Népújság, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-06 / 258. szám

Egy üzem — sok nehézséggel A Kaiból Heves felé veze­tő múút mellett emberek munkálkodnak a novemberi napsütésben. Beljebb beton­keverő gépek zúgnak. Az ud­varon szigorú sorokban elő­készített betongyűrűk, beton­csövek. csomagolt mozaikla­pok állnak szállításra készen. Az irodában Nagy Mihaly- lyal, a Heves megyei Építő­anyag- és Vegyesipari Válla­lat káli cementáru üzemének vezetőjével beszélgettünk, az üzem munkájáról és a prob­lémákról. Idénymunkák Üzatpii 'ségeí, f Üzemünk hármas tevé­kenységei; folytat — mondja az üzemvezető. — Betoncsö­veket, kútgyűrűket, és csa­tornagyűrűket gyártunk kü­lönböző méretekben. Sajnos, a gyártás idényszerű, már­cius végétől, november ele­jéig tart. A munkát üze­münk területén a szabad ég alatt végezzük. így ki va­gyunk téve az időjárás állan­dó viszontagságainak. Ezért gyakoriak a munkakiesések, a selejtkarok, különösen az esőzések idején. Áprilisban például a tavaszi fagyok is károsítottak. —• A sélejtek csökkentésé­re az üzem vezetősége úgy döntött, hogy a raktározásra kerülő kész árukat a szabad­téren műanyagfóliával leta­karjuk. Megvásároltuk a mű­anyagfóliát, és eddigi tapasz­talataink azt mutatják, hogy ezzel a módszerrel a károso­dás 80 százaléka kiküszöböl­hető. — A betoncsövek mellett mozaiklapokat is gyártunk. Ezek készítése műhelyeink­ben télen-nyáron folyamato­san megy. Korábban problé­máink voltak a mozaiklapok kő alapanyagának előkészíté­sével. A követ itt az üze­münkben törtük, az általunk szerkesztett zúzógéppel. Ta­pasztaltuk, hogy a kőzúza­riókban hajszálrepedések ke­Ht-tkeztek. Az így előkészített zúzalék a 'gyártás során 150 atmoszféra nyomásnak volt kitéve, s a formázás és a csiszolás hatására további re­pedések keletkeztek, a kész áru gyakran eltörött, selej­tessé vált. Ezért jöttek a rek­lamációk. a panaszos távira­tok. A selejt felszámolására őrölt követ vásároltunk, és a technológia szigorú betartá­sával most már elértük, hogy az áru minősége megfelelő. — A hármas főútvonal re­konstrukciójához gyártunk betontergjó ívlapokat is. En­nek a készítése is folyama­tos. Év végéig 10 000 darabot kell leszállítanunk. Munkaerőgondok, cementhiány — Betongyűrűből és kút- gyűrűből lemaradás tapasz­talható. Ennek oka. hogy egesz évben ' munkaerőhiány- nyal küzdünk. A fizikai mun- kasgárda 70 fős, de ebből gyakran sok a beteg, A ta­vasszal például voltak olyan napok, amikor 12-en betegál­lományban voltak, csak jú­niusban es júliusban volt meg a létszám. — Miben látja a munka­erő-hiányt? ; — Az idénymunkások zö­me október végén elmegy üzemünkből. Főként a kör- nyékbeii termelőszövetkeze­tekbe mennek, ahol a segéd­üzemági tevékenységet foly­tató építőbrigádok folyama­tos munkát biztosítanak szá­mukra. A lemorzsolódás má­sik oka, a technikai felkészü­letlenség. Ez főleg a lakatos- műhelyben tapasztalható. Bár ezen már javítottunk vala­mit, de menet közben egyes szakemberek mégis felmond­tak. Más üzemekbe, ktsz-ek- be mentek dolgozni, ahol 14 forintos órabért kapnak, a mi üzemünkben adott kilenc forint helyett. Most legalább nyolc lakatosra lenne szük­ségünk, a zavartalan munka biztosítására. — Sokszor problémát okoz a cementhiány is. Naponként 200 mázsa cementet dolgo­zunk fel a betonáruk készí­téséhez. Amikor elfogj- a zsá­kos cement, akkor a gépein­ket át kell állítanunk öm­lesztett cement feldolgozás­ra. Az átállások mindig problémát jelentenek. Októ­berben ez különösen éreztet­te hatását. Sem zsákos, sem ömlesztett cementet nem kaptunk. Ez 16—18 napos munkakiesést okozott üze­münknek. A dolgozókat a termeléskiesés ellenére is fi­zetnünk kell, ami jelentős pénzösszeget jelent. A válla­lat vásárolt egy lengyel ce­mentkeverő gépet, amely március 15. helyett május 22- én lett beállítva. A gép több­ször meghibásodott, és nem volt megfelelő szakmunkás- gárda sem kiképezve irányí­tásához. így volt olyan nap, amikor 3 órát működött a nyolc órából) s ’a napi 100 mázsa helyett 20—30 mázsa cementet dolgozott fel. Ez szintén hozzájárult a kiesé­sekhez. Bízunk a további előrehaladásban — Véleménye szerint ho­gyan lehetne segíteni a prob­lémákon? — Üzemünkben menetelő eszközökre, szerszámokra len­ne szükség, és természetesen megfelelő szakmunkásgárdá­ra. Fel kellene számolni az idény szerűséget. Egv norma­rendszert kellene kidolgozni, ahol érvényesül az egyes szakemberek végzettség sze­rinti bérezése. Korábban üze­münk vagyonvédelme sem volt megfelelő. A szerszámok nagy része raktárhiány miatt az udvaron volt. Tapasztal­ható volt. hogy az árukból, a lapátokból, csiszolókoron­gokból egyesek eltulajdoní­tottak maguknak. Ezért rend­be hoztuk a kerítést, s ma már az üzem területén csak belépővel lehet tartózkodni. A korábbi évekhez képest ta­pasztalható előrehaladás, és bízunk a további előrehala­dásban is. 1970-ben 2 millió forintos beruházással új sze­relőcsarnok építése várható. Az üzenj szakmunkás-állo­mányának bővítéséről azon­ban nem tudok. Mcntusz Károly Dutra traktorok belföldre, külföldre A kormány politikájának megfelelően, a termelőszö­vetkezetek az utóbbi észtén dökben főleg állattenyészté­süket fejlesztették, viszony­lag kevés traktort vásároltak. A piacfelmérések szerint az elkövetkezendő két-három évben törvényszerűen több traktorra lesz szüksége a ha­zái mezőgazdaságnak. A Vö­rös Csillag Traktorgyárban felkészültek a várható na­gyobb keresletre. Ebben az évben mintegy ezer D—1 — KB, ezer UE—50-cs erőgépet gyártanak. Az 1800 darab DE. fülkés dömper .jó része szovjet exportra kerül. A két legnépszerűbb típusból: a D—4KB-ből és az UE—50- ből az idén NDK-ba, Indiába, Franciaországba, Lengyelor­szágba. Csehszlovákiába, Svédországba. Norvégiába, Líbiába és Jemenbe szállíta­nak. A gyár első háromnegyed éves tervét teljesítette, sőt export-előirányzatát túl telje­sítette. (MTI-foto — Bara István felv.) A fő utak mindenekelőtt n Hóértekezlet" Egerben Felkészülés november 15-ig — Gépjárműveknek tilos! Hójelentés közvetlen vonalon — Őrjárat 400 kilométeren Bár ezekben a napokban kellemes az időjárás, az eny­he időjárás kedvez az or­szágutak vándorainak, a me­teorológiai jelentések már jelzik a közelgő fagyos év­szakot, az ezzel járó veszé­lyeket; az utak síkosságát, a hótorlaszokat... A KPM A tudomány és a technika olyan gyorsan fejlődik, hogy az új diploma nyomban el­évül, amikor a pecsét és az aláírás megszárad rajta. Me­rész, vagy kissé túlzott ez az állítás? De a lényegre ta­pint, ezért igaz. A gyorsan fejlődő tudomány és techni­ka nemcsak az űrhajósokat és a szívátültetéssel foglal­kozó sebészeket készteti újabb ismeretek szerzésére, hanem az üzemek mérnökeit, a közgazdászokat, a szövet­Á füzesabonyi ruházati műszaki áruház NOVEMBER 9-ÉN VASÁRNAP, V28-TÓL 18 ÓRÁIG NYITVA. Áruházunk választéka várja vásárlóinkat Minden 100 formt feletti vásárlást kisorsolunk A VÁSÁRLÁSI BLOKK ALAPJÁN. 1 db 1000,— Ft-os és 10 db 100,— Ft-os vásárlási utalványt SORSOLUNK KI. A nyertes blokkszámokat a Népújság november r ‘ számában közöljük. Sorsolás az ÁRUHÁ.ZB/ november 12-én, 10 órakor. kezetek és a vállalatok veze­tőit is. Az új mechanizmus máso­dik évének vége felé ki állít­hatja önmagáról, hogy a gaz­dasági szabályozók bonyo­lult összefüggéseit tökélete­sen érti és a naponként fel­merülő problémák legcélsze­rűbb megoldását idejében megtalálja? Kíséreljük meg együtt, szerezzünk minél több információt a rendelkezé­sünkre álló legjobb szakem­berektől, tartsunk lépést a kor követelményeivel: lé­nyegileg ezt javasolta a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Tár­sulat Heves megyei Szerve­zetének közgazdasági szakosz­tálya, amikor ipari, kereske­delmi és közlekedési válla­latok vezetői részére Egerben közgazdasági továbbképzést szervezett. Novembertől kezdődően ha­vonta egy konzultációs elő­adást tartanak. A hét elő­adásból álló sorozat a legidő­szerűbb közgazdsági kérdése­ket öleli feL Bevezetésként a gyakorlati gazdaságpoliti­ka főbb kérdéseiről hallha­tunk. Ez a cím az elmélet és a gyakorlat elválaszthatatlan egységére utal, mintegy prog’- ramot ad az előadóknak és kifejezi a hallgatók igényét, hogy a tudomány és a kuta­tás a termelőmunka gyakor­latát segítse. Sorra kerülnek az árre­form tapasztalatai és az ár­rendszerek fejlesztésének problémái. Bizonyára széles körű érdeklődést fog kivál­tani, hogy a nyereségérde­keltség milyen szerepet ját­szik a vállalat fejlesztésében és hogyan hát a személyi ér­dekeltségre. Miért és hogyan kívánjál« változtatni a ré­szesedés kategóriánkénti el­osztását? Beruházási és hitelpoliti­kánk mennyi kérdést és elő­re nem látott problémát ve­tett fel az utóbbi két év alatt. Szükségesnek látszik, hogy a közgazdasagi szabályozó ta­pasztalatait összefoglalják és a vállalati vezetők idejében tájékozódni szeretnének a gazdsági szabályozók tovább­fejlesztéséről. Milyen feltéte­lek mellett és hogyan lehetaz áruforgalom fölöslegessé vá­ló költségeit feloldani? A termelő vállalatok, illetve a kis- és nagykereskedelmi vállalatok kapcsolatait ho­gyan lehetne a gazdasági kö­vetelmények ‘ és a lakosság igényei szerint tovább fej­leszteni? Ezekre a kérdések­re az illetékesek, a minisz­tériumok, a bankközpontok, vagy más országos szervek vezetői vitaindító előadásban fognak választ adni. A novemberben kezdődő előadás-sorozat főleg az új mechanizmus belső össze­függéseit ismerteti, a kedve­ző, vagy a kedvezőtlen jelen­ségek gazdasugi hátterét igyelt szik feltárni. Az előadás-so­rozatnak, illetve a konzultá­ciós vitának a szakkönywel, a leírt szöveggel szemben az az előnye, hogy a hallgatók kérdéseket tehetnek fel, rész­letesebb magyarázatot lehet kérni, a résztvevők cáfolhat­ják, vagy megerősíthetik a vitavezető álláspontjait. Azoic, akik az előadássoroza­ton részt vesznek, első kéz­ből, az illetékes országos szerv vezetőjétől kapnak tájékoz­tatást, a készülő új rendelke­zésekről és a gazdasági fo­lyamatok összefüggéseiről. Az Egerben rendezendő közgazdasági előadás-sorozat­ra a nagyobb vállalatok ve­zetőit (igazgatókat és irányí­tó munkakörben dolgozó köz­gazdászokat) hívtak meg. Azok részvételére számíta­nak, akik megfelelő előkép­zettséggel, vagy hosszabb ve­zetői gyakorlattal rendel­keznek­A gazdasagirányitasi re­form jelentős mértékben megváltoztattál a gazdálkodás feltételeit. Természetesen a szakmai tudás, a mélyebb tár­sadalmi és gazdasági össze­függések felismerése csak egyike a vezetőkkel szemben támasztott hármas követel­ménynek. A vezetők képzé­sére és ennek nyomán a ve­zetés korszerűsítésére nyílik most alkalom Egerben. Ho­gyan élnek majd a lehetősé­gekkel? A szervezőkön, az előadókon és főleg a résztve­vőkön múlik. Egri Közúti Igazgatósága éppen ezért még idejében megbeszélésre hívta össze az országutak téli forgal­mában érdekeit intézmé­nyek és vállalatok képvise­lőit kedden délelőtt Eger­ben. A „hóértekezleten'’ a köz­úti igazgatóság részéről Kovács Sándor mérnök szá­molt be á téli zökkenőmen­tes közúti forgalom bizto­sításának feladatairól és az ezzel kapcsolatos újabb ren­delkezésekről. a tanácsok, közlekedési vállalatok, na­gyobb üzemek és a BM köz- - lekedésnendészeti szakembe­rei előtt. A tél idején legtöbb gon­dot az utak síkossága és a vastag hptakaró okoz, ezért a KPM utasítása érdekében már november 15-ig be kell fejezni a csúszás elleni vé­dekezésre és a hó, a ; jég­páncél felolvasztására hasz­nált anyagok kiszállítását a kijelölt utaikra. A KPM ugyanakkor- kéréssel tóidul a közlekedési vállalatok ve­zetőihez, , hogy a téli idő­szakra minden közforgalmú járművüket lássák el lapá- toickal és egyéb téli, men­tésnél alkalmazható szer­számokkal. A leorábbi ta­pasztalatok alapján nem ta­nácsolják, hogy nagy testű járműveket és különösen pótkocsis tehergépkocsikat közlekedtessenek, mert csú­szós utakon, kisebb hótorla­szok esetén is könnyen el- aikadnak és mentésük is kö­rülményesebb, hosszabb időt vesz igénybe, mint a kisebb járműveké. Az országúti közlekedés biztosítása érdekében már öt centiméteres hóvastagság esetében meg kell kezdeni az akadály elhárítását az országutakról. A KPM meg­határozta azt is, hogy a fő utak forgalmának biztosítá­sa minden mást. megelőz. Ezután következnek a bá­nyász- es üzemi járatok út­vonalai és ezt a sorrendet még akikar is be keli tarta­ni, ha kisebb községek ide- ig-óráig megközelíthetet- lenek, az. útjaik járhatatla- nok. Heves megyében min­denekelőtt a harmas számú fő közlekedési utat, kell biz­tosi tar i télen is, majd a 21- es, a 24-es, 25-ös, 31 -es, 32- es és 33-as utakon kell megszüntetni a veszélyeket. Ezek*» .«u. utakon rendsze­res őrjáratot szerveznek és sószórással gondoskodnak a jégpáncél, a hótakaró gyors eltakarításáról. Megyénkben mintegy négyszáz kilométe­res útszakaszon, teljesítenek majd szolgálatot a közúti igazgatóság gépjárművei, 273 kilométeres útszakaszon ho­mokszórásról gondoskodnál-; és egyéb útszakaszokon úgynevezett, ra.ionos szolgá­latot .szerveznek, amely idő­szakonkénti ellenőrzést, szükség szerinti segítséget jelent. Egy-egy őrjáratos gépkocsi „legénysége” . 34 kilométeres, a „rajonós” gép­kocsiké pedig 47 kilométeres útszakaszért felel. . A korábbi évekhez képest gyorsabb és pontosabb .jel­zőszolgálatot szerveznek a megye országútjai méntén és a nélkülözhetetlen ..hó­jelentéseket” adó dolgozó­kat olyan • igazolvánnyal látják el, amely ingyenes utazásiba szolgál. A karsza­lagos, zászlóval jelt adó út- mestereket köteles minden gépjárművezető felvenni és a legközelebbi telefonállo­másig szállítani. Megálla­podás alapján ' a jelentések idejére igénybe veszik a ..K'-vonalalcat és a nagyobb vállalatok URH-láncait. A jelentéseknek ugyanis - min­dennap reggel hat óráig be kell érkezniük az egri köz­pontba. A hóeltakarításban a köz­úti igazgatóság megyénk területén kilenc nagyobb teljesítményű ekét alkalmaz, amelyek 80—100 centiméte­res hóakadályokat is képe­sek elhárítani. Három terep­járó, traktorra szerelt hó­ekék és a Mátrában egy hómaró teljesít majd állan­dó szolgálatot. A síkosság ellen mintegy húsz szóró- gépkocsival veszik fel a küzdelmet. Már most meg­állapodtak abban, hogy a hóakadályok következtében lezárt útszakaszokra — az egyébként is sok munkát adó mentes miatt — behaj­tó gépjárművezetőket fele. .lősségre vonjak és erre a közlekedési vállalatok veze­tőinek már most kell figyel­meztetniük a gépjárműveze­tőiket. A „hoertekezleten” ezután kijelöltek az őrjáratos és „rajonos” szolgálatra java­solt útszakaszokat. (p. c.7 1969. november fc. esiiterttitf F. L. A vezetők képxcs«e — a vezetési komei‘ŰMlé«e Közgazdasági előadásmsorozat kezdődik

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents