Népújság, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-21 / 270. szám

Á komoly zene és oz ifjúság SZAKMAI KÖRÖKBEN gyakran esik szó arról, hogy a hangversenylátogató kö­zönség nem „fiatalodik". Egyeseknek határozottan ez a véleménye, mások ugyan­olyan határozottan állítják az ellenkezőjét. Az Országos Fil­harmónia ifjúsági hangver­senysorozatainak az 1983— 69-es évadban mintegy száz­ezer bérlője volt. Mivel a fel­nőtt koncertek jegyvásárlói­nak életkorát nem tartják számon, ezért pontos adatok hiányában a vitázók csak saját szűkkörű tapasztalata­ikra hivatkozva érvelnek, s mindegyik tát ■ kitart a ma­ga vélt igaza mellett. Annak, -aki figyelmesen körülnéz a koncerttermek­ben. észre kell vennie, hogy a közönség soraiban mind több a fiatal arc, mind több a zeneértő, zeneileg művelt hallgató. A közöség lassan kicserélődik. A változás hosz- szú évek következetes és rendszeres nevelőmunkájá- li óik eredménye, „Általános 'zeneismeretben odáig kellene eljuthatni az ifjúságot, hogy kulcs legyen a kezében a nagy mesterek műveihez és csak rajta áll­jon, hogy megnyíljanak; előt­te. Az általános iskola tett is egy lépést ebben az irány­ban, de még többet kellene tennie, ha nevének meg akar felelni”. — így jelölte meg a tennivalóikat Kodály 1946- ban. Azóta nagyot léptünk előre.. Általános iskoláink minden gyermek kezébe ad­ják azt a bizonyos kulcsot, Sokan hasznát is veszik, s el­jutnak a nagy mesterek mű­veihez, sokan — és ezek van­nak többségben mégnem élnek a nekik nyújtóik le­hetőséggel. Elégedetlenségre még •sincs okunk. Világszerte elismert zeneoktatásunk megalapozza minden- magyar fiatal zenei műveltségét, erre a biztos alapra épülnék* ■a népműve­lés különlböaő formát. Két­ségtelenig ennek köszönhető,! hogy a áteameKses Musicale» nemzetközi szervezet ez évi* összesített statisztikája sze­rint éten járunk az ifjúsági hangversenyek száma és lá­togatottsága tekintetében; Az Országos Filharmónia « évenként mintegy ezer ifjú­sági hangversenyt rendez Budapesten és vidéken, t? ez> már önmagában is biztosítja a hangverserrylátogató közön­ség állandó utánpótlását. K ŐZÖNSBGNEVELES fo­lyik a zeneiskolákban is, az ifjúsági kórusokban, zeneka­rokban, és az Ifjú Zenebará­tok Klubjának foglalkozása­in, amelyek középpontjában kifejezetten a hangverseny­élmények feldolgozása, meg­beszélése áll; Elem meglepő tehát, hogy a hangverseny- termek széksoraiban itt is, ott is felbukkannak azok a fiatalok, akik e zenei közös­ségek valamelyikében sajá­tították el az alapismerete­ket. Kik járnak í'endszeresen „felnőtt” hangversenyekre és hogyan reagálnak a zenei él­ményekre — ezt érdemes volt megfigyelni a budapesti őszi zenei hetek hangversenyein, amelyek a szokottnál is több fiatalt vonzottak. A „profik”, zeneakadémiai és -szakiskolai növendékek minden este ott voltak. Rend­kívül szigorú kritikusok, igé­nyeiket még világhírességek sem mindig! tudják kielégí­teni. A „profik” hivatásuk­nál fogva járnak hangverse­nyekre. A kis gimnazistákat, főiskolai és egyetemi hallga­tókat a zene iránti őszinte szeretet és érdeklődés kész­teti arra, hogy zsebpénzük­ből, ösztöndíjukból bérletet vásároljanak. S lassan a kon­certtermek törzsközönségéhez számíthatók azok a huszon- egynéhány éves dolgozó fia­talok, akik néhány évvel ez-, előtt még azért versengtek, hogy hangversenyj egyet < nyerjenek az ifjúsági klubok , izgalmas vetélkedőin. Őkva-7 lamivel kevésbé szigorúan kritizálnak, de szintén na­gyon igényesek. Az őszi zenei hetek hang- i versenynaptára sok eseményt «ígért — változatosan össze- S állított műsorokat, kitűnő ha- J j zai és külföldi együttesek és J í szólisták közreműködését, ér- dj ■ dekes, új művek bemutatá-fi • sáit. Igv mindenki kiválaszt-« - háttá az ízlésének, érdeklő- A désének megfelelő bérleteo- rozatot. ’j AZ Üil STÍLUS keresése 4 meglepően sok fiatalt von- *■. zott, a mai magyar- szerzők ys műveiből összeállított háromfős .kamarah angvensenyre. Feltű- *| nő" volt, hogy a koriban hoz- 4 zájuk közel álló fiatal zene- ‘é szerzők — Bozay Attila, Je-,*' nei Zoltán és Durkó Zsolt — % darabjait fogadták szívesen, ? valamint Kutrtág György új dalciklusát, ő7- új művek megítélésében biztos érzék­kel igazodtak el, érezhető volt, hogy nem idegenkednek az újszerű hangzásoktól. A fiatalok többségét még­is az előadói produkciók ér­dekelték elsősorban. Néhány kivételtől eltekintve, amikor a nagy nevek bűvölete elta­karta előlük a középszerűsé­get, úgyszólván mindig érzé­kenyen reagáltak az előadói produkcióra. Ezért részesí­tették nagy ünneplésben a szezon megnyitó hangverse­nyét vezénylő Ferencsik Já­nost, s ezért tapsolták ki vagy tízszer Bartók 3. zon­goraversenyének előadása után Kiss Gyulát. A Magyar Rádió és Tele­vízió zenekarának Brahms- cstjén is jól vizsgázott a fia­talság,. megérezték a 2. szim­fónia előadásának minden részletfinomságát és őszinte lelkesedéssel hívták ki újból és újból Lehel Györgyöt. Szünet után Ándré Wattsot, a B-dúr zongoraverseny szó­listáját zárták szívükbe. A világhírű néger-magyar szár­mazású zongoraművész meg­hódította a fiatalokat. A GONDOS MEGFIGYE­LŐ hasonló jelenségeket ész­lelhetett minden este, Bar­tók Mikrokozmosz-sorozatá­nak előadása alkalmával ép­pen úgy, mint a bécsi Filhar­monikusok hangversenyén, a Musici di Róma hallatlanul finom muzsikálása alkalmá­val, vagy a fiatal művészek­ből álló Liszt Ferenc kama­razenekar János Passió-elő­adásán* „A zene mindenkié! De ho­gyan tehetjük azzá? Ezen tűnődöm...” — írta Kodály .mintegy két évtizeddel ez- > előtt. A helyes utat ő maga mutatta meg. Akik az úton elindultak, már tudják, hogy a zene szebbé, tartalmasabbá teszi életüket. Hiszünk ab­ban, hogy példájukat mind többen követik. Sz. M. Tóth Sátxdom A 1 sz. hatvani üzemegysége vizsgázott Keres Jelentkezés: Hatvan, Ber­csényi úti AKÖV-telep munkaügyén. Fizetés meg­egyezés szerint. A FELSZABADÍTOK fíuszort&fnév. íZnngrtdf) telkei felszabadulásunk óta. Bizonyos, hogy 25 év alatt formálódnak, alakulnak az emlékek is. Akkor háború dúlt a földön... Véres, kegyetlen harc a fasizmus ellen. U-c/jj tartják, az idő gyógyítja te sebeket, az emlékek halványul­nak. A háború emléke más, sehei nehezen forrnak, emlékei ki- tör hihetetlen nyomokat hagynak<MZ emberekben. Ezért kell emlé­kezni... Most, -az negyedszázados évfordulón felidézzük e harcok törté- 7ietét% A krónikás ezúttal is hadtörténész, aki a történelmi idők katonai eseményeit foglalja egységes és áttekinthető keretbe. A Vörös Hadsereg, a felszabadítók harca tárul elénk hazánk térké­pén, a csapások és ellencsapások tüzében. A háborús generáció­nak éppúgy, mint az imént felnőtt nemzedéknek, több ez mint ol­vasmány. Ez maga a máig érő történelem. 1. Á „Cigánybáró" hadművelet elmarad MÚ, * no.vcm her?21 péntek 1944 nyárutó olyan esemé­nyek nyitánya a magyar tör­ténelemben, amelyek döntő fordulathoz vezettek népünk sorsának alakulásában. Ek­koriban a Románia területén szétvert német „Dél-Ukraj- na” hadseregcsoport marad­ványait üldözve, hazánk dél­keleti határai felé közeled­tek a felszabadító szovjet hadsereg csapatai. A magyar uralkodó körök ebben a helyzetben nem ar­ra gondoltak, hogyan óvják meg az országot a háború pusztításaitól. Angolszász megszállásban reménykedve, saját hatalmuk megőrzésére törekedtek, a szovjet hadse­reg ellen pedig készek vol­tak folytatni a harcot a fa­siszta Németország oldalán. Mozgósították a 2. hadsere­get, amely szeptember 5-én német csapatokkal együtt tá­madást indított Dél-Erdély- ben. Szeptember 13-án Arad —Lippa irányába megindult a IV. hadtest is, amely 21-e után, némi kiegészítéssel 3. hadsereggé alakult át. Kezdeti sikerek után a tá­madás kudarcba fulladt. A JOgliíKárítátals — bagóin ... joer nyomult szovjet csapatok megállították, majd fokoza­tosan hátrálásra kényszerí­tették az offenzívában részt vevő német—magyar had­osztályokat. Eközben a 2. Ukrán Front 53. hadseregének 57. lövész­hadteste, és a 18. harckocsi­hadtest kijutott Arad észak- nyugati körzetébe. A harc­kocsihadtest felderítőosztaga Birjuhov hadnagy parancs­noksága alatt, szeptember 23-án reggel magyar földre lépett a Battonya délkeleti szélén fekvő erdőcske terü­letén. Másnap, az 57. hadtest 228. hadosztálya a déli órák­ban benyomult Csanádpalo- tára,) és a községtől a Nagy­lak 2 km. nyugatra levő vasútállomásig terjedő vo­nalat érte el. Kora délután, a 203. hadosztály bal szár­nyon harcoló ezrede felsza­badította Eleket, a 243. had­osztály pedig kijutott a Dombeg.vháza—Battonya dél­keleti szegélye vonalra. A 18. harckocsihadtest elöreve- tett osztagai szeptember 24- én este Kevermes—Batton i vonalában küzdöttek. Szc - tember 25.ea^*»~5T._hadtestr Színes ív-film a „Fából faragott király fj’-ból. A Magyar Filmgyártó Vállalat műtermében megkezdték Bartók: „Fából fara­gott királyfi” c. balettjéből a filmfelvételeket. Rendező: Horváth Ádám, koreográfus: Seregi I,ászló. Jelenet a filmből. Középen: Róna Viktor. (MTI Foto: — Keleti Éva felvétele.) Megjelent a Nemzetközi Szemle novemberi száma A folyóirat első helyen közli Gystáv Husak elvtárs­nak a CSKP Központi Bi­zottsága plenáris ülésén tar­tott beszámolóját. Az idén májusban a Marx Memorial Library védnöksé­ge alatt Milyen úton halad­jon a nemzetközi felszaba­dító küzdelem? címmel nem­zetközi vita zajlott le. Er­ről a vitáról számol be a lap Nemzetközi vita a nemzeti felszabadító harcról — cím­mel és közli Henri Allegnek, az Algériai Szocialista Él­csapat Párt vezetőjének fel­szólalását: A nemzeti felsza­badító mozgalom percpektí- váiról. Részletezi, hogy a harmadik világban megszi­lárdult vágj" egy időre fel­tűnt rendszerek igen külön­bözők. Vannak országok, amelyekben még nem sike­rült leküzdeni a feudális reakciót, vannak, amelye­ket új kötelékek láncolnak az imperializmus szekeréhez és vannak olyanok is, ame­lyek kemény harcot vívnak az imperializmus ellen a független fejlődésért. Szá­mos államban kedvező külső és beLső körülmény alakult ki az úgynevezett „nemzeti demokrácia” megvalós Kásá­hoz. De az imperialisták sem leitek le azon törekvésükről, hogy megtartsák uralmukat a harmadik világ fölött. Erre változatos módszereket dol­goztak ki. Beszél a nemzeti felszabadító mozgalom erejé­ről és gyengéiről, s a meg­oldásról, a perspektíváról, legfontosabb eszközként em­lítve a marxista—leninista típusú pártot. A folyóirat kö­vetkező számaiban közli R. Ledde és dr. V. G. Szolodov- nyikov felszólalását. Egyéb cikkek a Nemzet­közi Szemléből: G. Szogo- monjan A szociáldemokrá­cia. Tömegek és vezetők (Mi- rovaja Ekonomika Mezsdu- narodnie Otnosenyija); Lud­milla Tyagunyenko Jugoszlá­via gazdasági reformja (No­vo j e Vremja): Hermáim Spies Mi is történik a Bun- deswehrben ? (Einheit); P. Ovinnyikov Az angol mono­póliumok gondjai és vágyai (Mezsdunarodnaja Zsizny); csapatait 16 ellenlökés érte, mely elől a 228. hadosztály Csanádpalo tárói ideiglene­sen kivonta erőit. Másnap azonban a szovjet csapatok megújították a támadást és Csanádpalotával együtt: Ma­kót, Dombegyházát, Mező­hegyest, Mezőkovácsházát, Kétegyházát is felszabadítot­ták. A szovjet csapatok kijutá­sa az Alföldre, páni félelem­mel töltötte el a magvar uralkodó köröket. Hitler azonban még optimistán ítél­te meg a helyzetet. Arra szá­mított, hogy az arcvonal dé­li szárnyán augusztus 20-a óta szakadatlanul támadó szovjet erők a hosszúra nyúlt utánpótlási vonalak miatt megállásra kényszerülnek, és a tél beállta előtt nem tud­nak új támadó hadműveletet kezdeni. Emellett feltételez­te, hogy a szovjet hadsereg a Földközi-tengerre nyíló ki­járatot akar birtokba venni a Balkán-félszigeten. A fő­hadiszálláson szeptember 12 —13-án tartott megbeszélé­sen kijelentette: ..A Szovjet­unió politikai célja többé nem fent Németországban van, hanem lent a Boszpo­rusznál.” Arrafelé várható további támadása, és emiatt elkerülhetetlenül összeütkö­zésbe kerül Angliával. „Ezt az időt kell kivárni és min­dent megtenni, hogy a Bal­kánon tartsák az arcvonalat” — jelentette ki .a. katonai vezetők előtt. Hitlernek ezek a reményei szülték a „Cigánybáró” hacL művelet tervét. Ennek lé­nyegét Guderian vezérezre­des, vezérkari főnök utasítá­sa így foglalta össze: „A Keleti-Kárpátok vonalának megtartása mellett készüljön fel támadó hadműveletre a Déli-Kárpátokból északnyu­gat és nyugat fel előnyomu­ló ellenség ellen ... Gyors­kötelékeit a Tiszától keletre összpontosítsa és Debrecen— Dél térségéből lépjen ütközet­be. Először mérjen csapóst a Kárpátok kijáratától nyu­gatra levő ellenségre, vágja el hátsó összeköttetésétől, majd ezen erők megsemmi­sítése után élesen délkeletre fordulva nyomuljon előre a Kárpátokig és foglaljon el olyan terepszakaszt, amelyet a tél folyamán kisebb erők­kel is meg' lehet" tartani.” A terv végrehajtása érde­kében a német hadvezetés megkezdte a szeptember 24-e óta „Dél” elnevezést viselő magyarországi nadseregcso- portiának új erőkkel való leitől lését. 1844. október ele­jén a „Dél” hadseregcsoport ereje 29 hadosztályból és 3 dandárból állt, s arcvonalán helyezkedett el az „F” had­seregcsoport 3 hadosztálya is. Ezen erőkből Hitler szemé­lyes utasítására Debrecen körzetében négy páncélos, egy páncélgránátos és egy gyalogos hadosztály gyüleke­zett, a „Cigánybáró” hadmű­velet megindítására. A ter­vezett öt támadó csoport létrehozása október 4-re be­fejeződött. Üzemanyagpótlás szükségessége miatt azonban a támadást október 12-re tűzték ki. Ám a támadás végrehajtá­sára már nem volt lehető­ség. Hitler ugyanis tévesen ítélte meg a szovjet hadve­zetés szándékát és lehetősé­geit. A főparancsnokság —• Hitler reményeivel ellentét­ben — a romániai sikerek után nem állította le csapa­tait, hanem mór menet köz­ben új támadó hadművele­tet készített elő. Éspedig nem a Boszporusz elfoglalá­sa céljából, hanem Budapest —Bécs irányába, hogy meg­fossza a német hadigépezetet utolsó hadiipari bázisaitól. Hat nappal a „Cigánybá­ró” hadművelet tervezett megindítása előtt támadásba lendültek a 2. Ukrán Front csapatai, hogy megkezdjék hazánk felszabadítását. Ez­zel halomra döntötték Hit­lernek a Balkán-félsziget kézbentartásához fűzött re­ményeit. A 2. Ukrán Front csapa­tai a támadás előestéjén Ja- cobeni, Régen, Marosvásár­hely, Torda, onnan tovább az akkori román—magyar határ mentén Nagypélig, s Makó Nyugat-Fehértemplom vonalában helyezkedtek el. Malinovszkij marsall, front­parancsnok október 2-án hozta meg elhatározását a támadás végrehajtására. En­nek lényege: az arcvonal kö­zépső szakaszán Debrecen, Nyíregyháza, Csap irányába mért íőcsapással. és a szár­nyakon mért kisegítő csapa­sokkal megsemmisíti a Ko­lozsvár. Nagyvárad. Debre­cen körzetben levő ellensé­ges erőket; ezután kijut a Tiszához és segítséget nyújt a 4. Ukrán Frontnak a Ke­leti-Kárpátok leküzdésében, s kedvező feltételeket teremt a további előnyomuláshoz Budapest—Bécs felé. 1944. október 6-án reggel 6 órakor ágyúk százainak dörgése jelezte a szovjet hadsereg magyarországi fel?* szabadító hadműveletei neí kezdetét... Következik: A.-debreceni csat*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents