Népújság, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-10 / 260. szám

Nagygyűlések, koszorúsok, színes rendezvények november 7-én

Kettős ünnep az elsőként felszabadult községekben

A ál agy Októberi Szocialista Forradalom 52. évfordulója mából megyénk varosaiban, községeiben megemlékeztek az üzemek, termelőszövetkezetek, intézmények dolgozói a 'világ első szocialista állama megszületésének napjára. .4 szovjet hősi emlékművek talapzatát elborították a koszorúk. Az ünnepi nagygyűlések szónokai méltatták az Októberi Forradalom jelentőségét. Egerben, november 7-én ko- szorúzták meg a megye és a város párt-, állami és tömegszervezeteinek képviselői, az üzemek, vállalatok, intézményéit dolgozói a felszabadulási emlékművét. Sarud és Tisza- nána kettős ünnepet ült ezen a napon: ünnepelték az Októberi Forradalom és községük felszabadulásának évfordulóját.

Olvasóinknak ás alábbiakban számolunk be Heves megye november 7-i, ünnepi eseményeiről.

nál 58-an kaptak kiváló dolgozó kitüntetést. A koszorúzás ünnepséget is 6-án rendezték meg a hősi emlékműnél, ahol Fehér István vb- elnök mondott ünnepi beszédet.

*

Dobrocsi Pál Petőfibányá- ról jelentkezett, tudósításában beszámolt arról, hogy az ünnepi nagygyűlés után, melyen Kulcsár Sándor, gépüzemi párttitkár mondott beszédet, a petőfibányai dolgozók megkoszorúzták a lőrinci temetőben pihenő, hősi halottak sírját. Az emlékműnél magyar és szovjet katonák, munkásőr ők és ifjúgár- distiík álltak díszőrséget. Másnap. 7-én, a KISZ és az MHSZ lóversenyt rendezett. Ezen a napon jutalmazták meg a politikai és társadalmi munkában kitűnt dolgozókat is.

*

Hortról Hagy Piroska írja, hogy a november 7-i nagygyűlésen több mint hatszáz községben vett részt, s hallgatta meg Sávolyt Ferencnek, a pártbizottság titkárának beszédét. Az ünnepségen részt vevő szovjet katonák a község dolgozóival együtt koszo- rúzták meg a hősi emlékművet. A gépjavító állomáson az ünnep alkalmával 15-en kaptak kiváló dolgozó kitüntetést. öt dolgozót a munka- védelemben elért eredményes munkájáért tüntettek ki. Kovács Sándor és Hábel László gépkocsivezetők miniszteri kitüntetést kaptak, baleset- mentes vezetésükért. A fogyasztási szövetkezet öt dolgozója ugyancsak kiváló dolgozó kitüntetésben részesült.

Ezen a napon került sor a helyi takarékszövetkezet jutalom-sorsjegyeinek kisorsolására; több mint száz értékes tárgynyeremény talált gazdára.

*

Füzesabonyi tudósítónk. Antal Lajos beszámolt arról, hogy Besenyőtelken a katonák harci játékkal elevenítették i'el a községet felszabadító harcok emlékét. A művelődési otthonban rendezett nagygyűlés vendégei között ott voltak a szovjet csapatok képviselői is. A hősi emlékműnél rendezett koszorúzás! ünnepségen nagy létszámában jelentek meg a község dolgozói. ,

A staféta átlé|>í<>! a megyehatárt

Mesélik, hogy alig készült el a kiskörei Tisza-híd, röviddel utána már felrobbantották a visszavonuló németek. Huszonöt esztendővel ezelőtt történt ez. A híd már újra álL, s míg az úttörők országos felszabadulási stafétájára vár a megyehatáron Heves megye úttörőinek delegációja, békés megadással engedi átpöfögni a hátán a kisújszállási személyvonatot November 7-én, pontban kilenc órakor futott be a Szolnok megyei úttörők stafétája, hogy átadja a szalagdíszekben pompázó stafétabotot a Heves megyeieknek, vigyék tovább a felszabadító harcok útján.

A rövid, kedves aktus után honvédségi páncélozott szállítójármű vitte tovább a stafétát azon az úton, melyen negyedszázada elkeseredett harcok dúltak. Első ál- lorrfásáig, Tiszanánáig — mely község elsőként szabadult fel Heves megyében, — néhány perces ünnepségen fogadták a stafétát a kiskörei általános iskola úttörői is.

~k

A napsütéses, de eléggé hűvös napon a község apra- ja-nagyja ünnepi díszben, a kettős ünnep — november 7., és Tiszanána felszabadulásának 25. évfordulója — szirtes rendezvényeire várt. Kilenc órától 11 óráig tartott a községi pártbizottság és a tanács ünnepi ülése, majd a község vezetői és a vendégek az általános iskolai ünnepségen vettek részt. Ünnepélyes külsőségek mellett fogadták a csapatzászlót és a stafétát, majd Barna András, a Hevesi Járási Pártbizottság titkára mondott beszédet.

Az ünnepség után kiállítás nyílt az iskola úttörőszobájában, ahol a tanulók által gyűjtött érdekes emlékek Tiszanána község múltját, fejlődését, mai életét mutatják be szemléletesen.

★

A megye első felszabadult községében 7-én délután került sor a koszorúzásra. A szovjet hősi emlékműnél az egri helyőrségi zenekar indulóinak hangjai mellett, s a munkásőrök díszsortüzé- nek közepette helyezte el a kegyelet koszorúit Oláh György, az .MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Fekete Győr Endre, a Heves megyei Tanács vb-elnöke, Sebestyén János, a megyei KlSZ-bizott- ság első titkára, valamint a járás és a község párt-, tanácsi és tömegszervezeteinek képviselői. Már alko- nyodott, amikor a község fiataljai színpompás, fáklyás menetben vonultak az új, modern művelődési otthon felé, miközben a sötétedő égbolton tűzijáték sokszínű fénye teremtett szinte nappali világosságot.

A. művelődési otthonba igyekeztek a .község lakói is, hogy rész.t vegyenek az ünnepi nagygyűlésén, melynek elnökségében helyet foglalt többek között Oláh György, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Fekete Győr Endre, a megyei tanács vb-elnöke, Sebestyén János, a megyei KISZ-bizottság első titkára, és Dicshal kapitány, a MaA staféta megérkezett a megyehatárra. Képünk az átadás Ünnepélyes pillanatát örökítette meg.

ka Sramkó László, a Hevesi Járási .Pártbizottság első titkára volt, aki megemlékezett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségéről, világtörténelmi szerepéről, arról a nagy útról, melyet a szovjet állam az eltelt 52 esztendő alatt megtett. Megemlékezett arról is, hogy a németek ellen folytatott harcok során megyénkben elsőként Tiszanána es Sarud község szabadult fel. Az új társadalomban hamar megtaláltak helyüket, felismerték a lehetőségeket megyénk dolgozói. Tiszanana es Encspuszta például a megyében elsőként teremtette meg — húsz évvel ezelőtt — a termelőszövetkezetet. A felszabadulását ünneplő Tiszanána — mondotta Sramkó László — ma már jómódú, kulturált, gyorsan fejlődő község. Beszélt az ünnepi nagygyűlés szónoka a megye,

a- hevesi járás, és a község további terveiről, perspektívájáról is.

Tudósítóink

jelentették

Hatvani tudósítónk, Szűcs Ferenc telexen küldött tudósításában írta, hogy a városban november hatodikán az iskolák az utolsó tanítási napon emlékeztek meg az októberi forradalom évfordulójáról. Az ünnepséget több üzemben termelési tanácskozásokkal kötötték össze. A cukor- és konzervgyárban és a városgondozási vállalatnál öt, tíz, illetve tizenöt éves munka után törzsgárda-jelvényeket adtak, út több dolgozónak. A MÁV-csomóponttryarországon ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok egyik alakulatának képvise- .fOjo-ís-- Á. pyggyűlá&. süó.no-'

Emléksorok a naplóba.;; Dicshal kapitány, a tiszaitáliai ünnepség«®;

helyi úttörők kőiében.

satvjel vendcs

Elenier felvételei,

In memóriám Borics Pál

Alig egy hónap pergett le azóta, hogy találkoztunk, szülőfalujában, Sírokban. Alig egy hónap, s- most a tragikus hír: Borics Pál szobrászművész autóbaleset aiúo- zata lett. Az embert látom, a művészt idézem... Állt faluja képviselői előtt, a kezdők szimpatikus lámpalázával, pedig már meglovagolta a siker hnlhahttlunság felé röpítő paripáját.

íls mégis izgatottan leste az ismerés arcokat, ter értelükben kutatt a a megértés fényeit. Hazajött és bt. Vigadták. Azt mondta akkor: faluja méltatása a legtöbbet jelenti számára.

És jött a hír alig egy hónap múltán: tragikus uu baleset áldozata lett. Felötlik előttem markáns arca. !v. • évtized ellenére is fiatalosan csillogó tekintete. Uiá-- t

idézte, a nehezet, a megpróbáltatásokkal terhest . 'lövészetéről beszélt, arról, hogy az útkeresés xényszt." tegiései után, úgy érzi. megtalálta az önkifejezés egy é.il eszközeit. Erről tanúskodtak sajátos kompozíció,jó alkotásai.

Látom, amint lelkesen idézi terveit, álmait, ami: a legnehezebben formálható anyagba, a kőbe vésett \ oir.a. Alkotói reneszánszt éreztem lüktetni mondataiban ..

És a tervek csak álmok maradlak, a vak véletlen zsibbasztotta örökre a vésőt biztosan bűvölő kezét. Borics Pál már nem mintázhatja kőbe a művészetté emelt valóságot, a siroki ifjúkor feledhetetlen alakjait, az ereit férfi letisztult önvallomását, napjainkról, életünkről .lövőnkről.

Borics Pál autóbaleset áldozata lelt. az anyafoltl rögei hullottak koporsójára, ám kőbe vésett álmai nemzedékek porának vallanak a »rendkívüli emberről, a nem mindennapi művészről.

(ip)

Mindig csak a szabályozók?

Az emberi cselekvés fő mozgatórugója az érdek. Következésképpen társadalmunk és gazdaságunk tömeges jelenségei, fejlődésének tendenciái — akár kedvezők azok, altar kedvezőtlenek — az érdekviszonyok közvetlen és áttételes határaira vezethetők vißsza. így vagyunk a reform különböző jelenségeivel is. Örülünk, hogy kedvezőbben alakul az ország külkereskedelmi helyzete, mint előzőleg tervutasításra, központi direktívára bármikor. Közben azonban a tavalyihoz képest egyes területeken romlott a hazai áruellátás, örülünk, hogy végre csökkent a népgazdaság készletnövekedésének üteme. De nem örülünk, hogy az üzletek készlete, főleg a keresett cikkek választéka is lényegesen csökkent. A bázis-bérszabályozással is kissé túlsóztuk a levest. A vállalatoknak olyannyira sikerült a foglalkoztatás növelésében érdekeltté tenni (a reform bevezetése előtt a munkanélküliségtől féltünk), hogy jelenleg számos területen munkaerőhiány okoz gondot és nem kis veszteséget.

A felsorolt eredmények éppen úgy, mint a hibák, lényegében az új mechanizmus szabályozó- es érték- rendszerében levő pontatlanságok tükröződései. Az alapelvek, sőt a fő szabályok is kiállták a gyakorlat próbáját, a részletek azonban finomításra szorulnak. Ez természetes és senkit nem ért váratlanul. Bonyolult gépezet a gazdaság, beszabályozása nem is sikerülhet egy szuszra. De vajon több lépcsőben. sorozatos finomításokkal elképzelhető-e olyan szabályozás, amely minden vállalat valamennyi döntésének megannyi vonatkozását közvetlenül a legcélszerűbb irányba befolyásolja? _ Ezt ugyanolyan naivitás várni, mint azt hinni, hogy az elektronikus agy valaha is feleslegessé teszi az emberi gondolkodást.

Az ilyen mechanikus nézetekkel azért szükséges foglalkozni, mert mostanában divatos minden hiba láttán kizárólag a szabályozást okolni. Gyakran a közgazdasághoz értő és a hibát vétő vezetők is élnek ezzel a módszerrel. Kevés a szén és a cement a TÜZÉP-telepeken? Nincs elég olajkályha és olcsó télikabát? Leválik a gyerekcipő talpa? Csak drágább WC-papírt vagy flanellt lehet kapni? Ilyenkor gyakran a szabályozásra hárítanak a uakamberek", s a -eftemvemlegetik a kárvallott fogyasztók. Pedig nincs olyan mechanizmus vagy szabályozó rendszer, amely a vállalatok piackutató szervezetei helyett képes lehetne pontosan számba venni a várható szükségleteket.

A szabályozó rendszer- finomításától joggal várhatjuk, hogy elejét veszi néhány, a helytelen ösztönzésből adódó gyakori hibának, például a kereskedelem indokolatlan készletcsőkkentési törekvésének. De nem várhatjuk, hogy sokágú, összetett feladatok esetén a vezetők helyett igent vagy nemet mond, számba veszi valamennyi lehetőséget, és kiválasztja a legjobb megoldást; A jelen és a jövő, a vállalat és a.népgazdaság', a kollektíva vélt és tényleges érdekei kisebb-nagyobb mértékben az új mechanizmusban is ütköznek. Az elemzés, a döntés jogát és felelősségét nem lehet tehát a vezetőktől elvitatni.

Nem szabad elfelejteni, hogy vannak vezetők, akik szakmailag irányító, szervező és elemző képessegek dolgában vagy éppen morálisan nem képesek felzárkózni a nagyobb vállalati önállósággal és az új helyzettel járó feladatokhoz. Úgy döntenek például, minthá az új hatáskör korlátlan szabadságot jelentene — a gazdasági célszerűségtől függetlenül — s ezt is és akár az ellenkezőjét is határozhatják. Valójában pedig a sokféle lehetőség közül — minél megbízhatóbbak a döntést előkészítő módszerek, annál inkább — csak! egyféle megoldás lehet optimális, igazán célravezető és hasznos. S a minden szempontból rátermett vezető képes megtalálni ezt. és kiállni érte akkor is, ha az népszerűtlen, ha ma csupán befektetést, áldozatot igényel, s holnap-holnapután fizet.

Vagyis a hibák, a negatív jelenségek okainak megoldásához néha kevés az egy- ismeretlenű egyenlet. Mert nem mindig a szabályozó eszközökkel van baj. Előfordulhat, hogy a hiba a vez- tő „készülékében" van. Lehet is, kell is a gazdasági szabályozás, a reform esetleges fogyatékosságait bn’ál- ni, de ha szükséges, nem szabad félni a személyi konzekvenciák levonásától sem. Végül is a gazdasági reform sikere emberektől, nem utolsósorban hozzáértő vezetőktől függ.

Kovács József

l'ílW. iiQvcjwhcr W-. he úti