Népújság, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-07 / 259. szám

Magyar párl és állami vezelök üdvözlő távirata a Szovjetunió vezetőihez Kedves Elvtársak? A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 52. évfordulóján a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a forradalmi mun­kás—paraszt kormány és az egész magyar nép nevében forró üdvözletünket és őszinte jó kívánságainkat küldjük önöknek és a testvéri szovjet népnek. A Szovjetunió Kommunista Pártjának vezetésével, tör­ténelmileg rövid időszak alatt nagyszerű sikert ért el az új társadalmi rendszer megteremtésében és megerősítésében, a kommunizmus építésében. A szovjet nép a világ kommu­nistáival és haladó embereivel együtt készül V. I. Lenin, a szovjet állam megteremtője, a nemzetközi kommunista moz­galom nagy harcosa és tanítója születése 100. évfordulójá­nak megünneplésére. Pártunk és népünk nagyra értékeli és aktívan támogatja a Szovjetuniónak a szocialista országok közössége megszi­lárdítására, a népek antiimperialista harca támogatására, a népek közötti barátság, s a nemzetközi együttműködés erő­sítése, a világbéke megőrzésére irányuló külpolitikáját. A Varsói Szerződés tagállamai Budapesti Felhívásának szelle­műben egységesen azon munkálkodunk, hogy Európa népei létérdekeinek megfelelően előmozdítsuk az európai biztonság megteremtésének és megszilárdításának az ügyét. Magasra értékeljük és továbbra is támogatjuk a Szov­jetunió erőfeszítéseit, amelyek a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egysége megszilárdítására, antiimpe­rialista akcióegysége megerősítése és továbbfejlesztésére irá­nyulnak. A kommunista és munkáspártok ez évi moszkvai értekezlete jelentős mértékben hozzájárult e nagy célok el­éréséhez. A magyar nép, a Magyar Szocialista Munkáspárt veze­tésével, pártunk IX. kongresszusa határozatait megvalósítva, ma a szocializmus teljes felépítésén munkálkodik. Testvéri barátságunk, sokoldalú szocialista együttműködésünk a Szovjetunióval hazánk legnagyobb támasza ebben a munká­ban, s ezért minden erőnkkel törekszünk e barátság és együttműködés továbbfejlesztésére és erősítésére. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 52. évfordulóján szívből kívánunk újabb sikereket a testvéri szovjet népnek, a kommunista társadalom építésének nagy munkájában. Az NDK és az NSZK kapcsolatait a nemzetközi jog alapján kell kialakítani f BERLIN: f Győrffy Tibor, az MTI tu­dósítója jelenti: A Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szö­vetségi Köztársaság kialakí­tandó kapcsolatainak jellegé­vel foglalkozik csütörtöki kommentárjában a NSZEP központi lapja, a Neues Deutschland. A lap feltartóztathatatlan folyamatnak minősíti az NDK diplomáciai kapcsolatfelvéte­lét különböző országokkal és megállapítja hogy az új nyu­gatnémet kormány teljesen értelmetlenül és a siker min­den reménye nélkül próbálja akadályozni ezt a folyama­tot A Neues Deutschland utal Scheel nyugatnémet külügy­miniszter Bonn külképvisele­tei számára kiadott és a na­pokban nyilvánosságra került szolgálati utasításaira, ame­lyek arra szólítják fel e kül­képviseleteket, hogy akadá­lyozzák az NDK és más ál­lamok diplomáciai kapcsolat- felvételét! továbbá az NDK elismerését tekintsék olyan tényezőnek, amely „terhelő­én hat az illető állam és a szövetségi köztársaság kap­csolataira”. A lap hangsúlyozza, hogy az NSZK ezzel a más államok belügyeibe való beavatkozás politikáját folytatja. Ugyan­akkor hozzáfűzi: „Ez most annál is inkább tarthatatlan, miután a nyugatnémet kor­mány, mint ismeretes, maga sem képes vitatni az NDK ál­lamiságát.” A két német állam kialakí­tandó kapcsolatainak jellegé­ről a Neues Deutschland megállapítja: „A Német Demokratikus Köztársaság és a szövetségi köztársaság között nem lehet szó valamiféle belnémet kap­csolatról, hanem csak olyan normális nemzetközi kapcso­lat megteremtéséről, mint amilyen más szuverén álla­mok között is fennáll.” A lap a továbbiakban meg­jegyzi, hogy a szövetségi köz­társaság eddigi magatartása, amellyel megadályozott más államokat az NDK elismeré­sében, csak rontotta a vi­szonyt az NDK és az NSZK között. A Neues Deutschland vé­gezetül hangsúlyozza: „A nyugatnémet kormány nem hagyhatja figyelmen kívül azt a tényt, hogy a Német Demokratikus Köztársaság, más államokhoz hasonlóan a nemzetközi jog alanya. Éppen ezért a Német Demokratikus Köztársaság és a szövetségi köztársaság kapcsolatai nem lehetnek „különleges jellegű­ek”, hanem a nemzetközi jog alapján fii kialakítani azo­” (MTI) ________________ H uszonöt éve 1944. november 4-én délben a fasiszta német hadsereg ál­tal aláaknázott Margit-hid pesti része felrobbant. Ké­sőbb a fasiszta hadsereg a híd másik részét is lerom­bolta. 1948. augusztus 1-re, a hároméves terv első fordu­lójára a népi demokrácia te­remtő ereje újjáépítette és átadta ismét a forgalomnak. Buda és Pest között azóta is a legnagyobb forgalmat bo­nyolítja le a Margitszigetet is kiszolgáló szép hidunk. Bal oldali képünkön: a 25. évvel ezelőtt romhalmazzá robbantott híd maradványai. Jobb oldalon: távlati kép a Margithídról. (MTI-foto — Fehérváry Ferenc felv.) Numeiri Moszkvába érkezett MOSZKVA: Hazánkba érkezeti a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége Dzsafar Numeiri, a Szu­dánt Demokratikus Köztár­saság Forradalmi Tanácsá­nak és minisztertanácsának elnöke és kísérete a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének és a szovjet kormánynak a meghívására csütörtökön Moszkvába ér­kezett Numeiri moszkvai tanács­kozása Idején tárgyalásokat folytat a szovjet vezetőkkel. (MTI) A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a forradalmi munkás—pa­raszt kormány meghívására csütörtökön többnapos hiva­talos látogatásra Budapestre érkezett a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság kor­mányküldöttsége, amelyet Le Thanh Nghi, a Vietnami Dol­gozók Pártja politikai bizott­ságának tagja, a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszterelnök-helyettese ve­zet. A delegáció fogadására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Fehér Lajos az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök­helyettese, Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes, dr. Jávor Ervin, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Kardos János vezérőrnagy és más hivatalos személyiségek. Jelen volt Hoang Luong, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság budapesti nagyköve­te és a nagykövetség munka­társai, ott volt Le Huu Van, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, vala­mint a hazánkban tanuló vi­etnami fiatalok képviselői. A küldöttség fogadásánál meg­jelent Vaszil Bogdanov, a Bolgár Népköztársaság buda­pesti nagykövete is. (MTI) A prágai felhívásról A párizsi Combat, a világ­sajtó több más orgánumával egyetemben a Varsói Szerző­déshez tartozó hét szocialis­ta állam külügyminiszterei­nek prágai tanácskozása után kiadott felhívásával elsősor­ban az atlanti tanács külügy­miniszter-helyetteseinek no­vember 5—6-i értekezlete összefüggésében foglalkozott. Miután a lap kiemelte, hogy a felhívás „új távlatokat nyitott meg a kelet—nyugati enyhülés tekintetében” fel­hívta a figyelmet, hogy a NATO még ez idén válaszol­ni kíván a prágai dokumen­tumra. A Le Monde részletesen taglalja a prágai felhívás va­lamennyi vonatkozását, első helyen a Varsói Szerződés tagállamainak azt a kíván­ságát, hogy az összeurópai biztonsági értekezlet még 1970 első felében üljön ösz- sze. A lap kommentátora úgy látja, hogy „a felhívás meg­fogalmazói azért jelöltek meg ilyen közeli időpontot, hogy gyorsítsák a nyugatiak rész­vételét az előkészületekben, s hegy a brüsszeli értekezlet résztvevőit arra késztessék: konstruktív, eredményes munkát végezzenek”. „Ennek érdekében javasoltak a Var­sói Szerződés tagállamai olyan napirendet is, amely lehetővé teszi a nyugati ha­talmaknak, hogy azt elfo­gadják.” Rámutat a kom­mentátor, hogy „a felhívás pozitív visszhangra talált a világ megannyi táján”. A londoni Morning Star rá­mutatott, hogy „a Varsói Szerződésben résztvevő szo- joaaáayok. konkrét javaslatokkal álltak elő, és a javaslatokat úgy tették meg, hogy készek más elképzelések megvitatására is”. A lap el­várja, hogy Stewart külügy­minisztertől, aki „barátságos hangon beszélt a parlament­ben a biztonsági értekezlet szükségességéről, hogy ilyen értelemben is cselekszik majd.” A Guardian vezércik­ke szerint „Gromikónak iga­za volt, amikor azt mondta, hogy az európai biztonsági értekezletet már jövőre meg lehetne tartani, annál is in­kább, mert a legnyilvánva­lóbb akadályok egyike-má- sika máris elhárult”. Egy összeurópai biztonsági értekezlet és általában a kér­dések tárgyalások útján meg­oldása annál is inkább az egyetlen járható út, mert mint Karjalainen finn külügymi­niszter a bécsi Die Pressé­nek. adott interjújában is hangsúlyozta: „Az a politikai realitás, hogy az Európában a második világháború után létrejött status quo alapvető­en nem változtatható meg új háború nélkül.” Az új há­ború ellen viszont az európai közvélemény mind erőtelje­sebben lép fel. A Német Szö­vetségi Köztársaság kormány­körei sem tudják elutasítani a felhívást. A bonni sajtó kö­zölte a Szabad Demokrata Párt sajtószolgálata jelenté­sét, aihely az első konkrét bonni állásfoglalás volt, ha nem is az egész kormány ré­széről hangzott el, de az egyik kormánypárt véleményét tükrözte. Azét a pártét, amelyhez a külügyminiszter tartozik. „Ha bizonyos rész­letek előzetes értelmezésre szorulnak ia, a Szabad De; mokrata Párt véleménye sze­rint, úgy tűnik — hangoztat­ta a nyilatkozat —, hogy a javasolt napirendi pontok tárgyalási alapul szolgálhat­nak. Egy jól előkészített kon­ferencia összeülése már ön­magában messzemenő politi­kai jelentőséggel bírna” — hozzáfűzi azonban, hogy az időpont túlságosan közeli. A Frankfurter Rundschau is hangoztatja, hogy „nem túlságosan reális a javaslat­nak az a része, hogy a biz­tonsági konferenciát már a jövő év első felében tartsák meg. Bizonyos londoni és párizsi tartózkodást is a gyorsaság követelése magya­ráz”. „Irreálisnak” mondja az időpontot, a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Hozzá­fűzi ugyanakkor, „helyes, hogy Bonn pozitiven fogad­ja a Prágában elhangzott indítványokat. Bonnak nincs semmi félnivalója, feltéve, ha a nyugati szövetség ra­gaszkodik a tárgyaláson az Egyesült Államok és Kanada részvételéhez”. A lap úgy látja, hogy ennek nem lesz akadálya. A Süddeutsche Zei­tung kiemeli, hogy „mind­azokat a kérdéseket, ame­lyek esetleg megnehezítenék a megértést, a prágai felhí­vás nem említette meg”. A Varsói Szerződés tagál­lamainak realisztikus és az értekezlet összehívásának feltétlen biztosítását célzó magaitartására különben a világsajtó nagyrésze felfi­gyelt. A Scinteia, a román párt központi lapja folya­matosan foglalkozik a fel­hívás értékelésével. Legutób­bi cikke részletesen taglalja m etúseaitról való lemondás KAIRÓ: Egyiptomi jelentés szerint az egyiptomi hadsereg külön-, leges osztaga csütörtökön — 24 óra leforgása alatt immár másodszor — átkelt a Szuezi- csatornán és annak déli ré­szén támadást intézett izraeli állások ellen. Az egyiptomi kommandó megsemmisített két izraeli harckocsit és egy páncélautót, több izraeli kato­nát megölt. TEL AVIV: Tel Aviv-i jelentések sze­rint; az izraeli légierő csütör­tökön reggel negyed órán ke­resztül bombázta jordániai területeken a palesztinai el­lenállók támaszpontjait. A tá­madást azzal indokolták, hogy a gerillák a reggeli órákban aknavetőkkel lőttek izraeli településeket a Galilei tó környékén. ATHEN: „Felforgató tevékenység” miatt négy „kommunista be­állítottságú” görög állampol­gárt ítélt hosszabb-rövidebb börtönbüntetésre egy athéni katonai bíróság. Nikolasz Anagnosztopuloszt 20 évi bor. tönre, három társát pedig 2 évtől 15 évig terjedő fegyház­büntetésre ítélték. A bíróság enyhítette néhány olyan eli­téit büntetését, akiket még tavaly, Papandreu volt mi­niszterelnök temetésekor le­zajlott tüntetések miatt ítél­tek el. KOPPENHÁGA: A dán_ rendőség elkobozta a vietnami dán bizottság bul­letin j át, amely a szervezet jogi képviselője szerint lelep­lező adatokat tartalmazott a NATO-országok vietnami te­vékenységéről. Az közölte, hogy a bí: if. :oz fordul az ügyben. kérdésének jelentősé leszögezi azt az állás hogy „e kérdés megv ra tett javaslat nagy lyes és nagyon kons 1 mivel a két világhábo élt népek ama óhajál ■ kad, hogy elkerüljék újabb világégés lehető Rámutat a lap ugyai arra is, milyen szoros függés van az első és - sodik napirend között mi­vel az első pont sikeres oldása egyértelműen 1 járulna a földrész or közötti kapcsolatok női zálódásához, és sok( .j fejlődéséhez. A belgrádi Borba válaszol nyugati poli­tikusok halogató kísérleteire, és hangsúlyozza, hogy „Euró­pának bátrabban és gyor­sabban kell haladnia békéje felé. Egy összeurópai konfe­rencia semmiféle halogatása nem lehet hasznos, a haloga­tás csupán értékes idő el­vesztését jelenti”. A szovjet sajtó közli az APN szemle­írójának kommentárét, több európai kormány ama köve­telésével kapcsolatosan, hogy a konferenciát alaposan1 kell előkészíteni. „Ezt az óhajt — hangoztatja a kommentár — nem lehet ellenezni, de szá­mos olyan példát ismerünk, amikor az alaposságra he­lyezett hangsúly árt magá­nak az előkészítésnek. Még bőver.' van idő a két oldalú és több oldalú megbeszélé­sekre”. A Rudé Právó, a csehszlovák párt központi lapja megállapítja, hogy a Varsói Szerződés tagállamai kötelességüknek tartják, hogy „megszabadítsák Euró­pát új háborús konfliktus veszélyétől, s a békés egy­más mellett élés elveinek alapján lehetőséget biztosít­sanak az összes európai államok együttműködésére, függetlenül azok társadalmi berendezkedésétől. Az ajtó mindenki előtt nyitva áll. A prágai találkozó résztvevői hajlandók átülni a kis asz-, táltól a konferencia nagy kerek asztalához. Csak nyu­gat-európai partnereik vála­szára várnak, mivel adottak a feltételek, hogy a szocia­lista országoknak a konfe­rencia összehívására irá­nyuló, immárom több mink három esztendős törekvésem siker koronázza”. , .......... í mi

Next

/
Thumbnails
Contents