Népújság, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-28 / 276. szám

Még sosem folyt ilyen kedvező hangvételű párbeszéd

Rogers tv«nyilatkozata

f WASHINGTON:

Rogers amerikai külügyminiszter szerda este elhangzott televíziós nyilatkozatéiban el. ismerte, hogy a Szovjetunió pozitív magatartást tanúsít a tíz nappal ezelőtt Helsinkiben megkezdődött fegyverkorlátozás! tárgyalásokon.

A külügyminiszter szerint a Helsinkiben jelenlévő amerikai küldötteknek az a véleménye, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok között' még sosem folyt ilyen kedvező hangvételű párbeszéd, mint ezúttal Helsinkiben. A tárgyalások komolyak, nem polemizálóak és a küldöttek

Amn2,/

BONN:

A bonni kormány á mai minisztertanácsi ülésen dönteni akar az atomsorompó- szerződés. aláírásáról. Nemhivatalos, de megbízható értesülések szerint Brandt kancellár azt szeretné, hogy az NSZK moszkvai, londoni és washingtoni nagykövete, ha lehet, még a héten alá is írja a szerződéshez való csatlakozást e fővárosokban.

Az ellenzéki CDU—CSU még az utolsó percekben is kísérleteket tesz, hogy elodázza a nyugatnémet csatlakozást.

SANTIAGO:

A Chilei Kommunista Párt XIV. kongresszusának szerdai munkanapján Americo Zorilla, a politikai bizottság tagja, a kb titkára elmondotta, hogy a legutóbbi kongresszus óta (1965) a párt tagjainak száma megkétszereződött. (MTI)

!_ BERN:

A svájci kormány a külügyminisztérium útján csütörtökön hivatalosan megerősítette, hogy a biafrai kor- j mány közvetítő szerepre ' kérte fel ec négériái—biafrai ellentétek rendezésére. (AFP)

PRÁGA:

Prágában megkezdődött a szovjet—csehszlovák gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési kormányközi bizottság 9. ülésszaka.

(TASZSZ)

LONDON:

A londoni filmfesztiválon csütörtökön a kritikusok számára levetítették Jancsó Miklós „Fényes szelek” című filmjét, amelynek hivatalos bemutatója ma lesz. Ugyancsak bemutatták Elek Judit „Sziget a szárazföldön” című alkotását. Mint ismeretes, a londoni filmfesztiválon nem osztanak ki dijakat. (Reuter)

BUDAPEST:

Decemberben a havi szokásos tárgynyereményhúzá- son kívül rendkívüli jutalom- sorsolást is rendez a Sportjogadási és Lottó Igazgatóság. A két húzáson összesen 2000 nyereményt — főnyereményként négy öröklakást és három személygépkocsit — sorsolnak ki. A rendkívüli lottó-jutalomsorsolást december 27-én, a szokásos havi húzást december 28-án tartják. (MTI)

TATABANYA:

Súlyos gyermekszerencsét- leség történt _ Tatabánya- Újvárosban Angyal Zoltán 3 éves kisfiú kiesett a harmadik emeleti lakásuk ablakából és nyílt koponyatörést, valamint agyzúzódást szenvedett. Állapota életveszélyes, a tatabányai kórházban ápolják. Amikor a szerencsétlenség történt, a gyermek édesapja munkahelyén volt. édesanyja pedig a szomszédban beszélgetett. Az ügyben vizsgálatot indítottak.

(MTI)MOSZKVA:

Csütörtök este a Kremlben a kolhozok minta-alapszabályzatának elfogadásával véget ért a kolhozparasztok

III. kongresszusa.

ROMA:

A TWA amerikai légitársaság a repülés hőseinek kijáró ezüst éremmel jutalmazta dr. Pietro Guilt, a római nemzetközi repülőtér rendőrfőnökét. Dr. Guli volt az. aki hátában a repülőgép- rabló fegyverével, több kilométeren keresztül volt kénytelen kísérni Raffaele Minichiellot a Nápoly felé vivő országúton. (Reuter)

MOSZKVA:

Jean de Stutz, Svájc moszkvai nagykövete kormánya nevében csütörtökön aláírta az atomsorompó- szerzödést. (TASZSZ)

MEGHALT MERLY ISTVÁN

A Magyar Távirati Iroda és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége mélységes megrendüléssel jelenti, hogy 1969. november 27-én, 55 éves korában, rövid

szenvedés után elhunyt Merly István, az MTI külföldi adások szerkesztősége helyettes vezetője, a MUOSZ belpolitikai szakosztályának vezetőségi tagja. Merly Istvánt a Magyar Távirati Iróda és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek.

felbá tori itatva érzik magukat az általános légkörűit.

William Rogers ugyanakkor

nem tartotta valószínűnek, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok már a közeljövőben megállapodást írjon alá az egyszerre több nukleáris töltetet szállító ra- kátékkal folytatott kísérletek leállításáról. Ezt azzal indokolta, hpgy „egyik fél sem biztos abban, mennyire haladt előre a másik fél e fegyverzetek kipróbálásában”.

A külügyminiszter nyilatkozatában kitért a vietnami helyzetre is. Szó szerint a következőket mondotta: „Nixon elnöknek az a politikája, hogy az Egyesült Államok kivonja magát a vietnami konfliktusból kedvezőbben alakul, mint ahogyan bármikor gondoltam volna."

Rogers hangoztatta, hogy Nixon „időrendet” állított össze az amerikai csapatok kivonására és „ez az időrend némileg módosulna ha a DNFF egységei újabb offen- zívát indítanának”.

Saigontól 15 kilométerre...

SAIGON (MTI)

Csütörtökre virradó éjjel robbanások zaja riasztotta fel a dél-vietnami főváros lakóit. A B—52-es amerikai stratégiai bombázók ugyanis Saigon középpontjától 45 kilométerre fekvő területeket támadtak. A felderítő-szolgá- lat már korábban azt jelentette, hogy a partizánok e térségekben csapa tősezevoná- sokat hajtottak végre és erődítményeket. kiképzőtáborokat létesítettek.

Ugyancsak csütörtökre virradó éjszaka a szabadság- harcosok Saigontól 15 kilométerrel északra több ízben összecsaptak a saigoni bábhadsereg egységeivel és amerikai csapatokkal.

A DNFF fegyveres egységei összesen öt ízben támadták rakétákkal és aknavetőkkel az ellenséges katonai létesítményeket. A Dúc Lap melletti tábor ellen intézeti támadás az ellenségnek jelentős anyagi károkat okozott. A saigoni bábcsapatok három katonája meghalt, kettő megsebesült.

(AFP)

Tíz

embert

lőtt

agyon

A 22 éves jack- soni (USA) Varna- do Simpson újságírók kérdéseire válaszolva elmondja, hogy a dél-vietnami My Lai-ban ..egy tiszt utasítására” ló poígári lakost lőtt agyon.

(Telefoto: — AP —MTI—KS)

A BÉKE DOKUMENTUMA

— (JJABB RÉSZLET AZ AMERIKAIAK VIETNAMI TÖMEG VÉRENGZ ÉSÉROé — A NEW YORK TIMES VÉLEMÉNYE

A BÉKE DOKUMENTUMÁNAK is nevezhetjük a hat szocialista országnak a közel-keleti helyzetről kiadott nyilatkozatát A dokumentum a többi között megállapítja, hogy „a legharciasabb imperialista körök agresszív politikája következtében a Közel-Kelet térségében az utóbbi időben ismét veszélyes mértékben nő a feszültség”. Mintegy újabb bizonyítékként érkezett a hír. nem sokkal e nyilatkozat közzététele után az ismételt izraeli légitámadásokról. ■ - A hát szocialista ország álláspontjának egy a lényege: a közel-keleti konfliktusnak véget Kell vetni, mégpedig a Biztonsági Tanács éppen 'két évvel ezelőtt kelt. Í967. november 22-i határozata alapján. S hogy a szocialista országok ezt nem alap nélkül követelik, hogy e végrehajtásnak — ha bizonyos imperialista és izraeli körök nem tanúsítanának ellenállást vele szemben — lenne reális lehetősége. azt ugyancsak ismét bizonyítóan húzza alá egy csütörtöki jelentés. E hír New York-ból érkezeti, ahol az ENSZ üvegpalotájában Mohamed Hasszán el Zajat. az EAK ENSiZ-nagykövete bejelentette: Egyiptom „most

azonnal” kész végrehajtani a BT j917. november 22-i határozatát,

A HÁBORÚ DOliUMENTÚMANAK, sőt: dokumentumainak nevezhetjük viszont azokat a jelentéseket, amelyek a vietnami koníliktusrólrs különösen az ott nemrég kiderült amerikai tömegmészárlásokról érkeznek. Íme, egy friss jelentés: egy volt amerikai katona, a 22 éves Richard Pendleton csütörtökön részleteket mondott el a My Lai-i (más néven: Son Mi) vérengzésről. A többi között saját szemével látta, amint kapitánya, Ernest Medina századparancsnok megölt egy kisgyereket. Pendleton elmondotta, hogy az emberek legyilkolása után — az állatokat is le- öldösték és felgyújtották a falut.

Még a New York Times is olyan — a világ közvéleményével egyetértő — hangnemben foglalkozik csütörtöki vezércikkében a szörnyűségekkel, hogy külön kommentár helyett idézzük most inkább a lap mondandóját. A tekintélyes amerikai újság helyesnek tartaná — minthogy a tömegmészárlós forrongásba hozta az amerikai nép lelkiismeretét —. ha Nixon elnök, mint államfő és mint a fegyveres erők főparancsnoka, személyesen is kifejtené véleményét.

Az amerikai napilap ezenkívül kormányvizsgálatot követelj nemcsak a véres eseményeket, hanem ama körülményeket illetően is. amelyek, lehetővé tették, hogy, ezek ilyen sokáig titokban maradjanak. Milliók kérdezik, mutat rá a lap. ..hogy a vietnami háború által követett célkitűzéseket el lehet-e egyáltalán érni, ha aj, afnerikátíí'y ilyen bestialitásra ragadtatják magúkat és ‘azEgyesült Államok erejét arra használják fel, hogy hidegvérrel emberi5 közösségeket irtsanak ki.

Ä Nixon—Szato alku

Szato japán miniszterelnök befejezte washingtoni tárgyalásait Nixon elnökkel, s ezzel felvázolta a legközelebbi évek amerikai—japán kapcsolatainak körvonalait. Pontosabban: azt, hogy a Japánban még mindig abszolút többséggel rendelkező konzervatív liberális-demokrata párt derékhada és jobbszárnya hogyan képzeli el ezt a kapcsolatot.

A washingtoni megbeszélések legfontosabb témája az amerikai megszállás alatt álló Okinawa és néhány más apróbb sziget visszaszolgáltatása volt. Szató miniszter- elnöknek ezt a kérdést sürgősen rendeznie kellett. A japán—amerikai szerződés ugyanis 1970. közepén elvileg felmondhatóvá válik. Az országban óriási tömegek és széles politikai körök utasítják el ezt a szerződést, amely politikailag és katonailag az Egyesült Államokhoz láncolja Japánt és módot nyújt az amerikaiaknak nagyszabású támaszpont-rendszer fenntartására a távol-keleti szigetországban.

A japán—amerikai szerződéssel szemben megnyilvá— Okinawa: k Ryukyu-szigctek. (Területe 2196 km-, lakossága 965 000 fő), legnagyobb — 1170 km- területű, 600 000 lakosú szigete. A sziget legjelentősebb városa a 260 000 lakosú Naha, amely a szigetcsoport közigazgatási központja. A Kínai Népköztársaság partvidékétől 700 km-re fekvő szigeten 117 katonai létesítmény van (65 katonai tábor, 24 légi- támaszpont, 15 haditengerészeti bázis és 13 hadikikötő), ösz- szeseú 209 km- területen. Az Okinawán állomásozó amerikai katonák száma 45 000 fő.

nuló ellenzés azonban nem azonos forrásokból táplálkozik sem a közvéleményben, sem pedig a különböző politikai pártok esetében. A kommunisták, a szocialisták, a buddhista beütésű Komeito- párt például a szerződés elvetését, illetve teljes felülvizsgálatát, és az amerikai támaszpontok eltávolítását követeli. A jobboldali szociáldemokraták pártja mólosak enyhébb módosítási követelésekkel lépett fel. Az uralkodó liberális demokrata párton belüli. Sízato miniszterelnöktől „balra álló” frakciók még szerényebb igényeket támasztottak.

A szerződés valamennyi ellenzője azt követelte azonban, hogy az amerikaiak adják vissza Okinawát Japánnak! Szato és az amerikai hivatalos politika közös érdeke volt tehát az, hogy Okinawa visszaadásával a japán— amerikai szerződés jobboldali nacionalista ellenzékét már 1970 előtt kielégítsék, és megakadályozzák azt, hogy Okinawa ügye „zászlóvá” váljék, amely alatt- egységfront jön létre a japán- amerikai szerződés ellen.

Ez a magyarázata annak az alapvető alkunak, amely Washingtonban Szato és az amerikai vezetők között megszületett. Ez az alku úgy szól, hogy 1972-ig, az Egyesült Államok visszaadja Okinawát Japánnak. Cserébe Szato az uralkodó párt nevében és megerősödő többségében bízva kötelezettséget vállal a japán—amerikai szerződés

érvényességének fenntartására.

Az alkunak ez a része tehát világos. Szándékosan elködösítették azonban a másik problémát. Nevezetesen azt. hogy Okinawa milyen feltételek között és milyen katonai helyzetben kerül vi-ssza Japánhoz. Márpedig ez olyap kérdés, ami nemcsak a japán belpolitikát, hanem az egész távol-keleti helyzetet érinti. A japán felségterületeken levő amerikai támaszpontok és az Okinawán levő bázisok között ugyanis jelentős különbség van. A japán kormány már hosszú évekkel ezelőtt köte- iezettseget vállalt arra, hogy nemcsak lemond az atomfegyver gyártásáról, hanem felségterületén sem engedi meg atomfegyverek jelenlétét. A Japánban levő amerikai támaszpontok tehát e pillanatban nem atombázisok. Más’ a helyzet Okinawával. Miután ez nem tartozott és ma sem tartozik még japán fennhatóság alá, az amerikaiak itt hozták létre legnagyobb távol-keleti atombázisukat.

A kérdés tehát az volt: Okinawa az atomtámaszpontokkal együtt kerül-e vissza Japánhoz — vagy azok nélkül?

A japán kormány helyzete, ebből a szempontból már kényesebb volt, mint a japán— amerikai szerződés ügyében.

Nemcsak a jobboldali szociáldemokraták, hanem az uralkodó liberális-demokrata párt néhány vezető’ frakciója, is azt követelte: amikor az amerikaiak visszaadják Okinawát, szereljék le az atom- támaszpontokat és az okina- wai bázisok, jellegüket tekintve, ne különbözzenek többé a japán felségterületeken levő többi támaszponttól.

Éppen ez az a pont. amelyben- Szato és Nixon washingtoni megbeszélései nem adtak világos választ Japán — és a világ — közvéleményének, Sőt. a Szato—Nixon-zéró- közlemény egyes pontjai rendkívül tágan értelmezhetőek. Arról beszélnek ugyanis, hogy „kritikus helyzetben” a japán kormány nem akadályozza majd az Egyesült Államokat távol-keleti katonai kötelezettségei teljesítésében. Azt. hogy a helyzet mikor „kritikus”, természetesen az amerikai hatóságok döntik el. Éppen így azt is. hogy szükség van-e atomfegyverbe az említett „kötelezettségek” teljesítéséhez. A japán—amerikai közlemény ily módon szándékosan nem mondotta ki az okinawai atomtámaszpontok átváltoztatását .hagyományos” bázissá.

Csaknem bizonyosra vehető, hogy Japánban heves belpolitikai küzdelem robban majd ki a megegyezés miatt. Ennek első jele az volt. hogy a kommunista párt. a szocialisták. sőt a jobboldali szociáldemokraták is élesen tá- ' madták a Szato—Nixon megegyezést. — ic —1