk megszerzése — sokszínűsége miatt — nem kis fáradsággal jár. Még a rövid felsorolás is szemlélteti ezt: árak, árukapcsolatok, pénzügyi források, lehetőségek, szabályok, fejlesztési elvek, beruházási politika. A külső információkban is egyre nagyobb teret foglalnak el az agronómiái ismeretek. A belső információkat is a könyvelőség szolgáltatja Ennek felsorolásától eltekinthetünk, olyannyira nyilvánvaló a sokszínűsége. A gazdasá • gosság alapismérvét, az ön- költségszámitást nem mindenhol vezették be. Mivel a feladat bonyolult, egyáéges számítástechnika néni aU II ÍÖVO ÉV eleién már folyamatos termelés Megkezdődött a nyerstégla gyártása a kisújszállási téglagyárban. Az alföldi lakásépítkezések megkönnyítésére téglagyárat építenek Kisújszálláson. Háromféle tégla gyártását tervezik évi 18 millió darabbal. A nyers termelésétől, szállításától, az égető kemencébe történő szállításáig mindent gépesítenek. Mindössze 60—10 fű irányítja a földgáztüzelésű gyárat. A nyerstégla gyártása most kezdődött meg. A folyamatos termelés jövő év elejére várható. (MTI foto — Mező Sándor felv.) Van szén és még sincs Nem akarjuk szítaná a kedélyeket, de szó nélkül sem mehetünk el a nehezen magyarázható jelenség mellett, Nap nap után kapunk panaszt, elkeseredett hangú észrevételt, hogy baj van a szénnel. Szén ugyan van, de nem annyi, amennyit most, hirtelenjében szeretnének vásárolni az emberek, mielőtt még a rossz idő beállna. Es a mostani tumultusnak egyik okát éppen ebben a hirtelen megugró keresletben kell megjelölni. Emlékeztetni szeretnénfk arra, hogy az őszi széngond minden évben újra megismétlődik, de az egyik évben rövidebb ideig tart, a másikban hosszabban okoz bosszúságot, Miért nem veszik meg az emberek nyáron a szenet? (Mert nem akarják megvenni. Utóvégre senki sem írhatja elő senkinek, hogy júliusban vagy augusztusban vegyen tüzelőt. A mai modem házakban hely sincs annyi, amennyi egy évi tüzelő elraktározásához kellene. Ezért mar méltán lehetne felelőssé tenni a tervezőket. De nem tesszük, a tervezőknek sem tényekkel kiiit ki, jó lenne, ha a tsz szövetségek — szakemberek bevonásával — kidolgoznák a műveletet. Az öntevékenység hasznosságát persze e javaslat nem csökkenti. Gazdasági javaslatok kidolgozása — pénzügyi aspektusból. A könyvelés nemcsak adatokat, információkat szol gáltat a gazdaság „vezérkarának”, hanem javaslatokkal is előáll. Termékféleségeket ajánl, kooperációs lehetőségeket tár fel, társulások ötletét veti fel — pénzügyi aspektusból, de mezőgazdasá - gi körültekintéssel. E feladat is kötelezi tehát a szám spe cialistáit, hogy szoros kapcsolatot tartsanak a föagro- nómussal, az üzemgazdásszal, a brigád vezetőkkel. Remélhetőleg ilyen meggondolások vezették, például a karácson* diakat, amikor a csepeli kisvendéglő, vágj’ a kelenföldi büfé létrehozásában határoztak. Pénzügyi feladat is megreformálni a termelőszövetkezetek anyagi ösztönzési rendszerét. Az átgondolt javaslat hasznot, pénzt, gazdagodást hozhat a közösnek. Érdemes hát az ,.agytorna " .4 teljesitmeny pontos mérésé — a naprakészség, a gazdasági döntések és javaslatok fontos feltétele. munkájának megái* szólunk, tudomásul vesszük, hogy nincs megfelelő tárolótér. Ki tudja, miért? A bányák ugyan termelnek egész éven át folyamatosan, de nem győzik ősz elején a megsokszorozódó igényeket kielégíteni. Ami szén összegyűlt a szép időkben a TÜZEP-telepeken, azt nem szívesen veszi meg senki, mert — rostálás ide, rostálás oda — mégiscsak szenet és nem port akar vásárolni az ember. Mondhatnánk azt tó, hogy a szállítóeszközökkel is szűkösen vagyunk. Hogy ebben mennyi része van azoknak a vállalatoknak, amelyek napokon keresztül nem rakatják ki a vagonokat, mennyi a része a MÁV-nak, amelyiknek elegendő teherkocsiról kellene gondoskodnia, és végül: mennyire „felelős” ezért a mezőgazdaság, ahol a betakarítással együtt járó szállítás elég sok vagont leköt — nem lehet eldönteni. Emlékezhetünk a miniszteri rendelkezésre, amely a szénszállításra külön szabad utat biztosított, emlékezhetünk a TÜZÉP-nyilatkbzalapítása egyre . zökkenőmen- tesebb, a munkanormás fizetés legtöbb helyen bevált. A közös gazdaságok az élő munkát év közben is mérik, a költség emelkedésekor a szükséges intézkedést megteszik. A gépi teljesítmények nyilvántartása — állapítja a NEB-jelentés — és az erőgép-törzslapok vezetése a vizsgált tsz-ek nagyobb részénél megoldatlan, mint Gyöngyössolymoson, Gyöngyöshalászon is. Az erőgéptörzslapok vezetésének hiánya lehetetlenné teszi a gazdaságosság mérését, a beszei- zen_dő új gépek típusának meghatározásához szükséges döntés megalapozottságát. Hogy ez milyen veszélyes, azt nem is szükséges bizonyítani. Az üzemanyag-normakat még nem mindenütt határozták meg, a teljesitmenye- ket a törzslapokon csak elvétve és hiányosan vezetik y— például az egri Nagy Jó 'zsef Tsz-ben. Emiatt a termelőszövetkezetek nem tudnak következtetni arra, hogy gepeik gazdaságosan, vagy drágán dolgoznak. A számviteli részlegek köz- gazdasági feladataikhoz csak úgy tudnak felnőni, lia a manuális munka hibáit gyorsan kijavítják. A pénzügyi adminisztráció lapuén fogékony az újra. Bár a gépi könyveléssel szemben aggályaik vannak, mégis ér demes azon gondolkodni, hogyan lehetne leegyszerűsíteni a munkát — például társulással. & belső ügyviteli tokra, hogy az idén „mindent elkövetnek” — ezt hatottuk annak idején — és akkor még mindig nem értjük. Nem értjük: annyi jó szándék, annyi igyekvő«, annyi akarat és annyi szervezés ellenére miért kell évről évre megismétlődnie a sorbaállásnak a TÜZEP- irodák előtt; sőt: az éjszakai sorbaüléseknek a járda szélén. Éppen a megdöbbentő nehézségek miatt, érdemes lenne megszívlelni egyik gyöngyösi olvasónk, Kovács László javaslatát, ö azt mondja, addig, amíg ilyen nehezen lehet szénhez jutni, egy megrendelőnek csak tíz mázsát adjanak. Hadd jusson minél többnek. Persze, ez nem megoldás. Azt, hogy éjszakai sorbaállás nélkül, kulturált körülmények között lehessen tüzelőt vermi a huszadik szazad második felében nálunk, annak á vállalatnak kell megszerveznie, amelyiknek ezt biztosítani a kötelessége. Utóvégre ezért szervezték meg a vállalatot Vagy — tévednénk? (g. molnár) szervezésen is sokat lehet még csiszolni. Ehhez azonban szaktudás kell. És szaktudás dolgában nincs minden rendjén. Az adminisztratív dolgozók létszáma kevés, a munka elvégzésére alkalmatlanok — állapítja meg egy közös gazdaságban a NEB vizsgalat. A tsz pénztárosa a tizedes pontot a pénztárbizonylaton sorozatosan nem alkalmazza. Amíg ilyen problémákkal küszködünk, utópia, fölösleges képzelgés közgazdasági szemléletről, informatív készségről, egyszóval korszerű pénzügyi gazdálkodásról (reszelni. A könyv bőségeknek fokozatosan uózgozdasági osztályokká kell fejlődniük. Közgazdászok hiányoznak az íróasztalok mellől. Lassan a számviteli, ügyviteli munkák méltó helyükre kerülnek: kiegészítői a kompiét:, közgazdasági feladatoknak. Nem alfa és omega többé a sok apró. szám. A közgazdasági szakemberek munkája forintot hoz a közösnek és a gazdagítás ténye változtatja meg a közhangulatot, teszi megbecsültté azokat, akik sok karton, könyv, apró szám, áthozat és kiadás között tevékenykednek: alkofnak. Fóti Péter , «»vemhes- TI,, kod*
