Népújság, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-21 / 270. szám

KOSSUTH

8.20 Magyar tájak dalaiból 9.00 Zenekari muzsika 9.45 .Szláv táncok

10.05 Operarészletek

11.00 Iskolarádió

11.40 Zenésjátékrészlétek 12.30 Tánczene

13.15 Népdalok

13.40 Juska. Elbeszélés.

14.00 Róka Móka bábszínháza

14.25 Iskolarádió

15.10 Kórusok 15.20 Jegyzet

15.35 A Stúdió 11 játszik

15.50 Hatan a brigádból . .

10.05 Így élünk mi, veszprémi egyetemisták . . .

17.05 Kék mezőben fehér glóbus

17.25 Az élő népdal

17.35 H. Szeryng hegedül

37.51 Ifjúsági Rádiószínpad: Szegények szerelme. II,

19.25 Magnósok, figyelem!

20.10 Bartók: Zene .20.39 Népi zene 20.58 Operafelvételek 21.19 Láttuk, hallottuk . . .

22.15 A viszontlátott Korea. V.

22.25 Károlyi Pál: Aucassin és Nicolette. Oratórium

23.41 Operettrészletek

PETŐFI

8.05 Barokk muzsika 9.00 Ezcrcgy délelőtt 11.45 Két vasárnap. Elbeszélés

12.00 Francia népdalok és népköltészet

12.16 Áriák 33.05 Baletlzene

14.00 Mindenki kedvére kettőtől — hatig . . .

18.10 Zenekari muzsika

18.48 UJ városok a világ térképén. Előadás 19.03 Wolf-Ferrari-dalok 19.14 Hangverseny a stúdióban 20.28 Kalevala. V.

21.42 Operettrészletek

22.00 Kodály-kórusok 22.20 Népi zene

23.10 Esti hangulat ... /

23.35 XVIII. századi operaáriák

MAGYAR

8.25 ITV 17.58 Hírek

18.05 Játék a zenével

39.00 A tv politikai4 tanfolyama

19.30 Esti mese

19.40 A reménytelenség vándorai

20.00 Tv-híradó

20.20 Fekete, fehér — igen, nem?

22.00 Tv-hiradó

POZSONYI

16.30 Ifjúsági tv-játék

17.35 Ha emberekről van szó 18.15 Krimi séták

19.00 Tv-híradó

19.30 Az ukrán tv estje

21.05 Vasárnap reggel füvet szedett.

(Filmballada)

22.20 Tv-híradó

I fitn* \

EGRI VÖRÖS CSILLAG:

(Telefon; 22-33)

Az előadások kezdete: -fél 6 és fél 8 órakor.

„Z” avagy egy politikai gyilkosság anatómiája EGRI BRODY:

(Telefon: u-07)

Az előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor.

Juan kalandjai F LENEMET:

Oszkár

GYÖNGYÖSI PUSKIN:

Szemüvegesek

HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Sex és a hajadon

HEVES:

Uruncaleone ármádiája PETERVÁSÁRA:

A: alvilág professzora FÜZESABONY:

Pajzs és kard I—II. (Másfélszeres helyárak!)

Egerben, este 7 órakor: ÖN IS LEHET GYILKOS

(Bérletszünet)

Egerben: 19 órától szombat regei 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky iteai rendelőben. (Telefon: 11-10.) tendelés gyermekek részeié is.

S'llBÖki

fo^adómip

..Önkiszolgáló'’

autómosó

A forgókefés autómosó gépek gyorsan dolgoznak ugyan, de nem valami kíméletesek a gépkocsival szemben, megesik, hogy a díszléceket leszakítják a karosszériáról. Sokkal kedveltebbek az erős vízsugarat kibocsátó autómosóállványok, mint amilyen a képen is látható. E típusnak még az az előnye is megvan, hogy segédszemélyzet nélkül működtethető. Az autó- tulajdonos bedob a készülék mellett álló szekrénybe egy pénzdarabot, ami a vízsugarak munkájának tíz percnyi díja. Ezalatt a vezetőnek előre-hátra kell hajtania a kocsival annak megtisztulásáig. Ha kiszállva az autóból kézbe veszi a szekrény oldalára akasztott hosszúnyelű kefét, a viz útja megváltozik, tisztítószerrel keverve az üreges nyélen keresztül kezd áramolni. Ezután a végső öblítés következhet az autót „körülölelő” vízsugarakkal.

Beszélgetés Thor Heyerdahilal

'la délelőtt :) órától 12 óráig atali hely, gében Fekete . iör Endre, a Heves megyei riács vb-elnöke "tart elnöki tosadonaeoi.

Az APN munkatársa beszélgetést folytatott Thor Heyerdahilal és útitársaival, akik ősi aj- rikai „recept” szerint készült papirusz hajóval kíséreltek meg átszelni az Atlanti-óceánt. Céljuk az volt, hogy bebizonyítsák, az ókori afrikaiak ugyanilyen módon eljuthattak Dél-Amerikába.

Kérdés.* Élni fog-e Heyerdahl úr az Egyesült Arab Köztársaság _ kormányának javaslatával, s megismélli-e expedícióját egy új papiruszhajón? Ha igen, miként válogatja meg útitársail?

Heyerdahl: Az EAK kormánya valóban kilátásba helyezte segítségét, ha igényelnénk azt. Itt szeretném megjegyezni, hogy az expedíció legnehezebb részét a hajó felépítése jelentette. Ha kész papirusz hajó állna rendelkezésünkre, ingadozás nélkül vállalnánk az új expedíciót.

Kérdés: Melyik volt útjuk legkritikusabb szakasza?

Heyerdahl: Ami az út legkritikusabb szakaszát illeti, azt hiszem, erre vonatkozóan eltérő választ adnának az expedíció tagjai. A part menti vizektől jobban tartottunk, mint a nyílt óceántól. A kormányszerkezet ősi mintára készült, a modern ember számara ismeretlen, ezért gyakran eltörött. Néhány héten át kormány nélkül hányódtunk a nyílt tengeren. A legveszélyesebb szakasz azonban a Barátság-íoknal várt ránk, Észak- és Dél-Af- rika találkozási pontjánál. A történelem során rengeteg hajó szenvedett itt hajótörést. Lehetséges, hogy útitársaim viszont azt a napot tartanák a legkritikusabb- nalü amely megelőzte távozásukat a hajóról. Hasonló körülmények között bizony bármilyen más hajó elsüllyedt volna.

Papirusz hajónk azonban fennmaradt a vízen. Ami- kor a segítségünkre siető emberek ránk találtak, nem akartak hinni a szemüknek. Pedig ilyen körülmények között tettük meg kéthónapos utunk utolsó két hetét. Összegezésül annyit mondanék, hogy a papirusz hajó számára nem a hullámok, de a zátonyok jelentik a legnagyobb veszélyt.

Kérdés: Bizonyos adatok azt bizonyítják, hogy a maximális napfolttevékenység idején nemcsak a légkör „há- borog”. de az óceán is. Az ön expedíciója éppen erre az időszakra esett. Lehetséges-e, hogy távoli őseink tisztában voltak ezzel az összefüggéssel és nyugalmasabb idő- szakra tették utazásaikat?

Heyerdahl: Expedíciónk

• időpontját úgy választottuk meg. hogy kedvező széljárás kisérjen bennünket. De a szél útközben gyakran változtatta irányát, s gyakran keletkezett a hajótestre merőleges hullámzás. Ez felesleges megterhelést jelenteit a papirusz hajó számára, amely így állandó túlterheléssel küszködött. De nem- csak-az időjárás- miatt rvoitunk kénytelenek 5000 km-es üt után elhagyni hajónkat. Az ősi népek ismerték a papirusz hajó építésének minden csínját-bínját. Tapasztalatuk nemzedékröl-nemze- dékre öröklődött. Mi azonban csak menet közben tudtuk észlelni a hibákat.

Kérdés: Melyik volt az út legemlékezetesebb napja?

Heyerdahl: Minden bizonnyal az a nap volt a legemlékezetesebb, amely félúton talált bennünket a régi és új világ között, s amikor' rengeteg táviratot kaptunk, többek között Nyiko- laj Podgornijtól, Richard Nixontól, Giuseppe Saragat- tól és U Thant ENSZ-főtit- kártól.

Kérdés: Milyen hibákat

követtek el a „Rá” építésénél és hogyan javították azokat ki?

Heyerdahl: Egy ilyen hajó felépítése — tudományos kísérlet. Indulás előtt nem fedezhettük fel a hibáit, és csak az úton tudtuk meg, mit csináltunk helytelenül. Kiderült, hogy a terhet nem úgy kellett volna megosztani a hajón, mint az más tengeri jármüveken szokás, hanem egyenletesen. Az ókori egyiptomiak rendkívül meredekre építették a hajó farát és .orrát. A „Rá” fara viszont lényegesen alacsonyabb volt a hajó orránál. A hiányosságra hamar fény derült: a hajó hátsó része egyre mélyebbre süllyedt, a hullámok átcsaptak a fedélzeten. a papirusz átnedvesedett. S ilyen körülmények között kellett használnunk az ősi kormányszerkezetet. Ha új útra indulunk, más típusú kormányszerkezetet használunk.

Kérdés: Véleménye szerint a „Rá” útja nem alapozza-e meg egy új sportág, a papi- ruszcsónak-versenyzés „karrierjét'?

Heyerdahl: Sajnos, igen.

Eveit te indulnak útnak Peruból olyan emberek, akika mi „Kon-tiki” expedíciónkat akarják utánozni. Feltételezhetően tehát a „Rá”i expedíciónak is akadnak majd utánzói, akik legalább 500 kilométerrel szeretnék túlszárnyalni „rekordunkat”. Szeretném azonban figyelmeztetni az ilyen vállalkozókat, hogy hasonló útra csak rendkívül komoly előkészületek után szabad vállalkozni.

Kérdés: (Norman Byeker- he?) ön volt az expedíció egyetlen hivatásos tengerész tagja. Hogyan értékeli a papirusz hajó előnyei?

Norman Byeker: A papirusz hajó rendkívül gyorsan manőverez, s könnyedén emelkedik a hullámok tetejére. Hajónk gyakorlatilag szinte szárazon került ki a első hullámverésekből. Hátránya viszont, hogy fedélzete alatt nincs hely az élel- miszerkészletek és egyéb terhek tárolására.

Heyerdahl: Szeretném felhívni a figyelmet egy tévedésre. mely nem kapott még kellő helyreigazítást a sajtóban. A lapok gyakran azt állítják, mintha az eredeti célom az lett volna, hogy bebizonyítsam: az egyiptomiak már Kolumbus előtt eljutottak Amerikába. Sohasem volt szándékom cnr.ek a bi- L £0Dyúasa, .A Kon-tiki -cxpc;

dícióval az volt a célom, hogy bebizonyítsam: az emberek Dél-Amerikából jutottak Polinéziába. Ezt az utat már az ókori ember is megtehette. A „Rá”-expedíciót azért hajtottuk végre, hogy bebizonyítsuk: az ókori civilizáció embere eljuthatott Amerikába. Természetesen nincs adatunk arra vonatkozóan, hogy ez valóban meg- történt-e.

Sok tudós úgy vélekedik, hogy Amerika a földközitengeri civilizáció hatókörébe tartozott; mások cáfolják ezt, véleményük szerint ez lehetetlen, hisz nem létezett olyan jármű, amellyel az ember átszelhette volna az óceánt. A „Rá” bebizonyította, hogy ilyen jármű létezhetett.

Kérdés: (Jurij Szenkevlcs- hez) Mit adott ez az expedíció a pszichológusnak? Hogyan viselkednek az emberek rendkívül nehéz helyzetekben?

Jurij Szenkevics: Nemcsak pszichológiai, de fiziológiai kísérleteket is szerettem volna végezni, sajnos azonban utazásunk körülményei nem tették lehetővé, hogy befejezzem ez irányú kísérleteimet. Ráadásul a kész anyag a tengerbe veszett az expedíció utolsó szakaszában.

Kérdés: (Thor Heyerdahl- hoz) Indulás előtt húsz üveg ..Kon-tiki” márkájú bort ajándékozott önnek a Borászati Intézet. Sor került-e arra. hogy megízleljék az italt?

Heyerdahl: Egyetlen üveg sem veszett kárba.

(APN)

SZERKESZTŐ

B Jánosné, Eger:

Értesülése valóban helyes. A Munka Törvénykönyvének több cikkelye külön is foglalkozik a fiatalkorúak és a többgyermekes anyák jogaival. Az Mt. V. 50. §-nak 2. bekezdése szerint „a dolgozó anyának három gyermeke után évi két. minden további gyermeke után .ugyancsak két-lcét. de évenként legfeljebb 12 munkanap pótszabadság jár. A pótszabadságra jogosultság szempontjából az általa gondozott és munkaviszonyban nem álló gyermekeket kell figyelembe venni”.

Az Ön esetében tehát négy nap pótszabadság jár. Ez a többgyermekes anya jogán kapott pótszabadság a munkaviszonyban töltött idő után járó pótszabadságon felül illeti meg. Mivel évi szabadságát nem ezek szerint állapították meg, a törvénycikkre hivatkozva kérjd a szabadság pótlólagos meg- állapítását.

Kos Éva, Hatvan:

Kedves küldeményét, a novemberben nyíló ibolyát, köszönjük.

Csotó László, Kápolna:

Az ünnepségről szóló beszámolót megkaptuk, s több község ünnepségéről szóló beszámolójával együtt közöljük is lapunkban. Köszönjük fáradozását.

Kovács György, Hort:

Jogos panaszát közöltük lapunkban, s reméljük, az illetékesek már megtették a kellő intézkedéseket.

Zagyva Lajosné, Bükkszék5

Munkatársunk a közeli napokban személyesen felkeresi, hogy megbeszéljék problémáit. Kérjük, addig szíves türelmét.

A művészi ökonómia lörvénve

j

Másik általános hiba. hogy nem hagyjuk el a felesleges részeket. Olyan elemek is vannak a képen, amelyeknek semmi szerepük sincs a mondanivaló kibontakoztatásában. Márpedig a képen csak az lehet, amire ennek érdekében szükség van.

Hogyan valósítom meg igazából a lényeg kiemelését, ha háttérbe szorítottam a valóság -összefüggései miatt szükséges, de lényegtelen részeket, és ugyanakkor ott van egy csomó oda nem tartozó képelem, amelyek egyenesen útját állják a helyes íigy elemvezetésnek?

A művészi ökonómia legsajátosabb törvénye van ebben a pár mondatban elrejtve. Ez a tétel pedig így hangzik: A kevés többet mond, mint a sok. Vagy ahogyan minden művészetelméleti könyvben olvashatjuk:

„A kifejezés erejét a részletek halmozása nem növeli, hanem éppen ellenkezőleg: csökkenti”.

Nem szabad tehát az előttünk álló jelenséget úgy, ahogyan van. minden válogatás nélkül lencsevégre venni. A lencse ugyanis mindent leképez, ami eléje kerül. Akár szükség van azokra, akár nincs. Gondolkodni még nem tanították meg az objektíveket. A gondolkodás a fotós kötelessége. Neki kell a nézőpontot, a távolságot, a világítást, a fényképezés irányát stb. úgy megválasztania, hogy csak az kerüljön a képre, amire feltétlenül szükség van.

Ha a felvételnél nem tudjuk mindazt elérni, amit szerettünk volna, akkor a nagyításnál hagyjuk le mindazokat a részeket, amelyek képszerkesztési szempontból károsak. Képkivágásnak nevezzük ezt a műveletet.

Répássy István Pipás férfi c. és lapunk szeptember 14-i számában megjelent képe csak a bíráló bizottság kivágásában ér valamit. Eredetileg egy csomó felesleges részt tártál mázott, ami elvonta a figyelmet a lényegről, és amit ollóval egyszerűen levágtunk a zsűrizés alkalmából. Tettük ezt segítségképpen. De ez nem a zsűri, hanem az alkotó kötelessége.

Körmendi Károly

Reklám.

ó!

Engem még soha senki nem

vádolt azzal, hogy nem szeretem a nőket, legfeljebb a feleségem nehezményezte néhány esetben, hogy talán mértéktartóbb is lehetnék e kérdésben. Mindezt a vallomást azért voltam kénytelen előrebocsátani, hogy kellő súlya és határozottsága legyen tiltakozásomnak: nők ne

hordják az én férfiingeimet.'

A Füles című rendkívül népszerű és kedves rejtvény- újság utolsó oldalán nagy hirdetés ajánlja a férfi-fehérne- mügyár termékeit. Ez rend_ ben van. Helyes, ha egy gyár reklámozza termékeit. De

akik a férfiinget viselik, azok nők. Három nő reklámozza az én férfiingeimet. Az egyik majdnem pucér fenékkel az én ingemben egy létrán ül, a másik szemérmesen ibolyát szagolgat, ismét az én ingemben, a harmadik pedig tipikus maneken-görcsben, nyakkendőben, felül az én ingemben, alul semmiben hirdeti, hogy milyen pompás is a fér. fi-feliérneműgyár terméke.

Félreértés ne essék, férfi- pályafutásom ideje alatt előfordult már. hogy férfiingben, sőt az én férfiingemben egy női test húzódott meg hamarjában, — de azt soha nem reklámoztam, nem is fogom, s mandzsettagombot (férfit) merek rá fogadni, hogy egyetlen férfitársam sem tenne (bgfl soha. Tudomásul

veszem egyébként, hogy kávét egy csinos, jó nő izgalmasabban tud reklámozni, mint egy borostás képű talpig férfi; azt is értem és megértem, hogy kempingcikkek igazi népszerűsítője csak nő lehel, aki éppen e kempingcikkek jóvoltából otthont tud teremteni a természet lágy ölén is; sőt, az a gondolat sem ide. gén tőlem, hogy a távoli időkben az űrutazást átlátszó szkafanderbe bujtatott nőcs- kék népszerűsítsék, hogy megértse a buta földi lakosság; u.z»lag anyagi egysege

nem mese. hanem testi valóság.

De az ingeimet akkor sem adom! Férfi vagyok, nem hitvány gyenge báb, s miközben férfi módra értelmem es hitem szerint küzdöttem és küzdők a női egyenjogúságért, nem vagyok hajiadó az egyenjogúság oltárán még ázz ingeimet is feláldozni. Ha a nőknek lehetnek jogaik, akkor nekem is jár valami csekélyke férfijog, legalább a reklám világában. Minden. esetre a leghatározottabban tiltakozom ingeim ilyetén és nyilvános viselése ellen, a ha ezen tiltakozásom nem hoz kézzelfogható eredményt, a tettek mezejére lépek.

Bikiniben és Triumph melltartóban készíttetek reklámfotókat rólam, esetleg áttetsző habselyem kombinécs. kában. Lehet, hogy szép nem. leszek, de a reklámszöveg alkalmas lesz arra, hogy e harcban a kiásott csatabárdot jelképezze:

„Hölgyek, lányok, tessék, tessék... júj... a melltartómat le ne vessék... Triumphból van, bárki lássa, férfi vagyok, csak nő cuccában...”

(egri)

1963. november 2L, péntek