Népújság, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-07 / 259. szám

Kitüntetések a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 52. évfordulója alkalmából Ünnepi fogadás az MSZMP Heves megyei Bizottságán November 6-án Egerben, a Népkertben koszorúzták meg a szovjet katona emlékművét, a megyeszékhely párt-, állami és társadalmi szerveinek, a város üzemeinek, intézményein ek dolgozói. Képünkön: dr. Tamás László, a megyei pártbi­zottság titkára. Pelyhe Szilárd, az Egri Járási Pártbizottság titkára és Búzás Lajos, az Egri Városi Pártbizottság képvi­seletében helyezték el a megemlékezés koszorúját a szovjet katona szobra talapzatánál. (Foto: Kiss Béla.) A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 52. évfor­dulója alkalmából ünnepi megemlékezéseket tartottak megyénk városaiban, na­gyobb üzemeknél, vállalatok­nál és különböző intézmé­nyeknél, ahol kitüntetések­ben., jutalmakban és dicsé­retekben , részesítették a leg­kiválóbb dolgozókat. Többek között ünnepi nagygyűlés­re került sor Visontán, a Ga­garin Hőerőmű építkezésén, ahol Oláh György, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a megyei párt- bizottság első titkára mon­dott ünnepi beszédet. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom évforduló­ja alkalmából csütörtökön ünnepi fogadást tartott az MSZMP Heves megyei bi­zottsága, ahol Oláh György, á megyei pártbizottság első titkára köszöntötte a több éve eredményesen dolgozó és kiemelkedő sikereket el­ért politikai munkásokat. — A mindennapos munka sok követelményt állít elénk — hangsúlyozta többek kö­zött — nem mindig könnyű azzal a lelkesedéssel, szor­galommal és hatékonyság­gal végezni, ahogy szeret­nénk. Nehéz maradéktalant alkotni. Szerencsére mindig nagy a gond, amikor a sok érdemes közül javasolni kell, ki kapja a kitüntetéseket A megyei pártbizottság el­ső titkára ezután kormány­kitüntetéseket adott át A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta: Flórián Gusztáv, az MSZMP Heves megyei bizottságának tagja, az Országos Érc- és Ásványbányáik Mátrai Mű­vei igazgatója, Veres István, az MSZMP Füzesabonyi Já­rási Bizottságának első tit­kára. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát kaptáit: Kévés Lajos, az MSZMP hatv«ni bizottságának mun­katársa, Somodi József, az egri t. számú középiskolai pártái a pszervezet titkára, az Ady Endre kollégium igaz­gatója. A Munka Érdemrend bronz fokozatát kapták: Bodó József, az ÉVM Heves megyei AU mi Építőipari Vállalat egri fóépítésvezető- sé: ;e P Irtai:11 -szervezetének tátijára, Takács Gésáné, az MSZMP Heves megyei bizottságának szakelőadója, és Kovács János, a szűcsi Bajza József Termelőszövet­kezet pártalapszervezetének titkára. Fogadást adott a Heves megyei Tanács, amelyen Fekete Győr Endre, a me­gyei tanács vb-elnöke adott át kitüntetéseket. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta: Vadnai László, a Besenyő­telki Községi Tanács V. B.- elnöke. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát adták át dr. Bocsi Józsefnek, a Füzesabonyi Járási Tanács V. B.-elnöké­nek. A Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetésben része­sült Nagy László, a megyei tanács osztályvezetője és Veres István, a Hevesi Já­rási Tanács állandó bizott­sági elnöke. Mudriczki János, az SZMT vezető titkára társadalmi és függetlenített aktivistáknak adott át kitüntetéseket. Dorkó József, az SZMT titkára, a SZOT elnökségé­nek fogadásán vette át a Munka Érdemrend bronz fo­kozata kitüntetést. Az egri ünnepségen a SZOT kitüntetését, a „Szak- szervezeti munkáért” arany fokozatát kapta: Vécsei Ár­pád, ezüst fokozatát: Takács Gáborné és Szegedi Barna. Tizenhatan oklevelet éa pénzjutalmat kaptak. Sebestyén János, a KISZ- kb tagja, a KISZ Heves me­gyei bizottságának első tit­kára „KISZ-érdemére*n” kitünte­tést adott át Fehér István­nak, a gyöngyösi járási KISZ-bizottság tagjának, Kameniczky Antalnak, a 212. Szakmunkástanuló In­tézet igazgatójának és Mo- csáry Lászlónak, a Váltó- és Kitérőgyár Gyöngyösi Gyár­egysége KISZ-titkárának. Aranykoszorús KISZ-jel- vényt kaptak: Dér István, Nemes Péter, Szemgyörgyi László, Vigh Edit, Piroska József, Benus Albin és Barta József. Hár­man „Kiváló úttörővezető’', heten „Kiváló ifivezető’’ kitüntetésben részesültek, Ármin Aurél, a Munkás­őrség megyei parancsnoka, a Munka Érdemrend ezüst fo­kozatát adta át: dr. Osváth Gábor főorvosnak. Hat mun­kásőr részesült a Haza Szol­gálatáért Érdemérem arany,, öt ezüst és öt bronz foko­zata kitüntetésben. Szolgá­lati Érdemérem kitüntetést kapott ezenkívül két mun­kásőr. A honvédelmi miniszter és az MHSZ főtitkára a Haza Szolgálatáért érdemérem bronz fokozatával tüntette ki Majsányi Lászlót, ame­lyet Tóth György, az ,MHSZ megyei elnöke adott áit. „Honvédelmi Érdemérem” kitüntetésben részesült húsz évi szolgálat után Horváth Ferenc, 15 év után Géczi József, Nagy Dezső és Petes István, tíz év után Bokros László, Borsány Lajos, Fabó János, Gácsi László, dr. Holló Béla, Iglódi Ferenc, Sramkó László, Veres István és Pusz­tai László. Az „MHSZ kiváló munká­ért érem” arany fokozatát kapták: Barna András, Boros Vince, Berta Ervin, Hegyi János, Huszti József, Iványi János ezredes, Jakab Emil alezredes, Körtvély János, Molnár György alezredes, Nagy Emil munkásőr alez­redes, Suskó János, Varjú Vilmos, Zelnik István, Ró­zsa László, Bóbis József és Bodnár Lajos alezredes. Ezüst fokozatát kapták: Csörgi József alezredes, Fe­renci Károly, Gottyár Lajos, Győrvári Róbert, Kovácsi Imre munkásőr százados, Lipniczki László alezredes és Pilisy Elemér. Az érem bronz fokozata kitüntetésben 15-en része­sültek. A „Belkereskedelem kiváló dolgozója” kitüntetést kapta. Bágyi Imre, a megyei ta­nács osztáyvezetője és Dan­áé Rózsa, a megyei tanács főelőadója. A „Pénzügy kiváló dolgozó­ja” kitüntetésben dr. Márton Béla, a Gyön­gyösi Városi Tanács V. B. pénzügyi osztályának fő­könyvelője részesült, A „Könnyűipar kiváló dol­gozója” kitüntetést adták át Szecskó Istvánnak, a BU- BIV egri szb-titkárának. A „Szövetkezeti ipar kiváló dol­gozója” kitüntetésben részesült Bessenyei István, a Hevesi Építő Ktsz részlegvezetője és Kerékgyártó Béla, a Hatvani Cipész Ktsz műszaki vezető­je. Az „Élelmiszeripar kiváló dolgozója” kitüntetést kapta Bukolyi József, az ÉDOSZ Heves megyei bizottságának titkára. „Kiváló szövetkezeti dolgo­zó” kitüntetést kapott Berényi Gyula karácsondi és Eged István tamaleleszi boltvezető, valamint Sebők Kálmán, a MÉSZÖV ellen­őre. A Magyar Népköztársaság Sportérdemérem arany foko­zatát kapta Dudvari József, a Heves megyei Űszószö- vetség főtitkára. A Magyar Népköztársaság Sportérdemérem ezüst foko­zatát kapta Galambos János, az MTS Heves megyei el­nökségének tagja, a Heves megyei Kosárlabda Szövet­ség elnöke, a KISB megyei elnöke. A Testnevelés és sport ki­váló dolgozója kitüntetésben részesültek: Varga Pál gyön­gyösi testnevelőtanár, Vison- tai József úszóedző, Csizmá­nk Imre, gyöngyösi lab­darúgóedző, dr. Nagy Ferenc hevesi labdarúgóedző, Jánoss Imre gyöngyösi teniszedző, Kudlák István, a Bélapátfal­vi Építők elnökségének tag­ja, Békési József, az MTS gazdasági főelőadója. A Testnevelés és sport ér­demes dolgozója kitüntetést kapták: Kurczveil István, a Bervai Vasas elnöke, Utas- syné, Gyergyák Magda úszó­edző, Szemenyei Sándor, a megyei kézilabda szövetség elnöke, Kóczián László, a Gáspár SE elnökségi tagja, Kezes Imre gyöngyösi lab­darúgó játékvezető, Schirm, Siegfríed a megyei síszövet­ség elnöke és Lovász József, a megyei természetbarát szövetség titkár*, __ Cselekvéssel és példával KOMMUNISTÁNAK LEN­NI azt jelenti, hogy minde­nütt és rapidig az emberi haladást szolgáljuk, az em­ber érdekében. Ezt jelentet­te száz évvel ezelőtt, a Kom­munista Kiáltvány megjele­nése idején. Ezt jelentette tél évszázada, amikor győ­zött az első szocialista forra­dalom. Bármennyit változott azóta a világ, ezt jelenti ma is. A kommunisták forradal­márok. Az is köztudott, hogy az emberek életében ritkán fordul elő, hogy a barikádo­kon kénytelenek harcolni, sokkal gyakrabban élnek or­szágok, népek olyan állapot­ban, amelyről elmondhatjuk, hogy „nincs forradalmi hely­zet”. kommunistának lenni tehát azt is jelenti hogy for­radalmár módra viselkedni, nemcsak a történelem kivé­teles, kritikus pillanataiban, hanem a viszonylag békés mindennapi életben is. Korunkban egy időben, de különböző helyeken rendkí­vül sokféle fejlettségi szin­ten, rendkívül eltérő életvi­szonyok között tevékenyked­nek emberi közösségek. Nyil­vánvaló, hogy mást jelent a haladást szolgálni Vietnam­ban és mást Angliában, más­ként segíthetik elő a hala­dást a Szovjetunió és Magyar- ország állampolgárai és egé­szen másként mozdíthatják elő a progressziót Algériában, Indiában vagy Svájcban. Ar­ról aligha kell meggyőzni valakit is, hogy a világ, amelyben élünk, ennyi kü­lönbözőség ellenére, sehol sem tökéletes, és a haladás cselekvő híveire mindenütt ezernyi tennivaló vár. Ettől a ténytől eltekintve, amin nem tudunk változtat­ni, azonos helyen és időben, egyforma körülmények kö­zött élő emberek is más-más módon képzelik el a hala­dást. A kommunisták úgy, hogy az nem néhány ember vagy egy kiváltságos csoport, hanem mindig az egész kö­zösség, az egész társadalom érdekeit, jövőbeni fejlődését szolgálja. A kommunisták véleménye az, hogy az em­beriség több százezer éves fejlődése során mindinkább tudatosodott, egyre jobban megismerte környezetét, a természetet, s benne önma­gát is; az ismeretek birtoká­ban egyre nagyobb hatalom­ra tett szert saját élete döntő feltételeinek alakításá­ban. Minél inkább uralkodik az ember a természeten, an­nál inkább felszabadulhat a szegénység, betegség, külön­féle emberhez méltatlan nyű­gök és korlátok béklyója alól, s annál inkább élhet emberhez méltó módon. Mi­nél kevésbé nehéz, fárasztó, és terhes a munka, annál in­kább felszabadul az ember, cselekedetei alkotássá, öröm forrásává válhatnak számá­ra. A kommunisták előtt egy ilyen társadalom megterem­tésének a képe lebeg, és min­denkori tevékenységükben ennek megvalósulásáért kell fáradozniok. A MI KORUNKBAN min­den eddiginél nyilvánvalóbb, hogy az emberiség rendelke­zik azokkal az eszközökkel, amelyek földünk megszapo­rodott lakosságát is mentesít­hetik a szűkölködéstől és boldoggá tehetik. Ez sok nem­zedék munkájával, a tudomá­nyos-technikai forradalom révén vált lehetővé. De lát­juk azt is, hogy a tudomány és a technika vívmányait nemcsak jóra, hanem rossz­ra is, nemcsak az emberért, hanem az ember ellen is fel­használhatják. Éppen azért, mert ilyen roppant erők kerültek az ember birtokába, ma fonto­sabb, mint valaha, hogy mi­nél többen legyenek azok, akik tudományos alaposság­gal és elfogulatlansággal ke­resik a békés és szabad em­beri együttélés törvényeit, lehetőségeit a különböző tár­sadalmi mozgások okait és irányát. A kommunisták nem vágyálomként kénzelődnek n jövő boldog embereinek tár­sadalmáról. hanem elvan vi­lágnézetűk van, a marxiz­mus—leninizmus, amely a társadalomviszonyok embe­ribb, korszerűbb, tudományo­sabb módszereit is segít fel­fedezni, s gyakorlati cselek­vést ír elő. A KOMMUNISTÁK úgy akarjak megvanuzuaui emberek egymásközti viszo­nyait, hogy azokból gyökere­sen kiirtsák az embertelen­ség forrásait, vagyis a ki­zsákmányolást, elnyomást, háborút, szegénységet, tudat­lanságot. Gyökeres változás, vagyis forradalmi változás szükséges annak a tőkés gé­pezetnek a széttöréséhez, amelyik saját léte érdeké­ben tartotta fenn, termelte újra a kizsákmányolást és a háborút. A kommunista for­radalmárokat az különböz­tette meg mindig is más — anarchista, utópista — forra­dalmároktól, hogy ezt a gyö­keres változást a valósággal szigorúan Számolva. oiyun módon és olyan ütemben tartották és tartják megva­lósíthatónak. ahogyan annak feltételei megérettek. Ugyanakkor a kommunis­ták tudják azt is, hogy ön­magától nem lesz jobb a vi­lág. Segíteniük kell ennek az egész emberiséget boldoggá tenni képes technikának hu­mánus célú kifejlesztését, tudják, hogy fokról-fokra is munkálkodniuk kell a népek és országok közti békés vi­szonyok megteremtésén és nem szabad abbahagyni az erőfeszítéseket a tömegek fel­világosításáért hogy ráéb­redjenek valóságos érdekeik­re és felismerjék, merre ve­zet az út egy jobb világhoz. VILÁGOS GONDOLKO­DÁST, kitartást, állhatatos türelmet követel mindez. De nem követel puritán lemon­dást, nincs ebben semmi em­berfeletti. Ellenkezőleg, kom­munistának lenni nagyon is józan, emberséges és emberi magatartás. Egyszerűen ab­ból a felismerésből fakad, hogy az egyes ember nem él­het békében és boldogságban, amíg körülötte háború, el­nyomás és boldogtalanság uralkodik milliók között. Nem lehet szabad az a nép, amely más népeket elnyom és azok bosszújától kell ret­tegnie. Nem szüntethet meg a kizsákmányolást a kizsák­mányoltak osztálya, csak ha minden kizsákmányolást megszünteti Mit jelent kommunistá­nak lenni egy olyan ország­ban, ahol már megdöntötték a tőke uralmát — mint aho­gyan megtettük ezt nálunk is, Magyarországon? Jelenti: tet­tekkel szolgálni a közösséget, cselekvéssel és példával is rávezetni az embereket ar­ra: jobb és hasznosabb az egymást segítő emberek tár­sadalmában élni, hogy ki kell nőnünk az embert nyo­morító és megalázó Örökség­ből, az egymást maró, egy­más rovására boldogulni akaró emberek életformájá­ból. Sok nemzedéken át ve­zet az út a tőkés rendszer megdöntése után is a szocia­lizmusig és a kommunizmu­sig. A kommunista forradal­márnak az a dolga, hogy a helyzetet felmérve, a maga közösségével szót értve meg­tegye a következő lépést elő­re ezen az úton, tegyen meg annyit, amennyit lehet Az eszme, a párt, az ügy nem követel a kommunistától le­hetetlent. A KOMMUNISTÁK EM­BEREK, akik néha elfárad­nak, néha hibáznak, s ettől még kommunisták marad­nak. De tanulniok kell hibá­ikból és sosem rendelhetik alá egyéni érdekeiknek a kö­zösség érdekeit. És sohasem tehetik meg, hogy útjába áll­janak a haladásnak, a dol­gozó tömegek jobb sorsát előmozdító Intézkedéseknek. Vannak pillanatok, amikor 'kommunistának lenni nehéz. De végső soron, hosszú távon — így jó élni. A tiszta lelki- ismeret egyéni boldogságot ad és teljes összhangban van a közösség javával. P. I. SMS. MVCttbw X, penú*

Next

/
Thumbnails
Contents