Népújság, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-26 / 274. szám
Hatvan legsúlyosabb sebét, kétségkívül a vasútállomásán ejtették,' hiszen <1 bombatámadások alkalmával .szinte a földdel telték egyenlővé. A negyedszázad természetesen nem múlt el nyomtalanul a sínek felett sem: a csomópont valósággal újjászületett. Korszerű, szemre is igazán tetszetős felvétel; épületet emeltek, fi a pályaudvart — a villamos vontatásba bekapcsolva — a magyal- közlekedés fontos láncszemévé tették. Az állomás Előtti vasúti csomópont A hatvani ipar fejlődését kitűnően érzékelteti a konzervgyár: a háború előtt mindössze egy kis paradi- csomsüritő volt a helyén, most pedig a hazai kon- zervkészítés bázisai között az előkelő negyedik helyen emlegetik. \ Bellák István főmérnök mondta, hogy sokan talán még a hatvaniak közül sem tudják, hogy jelentőségét tekintve fontosabb, mint az ugyanazon a telepen levő cukorgyár, hiszen például ebben as évben 530 millió forint értékei termel! Átlagosan kélezerhétszáz dolgozó munkahelye az új gyár, s benne szinte teljesen folyamatos már a termelés, régóta nem beszélnek c sajátos szakma idény- jellegéről. Valósaggal új mezőgazdasági struktúrát alakított ki a körny ékén, mintegy 10 ezer holdról várja évről évre a zöldségfélét, nem is szólva a távolabbi tájakról, ahonnét ugyancsak szakadatlanul szállítják üzemrészeibe a íeldolgoznivaiőt. % -r~ Öl és fél ezer 1949 őszen néhány uradalmi cseléd hozzáfogott, hogy valami újat alkosson: 300 holdas, futóhomokos, volt papi birtokon közösen kezdtek gazdálkodni. Az 1950-ben alakúit hatvani Dózsa Tsz már tízszer ekkora terület gazdája leit és hamar, felfigyelt a közvélemény a búzából, kukoricából, zöldségből elért jó terméseredményeikre. A Dózsa Tsz mellett Szinte a földből nőtt ki a többi közös gazdaság, a Kossuth, a Petőfi, a Gorkij, az Új Tavasz, a Béke. Ezeket azonban csak jóindulattal lehetett gazdaságnak, szocialista nagyüzemnek nevezni, a Béke Tsz például 800 holdon, a Kossuth 400 holdon gazdálkodott. 19öl-ben eggyé vált a hatvani határ, öt tsz egyesült és egységesen fogadta el névadójának Lenint. Öt és fél ezer hold az új birtok: beszántották a sok kacska- ringós dűlőt. 100 holdas táblákon elkezdődött az a munka. amelyet egyre inkább a korszerűség jellemez. Kibővült a termelés szerkezete Termékei a hazai fogyasztókon kívül messzi országokba is eljutnak. A kiszállított mennyiség megközelítően 85—88 százalékát képező exportból Kanadától Irakig, Afrikáig mintegy fétszáz helyre küldenek. XÍJ: • • • A Zagy va mellé, új, korszerű ■ parifánuló-intézetet terveznek. Két új üzemcsarnokkal bővítik a pesti M.ÜFÉ1V Ktsz' hatvani telepét, hegy a jelenlegi' 70 helyett már a következő évben 200-an dolgozhassanak a helybeliek közül. Ugyancsak jg.vőre, újabb ÁEC- áruház. 200 személyes nővérszállás épül. - és jelentősen fejlesztik a hatvani kavicsbányaüzemet. ÄMsiöids: történelem Huszonkétezer ember lakja Hatvant ma hozzávetőlegesen huszonhétezer ember lakja, s hogy nemrég Ke- rekharaszttal növekedett a település területe: már a határait tekintve is jelentős magyar városnak számít. Jóllehet, vannak Hatvannál „városiasabb” városaink is, ám éppen a súlyos, háborús pusztulásokra gondolva talán nem kevés az sem, ami a hatvaniakat jelenleg városlakókká teszi. Az egykori nagyközség arculatára vajmi keveset emlékeztet a mostani. A közelmúltban befejezett rekonstrukció során átépített, korszerűsített 3. számú fő útvonal impozáns „tengelye” a helységnek, s róla megjelenésében is hatalmas ipartelepeket, hatalmas, sokemeletes kórházpálotát, élénk pályaudvart, áruházát, modem lakótelepet látni. S ezek csupán a szembetűnőbb változások. Inkább csak az idevalósiak tudják, hogy járda van már valamennyi utca egyik oldalán, de többnyire mindkettőn, közműveiéről beszélhetünk — éppen annyi a vízhálózat hossza, mint ámennyi a közutak terjedelme — és sok más mellett a város huszonöt esztendő alatt seregnyi üzemet, új kórházat, gyógyszertárat, éttermeket, szabadtéri „színházat”, mozit, általános iskolát, óvodái is kapott. Természetes azonban, hogy még többet szeretnének a hatvaniak, s mint ahogy a józan ember általában elégedetlen, türelmetlen öiynagával szemben, ez a város is szüntelenül újabbakat igényel, követel. A városházán Fehér Istvánnal, a tanács vb-elnöké- vel beszélgettünk a napokban, s amint számot adott Hatvan gazdagodásáról, nyilvánvalóan nem hallgathatta el a még ugyancsak érezhető hiányosságokat sem, szóba hozta nemes törekvéseiket is: — Szép, szép, hogy például. 1949. óta 5023-ról kereken hateáer-hatszázra növekedett a lakások száma — mondta —, de ez még korántsem lehet megnyugtató, hiszen nem kevesebb, mint 800 a lakásigénylők száma most is, hogy csak a legégetőbbeket említsük. Aztán gondot okoz még mindig a csatornázás, jó lenne, ha legalább az esővizet teljesen el lehetne vezetni. Roppant kellemetlen.; hogy ma már szinte két teljesen egyenlő nagyságú városrészt jelenleg is egyetlen híd köt össze, mert ez bizony ugyancsak kevés! S nem utolsósorban több helyi munkaalkalom kívánatos, mivel napjainkban még nagyon sokan kénytelenek vállalni az „ingázást”. Mindehhez pedig pénz... pénz ... rengeteg pénz kellene... A tanácsi testület és a város társadalmi munkásainak népes hada ugyan mindent megpróbál, igyekszik anyagi lehetőségeivel, fizikai erejével a legjobban gazdálkodni, minduntalan sorra venni a legfontosabb feladatokat, de máról holnapra nem lehet akkorát előre lépni, mint a hatvaniak szeretnék. j Romhalmazon í fejlődött | Várossá vált > Huszonöt éve szabad í Hatvan, s ha a Zagyva j partján sommázni akarják a negyedszázad történe- ‘j tét. legszembetűnőbb eredményeit. kétségkívül ezzel kezdi mindenki: ez a régi település a nagy harcok óta vált várossá. S ettől többet aligha mondhatnak sokan hazánkban, hiszen Hatvan köztudomásúan nehéz körülmények között „startolt” 1944-ben. Ila hinni tehet a régi krónikának, mindösz- sze 78 ház maradt épen, ennélfogva — az arányokat tekintve — az ország harmadik romhclységckcnl emlegették. Romhalmazon gyógjit- gatta „sebeit”, lakóinak szívós, kitartó igyekezetével, szorgalmas munkájával, egészséges opí imizmusával épült, fejlődött, vált gazdagabbá. A jubileum idejére meglehetősen messzire jutott: híre, neve még az országhatárokon túl is ismert. Bizonyításul csak néhány jellemzőbb adatot ragadtunk ki a mából, mintegy emlékül hagyva a következő jelesebb évfordulókNagydíjas gyár forgalma a háború előttinél sokkalta élénkebb: naponta átlagosan 320—340 szerelvény halad vágányain keresztül S a mintegy háromezer vasutas szolgálati központja nem is olyan soká, még számottevőbb, fontosabb lesz. Ezt szolgálja a következő évekre tervezett nagyarányú fejlesztés, aminek során a mostani felvételi épületen kívül úgyszólván teljesen átépítik a csomópontot. Új vágányokat létesítenek, modern biztosítóberendezésekkel szerelik fel a pályát, s végre megépítik a régóta óhajtott aluljárókat is. Amiről a jubileumi cvbeu döntőitek Ha az óhajtódnál lassabban is, de évről évre kedvezően változik, gyarapo- !;k Hatvan is. íme egy kis lúitő a közeljövő teryeiA városban épült fel a megye legnagyobb, 400 ágyas új kórháza. holdon gazdagodnak Már az iskolások is tudják, hogy Hatvan nevét nem a „kilométerektől” kapta. Több teória ismeretes: „Azért nevezik Hatvannak, mert /az Árpád korban Aba Sámuel hatvan vitézt telepített ide”. Aztán egy másik: „A falu határában hatvan, jobbágytelek volt” — olvashatjuk a felszabadulási kiállítás hely- történeti dokumentumában. A látogató ilyen messzeségből indulhat, hogy felfedezze a -várost, és szembesítse történelmi korokkal. A kiállítás visszapergeti a naptárt. Negyedszázaddal ezelőtt. amikor a lö ezer lakosú. földutas. a közművesítést csak hírből ismerő nagy községért tíz napig folyt az élethalálharc. Aztán a tablón egy szót olvashatunk: „Felszabadultunk”. A dokumentumok tovább rajzolják a történelmet. Díszes birtokiévé! árulkodik a változásról, sorai között, olvashatjuk: „Birtoklevél — a nagybirtokrendszer megszüntetéséért'’ A másik tablóról idős emberek nézne!: a látogatóra. A vörös betűk egyszerű tényt közölnek: „1944. decemberében alakult újjá a kommunista, párt.” A fotók alatt nevek: Kozsa József, az első titkár. Fehér László. Horváth Miklós, Liptai János és a többiek: kommunisták. Újabb terembe lépünk. Ez már a ma. Bizonyltjai hogyan lett a romos nagyközés ha zökkenőkkel, visszaesésekkel is, de nőtt a közös vagyona: mértél millió forintról több mint ötmillióra. Ezzel párhuzamosan javult a tagok keresete is, ma már a Lenin Tsz-ben egy tízórás munkanap 94 forintot ér. És mire büszkék ma a közös gazdaság vezetői? Arra. hogy áttértek az ágazat1 gazdálkodásra: minden ágazat nagyobb önállósággal és nagy felelősséggel dolgozik. B üszkék álla ttenyészt esti k - re. a korszerű szarvasmarhanevelésre. A vendégeknek elégedetten mutatják meg, hogyan, folyik a franciatúpos borjúhizlalás. amely nemcsak ragyogó eredményeket produkál, do a módszer megkíméli a dolgozókat a nehéz fizikai munkától is. Elismerik a szakemberek lótenyésztési sikereiké# is. Büszkék kertészetükre. A jó paprikatermésre, amelynek 80 százaléka a külföldi boltokba került. 8,000 négyzetméter üvegfelületű hajta- túsas kertészetükre, ahol most példáujaz őszá napsugarat hasznosítják: két hét múlva a vásárlók meglepetésére Hatvanból friss paradicsom indul az üzletekbe. Jó hírverője a gazdaságnak az évente hatszázezer forintot, hozó virágkertészei, virágüzlet. És az újságíró továbo jegyzi a sikereket és hallgatja a problémákat, a bajokat is. A közös nagy utat tett meg az évtizedek alatt, de jól tudják a hatvaniak, hogy még - hosszú, nehéz, de szép út; áll előttük. Ahol áldják á „Tájfun”-t: a tsz nyolcszáz négyzetméteres üvegházi. A hőlégfúvó ugyanis friss paradicsomot „érlel” mikulásra, karácsonyra. Mint a tíz esztendeje kertészkedő fiatal Molnár János reméli: legalább tizenöt mázsás termés várható, s ez „primőr áron” számítva, sokat hozhat a szövetkezetnek. «égből betonutas, közművesített város. És a tablók bemutatják életét. Hogyan tanulnak a Bajza-gimnazisták? Milyen eszközök segítik a tananyag elsajátítását, mit alkotnak a fiatalok? — ezt összegezik a kiállítási tárgyak. Aztán a fejlődés kézzelfogható eredményei láthatók: az alakuló Hatvan létesítményei. A konzerv, a Cukor az iparosítást szemlélteti. a sok díj, oklevél a termelőszövetkezet jó munkáját dicséri. A grafikonok képet adnak arról, amit a Hatvaniak a gyakorlatban tapasztalnak: ha nem is 'probléma- mentesen, de fejlődik városuk. A történelmet nem lehet kiállítási termekbe zárni. Do e kiállítás valahol tükre u negyedszázadnak: a „vitézek”. a „jobbágytelkek” száma helyett új tartalmat kapott egy városnév. Hatvan. írta: Gyóni Gyula Fóti Péter Foto: Kiss Béla I9ő9. november szerd* «
