Népújság, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-10 / 235. szám

Ä béke szolgálata hitünk parancsából fakad , Beszélgetés dr. Brezánóczy Pál egri érsekkel A VII. magyar béke- konéresszuson az Országos Béketanács elnöksége tagi­jává választották dr. Bre- zanóczy Pált, egri érseket. Munkatársunk ez alkalom­ból főhivatalában kereste fel a magas rangú egyházi személyiséget, hogy véle­ményét kérje az egyházi békeszolgálat időszerű kér­déseiről. — Miben látja érsek úr az egyházi békeszolgálat fon­tosságát? — Az egyház békeszolgá- lata küldetéséből ered. Ko­runkban újabb lendületet és megfogalmazást nyert János és Pál pápa, valamint a II. vatikáni zsinat által, Az új és korszerű a katolikus egyház szolgálatában a békének a megfogalmazása és előmoz­dítása. A béke legkevésbé sem .jelent nyugalmi állapotot, megelégedettséget, esetleg a visszavonultság vagy elzár­kózás „békességét’’, hanem kimondottan dinamizmust, melynek célja az összémbe- riség egészséges, egyetemes fejlődése és haladása. Ennek jegyében nyer értelmezést a két utolsó pápa minden út­ja. ténykedése és az egyház felé szorgalmazott irányítá­sa. — Úgy tudjuk, érsek úr is sokat utazik, s útjain minde­nekelőtt békeküldetést ielje- sit. — Valóban. Jártam töb­bek között Finnországban, s két ízben, 1958-ban és 1962- ben, Moszkvában is 1 megfor­dultam, részt vettem a világ egyházainak zagorszki ta­nácskozásán. Teljességgel azonosítom magamat az egy­ház békeszolgálatának célki­tűzéseivel. E-minens papi és állampolgári feladatnak tar­tottam mindenkor s tartom ezután is, népünk és korunk békeszolgálatát. — Érsek ár részt veit a VII. magyar békakongresz- szus tanácskozó munkájá­ban. Miben foglalhatná össze a kongresszuson nyert főbb tapasztalatait? — A VII. magyar béke- kongresszust a reménység kongresszusának ítélem. Vannak regisztrálható ered­mények, s a tervezeti vállal­kozások megalapozottak. Fontosnak tartjuk a kong­resszusnak azt az állásfogla­lását, hogy jobban kell ala­poznunk az iíjús.ágra. A bé­kemozgalom az ifjúság moz­galma, s mi az ifjúságnak és a jövőnek dolgozunk. Na­gyon szívesen hallottuk vol­na éppen ezen a kongresz- szuson az általános és kö­zépiskolai ifjúság, egyetemi ifjúságunk hangját. Akár kérő, akár hálálkodó, akár vállalkozó .hangszerelésben. — Hogyan értékeli érsek úr a békekongresszus doku­mentumait? i — Öt munkabizottságban vitattuk korunk fontos kér­déseit, s a 1 dokumentumok egészséges állásfoglalásun­kat rögzítik. Európa bizton­ságának megteremtését ere­dendően egyházi feladatnak is tartjuk, hiszen lakossága túlnyomó részben keresztény. Különös érdekeltséggel és feladattal állunk szemben. Érvényesítenünk kell a za­gorszki konferencia határo­zatait: meg' kell győzni és ünérdekeltté kell tennünk az embereket, hogy a legap­róbb szolgálatot se mulasz- szák el megtenni a béke ügyében. A békés együttélés egzisztenciális probléma. Ez világigény. Erről lenne meg­gy őzendőbb a legizoláltabb ország, a legnépesebb Kína. A vietnami nép sorsa ugyan­így mindnyájunk gondja. Egyénileg és érzelmileg is minden tőlem telhetőt meg­teszek, hogy e nép békevá­gya teljesedjék. 1961-ben megfordultam Vietnamban, s legnagyobb fiának, Ho Sí Minh-nek vendége voltam Akkori' utamon az összviet- nami nép felé kijelentettem, . amit ma is tartok és aláhú­zok: az ott időző idegen és .ellenséges katonaságnak Vi­etnam nem hazája, így ott jövője nincs és nem is lehet. — Miben látja érsek űr kongresszusi tapasztalatai je­gyében az egyházi békeszol­gálat további útját? — Nincsenek külön fel­adataink, mert a békeszol­gálat elsősorban emberi szolgálatot jelent. Készséggel ápoljuk a meglevő jó viszony .kiteljesítését, s erőnket ad­juk az országosan átfogó vállalkozásokhoz, a szocializ­mus töretlen építéséhez. Min­den békefeladat, minden vállalkozás egyet kell szol­gáljon: az új humanizmus megteremtését, annak tisz­teletben tartását. S a győze­lem meghozza mindannyiunk számára az áhított békét — mondta befejezésül dr. Bre- zanóczy Pál, egri érsek. Pataky Dezső Miért repedeznek a falak ? A szomorú példatar szinte kimeríthetetlen: két budapesti toronyház utolsó emeletének- megépítésével egy időben repedeztek meg a ház falai, süllyedtek meg az alapok. Az építkezést le­állították. sőt már megszü­letett a végleges döntés is: mindkét épületet le kell bon­tani. A kár nem kevesebb, mint 21 millió forint. Több mint húsz szegedi szövetke­zeti lakásból ezekben a na­pokban költöztek ki a la­kók, mivel életveszélyessé valtak 'a mindössze hét hó­nappal ezelőtt átadott laká­sok. Csongrád megye egyik községében még a műszaki átadás napján összedőlt a termelőszövetkezet, új istál­lója. Visonta első Heller— Forgó-hűtőtornya építése köz­ben hónapokon át ferdén csúszott a zsalu, s hogy hely­rebillentsék a hatalmas to­rony egyensúlyát, betongal­lért kellett építeni. Termé­szetesen: több millió fo­rintért, Hull a vakolat az egy évvel ezelőtt átadott egri Le­nin úti lakások plafonjairól is. A hat évvel ezelőtt ké­szült. Hadnagy úti első to­ronyházat már tatarozni kell. A legfrissebb panasz ugyancsak, az egri Lenin út­ról érkezett a szerkesztősé­günkbe: a 8. szám alatti tár­sasházban repedeznek a fa­lak. rosszul zárnak az ajtók, ablakok, hull a csempe. A la­kók tavaly költöztek be a la­kásokba, amelyekért summás összegeket fizettek. És sorolhatnánk még az egri, a gyöngyösi,' a győri, a szegedi, a debreceni példá­kat, amelyek édestestvérek­ként bizonyítják:. rendkívül súlyos bajok, probléprák van­nak építőiparunk minőségi munkájával. AZ ORSZÁGOS ÉRVÉNYŰ okok között akár válogatni is lehet: monopol helyzetben var,- az építőipar. Hatalmas ütemű az építkezés, a beru­házás az országban. Az igé­nyek sokszorosan túlhaladják p& ipar erejét, s ebből követ- NMtik, hogy a kón’kurrenciá— nak még csak nyoma sem ta­pasztalható az építőipari vál­lalatok között, Így az ido- ponli, a minőségi feltételeket tulajdonképpen nem az dik­tálja, aki. fizet, hanem aki elveszi a pénzt. Az ipar annyit „fog", amennyit akar. És tulajdonképpen úgy vég­zi el az adott munkát, aho­gyan akarja. Az építtetőknek gyakorlatilag nincs választá­suk. És mivel 'a- nyereséget nem a minőség, hanem a mennyiség jelenti. így „ter­mészetes", hogy az ipar szá­mára gazdaságtalan a „pepe­cselés”, vagyis a jó minőség. Mit számít az, hogy hull a vakolat, repedezik a fal, nem zárnak az ajtók? A pénznek, az építkezés költségeinek je­lentős része mái- rég az épü­letek átadása előtt a kivite­lező vállalat számláján ka­matozik. i És sajnos — mivel az igé­nyek napról napra nőnek, és az építőipar' jelentősebb és gyorsabb kapacitás bővítésé­re még a közeljövőben sem számíthatunk, a konkurren- ciának még csak reménye sincs — ezekkel a tényekkel még sokáig számolni kell. De éppen ezért kellene legalább azokat a lehetőse­geket jobban kihasználni, amelyekkel kényszeríteni le­hetne az ipart a jobb minő­ségű munkára. Mire gondo­lunk? Itt van például a ga­rancia. A jelenlegi szabályok értelmében a kivitelező vál­lalat egyéves általános ga­ranciát vállal munkájáért, a rejtett hibákért pedig három évig felelős. Ha a garancia idejét mondjuk duplájára emelnék, és a nagyobb hiá­nyosságokért még meg is büntetnék a vállalatokat, ügy- egészen biztosak vagyunk benne, hogy az ipar is sokkal nagyobb gondot, figyelmet fordítana a minőségi munká- ra. , SOKAI TEHETNÉNEK az ügy érdekeben a beruházá­sok műszaki ellenőrei is. Napjainkban túl jó a kap­csolat a kivitelező és a mű­szaki ..ellenőrök-között. Tfen» a jó kapcsolat a baj, hanem mint a; bevezetőben említett példák is bizonyítják; a mű­szaki ellenőrök túl nagy jó- , indulattal, s elnézéssel ellen­őrzik a munkálatokat,' s ve­szik át az épületeket. Énnek pedig minder.' esetben az építtetők érzik a kárát. Mindezek mellett is azon­ban a legtöbbet az építőipar tehet az építtetőkért. Meri azt azért senki se gondolja, higgye, hogy a magyar építő­ipar ha akar, nem tud jól . dolgozni. Mert például a He­ves megyei Tanácsi Építő­ipari Vállalat, amely a szó- I ban forgó Lenin út 8. szám alatti lakásokat is építette,' mindössze 10 hónap alatt építette fel a VILATI egri gyáregységét. És példamutató minőségben . ... Nem a szakmai tudással, s íeikószültséggel van tehát el­sősorban baj, hanem a hoz­záállással, a lelkiismeretes­séggel. Ezen kellene legsür­gősebben az iparnak változ­tatnia. És ha hull a vakolat, ha nem zárnak rendesen az ajtók, ha repedeznek a falak, — mint a Lenin út 8-ban is, — akkor vállalja a felelős­séget az építő, és minden vi­ta, könyörgés nélkül javítsa ki! Mert azért hull a vako­lat, azért repedeznek a fa­lak, azért hull a csempe, mert rosszul' csinálták meg! MÁR EDDIG IS MILLIÓK estek áldozatul a> rossz, ha­nyag munkának. Nincs annyi pénzünk, hogy erre is jusson. De a társas, a szövetkezeti la­kások építtetőinek sem, hogy egy év múlva maszekokat hívjanak a 200 ezer forintéit építtetett lakásuk megjavítá­sára. Igaz, hogy az építtetőit közül sem mindenki ..an­gyal”, de ha az építőipar ugyanolyan gondosan végez­né el munkáját, mint ami­lyen lelkiismei'etesen, és ala­posan összeállítja az építke­zés költségeit, akkor nem valószínű, hogy egy év után hullna a • vakolat, s repedez-« nének a falak. Koós József Gyurkő Gé»®t v. Jurták és városok — Kiugrunik, ide a közei­be. Jövünk és megyünk. Egy kis kóstolónak — mondja Mózes Endre, a vízkutatók vezetője, miközben megiga­zítja fekete keretes szemüve­gét az orrán. A mongol utak jóvoltából szerintem még itt­hon is, évek múltán is per­cenként igazgatja majd a szemüvegét, úgy megszokta ezt a mozdulatot. A „kiugrunk" valóban nem nagy távolságot jelent, mindössze tán’ oda-vdssza dúlnak déliről északira, a fő­város felé — legeltetve. Az előbbiek az egyéves, avagy eppen kétéves vonulás után, végiglegeltetve fél Mongó­lián a jószágot, megérkeztek az Ulánbátort vágóhídra — épül új, például már Dar- hunban is. éppen a magya­rok építik — és most már mennek „haza"; az utóbbiak még útközben varinak. S az is természetes látvány, hogy egy hegygerincről letekintve a széles öblű és messziről a villanyoszlop, a jurtákban villany ég és rádió szól és a jurta lakója sofőr egy építke­zésen. Dzummod, vagy Ugdal- cajdam, Darzsalang vagy Bajanzsargaland. még távo­labb ajrnak, vagy szamjon székhelyek-e: több-kevesebb ház, több-kevesebb lakó, in­kább. mindig kevesebb, né­hány száz lakos csak, de vil­lany. apró kis szálloda, isko­la, kultúrterem, étterem és VÍZ! Ezt így kell írni Mon­” wm mm i ' . . rii-iíiifí; Nem a világ végén, Mongólia Dunaújvárosa mellett, Harisán ban épültek fel ezek a jurták, talán éppen egy fél nappal érkezésem előtt. Vagy két nap? Hisz a villany mtár benn van! sem több, mint másfél száz kilométert. Dzummod. a víz­kutatók fő bázisa ugyanis Ulánbátor mellett van. A vá­ros ajrnak székhely, jelentő« létszámú település, egy a ti- aannyodc közül, de a legna­gyobbak közül valló. Persze a „nagyság” itt más mérettel, méretik, akár településről, akár távolságról van szó: mindig a fordítottja érten­dő. Mint ahogy a városka ne­ve magyarul például száz fát jelent ugyan, de az egész környéken sincs itt száz fa talán együttvéve sem, s mint, ahogy hiába a legnagyobbak közül való — a fővárost le­számítva — talpán ha három­ezer ember lakja. Igaz, a felvidéki, vagy a nyugati kisvárosok még en­néd is. kisebb lélekszámúnál is tipikus városok, mert volt idejűik ezredévekben mérve várossá alakulni, atmoszférát teremteni magük és az oda­látogatók számára. De ennek a diimbes-dombos. homokos- sziklás városkának csak tör­ténete van, amit lakói ma­guk mondanak el, s nem történelme, amit vaskos fóli- únsok őriznének. S itt érde­mes elidőzni egy kis időre. Aki idejön Mongóliába, az számoljon le megcsökömyösö- dött európai megszokásai­val. sőt, ha úgy tetszik, „ke­let-európai” előítéleteivel. A másfél miilM-ó négyzetki­lométernyi terület túlnyomó többsége teljesen, alkalmat­lan a földművelésire. Amit lehet, s ahol lehet művelni, ott már évek óta kísérletez­nek és nem is eredménytele­nül. Utam és beszámolóm során betérek még állami gazdaságokba is. akkor lesz alkalmam a mai mongol in­tenzív mezőgazdaság. pon­tosabban a mongol mezőgaz­daság intenzív próbálkozásai­ról az elismerés hangján is szólni. Most inkább arról, hogy nemcsak a hagyomá­nyok miatt jellemző ma is Mongóliában az extenzív, nomadizátó állattenyésztés, hanem egyszerűen a legelők hozama miatt is. Említettem már, hogy leg­alább 1'5 millió birka, vag\ hárommillió ló, nem keve­sebb tehén, jak, s talán a milliós számot is elérő teve adja a mongol gazdasági élet, a nemzeti jövedelem is majd háromnegyed részét. S az ilyen állattenyésztői élet, az éghajlati és talajtani viszo­nyok, a krónikus vízhiány, aligha teszi lehetővé a gyors urbanizációt, a sokáig való. egy helyben lakást. Ma is mindennapos lát­vány, , amint három-négy te­véből álló karaván bandukol Ulánbátorból dél felé, vagy éppen fordítva, több száz, vagy ezres kondáifeaí lóhát­ról terelgess karavánok irv. zöld, közelről bizony ritkán füves, sziklás völgyben két-' három jurta fehérük, s kö­rülöttük öt, vagy éppen tíz kilómé teres, körzetben a le­gelésző jószágok szálazzák a nem éppen dús legelőt. A mbngol nép felemelke­désének útja is nyilvánvaló az erőteljes iparosodás, de ezzel párhuzamosan a feltét­lenül szükséges urbanizáció, a külterjes állattartásról át­térés a belterjes állattenyész­tésre. Hogy egy különösen kegyetlen tél — minden év­tizedben akad kettő, néha három is — ne vigye el mondjuk a juhállomány fe­lét! Mint ahogy elvitte az el­múlt esztendőre fordulón is. Nos, az urbanizáció megin­dult. Sajátosan, érdekesen, de feltartóztathatatlanul. Ulánbátor, a főváros 260 ezer lakost mondhat magáé­nak. Hipermodern városré­szek váltakoznak az . 50-es évek stílustalan, de akkor szükségszerűen, gyorsan és nem szépen emelt épületei­vel, aszfaltozott utak, hőerő­mű, amely az egész várost ellátja gőzfűtéssel. Színhá­zak, mozik, egyre több üzlet, ha még nem is világvárosi szinten, lüktető autóforga­lom, s az autók tülkölésébe minduntalan belevegyül az apró mongol lovak patáinak kopogása a járdán. De a la­kosság lélekszámú rendszere­sen ingadozik és a gyors üte­mű építkezés mellett is, szó szerint mellett is, ott állnak a jurták, négy-öt, tíz, ötven, beíkerítve, hogy „egységes” mrafe legyem De középen ott góliában.: VÍZ. Mert ez a kul­túrát, a higiéniát, az egész­ségügyet, de az ipart, a me­zőgazdaságot és az állatte­nyésztést is jelenti. Itt van például Darhán. Mongólia Dunaújvárosa. Az új várost pompás sugárút, négy nyom? sávval, köti össze a régi és kegyetlenül rossz országútiak Európa egyik legmodernebb húskombinátja épül itt, ha­talmas malom, nehézipari üzem, építőipari alapanyago­kat előállító gyár és termé­szetesen jurták: már a régi törzsmunkásoké és azoknak reggel érkeztek valahonnan, a kékló távolból, ^ a város messzehangzó hívására. Itt nincs városszél. Itt vá­ros van és jurta van. s a vég­telen. sztyeppe bekúszik a város közvetlen szélére. És éppen ott, talán tíz méterre a most lefektetett gőzveze­téktől, egy félhalomnyí sa- lakdombon, ősi ösztönből, mint a legmagasabb messze- látó dombon, két jak kérőd­zik. Szelíden ostoba, barna szemük belemered a végte­lenbe gördülő távolságba ... valóban, este már újra Ulán­bátorban voltam. Kicsit. ösz- szetörve az uttalan utak tói, kicsit megriadva a semminek tartott, lenyűgöző távolsá­goktól, és kicsit káprázva a friss benyomásoktól. (Folytatjuk) 1969. október 10., péntek éppen most épülő juntái, akik Irigylésre méltoayi modem városrész Ulánbátorban.

Next

/
Thumbnails
Contents