Népújság, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-16 / 266. szám
Ä Den a legújabb számából A*.feltámadás «11/ m W m illúziója EGY-KÉT ÉVVEL ezelőtt hazai lapjaink is beszámol- taik róla, hogy az Egyesült Államokban létesült különleges vállalatok megbízást fogadnak el arra a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő, idős emberektől, hogy — potom néhány tízezer dollárért — közvetlenül haláluk után különleges mélyhűtő rekeszben helyezik, el tetemüket, s itt tárolják egyfajta mesterséges téli álomban évtizedekig, akár évszázadokig is. Ennyi idő alatt az orvostudomány nyilván léküzdi majd a ma még gyógyíthatatlan, rettegett betegségeket, talán megfejti az örök fiatalság titkát is, s akkor feltámasztva a tetemeket, visszaadhatják a megrendelők életét, egészségét, fiatalságát is. Alapjában véve nem is hamis .az ■ okoskodás. Hiszen a természetben sok példa van arra, hogy alacsonyabb és magasabb rendű állatok le- csökfkentve életműködéseiket, hibernált állapotban, téli álamban vészelik át a zord időket, s több hónap eltéLté- vel, amikor beköszönt a tavasz, újra helyreáll normális életműködésük. Mi több, arra is van példa, hogy élő szervezetek — persze, nem emberek . — alkalmazkodhatnak a nagy hideghez is, és teljesen megfagyott állapotból új életre kelhetnek. Az alasz- Icai egyetem tudományos kutatói éppen annak tisztázását tűzték maguk elé: hogyan viselik él a futrinkák (Cara- bidae), természetes és mesterséges körülmények között a megfagyást. Korábban ügy vélték, hogy a különböző rovarok csak kezdeti fejlődési szakaszukban (lárva állapotban) viselhetik. el a megfagyást károsodás nélkül. L. K. Miller és munkatársai azonban most bebizonyították, hogy a Ünnepi hét Kálban (Szilási István tudósítónktól.) Huszonöt ésatendövei ezelőtt, 1944. novenjiber 17-én Erdőtelek felöl érkeztek meg Kai' községbe a szovjet csapatok. Az évforduló tiszteletére november 16. és 22-e között , nagyszabású ünnepi hetet ' rendeznék. A gazdag program ma kezdődik, megnyitó ünnepéllyel és egy szavaló versennyel. Hétfőn a községi tanács épületében szovjet katonavendégeket köszöntének a község és a tömegszervezetek vezetői. Délután kerül sor a nagygyűlésre, ahol a község dolgozói köszöntik a vendégeket. A nagygyűlés után a Károlyi Tsz éttermében fogadás lesz a szovjet vendégek tiszteletére. Kedd az úttörők napja lesz. A művelődési házban rendezik meg*a csapatgyűlést. Vetélkedőt tartanák: Ki tud többet a felszabadulási harcokról és. a község 25 éves fejlődéséről? Szerdán a művelődési ház gyermekklubja ünnepi' foglalkozást tart, este a község szocialista bri- gádvezetői tartanak tanácskozást. Csütörtökön a honvédség képviselőivel találkoznak a fitalok. Az öregek a nyugdíjasok klubjában és az öregek napközi otthonában emlékeznek vissza a 25 évvel ezelőtti eseményekre. Pénteken a nők klubja a Nők Lapja szerkesztőségének egyik munkatársat látja vendégül, a magyar nők életéről. munkájáról beszélgetnek. A moziban a Budapesti tavasz című film kerül műsorra az ünnepi héten. Ifjúsági találkozóval ér véget az egyhetes program. A művelődési házban a felszabadulási üpnepi hét alatt fotókiállítás lasz, a könyvtár pedig a. felszabadulás irodalmáról készít .kiállítást. &K& november *asán«p Pterostichus brevioornis faj teljesen kifejlett, télen öszr szegyűj tölt egyedei is elviselik a mínusz 35 fokos dermesztő hideget. PEDIG A KUTATOK elég magasra állították a túlélés kritériumának mércéjét. A fagyhalálból újra életre keltett bogarakat akkor tekintették csak túlélőknek, ha irányított, összehangolt tevékenységre — például táplálkozásra, járkálásra — voltak képesék, és négy napon át nem mutatkoztak rajtuk a bénulás vagy a szabálytalan viselkedés jelei. A kutatások során kiderült, hogy a nyáron összegyűjtött rovar-egyedek már mínusz 6,6 fokos hőmérsékleten elpusztulnak. Ebből nyilvánvaló, hogy a szervezet kémiai gyára is átalakul valahogyan az évszakok változásával. A túlélés szempontjából döntő tényezőnek bizonyult , a hűtés tempója, sebessége. A 20 foknál nagyobb óránkénti hőmérséklet-különbség még a téli bogarak szervezetében is súlyos karokat okozott. Az egyik, 17 téli egyedből álló kísérleti csoport bogarainak 67 százaléka még a mínusz 37 fokos rettenetes fagyot is túlélte — óránként 4 fokos hőmérséklet-csökkentéssél. Az évszakoktól függő fagytűrő képesség nyilvánvalóan összefügg a futrinkák szervezetében levő fagyálló anyaggal, a glicerinnel; Az alaszkai kutatók azt is kimutattak, hogy nyáron egyáltalán nincs, télen viszont a 25 százalékot is élérheti a glicerin mennyisége a futrinkák szervezetében. De ez a mechanizmus sem egyértelmű. Egyes rovarlárvák például még altkor is elpusztultak nagy hidegben, ha sok volt a glicerin szervezetükben, mások viszont glicerin nélkül is túlélték a fagyhalált. A glicerin szerepe a fagyállóság mechanizmusában tehát még egyáltalán nem tisztázott. VALAMI AZONBAN egyértelműen kiderült a kísérletekből: nagyon kevés a remény. hogy a meg- fagyasztott embertetemeket sikerülne feltámasztani valamikor a betegség nélküli jövőben. Miskolcon és Szegeden kezdődött meg a vidéken először a nővédelmi tanácsadás. A gondolat humánus és korszerű. Sőt: korszerűen humánus! A nők védelmének gondolatával született, az — anyákért... Természetesen szükség is volt erre, számos adat, számos jelenség tette ezt szükségessé. Erről beszélgettünk dr. Péteri Lajossal, a Heves megyei Tanács egészségügyi osztályának anya- és gyermekvédelmi előadójával. Elgondolkodtató számok — összefügg e két feladat, s a tanácsadás lényegét mutatja: a helyes családtervezés és a nem kívánt terhesség elleni védekezés. Államunk részéről humánus intézkedés volt, amikor lehetővé tette a művi abor- tust. A legfontosabb ebben: megszűntek az úgynevezett kriminális ab-k. Viszont: a művi terhességmegszakítások száma megyénkben egyre emelkedik! Emelkedik az anyasági segélyek, s emelkedik az újabb — például az Iníecundin ,— védekező szerek ellenére is. 1965-ben például. 3880 volt az összes születések szórna, s ez 1963-ban mintegy ezerrel nőtt. Viszont a művű abartusok száma, összehasonlítva 1965-öt 1968-cal, körülbelül 1400-zal lett több! Ez pedig azt jelenti, hogy a művi terhesség- megszakítások szama nagyobb ütemben növekszik. Érdemes követni! — Ügy tudjuk, hogy az «aészsésugrö osztály képűi, "ajt*’ előtti beszélgetés a Röpülj páva megyei „versenyzőivel Egy hét múlva találkozunk, velük a tv képernyőjén. Az elődöntőn ők képviselik majd megyénket. Az Egri. Gárdonyi Géza Színházban találkoztam velük, a műsor szerkesztője hívta össze őket, „rajt” előtti megbeszélésre. Ott voltak a kon- kurrens borsodiak is. És beszélgettek esélyeket latolgatva, ellenfeleik, képességeit puhatolgatva... 1. Béta Sándorné a füzesabonyiaknak szeretne* nagy örö— Most, hogy megvalósul az álom? — Sose feledem azt a pillanatot, amikor közölték, hogy felléphetek az elődöntőn. Azóta rendszeresen készülök, Koczka István abo- nyi karnagy csiszolja a daloltak Minden este próba, mégis szívesen csinálom, meri ha sikerülne, akkor megvalósulna az egykori sommáslány vágya: énekelni másoknak is. 2. Az ecsédi trió tagjai — Sikert remél met okozni egy hét múlva. Versenyszámairól kérdezem, s egy-két szó után, már ott vagyunk a dalok forrásánál. — Annak a közel 150 népdalnak, amit ismerek, legnagyobb részét lánykoromban tanultam, sommásként járva az országot. Fejér megyében, Sándorházán töltöttem legtöbb időt. Munlta közben, de főként csillagos estéken pi- , henni térve, fakadtak ezek a dalok. Kottát tesz elém. így a szöveg: „Szállj el, fecskemadár, Hevesen keresztül, Borsodon keresztül, Szállj el a babámhoz, maga van egyedül...” Ki írhatta ezt a magányvert számot, ki tudja már, de olyan tisztán cseng a dallamban a bánat. — Ezt éreztük mi is, a dal könnyítette az életet. Mindig szerettem énekelni. Amikor a Nyílik a rózsa vetélkedői folytak, ültem a tv előtt és arra gondoltam: ha én egyszer elénekelhetném dalaimat. az ecsédi trió. Kurják Istvánná, Fekete Lászlóné és Agócs Mihályné —■ is a falu küldöttei. Évtizedek előtt, ők is sommáslányként ismerték meg a népdalokat. Amint a felszabadulás után újjászerveződött a népi tánc és dal hagyományait őrző együttes, azonnal jelentkeztek tagnak. Ök már nemegyszer álltak közönség elé, hiszen az együttessel eljutottak országhatáron túlra is. A siker mégis meglepte őket: ■— Az együttesvezető kérte: induljunk el. így kezdődött. Mi elénekeltük számainkat. Közel száz versenypartner volt, nem gondoltuk, hogy mi is a négy közé kerülünk majd. — Hogy halad a felkészülés? As 59 éves Kurják István-; né természetes magabiztossággal válaszol: — Nem kell ehhez olyan sok próba, valamikor nagyon szívünkhöz nőttek ezek a dalok. Egyébként tegnap kint volt nálunk Hevesről Szabó Tivadar, meghallgatott, adott néhány tanácsot. A többi majd eldől 23-án. — Remélnek az ecsédiek? — Többször szeretnének látni a képernyő előtt. Jó lenne nem okozni csalódást... 3. Az egri ÁFÉSZ vegyes kamarakórusának képviselői is belépőt szereztek az elődöntőre. Fiatal csoport, hiszen alig több mint egy éve dolgoznak együtt Moskovszky Vince zenetanár vezetésével. — Ez lesz tulajdonképpen az első reprezentatív fellépésünk. Eddig csak belső rendezvényeken szerepeltünk. — Mivel indulnak az elődöntőn? Moskovszky Vince: „Maga a fellépés is ösztönzőerő ...” — Már huzamos ideje folytatunk népdalgyűjtést, kutattunk eddig még nem hallott, eddig még nem kot- tázott dallamok után. És a A. nők védelmében — az anyákért... Beszélgetés egy szép kezdeményezésről setetében . tapasztalatcserén vettek részt Miskolcon, az ottani egyik nővédelmi tanácsadót meglátogatva. Mi a tapasztalat? — Mindenekelőtt a feltételeket nézzük: Miskolcon abban, a tanácsadóban, ahol jártunk, főállásban dolgozik egy szülész-nőgycigyász szakorvos, 2—3 gondozónővel. Az orvos ezen túl pszichiátriai és laboratóriumi, segítséget is kap bizonyos óraszámban. Ideális körülmények között, több helyiségben dolgoznak itt, megőrizve — már a környezettel is — a munka- intimitását. Naponta meghatározott időben rendelnek, mely részint beszélgetés, részint a szükséges vizsgálatok formájában zajlik le. — Mi a fő feladat? — Ami a családtervezést illeti: minél több nő, akinek szociális és egészségi állapota is lehetővé teszi, elemi, hogy vállalja az anyaságot, ezt a szép, emberi feladatot. Aki nem? Annak segítséget nyújtani ahhoz, hogy ne a végső eszközhöz — a következményeiben problémákat is okozható — művi beavatkozáshoz forduljon, hanem tanulja meg, és tudja alkalmazni (a kor emberi kultúrájához tartozik!) a megfelelő ' védekezési eszközöket. Nagy segítséget nyújthat ebben is a tanácsadás, hiszen a szakorvos — alapos vizsgálat után — javasolja a megfelelő védekezési módot, S ha később, amikor a nőnék a helyzete, a házaspár kívánsága alapján is, lehetővé teszi, hogy fogadhassák —- a legmegfelelőbb körülmények között — a kis jövevényt, nem okoz problémát az egy, vagy több művi beavatkozás esetleges következménye — elsősorban az újszülöttnél. Hozzá tehetjük 'még, hogy a napjainkban oly gyakori koraszülések száma összefüggést mutat a gyakori művi terhesség-megszakítások számával! — Miskolcon — folytatja dr. Péteri Lajos —, amióta működik a nővédelmi tanácsadás, majd a felére csökkeni az ab-k száma! Ez pedig nagyon szép ered - meny. Heves megyében is — \ példáktól eljutottunk a célig; nálunk, Heves megyében van-e lehetőség megszervezni a nővédelmi tanácsadást? — A miskolcihoz hasonló adottságaink — egyelőre — sajnos nincsenek. Az a tervünk, hogy vezető főorvossal, gondozónőkkel a rendelőin teze ten bélül eaerveszüfc meg legalább napi 4—6 órában. A hevesi rendelőin- téziet felépítésével felszabadul legalább annyi hely Egerben, hogy két helyiséget erre a célra berendezünk, s a rendelőintézeti óraszámok felszabadulásával szakembert biztosítsunk. Az egészségügyi osztály régóta foglalkozik már a nővédelmi tanácsadó gondolatával. Gyöngyösön — igaz, csekély, nagyon csekély cirászámmal — már némileg sikerült ez, amit később igyekszünk fejleszteni, Egerben pedig szeretnénk a jövő év elején megszervezni — a feltételektől függően: — Még egy kérdés: a tanácsadásból bizonyára az apák, vagy a leendő apák sincsenek, „kizárva” ?... — Azon túl, hogy meggyőző munkát fejtsünk ki: az anyaságot minél több nő tudatosan vállalja, a tanácsadás várja az apákat is. A meddőség-vizsgálatból, a családtervezésből, a szexuál- r.eurológiai vizsgálatokból ők sem maradhatnak ki. Ha őszinte, a jövő generációért felelősséget vállaló emberek keresik fel a tanácsadást, a szakorvosok, a megfelelő szakemberek 'igen sok segítséget tudnak nyújtani. * Mit tegyünk még ehhez hozzá? Bár lenne már ma is nálunk — a miskolcihoz hasonlóan eredményes — tanácsadás. Mert egyelőre Heves megye sajnos országosan „élvonalában áll” a terhességmegszakítás nem a legszükségesebb, nem a legkívánatosabb formájában...! Kató Gábor Bóta Sándorné: „Munka közben, csillagos estéken fakadtak ezek a dalok", búvárkodás nem volt eredménytelen. Egerbaktán és Ivádon bukkantunk ismeretlen népdalokra. Ezeket Balázs Árpád zeneszerző dolgozta fel. Újjal, helyi izeket keltő repertoárral indulunk. — Remények? — Már maga a tv-fellépés is ösztönző erő, a kórustagók több ambícióval készülnének a mindennapi erőpróbákra... 4. A harminchárom éves Molnár Sándor „civilben” dózervezető. Öt is Eeséd küldte. Az együttesnék négy éve tagja, emellett a hatvani zeneiskola ének tanszakának hallgatója. — Honnan fakadt a népdalszeretet, az éneklési kedv? — Bátyám példája inspirált. Ö fel^ő zeneiskolát végzett, $ ma. ..már hivatásos népdálénekes a Debreceni „ Arany Bika Szállóban. Molnár Sándor nem először lép már közönség elé. A hevesi vetélkedőn már ‘ díjat nyert, nemrég érte a kellemes hír: — Megkapom a megyére szóló működési engedélyt. Az országosra még várni kell. akkor fejezem be ugyanis a Szórakoztató Zenei Központnál tanulmányaim. Eddig zenetanára készítette fel, már csiszolódott a három szám, mégis újat kellett választania. * — Nem lesz könnyű egy hét alatt az újakat el sajátítani, de megpróbálom, nem akarok Ecsédre szégyent hozni... ök képviselik majd egy hét múlva megyénket. Egyé; niségükben megkapó a sz,e-. rénység, a közvetlen egyszer rűség, a falu küldte őket dalba szökkent bánat és örömőrzői ők. Mindannyian elek i Aki nem akar „szégyent” hozni Ecsédre: Molnár Sándor. i szőr állnak kamerák elé. .>. Egy megye . drukkol majd nekik egy hot múltán, azért, hogy ismét találkozzunk ve* lük a képernyőn.... Pécs? Mi
