Népújság, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-10 / 235. szám
Ä béke szolgálata hitünk parancsából fakad , Beszélgetés dr. Brezánóczy Pál egri érsekkel A VII. magyar béke- konéresszuson az Országos Béketanács elnöksége tagijává választották dr. Bre- zanóczy Pált, egri érseket. Munkatársunk ez alkalomból főhivatalában kereste fel a magas rangú egyházi személyiséget, hogy véleményét kérje az egyházi békeszolgálat időszerű kérdéseiről. — Miben látja érsek úr az egyházi békeszolgálat fontosságát? — Az egyház békeszolgá- lata küldetéséből ered. Korunkban újabb lendületet és megfogalmazást nyert János és Pál pápa, valamint a II. vatikáni zsinat által, Az új és korszerű a katolikus egyház szolgálatában a békének a megfogalmazása és előmozdítása. A béke legkevésbé sem .jelent nyugalmi állapotot, megelégedettséget, esetleg a visszavonultság vagy elzárkózás „békességét’’, hanem kimondottan dinamizmust, melynek célja az összémbe- riség egészséges, egyetemes fejlődése és haladása. Ennek jegyében nyer értelmezést a két utolsó pápa minden útja. ténykedése és az egyház felé szorgalmazott irányítása. — Úgy tudjuk, érsek úr is sokat utazik, s útjain mindenekelőtt békeküldetést ielje- sit. — Valóban. Jártam többek között Finnországban, s két ízben, 1958-ban és 1962- ben, Moszkvában is 1 megfordultam, részt vettem a világ egyházainak zagorszki tanácskozásán. Teljességgel azonosítom magamat az egyház békeszolgálatának célkitűzéseivel. E-minens papi és állampolgári feladatnak tartottam mindenkor s tartom ezután is, népünk és korunk békeszolgálatát. — Érsek ár részt veit a VII. magyar békakongresz- szus tanácskozó munkájában. Miben foglalhatná össze a kongresszuson nyert főbb tapasztalatait? — A VII. magyar béke- kongresszust a reménység kongresszusának ítélem. Vannak regisztrálható eredmények, s a tervezeti vállalkozások megalapozottak. Fontosnak tartjuk a kongresszusnak azt az állásfoglalását, hogy jobban kell alapoznunk az iíjús.ágra. A békemozgalom az ifjúság mozgalma, s mi az ifjúságnak és a jövőnek dolgozunk. Nagyon szívesen hallottuk volna éppen ezen a kongresz- szuson az általános és középiskolai ifjúság, egyetemi ifjúságunk hangját. Akár kérő, akár hálálkodó, akár vállalkozó .hangszerelésben. — Hogyan értékeli érsek úr a békekongresszus dokumentumait? i — Öt munkabizottságban vitattuk korunk fontos kérdéseit, s a 1 dokumentumok egészséges állásfoglalásunkat rögzítik. Európa biztonságának megteremtését eredendően egyházi feladatnak is tartjuk, hiszen lakossága túlnyomó részben keresztény. Különös érdekeltséggel és feladattal állunk szemben. Érvényesítenünk kell a zagorszki konferencia határozatait: meg' kell győzni és ünérdekeltté kell tennünk az embereket, hogy a legapróbb szolgálatot se mulasz- szák el megtenni a béke ügyében. A békés együttélés egzisztenciális probléma. Ez világigény. Erről lenne meggy őzendőbb a legizoláltabb ország, a legnépesebb Kína. A vietnami nép sorsa ugyanígy mindnyájunk gondja. Egyénileg és érzelmileg is minden tőlem telhetőt megteszek, hogy e nép békevágya teljesedjék. 1961-ben megfordultam Vietnamban, s legnagyobb fiának, Ho Sí Minh-nek vendége voltam Akkori' utamon az összviet- nami nép felé kijelentettem, . amit ma is tartok és aláhúzok: az ott időző idegen és .ellenséges katonaságnak Vietnam nem hazája, így ott jövője nincs és nem is lehet. — Miben látja érsek űr kongresszusi tapasztalatai jegyében az egyházi békeszolgálat további útját? — Nincsenek külön feladataink, mert a békeszolgálat elsősorban emberi szolgálatot jelent. Készséggel ápoljuk a meglevő jó viszony .kiteljesítését, s erőnket adjuk az országosan átfogó vállalkozásokhoz, a szocializmus töretlen építéséhez. Minden békefeladat, minden vállalkozás egyet kell szolgáljon: az új humanizmus megteremtését, annak tiszteletben tartását. S a győzelem meghozza mindannyiunk számára az áhított békét — mondta befejezésül dr. Bre- zanóczy Pál, egri érsek. Pataky Dezső Miért repedeznek a falak ? A szomorú példatar szinte kimeríthetetlen: két budapesti toronyház utolsó emeletének- megépítésével egy időben repedeztek meg a ház falai, süllyedtek meg az alapok. Az építkezést leállították. sőt már megszületett a végleges döntés is: mindkét épületet le kell bontani. A kár nem kevesebb, mint 21 millió forint. Több mint húsz szegedi szövetkezeti lakásból ezekben a napokban költöztek ki a lakók, mivel életveszélyessé valtak 'a mindössze hét hónappal ezelőtt átadott lakások. Csongrád megye egyik községében még a műszaki átadás napján összedőlt a termelőszövetkezet, új istállója. Visonta első Heller— Forgó-hűtőtornya építése közben hónapokon át ferdén csúszott a zsalu, s hogy helyrebillentsék a hatalmas torony egyensúlyát, betongallért kellett építeni. Természetesen: több millió forintért, Hull a vakolat az egy évvel ezelőtt átadott egri Lenin úti lakások plafonjairól is. A hat évvel ezelőtt készült. Hadnagy úti első toronyházat már tatarozni kell. A legfrissebb panasz ugyancsak, az egri Lenin útról érkezett a szerkesztőségünkbe: a 8. szám alatti társasházban repedeznek a falak. rosszul zárnak az ajtók, ablakok, hull a csempe. A lakók tavaly költöztek be a lakásokba, amelyekért summás összegeket fizettek. És sorolhatnánk még az egri, a gyöngyösi,' a győri, a szegedi, a debreceni példákat, amelyek édestestvérekként bizonyítják:. rendkívül súlyos bajok, probléprák vannak építőiparunk minőségi munkájával. AZ ORSZÁGOS ÉRVÉNYŰ okok között akár válogatni is lehet: monopol helyzetben var,- az építőipar. Hatalmas ütemű az építkezés, a beruházás az országban. Az igények sokszorosan túlhaladják p& ipar erejét, s ebből követ- NMtik, hogy a kón’kurrenciá— nak még csak nyoma sem tapasztalható az építőipari vállalatok között, Így az ido- ponli, a minőségi feltételeket tulajdonképpen nem az diktálja, aki. fizet, hanem aki elveszi a pénzt. Az ipar annyit „fog", amennyit akar. És tulajdonképpen úgy végzi el az adott munkát, ahogyan akarja. Az építtetőknek gyakorlatilag nincs választásuk. És mivel 'a- nyereséget nem a minőség, hanem a mennyiség jelenti. így „természetes", hogy az ipar számára gazdaságtalan a „pepecselés”, vagyis a jó minőség. Mit számít az, hogy hull a vakolat, repedezik a fal, nem zárnak az ajtók? A pénznek, az építkezés költségeinek jelentős része mái- rég az épületek átadása előtt a kivitelező vállalat számláján kamatozik. i És sajnos — mivel az igények napról napra nőnek, és az építőipar' jelentősebb és gyorsabb kapacitás bővítésére még a közeljövőben sem számíthatunk, a konkurren- ciának még csak reménye sincs — ezekkel a tényekkel még sokáig számolni kell. De éppen ezért kellene legalább azokat a lehetősegeket jobban kihasználni, amelyekkel kényszeríteni lehetne az ipart a jobb minőségű munkára. Mire gondolunk? Itt van például a garancia. A jelenlegi szabályok értelmében a kivitelező vállalat egyéves általános garanciát vállal munkájáért, a rejtett hibákért pedig három évig felelős. Ha a garancia idejét mondjuk duplájára emelnék, és a nagyobb hiányosságokért még meg is büntetnék a vállalatokat, ügy- egészen biztosak vagyunk benne, hogy az ipar is sokkal nagyobb gondot, figyelmet fordítana a minőségi munká- ra. , SOKAI TEHETNÉNEK az ügy érdekeben a beruházások műszaki ellenőrei is. Napjainkban túl jó a kapcsolat a kivitelező és a műszaki ..ellenőrök-között. Tfen» a jó kapcsolat a baj, hanem mint a; bevezetőben említett példák is bizonyítják; a műszaki ellenőrök túl nagy jó- , indulattal, s elnézéssel ellenőrzik a munkálatokat,' s veszik át az épületeket. Énnek pedig minder.' esetben az építtetők érzik a kárát. Mindezek mellett is azonban a legtöbbet az építőipar tehet az építtetőkért. Meri azt azért senki se gondolja, higgye, hogy a magyar építőipar ha akar, nem tud jól . dolgozni. Mert például a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, amely a szó- I ban forgó Lenin út 8. szám alatti lakásokat is építette,' mindössze 10 hónap alatt építette fel a VILATI egri gyáregységét. És példamutató minőségben . ... Nem a szakmai tudással, s íeikószültséggel van tehát elsősorban baj, hanem a hozzáállással, a lelkiismeretességgel. Ezen kellene legsürgősebben az iparnak változtatnia. És ha hull a vakolat, ha nem zárnak rendesen az ajtók, ha repedeznek a falak, — mint a Lenin út 8-ban is, — akkor vállalja a felelősséget az építő, és minden vita, könyörgés nélkül javítsa ki! Mert azért hull a vakolat, azért repedeznek a falak, azért hull a csempe, mert rosszul' csinálták meg! MÁR EDDIG IS MILLIÓK estek áldozatul a> rossz, hanyag munkának. Nincs annyi pénzünk, hogy erre is jusson. De a társas, a szövetkezeti lakások építtetőinek sem, hogy egy év múlva maszekokat hívjanak a 200 ezer forintéit építtetett lakásuk megjavítására. Igaz, hogy az építtetőit közül sem mindenki ..angyal”, de ha az építőipar ugyanolyan gondosan végezné el munkáját, mint amilyen lelkiismei'etesen, és alaposan összeállítja az építkezés költségeit, akkor nem valószínű, hogy egy év után hullna a • vakolat, s repedez-« nének a falak. Koós József Gyurkő Gé»®t v. Jurták és városok — Kiugrunik, ide a közeibe. Jövünk és megyünk. Egy kis kóstolónak — mondja Mózes Endre, a vízkutatók vezetője, miközben megigazítja fekete keretes szemüvegét az orrán. A mongol utak jóvoltából szerintem még itthon is, évek múltán is percenként igazgatja majd a szemüvegét, úgy megszokta ezt a mozdulatot. A „kiugrunk" valóban nem nagy távolságot jelent, mindössze tán’ oda-vdssza dúlnak déliről északira, a főváros felé — legeltetve. Az előbbiek az egyéves, avagy eppen kétéves vonulás után, végiglegeltetve fél Mongólián a jószágot, megérkeztek az Ulánbátort vágóhídra — épül új, például már Dar- hunban is. éppen a magyarok építik — és most már mennek „haza"; az utóbbiak még útközben varinak. S az is természetes látvány, hogy egy hegygerincről letekintve a széles öblű és messziről a villanyoszlop, a jurtákban villany ég és rádió szól és a jurta lakója sofőr egy építkezésen. Dzummod, vagy Ugdal- cajdam, Darzsalang vagy Bajanzsargaland. még távolabb ajrnak, vagy szamjon székhelyek-e: több-kevesebb ház, több-kevesebb lakó, inkább. mindig kevesebb, néhány száz lakos csak, de villany. apró kis szálloda, iskola, kultúrterem, étterem és VÍZ! Ezt így kell írni Mon” wm mm i ' . . rii-iíiifí; Nem a világ végén, Mongólia Dunaújvárosa mellett, Harisán ban épültek fel ezek a jurták, talán éppen egy fél nappal érkezésem előtt. Vagy két nap? Hisz a villany mtár benn van! sem több, mint másfél száz kilométert. Dzummod. a vízkutatók fő bázisa ugyanis Ulánbátor mellett van. A város ajrnak székhely, jelentő« létszámú település, egy a ti- aannyodc közül, de a legnagyobbak közül valló. Persze a „nagyság” itt más mérettel, méretik, akár településről, akár távolságról van szó: mindig a fordítottja értendő. Mint ahogy a városka neve magyarul például száz fát jelent ugyan, de az egész környéken sincs itt száz fa talán együttvéve sem, s mint, ahogy hiába a legnagyobbak közül való — a fővárost leszámítva — talpán ha háromezer ember lakja. Igaz, a felvidéki, vagy a nyugati kisvárosok még ennéd is. kisebb lélekszámúnál is tipikus városok, mert volt idejűik ezredévekben mérve várossá alakulni, atmoszférát teremteni magük és az odalátogatók számára. De ennek a diimbes-dombos. homokos- sziklás városkának csak története van, amit lakói maguk mondanak el, s nem történelme, amit vaskos fóli- únsok őriznének. S itt érdemes elidőzni egy kis időre. Aki idejön Mongóliába, az számoljon le megcsökömyösö- dött európai megszokásaival. sőt, ha úgy tetszik, „kelet-európai” előítéleteivel. A másfél miilM-ó négyzetkilométernyi terület túlnyomó többsége teljesen, alkalmatlan a földművelésire. Amit lehet, s ahol lehet művelni, ott már évek óta kísérleteznek és nem is eredménytelenül. Utam és beszámolóm során betérek még állami gazdaságokba is. akkor lesz alkalmam a mai mongol intenzív mezőgazdaság. pontosabban a mongol mezőgazdaság intenzív próbálkozásairól az elismerés hangján is szólni. Most inkább arról, hogy nemcsak a hagyományok miatt jellemző ma is Mongóliában az extenzív, nomadizátó állattenyésztés, hanem egyszerűen a legelők hozama miatt is. Említettem már, hogy legalább 1'5 millió birka, vag\ hárommillió ló, nem kevesebb tehén, jak, s talán a milliós számot is elérő teve adja a mongol gazdasági élet, a nemzeti jövedelem is majd háromnegyed részét. S az ilyen állattenyésztői élet, az éghajlati és talajtani viszonyok, a krónikus vízhiány, aligha teszi lehetővé a gyors urbanizációt, a sokáig való. egy helyben lakást. Ma is mindennapos látvány, , amint három-négy tevéből álló karaván bandukol Ulánbátorból dél felé, vagy éppen fordítva, több száz, vagy ezres kondáifeaí lóhátról terelgess karavánok irv. zöld, közelről bizony ritkán füves, sziklás völgyben két-' három jurta fehérük, s körülöttük öt, vagy éppen tíz kilómé teres, körzetben a legelésző jószágok szálazzák a nem éppen dús legelőt. A mbngol nép felemelkedésének útja is nyilvánvaló az erőteljes iparosodás, de ezzel párhuzamosan a feltétlenül szükséges urbanizáció, a külterjes állattartásról áttérés a belterjes állattenyésztésre. Hogy egy különösen kegyetlen tél — minden évtizedben akad kettő, néha három is — ne vigye el mondjuk a juhállomány felét! Mint ahogy elvitte az elmúlt esztendőre fordulón is. Nos, az urbanizáció megindult. Sajátosan, érdekesen, de feltartóztathatatlanul. Ulánbátor, a főváros 260 ezer lakost mondhat magáénak. Hipermodern városrészek váltakoznak az . 50-es évek stílustalan, de akkor szükségszerűen, gyorsan és nem szépen emelt épületeivel, aszfaltozott utak, hőerőmű, amely az egész várost ellátja gőzfűtéssel. Színházak, mozik, egyre több üzlet, ha még nem is világvárosi szinten, lüktető autóforgalom, s az autók tülkölésébe minduntalan belevegyül az apró mongol lovak patáinak kopogása a járdán. De a lakosság lélekszámú rendszeresen ingadozik és a gyors ütemű építkezés mellett is, szó szerint mellett is, ott állnak a jurták, négy-öt, tíz, ötven, beíkerítve, hogy „egységes” mrafe legyem De középen ott góliában.: VÍZ. Mert ez a kultúrát, a higiéniát, az egészségügyet, de az ipart, a mezőgazdaságot és az állattenyésztést is jelenti. Itt van például Darhán. Mongólia Dunaújvárosa. Az új várost pompás sugárút, négy nyom? sávval, köti össze a régi és kegyetlenül rossz országútiak Európa egyik legmodernebb húskombinátja épül itt, hatalmas malom, nehézipari üzem, építőipari alapanyagokat előállító gyár és természetesen jurták: már a régi törzsmunkásoké és azoknak reggel érkeztek valahonnan, a kékló távolból, ^ a város messzehangzó hívására. Itt nincs városszél. Itt város van és jurta van. s a végtelen. sztyeppe bekúszik a város közvetlen szélére. És éppen ott, talán tíz méterre a most lefektetett gőzvezetéktől, egy félhalomnyí sa- lakdombon, ősi ösztönből, mint a legmagasabb messze- látó dombon, két jak kérődzik. Szelíden ostoba, barna szemük belemered a végtelenbe gördülő távolságba ... valóban, este már újra Ulánbátorban voltam. Kicsit. ösz- szetörve az uttalan utak tói, kicsit megriadva a semminek tartott, lenyűgöző távolságoktól, és kicsit káprázva a friss benyomásoktól. (Folytatjuk) 1969. október 10., péntek éppen most épülő juntái, akik Irigylésre méltoayi modem városrész Ulánbátorban.
