Népújság, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-30 / 278. szám
Milyen less Eger ? A közelmúltban dr. Lénával Vilmos, Eger város tanácsának vb-elnöke fórum keretében t koztatta a város értein gének képviselőit a városfejlesztési tervekről, elképzelésekről. Ennek lényegét sommáztuk: — Az ezeréves város lokálpatriótáit — s ki ne lenne az Egerben — érthető, hogy foglalkoztatja lakóhelyük jövőjének kérdése. A közelmúltban készült el Eger távlati fejlesztésének terve, a városi tanácson ennek testületi tárgyalása folyik. A városi vezetés alapvető elképzelése: a városfejlesztést tervező szakemberek és a város közvéleményéinek összhangját biztosítani. Ezt igazolja az is, hogy a városi tanács tagjai több ezer egrivel találkoztak, elképzeléseikről érdeklődték, javaslataikat megvitatták, s csak ezután került sor a távlati városfejlesztési elképzelések kidolgozására. A távlati fejlesztés egyik legérdekesebb adata az, hogy a város jelenlegi 1200 hektáros belterülete megfelelő lakások építésével több mint százezer lakos befogadására is alkalmassá válik. — Bármennyire érdekesek is a távlati fejlesztés egyéb kérdései, mégis érthető, hogy a város mai lakóit, kedvelőit elsősorban a közeljövő, a negyedik ötéves terv konkrét fejlesztési 'elképzelései foglalkoztatják leginkább. — ■ Lebontották a régi Centrum áruházat, de helyén új mindmáig nem épült. Hosszas huzavona után végre eredményre vezettek a tárgyalások. Előreláthatólag már a következő év elején kezdődik az annyira várt építkezés. Az új áruház kori szerűségét jellemzi az is, hogy a vásárlóikat mozgólépcső szállítja majd az emeletre. Sok egrit foglalkoztat az új MÁV személy- és teherpályaudvar sorsa. Az már tisztázódott, hogy feltétlen felépül, s homlokzatával majd a Népkertre néz. Sofcan sürgették már egy tisztasági fürdő építését, mert a jelenlegi mindössze huszonnyolc kádjával túlságosan kevésnek bizonyul az évi 81 567 látogató számára. Ez ügyben is megnyugtató határozat született, lesz Egerben új tisztasági fürdő, olyan, amely méltó lesz a fürdőváros címhez is. Nem kevés városit aggasztanak az évről évre jelentkező vízellátási gondok. E tekintetben is javulás várható, bár a városi tanács eddig is több elképzelés realizálásával, kutatófúrások végzésével Szándékozott köny- nyiteni a tényleges gondokon. A kultúra helyi kedvelői évek óta sürgetik egy korszerű, új művelődési központ létesítését, mert a jelenlegi Megyei Művelődési Ház helyhiány miatt nem képes kielégíteni a város lakosságának egyre növekvő kultúrigényeit. Az egészséges óhaj mihamarabbi megvalósulásának azonban a forinthiány szab gátat. Lesz új művelődési központ, de építése csak a távlati tervekben szerepel. Jóval hamarabb várható a város perifériális részeinek kultúrcent- rummal való ellátása. Nem kevés busszúságot okoznak a környéken' lakóknak a még mindig a város centrumában elhelyezkedő üzemek, — például a Brcdy Sándor utcai savanyítóüzem — kitelepítésük tervezett, de a vállalatok anyagi erő híján nem képesek máról holnapra mégoldani az ilyen komoly beruházást, igénylő akciót. A közeljövőben épül, szépül, korszerűsödik Eger, méltón az ezeréves rang követelményeihez, a lokálpatrióták örömére. A kultúra forrása Dicső hagyományok méltó követői Szerte aZ országban — de túl az országhatárokon is — úgy emlegetik Egert, mint a hősi történetek, a zamatos, tüzes borok és a sport szeretetének városát 2S sportkör 125 szakosztályában folyik itt magas fokú sporttevékenység, elsősorban az úszás és a vízilabda az a sportág, amely immár fél évszázada fénykörébe vonja az egri fiatalokat, A kellemes vizű, öreg egri sportuszodában százával jártaik és járnak a fiatalok. Fegyelmezett, kemény, céltudatos munkával folyik a szakmai képzés, s amellett a sportszerűségre, fegyelmezettségre, egymás megbecsülésére, a tisztelet- tudásra és más kiváló emberi tulajdonságokra nevelik, oktatják a versenyzőket. Vízilabdázóink az idén — az OSC és az FTC mögött — az előkelő 3. helyet szerezték meg Baranyai György és Pócsik Dénes edzők irányításával, az úszók pedig a felnőtt, ifjúsági, serdülő és gyermek korosztályokban továbbra is ott vannak a legjobbak között. A fedett uszoda űj, pompás lehetőségeket kínál az egri úszósport fejlődéséhez^ Néhány esztendeje még akadtak olyanok, akik hajlamosak lévén a borúlátásra, Eger sorvadását, elszürkülé- sét emlegették, ha másképpen, vagy másban nem — mert a sorakozó és a kézzel fogható példák vígan cáfolták a borús szöveget —, a megyeszékhely kultúrjövőjét siratták... Minden cáfolatnak örül az ember — jó példát bőven sorakoztathatunk. Különösképpen szükségtelen magyarázni, miért éppen Egerben rendezik meg például évente a szocialista ha- zafiság országos tanácskozását. Kétévenként — legközelebb jövőre kerül erre sor — az országos aJtvárell-bien- nálét rendezik meg itt Vgyancsflk kétévenként ad helyet Eger d -felsőfokú tanintézetek színpompás folklór-fesztiváljának, és a Gárdonyi Géza diáknapoknak. Az országos színjátszó karnevál dionüszoszi hagyományokat idéző rendezvényeinek hagyományt teremtő színhelye szintén Eger. Az Egri nyár évente ismétlődő, változatos rendezvénysorozata mellett a jövőben, pontosabban 1971-től megrendezik a nyári szabadegyetemet is. A jó példák között érdemes még megemlíteni, az országosan is elismert Egri Szimfonikus Zenekar, az Egri Megyei Színpad és a Heves megyei képzőművészek figyelemre méltó tevékenységét, Ezeknek a cáfolatoknak csak örülhetünk: rangot, jelentőséget, jó nevet ad a megyeszékhelynek. S egyben forrást is jelent, gazdag, szép forrást — a további lehetőségek forrását! ISKOLAVAROS Valaki egyszer azt mondta: még szerencse, hogy nyáron, az iskolai szünet idején olyan sok belföldi és külföldi turista keresi fel Egert, mert különben — üresek lennének az utcák,.. A megállapítás tréfásan hangzik, pedig ha jól utánagondolunk — majdnem igaz. Egerben — a gyermekvárost is beleszámítva — 13 általános iskola közel ötezer tanulót, négy középiskola több mint háromezer diákot, a tanárképző főiskola 770 hallgatót, a szakmunkásképzés 2600 ipari tanulót, s az egészségügyi, valamint a mező- gazdasági szakiskola is több mint 500 növendéket számlál. Ha ezt összeadjuk —■ megközelíti a tizenkétezret! ... Egy félszázezer lakosú városban ez bizony jelentős létszám, az utcákról pedig különösen hiányzik, hiszen reggel és délután velük van tele a város. Könnyen mondhatná azt bárki, hogy Eger mindig is iskolaváros volt, hiszen itt működött az érseki joglíceum, a hittani intézet, a kereskedelmi középiskola, az állami főreáliskola, a cisztercita főgimnázium, a papnevelő, tanító- és tanítónőképző intézet, az angol- kisasszonyok vezetése alatt álló felsőbb leányiskola, a polgári iskola, nőnevelőintézet, a vincellériskola, sőt az állandó kertészeti és szőlészeti tanfolyam, valamint a kereskedelmi és iparos- tanoncképezde is. Kétségtelen: sok iskolája és diákja volt a múltban is a városnak. Ha azonban — összehasonlításul — pusztán csak az iskolák, tanintézetek neveit tekintjük át, máris érzékelhetjük art a tartalmi korszerűsödést, amelyen Eger iskolái keresztülmentek. A létszám is jelentékenyen megnőtt — s nem mindegy, hogy kiknek a gyermekeivel... Érdemes magukat az épületeket is szemügyre venni: megc"ir’0‘-''rHcI!ti korszerű taneszközöket kaptak,' sőt újak is épültek. Elég ha a tavaly átadott új iparitanu- ló-intézetre gondolunk, amelyben már híre-nyoma sincs az egykori hírhedt ta- noncszellemnek: több mint félszáz szakmára képezik — jól felszerelt tantermekben és tanműhelyekben — a jövő szakmunkás-generációját. Megváltozott a középiskolai képzés jellege és tartalma is: éppen ezekben a napokban adták át a város — az ország , hasonló iskolái között is egyik legkorszerűbbnek nevezhető — szakközépiskoláját, amely jövőre még tovább bővül. A számvetésnél nem mehetünk el szó nélkül a tanárképző főiskola új létesítményei mellett sem, sőt sorolni lehetne az általános iskolák fejlesztésének, a gyermekváros építésének nagyszerű tényeit is. Eger Iskolaváros volt, de napjainkban még inkább azzá fejlődött...
