Népújság, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-16 / 266. szám
Dr, Nagy József: 41i szocializmus építése Heves megyében L , ; A felszabadulástól a fordulat évéig 1QAA n>'iU'án az elörenyomu- IJ jó szovjet hadsereg eierte Magyarország határát. A háborús téboly Magyarországon a német megszállás után tetőpontjára hágott. A zsidó lakosság deportálása, koncentrációs táborok felállítása. baloldali érzelmű munkások bebörtönzése jellemezte a fasiszta államgépezet utolsó kapkodó intézkedéseit. Ezek a jellemző tünetek megfigyelhetők Heves megyében is. A hatósági kényszer már 1944 elején tetőpontjára hágott. Erőszakkal kétlyszerí- tették a mezőgazdasági dolgozókat szerződéskötésre. Katonai segédlettel gyűjtötték be a parasztoktól a terményt. Május elején több ezer zsidó lakost deportáltak kényszer-tartózkodási ’• ilyre. A lakosság ellen- enwel fogadta ezeket az intézkedéseket, s bár szervezett mozgalmakban nem jutott kifejezésre az ellenállás, megmutatkozott a beszolgáltatás csökkentésében és ab- b . í. hogy nőtt a katonaszökevények száma. Október 15-e után már teljesen a felbomlás határára jutott a megye közigazgatása. A hatalomra jutott nyilasok elhurcolták a megyében levő baloldali munkásokat, de október utolsó napjaiban már megszűnőben volt a megyei közigazgatás is. Október végére az előrenyomuló szovjet hadsereg elérte a Tisza vonalát és a megye »tiszántúli részeit, a tiszafüredi járás községéit fel- ■’•»adftotta. A 2. Ukrán Iro.'á állományába tartozó 5*3. hadsereg 49. és 97. lövészhadtestei, valamint a 27. hadsereg és a 7. gárdahadsereg egységei november H- án keltek át a Tiszán és kezdték meg Heves megye felszabadítását. Véres és kemény küzdelmekben november végére felszabadult Eger és a megye Mátrától délre eső területe. A visszavonuló fasiszta csapatok esztelen pusztítással igyekeztek némileg feltartóztatni a szovjet hadsereg előnyomulását, de eredménytelenül. December végéig az egész megye felszabadult a fasiszta megszállás alól. A felszabadulás menetével párhuzamosan megyeszerte kibontakoztak azok az erők, amelyeket addig a fasiszta államgépezet a föld alá kényszerített. Minden felsőbb utasítás nélkül mar a felszabadulás utáni első napokban létrejöttek a községekben a Magyar Kommunista Párt szervezetei és különböző népi bizottságokat hoztak létre. Ezek a népi bizottságok, amelyele később nemzeti bizottság néven szerepelitek, tényleges irán.ví- -1 ói nemcsak a községek, hanem az egész megye életének is. A nemzeti bizottságok vezetésével kezdődött meg a demokratikus élet, ezek szervezték meg a helyi karhatalmat. a közellátást, az újjáépítést. Nagy szerepük volt a jól működő helyi nemzeti bizottságoknak a földreform előkészítésében is. A nemzeti bizottságok mindenhol koalíciós alapon működtek, minden párt részt vett munkájukban és kisebb súrlódások ellenére a demokratikus újjászületés , gondolata ekkor még egységbe fogta ezeket a pártokat. 1945. márcu6 17-e után Heves megyében is kezdetet vette a földreform megvalósítása. Bár a földreform az ország vezető szerveitől in- nult útjára, a benne részt vevő paraszti tömegek aktivitása forradalmivá tette azt. Heves megyében már 1945 februájában és márciusában nagygyűléseken követelték a földosztás azonnali megvalósítását. A radikális földreform legkövetkezetesebb hirdetői Heves megyében a kommunista párt tagjai voltuk. A törvény megjelenése után a megye minden községében megiafekult a földigénylő bizottság, összeírták a kisajátítandó birtokokat és a földigénylőket. Megváltás és kisajátítás útján a megyében igénybe vettek 100 509 kata&ztrális hold földet. Ennek közel fele erdő volt, mely állami tulajdonba került, a fennmaradt területből pedig 72 414 holdat felosztottak 24 401 igényjogosult között. Több száz család földigényét más megyékbe való telepítéssel igyekeztek kielégíteni, A felosztott földeken azonnal megkezdődött a tavaszi munka. Sem elegendő munkaeszköz, sem elegendő vetőmag nem állt a juttatottak rendelkezésére. Munkaeszközökkel (lovakkal) sok esetben a szovjet katonaság sietett az új gazdák segítségére, vetőmagot pedig más megyékből próbáltak beszerezni. 1945 tavaszán vette kezdetét az újjáépítés szervezett megindítása. A megye igen nagyarányú háborús károkat szenvedett. A visszavonuló fasiszta csapatok felrobbantottak 101 vasúti és közúti hidat és tönkretették a megye villanyhálózatának 70 százalékát, Egyes községekben a lakóházak 50 százaléka romokban hevert. Felrobbantották az egercsehi szénbánya tárnáit és osztályozóépületeit, leszerelték a mát- ravidéki erőmű és a bélapátfalvi cementgyár fontosabb gépeit. A kommunista párt szervezésének és munkásaink önfeláldozó munkájának volt köszönhető, hogy 1945. őszére a megye legtöbb üzeme már újra termett. Mivel a tőkések elmenekültek, sok üzemben az újjáépítés munkáját maguk a munkások, illetve az üzemi bizottságok szervezték meg, lOiA nyarán az ország tel- 1 ' jes felszabadulása utón kezdett megbomlani az egység a demokratikus pártok között. Differenciálódtak az erők, voltak olyan csoportok, amelyek politikai téren megelégedtek az elért eredményekkel és gátolni igyekeztek a társadalom további előrehaladását. A koml- m un ista párt által vezetett baloldali erők tovább kívántak haladni a megkezdett úton a szocialista forradalom győzelme felé. A szovjet csapatok elől elmenekült fasiszta és reakciós elemek kezdtek visszaszivárogni, s itthon maradt elvbarátaikkal megkísérelték a demokratikus rend megdöntését. Ennek a kísérletnek számos megnyilvánulását találjuk Heves megyében is. Több községben lefegyverezték a demokratikus rendőrséget és reakciós elemekből szervezték újjá, merényleteket követtek el kommunista párttitkárok ellen, szovjet katonákat és tiszteket gyilkoltak meg. A reakció mesterkedéséhez tevékeny segítséget nyújtott a katolikus egyház is. Gyöngyösön Páter Kiss Szaléz volt egyik vezetője és szervezője az ellenforradalmi mozgalmaknak. Az országgyűlési választások közeledtével a reakció támadása mind szervezettebbé és nyíltabbá vált. A kommunista párt előtt világos volt, hogy a választásokon a baloldali erőknek a döntő harcot a kisgazdapártba tömörült reakciós erőkkel kell megvívni. Az 1945-ös választások Heves megyében is a kisgazdapárt győzelmét eredményezték akárcsak or- ’ szágos viszonylatban. A kommunista párt csupán a bányászok által lakott községekben ért el jelentős szavazattöbbséget. A választások után a kisgazdapárti jobboldal megerősödött, s mindinkább eltávolodott a dolgozó paraszti tömegektől. A választások eredményeire támaszkodva 1945—40. telén elérkezettnek látta i z időt a reakció a kommunistákkal való leszámolásra. Megindult a támadás a földreform ellen is. A reakció nyílt feliépé- H se Heves megyében 1» összefogásra késztette a baloldali erőket. 1945 február elején az egercsehi bányászok elkergették a szabotáló üzemvezetőket. Február 15- én Egerben, majd Gyöngyösön volt nagygyűlés, ahol a reakciós elemek elűzését, a közigazgatás megtisztítását követették. A Baloldali Blokk megalakulása után Heves megyében is szervezett keretek között folytatódott a reakció szétzúzása. 1940 folyamán a baloldali erők ellen- támadása elől a reakció kénytelen volt visszahúzódni A kommunista párt következetes politikája az ország gazdasági és társadalmi helyzetének megszilárdulásához vezetett. Gazdasági téren a földreform eredményeinek a megvédése és a stabilizáció megvalósítása növelte a párt tömegbázisát. Nemcsak az ipari munkásság sorakozott fel egyre inkább a kommunis_ ta párt mögé, hanem a szegényparasztság is úgy látta, hogy érekei legjobb képviselője a kommunista párt. A reakciós erők szétzúzása politikai téren növelte a párt tömegbefolyását. 1940—47. telén a népi demokratikus forradalmi erők és a reakció között ismét kiélesedett az ellentét. Gazdag- parasztok szabotálták a terménybeadást, a gyárak, üzemek tőkés vezetői munkásokat bocsátottak el, nem vették figyelembe a kollektív szerződéseket, nem tartották tiszteletben az üzemi bizottságok jogait. A harc azonban most más erőviszonyok között folyt. A baloldali erők harca következtében a kisgazdapárti reakció lassan kiszorult az államhatalmi szervekből és az országgyűlésből is. Az országgyűlésben bekövetkezett változások 1947. nyarán új választások kiírását tették szükségessé. Az augusztus 31-én megtartott választások a népi demokratikus erők győzelmét eredményezték. Heves megyében a koalíciós pártokra szavazott a választók 72 százaléka, ezen belül a Baloldali Blokk pártjai 61 százalékot kaptak és a Magyar Kommunista Pártra adta szavazatát a választók 20 százaléka. Az adatok azt mutatják, hogy az 1945-ös választástól eltelt időszakban a kommunista párt befolyása jelentős mértékben megnőtt a megye lakossága körében, s az országos arányókhoz viszonyítva is komoly győzelmet aratott. A kommunista párt által vezetett baloldali erők választási győzelme lehetővé tette, hogy az ország fejlődése meggyorsuljon. 1947. augusztus l-én megkezdődött a hároméves terv, mely Heves megyében is az újjáépítési munka meggyorsítását és befejezését jelentette. A kommunista párt " erejének növekedésével a munkásság egyre nagyobb tömegei léptek át a szociáldemokrata pártból és a megmaradt szociáldemokrata tagság is követelte a két munkáspárt egyesítését. Heves megyében már március elején létrejöttek a két párt egységbizottségai, amelyeknek az volt a feladatuk, hogy előkészítsék az egyesülést Ás megtisztítsák a szociáldemokrata pártot a jobboldali elemektől. 1948. május 7-ig a megye minden községében megtartották az egyesülő gyűléseket. Az egyesítő taggyűlések mindenhol a munkásság örömujjongása között történtek meg. Az egri és gyöngyösi gyűlések határozatot fogadtak el, amelyben kifejezésre juttatták a párttagság „afölötti örömét és egyben megnyugvását is, hogy a két párt egyesülése utáni további eredményes osztályharcos munkának a marxi—lenini ideológia lesz a biztosítéka”. (Folytatjuk) „Ham ismert saját fajajára’ Történelmi ünnep Ludason * — Ez az esztendő jól sikerült — vélekedik a főnie-“ zőgazdász. — Ügy néz ki,- hogy jelentős összeget tudunk tartalékolni, s megtudjuk fejlesztési terveinket is valósítani. Most adjuk át rendeltetésének a 98 férőAntal Alajos főmezőgazdász a fejőgépek működését Magyarázza a szövetkezet új, korszerű istállójában. 1944. november 16. Nagyfüged, Nyugat felől egyre jönnek a szétzilált német és magyar alakulatok. A magyarok nagy része civil ruhát szerez, nem megy tovább. Éjszaka már ninC6 katona a községben. November 17-én megérkezik az első szovjet járőr, majd követi őket a többi is. A falu állomásán nagy örömmel veszik körül a csapatokat. Ludas felszabadult. Adamik István községi tanácselnök a falu fejlődéséről beszél. — Hadd említsem a fontosabb számokat. Nos a községünknek 1068 lakosa Van. 347 ház, 10 kilométer járda, 10 kilométer villanyhálózat, 195 közvilágítási lámpa, 1600 méter út, 27 közkút. A község el van látva vízhálózattal. Űj tanácsházunk, iskolánk, állatorvosi lakásunk épült. A napokban adjuk át a 3000 kötetes klubkönyvtárat. Talán még annyit — az ezer lakosra 170 televízió és 323 rádió jut. — Mindehhez hozzátehetjük — vesz át a szót Kon- csos István Vb-titikár —, hogy a felszabadulás idején egyetlen járda sem volt a községben, jóval kevesebb volt a villanyhálózat, s nem volt megoldva a község .vízellátása. De talán mégis az a logfontosabtf, hogy ma a lu- dasiak elégedettek. Szépen keretinek, jól élnek, nem okoz gondot a televízió, vagy a modern bútor megvásárlása. ■ ■ ■ 1959. októberében alakult meg a termelőszövetkezet — mondja Raffinszky Pálné főkönyvelő. — Itt nem kellett különösebben bizonyítani a közös gazdálkodás előnyét, az emberek bíztak az újban. Közel háromszáz taggal kezdtünk a gazdálkodáshoz. Elég nehéz körülmények között, hiszen alig volt épület, gép, felszerelés. — Az első év végén hatezer forint volt az egy főre jutó részesedés — kapcsolódik a beszélgetésbe Antal Alajos főmezőgazdász. — És legutóbb? — Több mint a háromszorosa, közel 18 és fél ezer forint. — Hogy lehetett ez elérni? — Egyszerű — mosolyog a főkönyvelőnő. Amíg például búzából 8 mázsa termett 1960-ban. addig az idén 17 mázsa. Az őszi árpából 17,2 mázsát takarítottunk be holdanként. Kilenc év alatt a tavaszi árpa hozama négy mázsával, a napraforgóé 3,5 mázsával, a napraforgóé ugyanennyivel növekedett. Természetesen a növénytermesztés mellett rengeteget fejlődött az állattenyésztésünk is. Kezdetben mindösz- sze 26 szarvasmarhánk és 80 sertésünk volt — ebből kellett kifejiesztenthik « mah ■éwengeéeeetet. helyes, korszerű tehén istállót, s a jövőben megvalósítjuk a sertéstelep korszerűsítését is. ■ ■ Í Megyünk az átalakított klubkönyvtár felé. Az utcákon alig lehet már régi házakat látni, modern villák váltják fel őket. — Sokat épült a falu — mondja a tanácselnök —, különösen az veszi ezt észre, aki idevaló. A közelmúltr ban járt itt egy községbeír ember, aki még a háború előtt került ki külföldre. Azt mondta, hogy ha nem lett volna kiírva a falu neve, nem tudta volna, hogy Ludason jár. Egy gondunk van, hogy A Selypl Cukorgyárban többgyermekes anyák és fiatal lányok csomagolják a cukrot. A munka látszólag nem nehéz, hiszen nem cipelnek nagy súlyt, nem állnak zakatoló gép mellett. Az ülés nehéz, a három műszakban mintegy 150 nő váll- és hátfájásra panaszkodik. Hogyan? Lehetséges, hogy az ülőfoglalkozás gyötrelmet okoz? Ezt csak az értheti meg, aki próbálta, vagy legalább látta a furcsa „alkalmatosságokat”. Azokat széknek nem nevezhetnénk, de lócának sem. Németbő' magyarra ferdítették a szót és „hokellinek” mondják a deszkából összeácsolt berendezést, de az asszonyok eTvmás között csak kí.ipad- M„i: nevezik. A legtöbb lánynak és asszonynak nem ér le a lába, csak lóg a levegőbe« és elzsibbad. Mari agy on szétszórt település a község, s bizony az útjaink elég elhanyagolt, állapotban vannak. ■ ■ ■ 1969. november 16 Ludason ma kezdetét veszi a felszabadulás évfordulójára rendezett ünnepségsorozat. A községben ma ünnepségre. történelmi vetélkedőre, műsorra kerül sor, s a megyei vízművállalat átadja a falu iskolájának az ajándéktelevíziót. Holnap ünnepi tanácsülésen emlékeznek meg a falu felszabadulásáról, s átadják rendeltetésének az átalakított, 3 ezer kötetes klubsok azért zúgolódnak, mert nem férnek az asztalhoz. Mért nem állnak? Azért, mert akkor görnyedni kell. olyan alacsony az asztal, s nem győznék a munkát. A gyár vezetői megnézték az Egyesült Izzó munkahelyeit, de a kát gyárban a nők nem egyforma munkát végeznek, ezért a tapasztalatcserét nem tudták hasznosítani. A Magyar Cukoripar nem tudni segíteni? Bizonyára van megoldás. A kilós tasakok csomagolása közben az asszonyok ne érezzék úgy magukat. mintha bínpadra vonnák őket. F. L. 1969. november- J&, vasárnap könyvtárat. Kapóst Levente Asszonyok- majdnem kínpadon Sokat fejlődött a falu — mondja Adamik István tanácselnök.
