Népújság, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-18 / 267. szám
! szocialista epítőmanka megindulása A Magyar Dolgozók Pártja létrejöttével kialakultak a szervezeti keretei a szocializmus építésének. Marxista—leninista szellemű forradalmi munkáspárttal az élen kialakult a szocialista építés vezérkara. A hároméves terv megvalósítása rohamosan haladt előre és világossá vált, hogy a dolgozók lelkes munkája nyomán határidő előtt befejeződik az ország újjáépítése és ezzel megteremtődnek a szocialista építés gazdasági feltételei is. Politikai szempontból rendkívül lényeges volt 1949 elején a Hazafias Népfront létrehozása. A Hazafias Népfront megalakulása az egész dolgozó nép bekapcsolását jelentette az állam ügyeinek intézésébe. A népfront megalakulásával fokozatosan megszűntek a kispolgári pártok. 1950 tavaszán és nyarán sor került a közigazgatás átszervezésére, a tanácsrendszer kialakítására. 1950 júniusában Heves megyében is megalakultak a tanácsok, június 21-én megalakult a megyei tanács is. A politikai hatalom megszilárdulása tette lehetővé a gazdasági fejlődés további lépéseit. 1949 végétől fokozatosan megtörtént a tíz munkásnál többet foglalkoztató ipari üzemek állami tulajdonba vétele, majd az állami kereskedelmi hálózat kiépítésével a magánkereskedelem háttérbe szorítása. A proletárforradalom győzelme után indult meg nagyobb arányokban a parasztság termelőszövetkezeti mozgalma is. A hároméves terv sikeres befejezése és az elért gazdasági eredmények tették lehetővé a szocializmus építésének kezdetét jelentő első ötéves terv megindítását. A megye ipara már az ötéves terv első éveiben hatalmas új létesítményekkel gazdagodott. Ilyen volt a Mát- ravidéki Erőmű, a gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyár, az ap- ci Fémtermia Vállalat. A megye természeti adottságainál fogva a kormány hatalmas beruházásokat eszközölt a bányászatban. Ekkor fejlődtek ki :i petöfi bánj ni és rózsaszentmártoni lignitbányák. Az ipari beruházások összege öt év alatt elérte a 9Uü millió forintot, A oeruíiazásokkal és munkáslétszám emelkedésével együtt rohamosan emelkedett az ipari termelés. 1950-ben a megye szocialista ipara 459 millió lórin! értéket termelt, 1955-ben pedig több mint 1 milliárd forint értéket. A gyors ütemű fejlődés mellett bizonyos kedvezőtlen kísérőjelenségek is mutatkoztak. Ilyen volt a mennyiségi szemlélet, mely azt eredményezte, hogy az ipari üzemek vezetői csak a mennyiségi tervteljesítésre törekedtek, a minőségi követelményekre nem helyeztek súlyt. Az újonnan épített üzemeknél számos tervezési hiba is becsúszott. Sok üzemnél hiba volt a nyersanyag- ellátással, de problémák voltak a munkásság fegyelmével is. Voltak üzemek, ahol a munkásoknak fele korábban nem végzett ipari munkát. Ezek a parasztság vagy kispolgárság soraiból jöttek, s az ipar által megkövetelt munkafegyelmet nem voltak képesek könnyen magukévá tenni. Mindezekből szükségszerűen következett, hogy az ellenforradalom előtti években ipari üzemeink a termelés növekedését elsősorban a beruházások növelésével és a munkáslétszám állandó emelésével érték el, nem pedig az egy munkásra eső termelés fokozásával. 1950-től kezdve nagy erővel indult meg a mezőgazdaság szocialista átszervezése. 1952 végéig a megyében 194 termelőszövetkezet jött létre, II ezer íaggal és 71 ezer ka- tasztrális hold területtel. 1953-ban a szövetkezetek és tagok száma jelentősen csökkent. A létrejött szövetkezetek sokat küzdöttek a kezdet nehézségeivel. Ezekben az években a nagyarányú ipar- fejlesztés mellett az állam is kevesebb támogatást nyújtott a létrejövő szövetkezeteknek. 1956-ig a megye szövetkezeti mozgalma nem lépte túl a kezdeti kereteket. A szocialista forradalom győzelme után minden kedvező adottság megvolt ahhoz, hogy a szocializmus építése meginduljon. A munkásság, parasztság és értelmiség jelentős része elfogadtá és támogatta az MDP politikáját. Ez a támogatás számos területen megnyilvánult, Magukévá tették a dolgozók a munkaverseny megindítását, megindult a termelőszövetkezeti mozgalom kiépítése, széles tömegakció támogatta az iskolák államosítását. A szocialista forradalom győzelme után a párt politikájában a meggyőzés és megnyerés mindennapi munkája helyett előtérbe került a proletárdiktatúra diktatúra jellege. A politikai ellenzék kiiktatása azzal a hittel töltött el egyes kommunista vezetőket, hogy' a proletárdiktatúra időszakában nincs szük ség tovább a tömegek megnyerésére, az osztályharcot csak vaskézzel lehet megvívni. Mindebből következően a meggyőzés helyére számos esetben adminisztratív eszközök alkalmazása lépett. 1955 tavaszától kezdve * ' mind országos, mind megyei viszonylatban kísérletek történtek a hibák kijavítására. 1956 tavaszáig azonban csak kapkodó és ellentmondásos intézkedések láttak napvilágot. Az SZKP XX. kongresszusának hatására Magyarországon is megindult a személyi kultusz időszakában elkövetett hibák konkrét felszámolása. Helyes központi intézkedések híján azonban az alsóbb pártszervek nem tudtak helyes marxista—leninista álláspontot kialakítani, meggyengült a párt egysége, jobb- és baloldali tendenciák keveredtek az ulapszervezetekbe, s mindez elősegítette az ellenforradalom eszmei és politikai előretörését. A pártegység hiánya tárt kapukat nyitott a revizionista mezben jelentkező nyílt fegyveres ellenforradalmi szervezkedés előtt és lehetetlenné tette, hogy a kommunisták szervezetten verjék vissza az ellenforradalom támadó kísérletét. (Folytatjuk) a* Ünnepségek felszabadulásunk 25. évfordulója alkalmából Az úttörők felvonják a szovjet zászlót. (Foto Kiss Béla) 1944. november 16 és 17-én szabadította, fel a Szovjetunió Vörös Hadserege Adács. Gyöngyöshalász, Vámosgyörk, Atkár, Boldog, Csány, Füzesabony, Hort, Kápolna, Kere- csend, Ludas, Makiár, Nagyfüged, Nagyút és Novaj községeket. A negyedszázados jubileumon ünnepi párt- és ta. nácsüléseket tartottak, koszorúzási ünnepségekre került sor a szovjet hősök emlékműveinél, kiállításokat, ünnepi kultúrműsorokat rendeztek. Szombaton és vasárnap gazdag programmal emlékeztek meg Füzesabony felszabadulásának 25. évfordulójáról. Az ünnepségsorozatot a sportolók kezdték; ünnepi ülést tartott a járási sporttanács, majd sakk- és asztalitenisz-emlékversenyeket rendeztek. Este lampio- nos felvonulásra került sor, tábortűz mellett emlékeztek a fiatalok. Vas-áiiiap délelőtt, koszorúzást ünnepséget tartottak a szovjet hősök sírjánál. Az jün_ népségén Tűz a Antal, a községi tanács vb-elnöke mondott beszédet. Koszorút helyeztek el a Szovjetunió budapesti nagykövetségének másodtitkárai, Darcsijev Nyi- kita és Fjodorov Vjacseszlov elvtársak, valamint a szovjet katonák küldöttei. A koszorúzás honvédségi díszszázad — Január 2-án szeretnénk megkezdeni a termelést — mondotta Sántha Imre, az Egyesült Izzó gyöngyösi félvezető gyárának vezetője. — Ez c^ik kívánság? — Sokkal több annál. Szinte bizonyosság, bár az ember nem lehet jós, de a tapasztalataink meggyőztek bennünket. Sok kényelmetlenség ért minket azóta, amióta 1965-ben elkezdtük az új tránzisztor-üzem építését. A rendszeres kooperációs tárgyalás, amely a két vállalat legfontosabb vezetői. között ismétlődött havonta, meghozta az eredményeket. Most már csak az elismerés hangján szólhatunk a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat munkájáról. Négy év elég hosszú idő, de amit az építők elvégeztek ez alatt az idő alatt, az sem kevés. Maga az építkezés több mint százmilliót ér, az új üzem pedig, ha a gépek, a technikai berendezések már a helyükre kerülnek, meghaladja a három- százmilliós értéket. Ez a két adat is eleg érzékletesen fejezi ki a pipishegyi beruházás nagyságát. Szerencsére a három partner, az építőipari vállalaton kívül a Csőszerelő Vállalat, valamint az Izzó saját tankja jól összeszokott a munka során. November közepén már bizakodó hangon nyilatkozott mindenki. Bár a végleges határidő csak 1970. június vege, mégis tartják fogadalmukhoz magukat az építők, akik egy. évvel eze— Háromszázmilliós beruházás Hövekszik a félvezetők gyártása Gyöngyösön lőtt kijelentették, ennek az évnek a végén már olyan állapotokat teremtenek, hogy a berendezések szerelését meg lehessen kezdeni, a próbaüzemelesnek ne álljon az útjában semmi. Ha tehát Sántha Imre bizakodó ..jóslatára'1 gondolunk, nem kell túlzásnak minősítenünk azt. Amikor az építők központjában, a termelési osztály vezetőjét, Zahradnitzky Elemért megkérdeztük, ő is úgy nyilatkozott, hogy amit ígértek, azt teljesítik. Átmenő munkának megmarad a jövő évre még mintegy ötmillió forint értékű feladat, de ezt nem lehetett mar elkerülni. Az idén is elvégeznek közel harmincmilliós munkát. A teljes építési költségnek majdnem a harmadát. Ez sem kis összeg tehát. Természetesen -ene- rálvállalkozásra kell érteni a számokat. Az ilyen nagy beruházásnál különösen jogos a kérdés: mi a célja? Santha Imre a következőket sorolta: — Modernizáljuk a mmi- ka folyama to ka t, megszüntetjük a szinte már tarthatatlan zsúfoltságot, jobb körülményeket teremtünk a dolgozóinknak nemcsak a munkában. hanem a szociális létesítményekben is, és fejleszteni akarjuk gyártmányainkat. Anélkül, hogy szakmai dolgokba , bonyolódnánk bele, annyit mondhatunk, hogy egy új rendszerű, nagy- frekvenciás tranzisztort akarnak tömegében gyártani itt, ami iránt mar nagy az érdeklődés nemcsak nálunk, hanem különböző országokban is. Az elhelyezése, az eladása nem lesz tehát gond. Megszüntetik a három műszakot. Miután a gyáregység túlnyomó többségében nőket, foglalkoztat, ennek az intézkedésnek a népszerűségét nem kell hangsúlyozni. Az áttelepítés csak lépcsőzetesen történik meg, a gyártási sorrend alapján. A mostani épületben csupán a dióda marad, és ezzel a megoldással itt is korszerű körülményeket tudunk biztosítani. A korszerűségre azért is szükség van, mert jövőre a duplájára kell emelni a félvezetők gyártásának mértékét Érdemes itt is egy számot megemlíteni: összesen háromszázmillió forint értékű termelésről van szó. Mindez nem menne a mosta-i létszámmal. Több szál új munkásra van szükség A felvételt mar megkezdték, eddig körülbelül kétszáz dolgozót vettek fel, de az év végéig még további százötven -munkást alkalmaznak. Jövőre pedig újabb ügj’es kezű, jo .szemű nők munkába állítását tervezik. És még az automaták ...! Könnyítik a dolgozók helyzetét, de gyorsítják, minőségileg is emelik a termelést. Ma még — persze — csak az építők, a szerelők serénykednek az új csarnokbaji, amely modern, hasáb alakú tömegével jól illeszkedik bele a hegyoldalba Körülötte hasonló formában sorakoznak az egyéb létesítmények. Betonutak kötik össze az épületeket. Itt is dolgoznak még munkások, mint ahogy a többszintes üzemi épületben is: villany- szerelők bontjáik a falat, burkolok csinálják .az öntött padlót, üvegesek teszik fel az ablakokat, lakatosok munkái kodnak a fémkeretek körül, de még kubikosok is találhatók az udvaron. Kop- jári Sándor építésvezető irányítja a munkásokat. Az összkép mégis bíztató. Ahogy végigjárjuk az épületeket, megerősödik a vélemény: január 2-án itt megkezdhetik a termelését az új típusú, nagy teljesítményű tranzisztorokn a k. Nemcsak Gyöngyös gazdagszik az új évben háromszázmilliós létesítménnyel, hanem az egész ország egy olyan üzemmel, ahol évente többszáz milliós értéket gyártanak a serény gépek és kezek. G. Molnár Ferenc látványos tisztelgésével ért véget. A járási művelődési ház. ban-tartott ünnepi nagygyűlésen Veres István, a járási pártbizottság első titkára méltatta az évforduló jelentőségét, felszólaltak a község szovjet vendégei is. A nagygyűlésen dr. Pásztor Pál, a MÁV miskolci igazgatóságának vezetője több füzesabonyi vasutasnak „Kiváló dolgozó'’ kitüntetést adott át. Ezután a bronzkószorús káli Bartók Béla és a füzesabonyi Erkel Ferenc kórusok, a kompolti női kar részvételével hangversenyre került sor. Adács Huszonöt esztendő után újra fegyverropogás hasított az adácsi csendbe, csakhogy most az éjszakát nem gyilkos ágyúk torkolattüze világította be, hanem — a község szélén — erre az alkalomra beásott fűzfői „raké- tapuska” messzi látszó, szín- pompás tűzijátéka. Pukkanó petárdák röpködtek, sziporkáztak a magasban, s a régi harcok egykori helyén a békét írták az égre. Negyedszázados szabadságát a hét végén kétnapos ünneppel köszöntötte a község népe, amely vigalma közben azért a múltról, a véráztatta földről sem feledkezett meg. A jubileumi, gazdag eseménysorozatot szombaton délután kedves találkozóval kezdte: hős szemtanúkat, valamikori partizánokat hívott vendégségbe, baráti beszélgetésre. S a kitűnő ötlet, a nemes figyelmesség már az első percekben kettős meglepetéssel szolgált: a klubkönyvtár tágas helyiségében összegyűlt érdeklődők ugyanis egy legendás hírű ejtőernyős osztag volt parancsnokát, Dekán Istvánt üdvözölhették előbb, utána pedig Dékán Istvánnal együtt — teljesen váratlanul — olyan viszontlátásnak lehettek részesei, ami bizony meglehetősen ritkaságnak számít. A közeli Gyöngyöshalászról Ács János bácsi személyében olyan veterán érkezett, aki szintén ejtőernyős partizán volt, s Dékán Istvánnal egy csapatban is szolgált két és fél évtizede. de azóta először „akadtak” így össze.., E találkozás különös hangulatot varázsolt az ünneplők társaságába, s a beszélgetés során valósággal fel- elevenedett a múlt, filmkockákként szöktek elő, peregtek az események Dekán István előbb a fogolytáborok sajátos világát idézte, aztán a szökött magyar katonák öntudatra ébredéséről, gyors cselekvéséről, szervezkedéséről, partizánkülönítményekbe való verbuválódásáról, kiképzéséről, majd „bevetéséről”, harcairól beszélt, A saját maguk, Úszta Gyuláik, Szőnyi Mártanék, Nógrádi Sándorék akcióinak izgalmas epizódjairól szólt, s hajdani bajtársának emlékeit segítségül kérve válaszolgatott a mindvégig feszülten érdeklődő adácsiaknak. Az esti utcán demonstráló fiatalok fáklyás menete, há- latüze után — az ünnep második napja is a Italáé volt. Vasárnap, miközben — a községi tanácsba éppen tizenhét esztendeje került — Gyónt László vb-elnök méltató szavak kíséretében felavatta az új. szovjet hősi emlékművet, s Kocsis László párttitkár nagygyűlésen tekintett vissza negyedszázados eredményeinkre, a falu fejlődésére: Adács aprajanagyja a szabadságot hozott hősökre gondolt tisztelettel. Csány Csány felszabadulási évfordulójának ünnepére, a községbe érkezett hétfőn reggel dr. Soós Gábor a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter helyettese, hogy részt vegyen az ünnepi programon. Délelőtt tíz órakor a szovjet emlékműnél az úttörők ürmepelj’es keretek között felvonták a magyar és a szovjet zászlót, majd a két ország himnusza hangzott fel mialatt rakéták röppentek a magasba. A zászlófelvonáson' az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője Holló Endre is részt vett. valamint jelen voltak a község pártós állami szerveinek vezetői. Ezután Nagy László, a Heves megyei Tanács osztályvezetője nyitotta meg a község másfél kilométer hosszú uj útszakaszát. Nem sokkal az új út átadása után újabb avatóra került sor. Dr. Soós Gábor miniszterhelyettes vágta át a szalagot a Csányi Állami Gazdaság százvagonos hűtő- hazanak ajtaján. Dr. Soós Gábor rövid megnyitó beszedőben hangsúlyozta, hogy a hűtotároló megepítese beleillik abba a hatalmas programba, amely az egész országban folyik, hogy megoldják az egyre több termőre forduló gyümölcsös termésének korszerű tárolását. Az esti órákban nagygyűlésre került sor a művelődési házban, ahol a MÉM miniszter- heiyeí.tese mondott ünnepi beszédet. A negyedszázados fejlődést nemcsak országos viszonylatban elemezte, hanem megemlítette a községben történt előrehaladást is. Csány község felszabadulásának ünnepi programja az Egr1 Megyei Színpad műsorával fejeződött be 1989. november 18., kedd Dr. Nagy József: Cl szocicaiízmus építése Heves mescpyélBen
