Népújság, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-02 / 255. szám

'ss.'S'sss//SA////sss/SSss '/ssssss///ss/fsss//s/s/s/ss/ss///ss/ss/sssssss/ssss/'ss//sss/ss/sssssssss/sjr ''S"f ^-'"S"ss"sss/sssfmsssssfffSsssssM*ssssss*sssjs/sss/f/s/ssrssss/f/wsss/rff/-/4msssss/'sr/ssssfSfSssss*f/ssssfsf/fwswwfSsws/rfWffssfsss////Sfs///ss//f/ffrsrff/fSssssf///mrs/rr*ff'fSS//ss/SfS//f/sr' így kezdődnek általában a levelek, amelyeket a szerkesztőségnek címez, nek: bírálat, javaslat, panasz, öröm­hír vegyest. Igaz, van olyan levél, amit nem így »címeznek, s van olyan is még sajnos, amit nem is írnak alá. <fé -aznapi posta túlnyomó többségé az őszinte, bizalom hangján lordul a szerkesztős éghez. És a „tisztelt szerkesztőség”, a' maga módján segít ott és ahogyan tud panaszokat intéz, ügyeket igyek­szik orvosolni, leveleket közöl, le­vélírókkal vitatkozik, meggyőz, vagy meggyőzeiik, ahogyan ezt az igaz­ság dolga hozza. Itt fe' -rők előttem az íróasztalon is egy levél. Tűnődve olvasom: tu- uoru, uogy aki e sorokat írta, az iga­zat írta. és vélem, hogy akikre és • ..vei -a^nszkodík. nem hibá­sak, de vétkesek semmiképpen. Ta­lán csak egy ügynek nézik a többi ügy között, s az ügyeknek is megvan a maguk káiváiiája, de buktatós út­jaik mindenképpen. Az is lehet, hogy mire e sorok napvilágot látnak, a panasz már orvoslást nyert, mint annyi száznyi, ezernyi más, amely nem látott sajlonapvilágot, mégis az 11< dór fenyőbe került, "wéim, mindez lehetséges. De az ellenkezője is. \ Szénás i Jenőné írt sűrű sorokat kűOKTEL Tisztelt szerkesztőség! Ap'cról. „A hatvani járás építésügyi osztálya, családi körülményeink ki­vizsgálása után megadta a szociális o-oitKezeshez a kiutalást, 65 ezer fo­ntot 1969 márciusában...” — kéz­it}! k a levél és folytatódik azzal, ... mvember van. a régi vert földfalú, egészségtelen házat le­bontották, az újhoz még hozzá sem kezdtek, mert az OTP és a hatvani Lenin Termelőszövetkezet, mint kivi­telező ..ügy küldözgeti egymásnak a költségvetést, mintha szerelmeslevél lenne”. S amíg a költségvetésben az OTP rendre hibát fedez fel, s amíg a hat­vani termelőszövetkezet építőbrigád­ja vár az építkezés alapjainak a .megkezdésével is, addig Szénási Je- nóné hetedmagával egy fészerben la­kik — mint írja —, a nem túlságos derűlátással tekint a közelítő tél elé. Aztán panaszvégre vészi a 4-es AKÖV szakszervezeti bizottságát is, amely megígérte, hogy valamiféle se. géllyel támogatni fogja a családot, hiszen a férj 12 éve gépkocsivezető és ugyanannyi ideje szakszervezeti tag is, mind ez ideig a segély csak ígéret marad, s az ígéretért felettébb nehéz akár fél kiló sót is vásíuo-ni az üzletben. Voltaképpen — igaz: ez is sajnos — szokványos panasz ez. Voltakép­pen azt is nagyon jól el tudom kép­zelni, hogy a költségvetésben igenis olyan hibák vannak, amelyek miatt, a törvények értelmében az OTP nem folyósíthat pénzt, s ha pem folyósít­hat, valóban nincs miből megkezde­ni az építkezést. Sőt. azt is töVéW''- >’ itidom képzelni, hogy a szak- szervezet most nem rendelaeziK megfelelő pénzalappal, de holnap, vagy egy hónap múlva Igen. Tehát szokványos panasz? Igen, de valami még kimaradt eb­ből a levélből. Mégpedig a követke­ző sorok, amelyeket most idézek: „ .. .ennél a vállalatnál dolgozik az én férjem 12 éve és ezt a 12 évet be­csülettel es odaudóan dolgozta le. mint gépkocsivezető. Tisztelt szer­kesztőség! 12 évet vállalatnál nem cigány-, hanem parasztemberben is kevés, aki eltölt. És erről a hét ta­gú családot eltartó cigánysofőrről, mert (gy hívják a környékünkön, nem gúny formájában, de így job­ban ismerik, erről az édesapáról fe­ledkezik meg a vállalat is...” Magam részéről mindig ellene vol­tam a megkülönböztetésnek. Most nem vagyok: most a megkü­lönböztetés mellett vagyok. Á meg­különböztetett segítés elve, mellett. S abban is biztos vagyok, hogy a té­nyeket ismerve, a lehetőségeket fi­gyelembe véve e ..megkülönböztetés” mellett lesznek az ügyben segítehi, tenni tudó illetékes szervek is. Házat veszek az államtól MIUTÁN A RENDELET lehetővé teszi, üzleti kapcso­latba léphetek az állammal. Házát vehetek az államtól. — Mikor köthetjük meg az üzletet? — Egyelőre még várni kell vele. Különben sem mi le­szünk a lebonyolítói, hanem az OTP. — Felmérték már, hogy a rendelet alapján Gyöngyösön hány házat lehet majd érté- kesíteni? — Hivatalos adatok még nem állnak rendelkezésünk­re, hiszen a végső szót a ta­nács végrehajtó bizottsága mondja ki. Az építési és az igazgatási osztállyal Miszít- jük el közösen a javaslatot az eladásra szánt házakról. Figyelembe kell venni azt is, hol lesz szanálás, milyen épületeidet használhatunk fel a lebontott házak lakóinak, tulajdonosainak kártalanítá­sára. Hozzávetőleg mintegy száz ház több mint ötszáz la­kással válhat értékesíthető- vé. De ez csak tájékoztatás­ra szánt adat. A kérdésekre Marosán La­jos, az Ingatlankezelő Válla­lat igazgatója adott választ. Mert most vevőként jár­tam az állami épületeket ke­zelő vállalatnál. Mint egy ember a sok vásárló-jelölt közül. Ugyanis Gyöngyösön elég nagy az érdeklődés a lakások iránt. Érthető ez, mivel ezek az épületek fő­ként a város belső területén találhatók. Jó részük elég fiatal, felszereltség szempont­jából is figyelemre méltó. Érdemes tehát megvenni. A VEVŐNEK CSAK arra ! kelj, várnia, hogy az OTP ; meghirdesse az eladást. Ad­dig az ingatlankezelő beszer- j zi a telekkönyvi szemlét, az I egyes lakások pontos rajzát, I kataszterét, amely vitatha- ! tatlaríul megmutatja az adott tulajdonrészt, az eszmei kert­vagy udvgrhanyaddal együtt. Ha tartozik a házhoz kert, I illetve udvar. Az OTP elvég­zi a lakások értékelését, mindegyiket külön-külön. Á tanács végrehajtó bizottsága pedig határozatba foglalja az épület társasházzá nyilvá­nítását. Az első adásvételi szerző­déseket már a következő év első hónapjaiban meg lehet majd kötni. Ez várható. Először a mostani lakónak, a főbérlőnek van joga a la­kást megvásárolni. Amennyi­ben idősebb emberek a je­lenlegi lakók, akkor a csa­ládtagjaik részére jöhet létre az üzlet. A forgalmi érték harminc százalékát kérik a lakásért a mostani főbérlő- től. Ennek tíz százalékát kell készpénzben kifizetni, a fel­maradó reszt pedig huszonöt év alatt leíörleszteni, amihez az OTP a kétszázalékos ka- í miatot felszámítja. 1 Nézzünk egy példát. I Van egy jól felszerelt, két- [ szobás, összkomfortos laká­som. Kémek érte. mondjuk: kétszázezer forintot. Ennek harminc százalékáért, azaz hatvanezerért én megvehe- tem a lakást. Le kell fizet­nem a vételár tíz százalékát, hatezer forintot kész­pénzben. Az ötvennégyezret pedig huszonöt év alatt kell letörleszlenem. Szóval: nem rossz üzlet. Ennyit csakugyan megér egy ilyen lakás. De mitől függ a forgalmi érték? Jelentős mértékben a lakás állagától. A rendelet éppen ezért tiltja, hogy az ingatlankezelő az eladásra kijelölt lakásokban felújí­tást végezzen. Érthető ez, hi­szen a forgalmi értéknek csak a harminc százalékát kell a főbérlőnek megfizet­nie, a felújításra fordított összeg hetven százaléka te­hát nem térülne meg. Ez nemzeti ajándékként kerülne az új tulajdonosok zsebébe. NEM JUTNAK kényszer- helyzetbe azok a lakók sem, akik valamilyen oknál fogva nem rendelkeznek készpénz­zel, azzal a bizonyos tíz szá­zalékkal, a néhány ezer fo­rinttal. Egy év haladékot kérhetnek az OTP-től. Egyébként mindenkinek kilencven nap gondolkodási idő áll a rendelkezésére az­után. miután megkapta az OTP-től a papírt, hogy a la­kás. amelvet eddig bérelt, megvehető. De mi történik olyankor, ha valaki nem akarja meg­venni a lakást még ilyen elő­nyös ajánlat ellenére sem! Megveheti helyette más. Két évig azonban az új tulaj­donos még csak nem is kér­heti a bérlőt, hogy költöz­zön el. Két év letelte után is csupán egyezkedhet. A bérlő azonban csak akkor köteles kimenni, ha a felajánlott cse­relakás azonos értékű, és az átköltözésre bírói végzés szó­lítja fel. Eddig csupán az új rendőr let előnyeit sorakoztattuk fel. Gondoljunk azonban azokra is, akik csupán kevés keresettel rendelkeznek, vagy azokra, akik néhány száz fo­rintnyi nyugdíjból élnek meg. A rendelet megint : kisembereket sújtja?1 így szokták a kérdést feltenni. Látszólag a kérdezőnek iga­za js van. Sem a nyugdíjas, sem a kiskeresetű ember nincs olyan helyzetben, hogy gondjait még egy lakásvétel gondjával is megtetézze. Ar­ról pedig eleget tudunk, mi az, amikor a lakástulajdonos igyekszik a bérlő helyzetét lehetetlenné tenni. Mit tudnak ezek az embe­rek csinálni? Ha több szobás, nagyobb értékű lakásuk van, elcserélhetik kisebbre, az' új tulajdonos főbérleti jogot ve­het nekik, esetleg a család elszármazott; tagjai adhatnak segítséget. Ha azonban ilyen segítséget nincs kitől kérni, akkor a kevés pénzű család csakugyan nagy gonddal ta­lálja magát szemben. Ez pe­dig sehogy sem egyeztethető össze társadalmi rendünk alaptételeivel, igazságaival, törekvéseivel. Jó volna, ha akár az OTP nyújtana köl­csönt, akár a munkahely ka­matmentes támogatást az ilyen családoknak. Mert egy négytagú családnak, ahol ha­vi ezernyolcszáz forintból kell kiállítani mindent, akár még háromezer forint lefize­tése sem könnyű. MIUTÁN ÍGY megtudtam mindent, azzal a végső kö­vetkeztetéssel hagytam el az Ingatlankezelő Vállalat igaz­gatói irodáját, hogy nekem, a lakónak, nem is rossz üzlet az, amit az állam felajánl. S miután a megvett lakások fenntartása nem az ingatlan- kezelő gondia többé — az ál­lam is jól jár! G. Molnár Ferenc „Asztalképes" almák ... (?1) Egy hivatalos írás, s egy televíziós beszélgetés szöve­géből emeltük ki a számunk­ra szokatlan, furcsa asztal- képes almák jelzős szerkeze­tet: .,Az asztalképes almák ára emelkedett.” — „A nem asztalképcs almákból a kon­zervgyárak nagy tételeket vásároltak fel.” A nagyon elszaporodott jelöletlen határozás összeté­teleket ma már olyan nyelv- tényeknek kell tekintenünk, amelyek általában jól is tel­jesítik nyelvi szerepüket. -A -képes utótagú összetételeket is ide sorolhatjuk. Ezekre a gyakrabban használt össze­tételekre gondolunk első­sorban: munkaképes, határo­zatképes, életképes, mérleg­képes, versenyképes, hitelké­pes, küzdőképes, jegy ver ké­pes. gólképes stb. Az itt idézett jelöletlen há- tározós összetételek hasznos szerepét ma már nem is vi­tatjuk. A nyelvérzék sem til­takozik ellenük. Jelentéstö­mörítő képességük is nyil­vánvaló. Ma már ritkán szok­tuk e kifejezések jelentéstar­talmát rágós szószerkezettel, más rokonértelmű szóval vagy körülírással közvetíte­ni. A nyelvérzék a nyugdíj- képes összetételt inkább el­fogadja használható nyelv- ténynek, mint a nyugdíjra képes rágós formát. Újabban azonban divatból, kényelmességből egyre na­gyobb számban vállalnak szerepet olyan, furcsa, szo­katlan, jelöletlen határozás összetételek is, amelyek el­szaporodásának nem örülhe­tünk. Ide sorolhatjuk az asz­talképes összetételt is. Az asztalképes alma jelzős szer­kezet ugyanis nem közvetít egyértelmű közlést, s a kö­vetkező magyar szavak, kife­jezések -nyelvi szerepét bito­rolja: evésre, fogyasztásra valót ehető, fogyasztható, egészséges, jól érett stb. A nem asztalképes alma jelzős szerkezet is bizonytalanság­ban hagyja az olvasót, mert nem tudja, milyen jelentése­ket sűrít ez a kifejezés. Utal­hat arra, hogy a megnevezett alma nem asztalra való, azaz nem fogyasatható. hibás, éretlen, fejletlen, satnya, hul­lott stb. A felsorakoztatott példák is azt bizonyítják, hogy a rostára tett asztalképes szo­katlan összetétel helyettesít­hető egyértelműbb magyar szavakkal, kifejezésekkel., Különben az asztalképe$ összetétel is a feleslegesen hivataloskodó 'nyelvi formá­lás szülötte, s reméljük szé­lesebb körben nem is terjed el. I>r, Bakos József SÚGOK VALAMIT... (Kiss Béla felvétele.) B. tdamannr Stilisztikai udvarlás A szemináriumról jövet a fiatalembernek végre sike­rült a lány mellé sodród­nia. — Igazán kedves magá­tól — szólt a lány —, hogy a betegségem alatt mindig elhozta a füzetét. Így aztán fáradság nélkül tudtam új­ra bekapcsolódni a stilisz­tikai szeminárium munká­jába. A fiatalember zavartan elpirult és letört egy virágos ágat az utat szegélyező bok­rok egyikéről. — Ö, a füzetek szóra sem érdemesek — mondta az if­jú tétován. — De hát én nemcsak az iskolai anyagot vittem magához, hanem né­hány szál virágot is. A vi­rágok jelentése talán kife­jezi ... — Micsoda szószaporítás — szakította félbe a lány vidáman. — „A virágok je­lentése kifejezi!" — Kérem, ne nevessen ki — szólt a fiatalember méltóságteljesen. — Azt hi- uam, az en érdeklődésem a maga hogyléte felől túlment a többi csoporttag általában vett általános érdeklődésén. — Még egy szóismétlés — ujjongott a lány. — Az álta­lában vett általános érdeklő­dés, mint láthatja, fölösleges ismétlés, tautológia klasz- szikus esete. — Minden­esetre a vi­rággal azt akartam ki­fejezésre jut­tatni ... — próbálta folytatni < a fiú, de a lány megint köz­beszólt. — „Kifeje­zésre juttat­ni” — ez ana- litkus szókép­zés, aminek • túl gyakori használata el- szürkíti a stílust. A „kifejezni“ jobb és rövi- debb. A fiút egészen letörték ezek a helyreigazítások. — Maga valóságos stilisz- tiliai agymosást rendez ná­lam — szólalt meg. — Ez a beszédfordulat eléggé elavult és igen köny­nyen közhellyé válik — mondta a lány. A fiatalember kétségbe esett. — Fel-e fogja, tyogy egy Ujjongó, boldog szivet szo- morított el? A lány most már komo­lyan felháborodott. — Ez pedig a hagyomá­nyos perifrázisok (körülírá­sok) jellegzetes megjelenési formája. És ráadásul felcse­réli a szórendet! Felfogja-e helyett ilyet mondani, hogy „fel-e fogja!’. Ügy Iá töm, az én hathetes betegségem alatt maga semmit sem foglalko­zott stilisztikai tanulmá­nyaival. —- Dehogynem! — erősít- gette a fiatalember. *—> Egyébként már késő. Most ismertem fel, hogy hamis il­lúziókban ringatóztam, s hogy az ön angyalarca szá­momra csupán szívfájdalma­kat rejteget. Felejtsen el en­gem, kisasszony, és minden jót. Így szólt a fiú és elsietett. A lány fejcsóválva nézett utána. Ekkor már csak né­hány méternyire volt az ott­honuktól, ahol édesanyja tü­relmetlenül várta a kertka- puban. «— Nem az a dirik fiatal­ember kisért haza, aki min­dennap virágot hozott, « aki olyan buzgón érdeklő- dött egészségi állapotod fe­lől? Nagyon hirtelen el­ment, mondtál neki valamit? — Én semmit. Ö viszont, egy sor ellegorikus metoní- miát és metaforát hordott össze, még most is zúg tőlük a fejem. — Másfélét nem mondott? — firtatta az anya, miköz­ben befelé tartott a házba, —• Ügy értem, valami érde­keset. — Semmit — bizonyko­dott a lány. — Mondom, hogy semmit, ami jelentésé­ben szemantikailag külön­bözött volna a társalgási szóvirágoktól. — Kár — sóhajtott fel az anya, — Már azt hittem, hogy valami személyes doll got mondott neked. Igazán; olyan derék fiatalemberei, Fordította: Zilahi Judit 1M*.

Next

/
Thumbnails
Contents