Népújság, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-02 / 255. szám

•• Off is lehat gyilkos Bűnügyi bohózat az egri Gárdonyi Géza Színházban A hulla a szekrényben van, . de ez senkit sem zavar. Az- . tán a hullát néhányszor vé­gigvonszolják a színpadon, majd ládába csomagolják, de ez sem zavar senkit. Nem borzongunk, nem jujgatünka nézőtéren, csak - nevetünk. Méghozzá jóízűen. Alfonso Paso bűnügyi bohózata nem magas színvonalú irodalmi értékével, nem sablonosra külözhetetlen felügyelő, aki természetesen mindent össze- kavar. Hegedűs László — aki las­san krimi, illetve paródia szakos lesz a színháznál — rendezése fantáziával telített, színesen pergő előadást pro­dukált. A rendező eredmé­nyesen hasznosította a szö­vegkönyv lehetőségeit, a pa­ródia irányába vezényelte az szereplése is, a vőlegényt, jót. szotta, felcsillantva színészi képességeit. Kautzky Ervin Fernandez — az élő és a,ha­lott — szerepében nyújtott si_ keres epizódalakítást. A bu­ta felügylő még butább se­gédjét Somlo .István játszotta el. Az ötletes színpadkép Ütő Endre munkája. A jelmezeket szerkesztett „ki a tettes?” logikai játékával, inkább a helyzetek és jellemek bohó­zati elemeinek ügyes és Szel­lemes kihasználásával reme­kel. A nálunk eddig csaknem ismeretlen spanyol színpadi szerző „jól keveri a lapot”, a színpad törvényei szerint szö­vi a cselekményt, humorral töltött szöveget kínál hősei­nek. S miközben az író ne­vettet, szórakoztat, kiosztja ártalmatlan csipkelődéseit, amelyek aztán telibe is ta­lálják a vérfagyasztó krimit és annak mértéktelen élvező­it, mondhatnám úgy is: fo­gyasztóit. Bűnügyi történetről lévén szó, a mesét nem illik el­mondani. Legfeljebb annyit, hogy két ifjú férj nagy izga­lommal röppenti útjára a szeretett hitveseket, hogy tá­vollétükben két csinibaba társaságában görbe estét ren­dezzen. A babák azonban késnek, s helyettük jön a hulla, aztán a krimiből nél­előadást, teletűzdelve a játé­kot a színészek, valamint saját ötleteivel. Kis izgalom, kis kombináció, és sok hu­mor, remek színház. Ezt nyújtotta a rendező, méghoz­zá a jó ízlés határai között igényes eszközökkel. A kalandra vágyó két ifjú férjet Makay Sándor és Var­ga Gyula játszotta, kifogy­hatatlan ötlettel, sok humor­ral, könnyed eleganciával. A két, majdnem megcsalt fele­ségét Virágh Ilona és Eger- váry Klára alakította. Előb­binek jutott a hálásabb sze­rep, a mindenkit tülbeszélő „drága feleség” ismert típusa, amelyet Virágh Ilona sikerrel vitt színpadra. Az előadás íegegyéníöb alakítását Sallós Gábor nyúj­totta, aki ügyes színészi já­tékkal s kari ki rozókészséggé 1 formálta meg a felügyelőt. Szeli Erikát első alkalommal láttuk az egri színpadon, Noémi szerepében kedves, üde jelenség volt, s egyben színészi ígéret. Bemutatkozás­nak számít Kardos Gábor November 7-től folytatásokban közöljük Egy eddig még nem közölt dokumentum1 a 25. magyar hadosztály hadműveleti naplója. A Hadtörténelmi Levéltár munkatársai a közelmúlt­ban egy rendkívül érdekes dokumentumra bukkantak. Az iratok rendezése során, előkerült a 25- magyar hadosztály hadműveleti naplójának egy töredéke, csonka példánya, A naplót az egység törzsénél vezették, s abba katonás ömörséggel bejegyeztek minden kiadott parancsot, utasí- ist, s rögzítették a beérkező jelentések lényeges adatait is. Az okmány tükrözi a szervezési változásokat, a szomszédos akulatok helyzetét és az alsó és felsp parancsnokságokkal lytatott telefonbeszélgetéseket. Rendkívül érdekesek a jarancsnok helyzetmegítélései, s a hadosztály állapotáról tett meglepően objektív hangú megállapításai. A törzsnél kidolgozott írásos okmányokat mellékletként, csatoltak a naplóhoz. Ezek sajnos valahol elvesztek. A segédtiszt az óra és perc feltüntetésével az események sorrendjében rögzítette a tényeket. ..................... M agyarország felszjs.bs.-ditása.níitv idős2uik<ilx>i hasonló ' űlegü dokumentumot nem ismerünk. Eredetileg minden -'osztálynál volt ilyen írat, de ezeket a kiadott paran- értelmében vagy megsemmisítették, vagy Nyugatra A ék. A felszabadulás hadi eseményeit így csupán v i a- - -<ot források alapján tudjuk rekonstruálni. ■ •♦".tandó dokumertum a magyar katonái: •1 ml ja az eseményeket. A fő érdeme az '.■or, és a pontos, részié'akté menő áb­November 7-től folytatásokban közöljük. Hájer Marika és Guzi Sza- niszló tervezete. Befejezésül hadd jósoljak sikert az egri színház új be­mutatójának. Darab és elő­adás egyformán megérdemli. Az „Ön is lehet gyilkos” jó bohózat, amelyet a színház művészei a műfaj keretein belül is igényesen tolmácsol­nak. Az eredmény két és fél óra jó színház, két és fél óra remek szórakozás. És valljuk meg ez egyáltalán nem kevés. Márkusa László Az idő ablakai Magyar film H. G. Wells és Jules Ver­ne óta, vagy -talán mióta a homo sapiens él, a jövőku­tatás folyton kísérti az em­bert, az éppen élő embert, akinek sohasem elég a jeien gondja, vagy azt hiszi, hogy a jelen félelméi és vesze­delmes vízióit a jövő még riasztóbb képeivel kell vagy lehet otthonossá tenni. Kuczka Péter, akinek ez a tudományos-fantasztikus filmje a trieszti fesztiválon díjat nyert, ezzel a filmme­séjével a jövőbe akart ve­zetni minket, mai nézőket. Azon most ne vitatkozzunk, miért éppen egy századnyi idővel tolná előre az órák mutatóit, s hol vannak a reá­lis alapjai egy ilyen „hiber- náló-dehibernáló mesének’, mert nekem, a szürke min­dennapi átlagnézőnek a mai technikai állapotra nézve sincsenek megbízható isme­reteim, még kevésbé a 2000 utáni ,időkre. Megengedem, hogy mindaz, amit most eb­ben a filmben láttam, tech­nikailag úgy következik majd el, ahogyan azt az én mosta­ni filmem diktálja. A próféciákban nem hi­szek, de a valószínűséget ki lehet számolgatni, ha nem is a mi mai módszereinkkel. Tegyük fel, lesz hibernálós. lesz quark-háború, lesznek azok a föld alatti hatalmas energiakoncentrációk, ame­lyekkel mindennapi termé­szetes mértékegységekben fognak akkor már számolni. Az is lehet, hogy a föld alatti és a föld feletti birodalmak, vagy éppen a földöntúli ha­talmasságok — galaktikákon innen és túl — ma még nem ismert fegyverekkel fogják irtani egymást. Az is lehet­séges, hogy az embereket bűneikért nem halálra, ha­nem többszörös életre fogjál; büntetni és közel juttatják a büntetéses megistenüléshez — abszurd tréfának tűnik ez a feltételezés —, mégis mind- - ez reálisabb, közelebbi való­ság lehet. mint az. amit Kuczka Péter az emberről, illetve egy emberről feltéte­lez. Ez az ember a sci-fi-mese kulcsfigurája. Sinis. Valörni- kor elnyk volt, ő adott pa- . rancsot egy hatalmi helyzet­ben, szerinte elkerülhetetlen kényszerek folytán a quark- bombák működésére. S most. amikor filmünkben újra em­beri tudatot nyer i dehíber- nálás után. amikor újra szá­mot vethet a lelkiismeretű­Eszközök és eredmények (Megjegyzések az „Olvasó Népért” mozgalomhoz) A NÉPŰJSÁG 1969. október 8-i számában vitaindítás cél­jával cikk jelent meg. Fábián Zoltán tollából az „Olvasó népért” mozgalomról. A cikk sok és hasznos megállapítása közül kettő különösen .figye­lemre méltó: „Döntő, hogy a kezdeményezők - ne maradja­nak magukra, megfelelő nyil­vánosságot és támogatást kap­janak ... A támogatás egyrészt az Olvasó népért mozgalom központi intézményeinek és testületéinek feladata, de leg­alább ugyanennyire feladata á helyi vezetésnek is.” „...a másik tennivaló: az eddig legjobban bevált és a tapasztalatok szerint legtöbbet ígérő módszerek kiválasztása, s kellő hatékonysággal történő propagálása.” Kezdjük a második megál­lapítással, illetve annak két vonatkozásával/' mivel itt az író alapvető problémára ta­pintott. Az egyik. Mindazon szervek és mindazok, akik az elmúlt két évben az. „Olvasó népért” mozgalom indulása után ke­rültek. permanens kapcsolatba a népműveléssel és fedezték fel mint a társadalmi lét fon­tos és sajátos területén, tulaj­donképpen az újrafelfedező útját járták, ha azt kutatják, milyen feladatok állnak a nép­művelés előtt és azokat milyen módszereikkel lehet megvaló­sítani. A népművelés gyakor­lata, de főleg elmélete, e kér­désekre. már választ adott nő­nünk huszonöt eves történelmi- útja során, kifejlesztve a tö­megekhez szóló, a kis közösség­ben, az egyénre ható módsze­reket egyaránt, sőt ezek komplex alkalmazásának lehe­tőségeire is kiterjedt a figye­lem. A feladatunk tehát első­sorban nem abban all, hogy új módszereket kutassunk fel. hanem abban, amn Fábián is kiemel; a mód serek között, a hatókonv:" A '”e alapján tőr AZT GONDOLOM azonban, hogy az így kirostált módsze­rek is csalr értő népművelők közreműködésével érhetnek célt, annál is inkább, mert íöbbé-kevésbé közhelyként hat az a megállapítás már, hogy a népművelés része a társadal­mi munkamegosztásnak, s ezért más területekhez hason­lóan szakértelmet kíván. A másik. A módszerek gya­kori emlegetése, a velük való felfokozott bíbelődés gyakran eltakarja azt a szükségességet, hogy a népművelésnek nem­csak módszerekre, hanem esz­közökre is szüksége van. A módszerek természete olyan, hogy csak abban a helyzetben alkalmazhatók, ha az eszközök rendelkezésre állnak. (Gon­dolj unk csak az ismeretter­jesztés szemléltetési problé­máira!) Igen nehéz méreteiben és differenciáltságában is jó olvasómozgalmat csinálni, ha nem megfelelőek a könyvtári eszközök — a feltételek. Maradjunk a könyvtárak­nál, amelyeket — mint a nép­művelés egyik módszerét, esz­közét — szükségtelen újra fel­fedezni. A fezocialisl.a népmű­velés érdekében megtette ézt már Lenin. A szocialista könyvtártudomány, elsősorban a Szovjetunióban, tisztázta a korszerű könyvtár mibenlétét. Eszerint: a könyvtár olyan in­tézmény, amelyben a • könyv mint társadalmi-történelmi produktum az elsődleges, amelynek mindig társadalmi funkciója van.'Minden könyv­tár arra törekszik, hogy a könyvekben összegyűjtött em­beri tudást eo ismereteket az általános művelődés és a tu­dományos haladás szamára minél kiterjedtebben 'használ­hatóvá iegye. A könyv; írnak ez a törekvése azonban csak akkor eredményes, ha a könyv­tárban a könyv megfeleli) kör­nyezetbeli szakmaját értő könyvtáros közreműködésével kerül az olvasóhoz. Röviden: a könyvtár egyenlő: miliő, könyv, könyvtáros, olvasó. Ebből az Összefüggésből egyik összetevő sem hagyható el. .Az első három tényező (tr.i1.iő. könyv, kő ’-vfir-vh — ’ ->~oít 'vt'.’.ő -"ban ál] regyedikkel (r/. "k ’ -1' GYAKORI szemléletbeli hi­ba, hogy e négy tényező kö­zül csak kettőt 'ismernek fel: a könyvtárost és az olvasót, s * könyvtáros munkáját, az ol* vasó emberek számának gya­rapodását elszakítják a másik kettőtől. Nem veszik észre, a könyvek számának gyarapo­dása korigény, mert a rohamo­san fejlődő ismereteket' csak egyre több könyv segítségével lehet'eséges tárolni. Ez viszont arra vezet, hogy a könyvtár lépten-nyomon kinövi helyisé­geit, túlnövi berendezését. Sok- könyvű és tágas, otthonos könyvtárak szervezése után ugrásszérűen megnövekszik az olvasók száma és a forgalom. Igazolják ezt a Heves megyei példák is. Hatvan, Gyöngyös, Adács, Feldebrő, Kömlő, Lő­rinci, Gyöngyössolymos,' Bo- dony könyvtáraiban egy év platt az olvasók száma átla­gosan négy-öt százalékkal gya­rapodott a korszerűsítés után, míg a megye több könyvtárá­ban nehezen éri el a fejlődés évente az egy-két százalékot. Milyen könyvtárak az emlí­tettek? .Lehetőséget adnak klubéletre, ahol gyakori az alkotóval való személyes ta­lálkozás, ahol helyet kap a te­levízió, és egy-egy kiállítás is. így egész községek, települé­sek kerülnek a népművelés hatókörébe. Az „Olvasó népért” mozga­lom Darvas József szerint ilyen intézményelv kialakítá­sát célozza: „Üj könyvtártípu­sok kellenek.” Olyanokra gon­dol, amelyek „széles értelem­ben vett kulturális közpon­tok.” TERMÉSZETESEN anyagia­kat kívánó kérdés ez, de érv­ként szabad legyen felhívni a figyelmet arra is, hogy sok or­szágban. köztük a. Szovjetunió­ban is vannak olyan számítá­sok, amelyek azt igazolják, hogy a kulturális ráfordítások a leggyorsabban térülnek meg, s a termelékenység növelésé­nek egyik legbiztosabb mód­ja a dolgozó’: ismereteinek gyarapítása, korszerűsítése egyénire"':' tehet-értik kimű- "c’Á o. A korszer-1 ’ őnyvtár-— az ...>1 ‘ásó köz.-':'" —. z ;olvc só járás” — az olvasó megye' —, az „olvasó nép” jó eszköz jó mozgalom ehhez. . R átkai István ^ í .«könyvtáros vei, vajon vétkezett-e iga­zán. vajon bűn volt-e igazán objektíve az. amit az emberi­ség ellen elkövetett, magya- rázgatja önmagát homályos mondatokkal, a tudásban és eredményekben előcte járt emberekre hivatkozik. Ezt — én, a néző — mind megbo- , csátanám neki, hiszen az er­kölcsi érzék lehet valaki oen tompa, mint a szem gyengü­lő látása, vagy érzékeny, mint a megsértett bőr fel­hámja. De azt nem tudom, nem akarom elhinni sem a film írójának, sem a képek­nek, hogy — hibernálás ide. hibernálás oda — valaki odáig eljusson, a szellemi magaslat és a bukdácsoló lel­kiismeret odáig engedjen égy test-vér valódi embert, aki­nek idegei és ösztönei van­nak, hogy véglegesen lent akar maradni a föld alatt, minden természetes emberi életformától elzárva, vakond­ként élni bizonytalan sorsú gépei között, ott, ahol nem várhat semmire. Ez a Sinis- í'éle vágy és rögeszme annál rögeszmébb, mert egy föld­rengés következtében nem egy készülék felmondja a szolgálatot, így hát ennek a Doktornak szólított elnök­nek, ennek a pusztító hatal­mi féregnek igazán .nincse­nek elfogadható számításai mindarra, amihez ragaszko­dik. S amikor a többiek em- ’ béri mivoltukban rejlő haj­tóerőknek engedelmeskedné­nek, ez a Sinis, ez a féreg ki­pusztítani igyekszik őket. Eb­ben, a gonoszság ilyen mély­ségében, a magánynak ilyen előjelű vállalásában, az em­bernek önmaga ellen forduló ilyen szörnyűségében és osto­baságában nem hiszek. A ha­talmi harcnak és őrületnek ilyen megszállottái nem nő­hetnek árnyékként a föld fö­lé, még akkor sem, ha a há­borúk viharaiban olykor-oly­kor apokaliptikus szellemei, kísértenek is. Ebben a tudományos—fan­tasztikus fikcióban éppen ezt nem hiszem el, ami nélkül csupán üres képletrer.dszer mindaz, ami a filmen lepe­reg, Arról nem is beszélek, hogy a folyosókon izgalmat kelteni szándékozó bolyon­gásokról nem hiszem el, hogy ezek bennem izgalmat tud­nának kelteni, még akitor sem, ha külön-rákényszeríte- ném magam a nem létező iz­galom varasára. A földren­gés meg a liftdolog, nem ke­vésbé az energiaközpont hi­potézise zavarja e°vmá«t, ha ki nem zárja. 'Mindezt, az emberi vonások hiánya mel­lett még nekem is észre kell vennem, aki hallandó vaevok felülni a modern múmia- gvártns izgalmainak. Sokan talán azt mondják, ne nézzünk kicsire, amikor a jövő megsejtéséről van szó. Itt azonban nem erről a jö­vősejtésről van szó. inkább divatról, amely minket is ar­ra kötelez, hogy leeven már végre nekünk is egy ilyen sci-fi filmünk. Van is. de nincs örömünk b°nne. mint az- utánzh+okbnn őkolában. A kitűnő nemzetközi gár­áa — Gábor Mikié r Beáta Tyszkiewic~ Ivan "■ - Ionov, V sty na ' .7 Hai­aHa Weitzel ' ~'z~vas ';r ■" - • ;n e- *öb­-•®t és mást r-'-t am” a fel­tételezett vi'ártoan a film írója és a rend-»™ p-’i- Ta­más 'megengednek nekik. (farkas)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents