Népújság, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-08 / 233. szám

VITA Az „Olvasó népért" AZ „OLVASÓ NÉPÉRT” mozgalom ez év tavaszán ju­tott .el oda, hogy a tervezge­ss és eszmélkedés után va­lóban kezd mozgalommá vál­ni. A kezdeti kételkedés, idegenkedés — sőt: nem rit­kán ellenséges tiltakozás — helyébe komoly érdeklődés, vállalkozó kedv lépett. Ez nemcsak izgalmas ötletek­ben nyilatkozik meg, hanem próbát kié' .. már eredmé­nyeket fc .untató kezdemé­nyezésekben : A múlt esztendőben, az in­dulás időszakában a közpon­ti állami intézmények, hiva­talok és társadalmi testüle­tek csatlakoztak a mozga­lomhoz^ a maguk feladatkö­rének megfelelő javaslattal és munkatervvel. Ekkor még nagyon fenyegetett az a ve­szély, hogy valamiféle olva- só-toborzó kampány lesz csupán a vállalkozásból. Ta­vasz óta azonban minőségi változás következett be. Városok, megyei és járási székhelyek, sőt kis falvak is jelentkeztek, s a maguk lehetőségei szerint bekapcso­lódtak a közös munkába. Kezdeményezéseik napról napra gyarapítják a mozga­lom életét, örvendetes, hogy ez a munka nem szűkül csak a könyvtárakra; van, ahol a könyvtár, máshol viszont a pártbizottság, vagy az isko­la, vagy a megyei újság, vagy éppen a helyi szövet­kezet a kezdeményező. S ea így egészséges. Ezek a kezdeményezések ma még kis körben hatnak, de zömmel olyan jellegűek, amelyeket közkinccsé érde­mes és szükséges tenni, mert a mozgalom országos kibon­takozását szolgálják. Jó ér­zéssel állapíthatjuk meg: máris eljutottunk oda,- hogy az országban sok helyen si­került tevékenységre kész­tetnünk az emberi lele­ményt és találékonyságot Ez a kezdete minden életreva­ló mozgalomnak. A SORON KŐVETKEZŐ legfontosabb és legsürgetőbb feladatok éppen ebből a szel­lemi megpezsdülésből fakad­nak. Döntő, hogy a kezde­ményezők ne maradjanak magukra, megfelelő nyilvá­nosságot és támogatást kap­janak munkájukhoz, Más­képp a vállalkozókedv köny- nyen rgegfakul, és a közös­ségformáló szenvedély ellen­tétbe csap át, megkeseredést s-züL A támogatás egyrészt az ^Olvasó népért’’ mozga­lom központi intézményei­nek és testületéinek felada­ta, de legalább ugyanennyi­re feladata a helyi vezetés­nek is. Közvetlenül íde kapcsoló^ dik a másik tennivaló: az ed­dig legjobban bevált és a ta­pasztalatok szerint legtöb­bet ígérő módszerek kivá­lasztása, s kellő hatékony­sággal történő propagálása. Fontos, hogy a legjobb kez­deményezések minél előbb és minél szélesebb körben elterjedjenek. Legjobb pro­paganda a szuggesztív be­mutatás. Közös meder­be kell terelni a vállalkozá­sokat, s biztosítani, hqgy va­lóban közkinccsé váljanak a termékenyítő gondolatok, bármily kis körben is fogal­mazódnak meg —, ahogy azt az „Olvasó népért’? mozga­lom társadalmi elnökségé- .; nek felhívása feladattá te­szi. IGEN SOKAT ADNA és megkönnyítené a további munkát, ha azok is megszó­lalnának, akik már jelentős vállalkozásokat indítottak el, és / számot adnának eredmé­nyeikről. módszereikről. Pél­daként említünk csak néhá­nyat közülük: a mátészalkai járási pártbizottság és könyv­tár a szocialista brigádok kö­rében végez érdemes munkát, a pagykátai járási pártbi­zottság és könyvtár az úttö­rők számára teremtett sajá­tos. olvasó-szervező lehetősé­get. Nagykőrösön a körzeti szövetkezet irodalmi presz- szója sikeres vállalkozás; máshol a megyei sajtó indí­tott tanulságos sajtóvitát az ifjúság olvasóvá neveléséről; jól működő ifjúsági klubot szervezett ipari tanulókból Karcagon a városi könyvtár, hasonlóan jól működő klub tevékenykedik a mezőtúri könyvátrban is fiatalokból; a somogyvári könyvbarátok évek óta példamutató mun­kát végeznek. Sorolhatnánk a példákat. Tehát van mivel megismerkednünk, van mit közös értékké tennünk. A szervező munkát az ér­tő olvasók kisebb-nagyobb csoportjaira lehet és kell építeni. Mindenütt, ahol er­re mód van — könyvtárak­ban, művelődési házakban, • iskolákban, a Hazafias Nép­front szervezeteidén, köny­vesboltok mellett — érdemes létrehozni ezeket a csopor-' tokát, s intézményesen tarta­ni velük a kapcsolatot. Ilyen- kis közösségek nélkül elkép­zelhetetlen,' hogy szerteárad­jon az olvasás igénye és sze­retet»; csakis így törhetünk be a még meg nem hódított területekre. Az eddig összegyűlt ta­pasztalatok egyértelműen azt bizonyítják, hogy azok a kezdeményezések voltak a legeredményesebbek, ame­lyek ilyen kis csoportokra alapozták a munkát, A „haj­szálcsöves terjedés”-sel lehet behatolni olyan rétegek éle­tébe, amelyek eddig elzár­kóztak az olvasás és a rend­szeres művelődés' előL AZ ÉRTŐ OLVASOK cso­portjai különböző módon él­hetik a maguk közösségi életét Lehetnek lazább kö­tődésű olvasókörök, ilyen vagy olyan elnevezésű klu­bok, vagy alapszabály sze­rint munkálkodó közösségek. Mindegyikre van jó és köve­tésre méltó példa. A tenni­való most az, hogy a jó pél­dákat minél több helyen meghonosítsuk, s az egész or­szágot behálózzuk az értő olvasók baráti csoportjaival. A megújuló könyvbarát- bizottságok ebben a szervező tevékenységben találhatják meg legszebb és legfonto­sabb feladatukat. Ez a mun­ka állandóságot és rendsze­rességet biztosít működésük­nek, kiemeli őket abból a helyzetből — amely, sajnos elég általános —, hogy csu­pán kampányfeladatok, egy- egy 'jelesebb rendezvény megszervezését hárítják rá­juk. Ide kapcsolódik a könyv- barát-bizottságok jövőbeli helyzete és feladatköre. Az már eddig is tisztázódott, hogy az egész mozgalom szervezeti életének sejtjeivé kell válniok; a „hogyan” kö­rül azonban még nagyon sok a tisztázatlanság. Ez jobbá­ra abból adódik, hogy a ta­pasztalatok nagy hányada elég elkedvetlenítő. Kevés az olyan könyvbarát-bizottság, amelynek működése jó pél­da lehet, s kapaszkodót ad­hat általános érvényű mód­szerekhez. Hasznos lenne minél több eredményesen dolgozó könyvbarát-bizott- ság életével megismerkedni. Most készül e bizottságok új működési szabályzata, te­hát minden észrevételre, ja­vaslatra nagy szükség van. Az ízlésformálás! az „Olva­só népért” mozgalom legfon­tosabb célkitűzése. Miként a kezdet kezdetétől hangsú­lyoztuk, nem egyszerű olva,- sótoborzásról van szó, ha­nem a „kiművelt emberfők” gyarapításáról. Komoly ala­pozó munkára van szükség, hogy a gyakori és gyakran kártékony rögtönzéseket el­kerüljük. Hiába alakulnak majd ki jól működő szerve­zeti formák, ha ezek mun­kájából a kellő elvi követke­zetesség és megalapozottság hiányzik. AZZAL A REMÉNNYEL bocsátjuk vitára ezt a rövid összegezést, hogy kellő vissz­hangot kap majd, és sok új gondolat megfogalmazására késztet. Célunk nem az volt, hogy átfogó és teljes képet adjunk az „Olvasó népért” mozgalom mai helyzetéről, hanem az, hogy a legfonto­sabbnak tartott feladatokra irányítsuk a figyelmet, s ezek megoldásához minél több ja­vaslatot, ötletet, kritikai ész­revételt, tapasztalatot gyűjt- sünk össze. Ez az eszmecsere nemcsak az „Olvasó népért” mozga­lom számára hasznos és fon­tos; az egész népművelő munkának szüksége van rá Fában Zoltán, Az „Olvasó népért” mozgalom koordinációs bizottságának titkára A Filharmónia egri éradnyífásáről Az Országos Filharmónia idei egri hangversenysoroza­tát hétfőn este a Budapesti MÁV Szimfonikusok nyitot­ták meg. A bérletek iránt a a közönség az idén nem ér­deklődött azzal a jókedvvel és a muzsika iránt-megnyil­vánuló rajongással,, mint az elmúlt években. Nem kelt el minden bérlet és nem is fo­gadta telt ház a hétfő esti . programot. Nem volt igazuk azoknak, akik az előre ismer­tetett műsortervezetet szür­kébbnek találták, mint a ko­rábbiakat. A MÁV Szimfonikusok ze­nekarában sok új arcot lát­tunk ez alkalommal és a műsor kezdete előtt aggód­tunk is, mit fog majd ez a megfiatalított együttes nyúj­tani. Szorongásunk azonban hamar elmúlt, mert Lukács Ervin karmesteri pálcája, fe­gyelmező erélyessége és a ze­nekart teljesen birtokba ve­vő egyénisége, mindent a he­lyére tett. A nagy romanti­kusok, Verdi és Schumann zenéje ebben az előadásban is idézte a két szerző lelkivi­lágát. A végzet hatalmának nyitányában az a mindmáig eleven és drámallag is meg­alapozott pátosz szólal meg, amelyet Verdi színpada és hősi világa jelent a hallgató­néző számára. A két szólista kísérete után Kodály Galán- tai táncának fergeteges ira­mát is tartani tudta ez a ze­nekar és a közönség hálásan tapsolt a zenei élményért. Antal Imre játszotta Schu­mann A-moll zongoraverse­nyét. A fiatal művész azt a romantikus zeneszerzőt szó­laltatta még Schumannban, aki „a régi időkre és annak ” műalkotásaira kellő megbe­csüléssel emlékezik”, de nem titkolja el szenvedélyeit, ér­zelmeit és azt a költőiséget sem, amelyért alkotásaival küzd. Amikor ez a zene meg­szólal, lehetetlen mögéje nem képzelni azt a fájdalmas és romantikus sorsot, amely Schumannak jutott osztály­részük Az est érzelmi és művészi csúcsaként — talán a sajátos dalforma is tette ezt — Ri­chard Strauss Négy utolsó énekének az előadását je­gyezhetjük fel. A romantika szerette a verseket, a versék gondolatait, a bennük mun­káló szellemet, érzelmeket zenében feloldani: dallam­mal megmagyarázni a vers­ben, a strófákban testet öltő bölcsességet, szenvedélyt a hallgatónak. Ügy is, hogy a riagyrabecsült íráshoz előjá­tékot írtak (Liszt Les prelu­des), vagy dalként megzené­sítették a verseket. Ez a négy St»uss-ének mélyebb ren- gésű ritmus, mint amit mi általában dalnak nevezünk: intim, de a lélek nagy gond­jait megszólaltató forma, amelyben az élettől búcsúzó férfi mondja el tragikus val­lomását a visszahozhatatlan- ról, arról a tovaszálló egyéni történelemről, amit röviden és fakón éleinek nevezünk. - A vers nemcsak alkalom a ze­neszerző számára, hogy an­nak gondolataiba belekapasz­kodjék, hanem az alkotás egyik eleme is, mert a zenésa az emberi hanggal, az embe-j ri szavakkal is kiegészítve te-j remti meg azt a fenségessé­get, amely olyan ritkán szü­letik meg az emberben. Ab­ban az emberben, aki elpusz­tulásában is azt hirdeti, hogy érdemes élni. És csak így ér­demes! A négy vers és a négy Strauss-dallam, a mindent bevégző és megnyugtató har­móniákkal sokáig hangzó emlék erről az esetről. For­gács Éva előgdóművészetét dicséri, hogy a közönség ezt az élményt kapta. Pándi Mariann zenetörté­nész bevezetői hangulatot te­remtettek a műsor egyes szá­maihoz. (farkas) Baleseti krónika Negyedév megyénk országútjain Tizenhatan meghaltak, egymilliós kár Kié az elsőbbség? — Kritikus nap: péntek, szombat és hétfő Szomorú rekord született az utóbbi idők egyik legfor­galmasabb évnegyedében me­gyénk országútjain, amikor is, majdnem annyi közleke­dési baleset történt, mint a múlt évben egy fél esztendő alatt. Kedvezőtlen képet mutat a tavalyi negyedévi balesetek­hez való viszonyítás is; idén 34-gyel több a balesetek szá­ma. Az elmúlt három hónap­ban 16-an lelték halálukat megyénk országútjain! Har­mincegy súlyos és öt könnyű sérüléssel több „terheli” az idei baleseti statisztikát. A több mint négyszáz baleset során közel egymillió forin­tos kár keletkezett, amely 250 ezerrel több a tavalyinál. Különösen sokat romlott a helyzet az egri járás terüle­tén, ahol 34-gyel, a füzes­abonyi járásban, ahol 25- tel, növekedett a balesetek — Mi az a húsnyúl? — Húsnyúlnak a nyúlhúsnak va­lót nevezik. Azt mondják, jobb, mint a húscsirke, akarom mondani a csir­kehús. — Ne zavarjon össze. Maga te­nyészt? — Persze. Egyszer meghívom hús- nyúlvácsorára. Micike a magáé lesz. — Mit mond? Meg akar nősíteni? Miféle Micikéről beszél. — Micike egy húsnyulam. A leg­szebb. Még három van: Dezső, Lajos és Herminke. — Így nevezi őket? Nagyon csa­ládias. — S ha tudná, milyen értelmes állatok! Pitiznek! — Megható. És mivel táplálja őket? — Spenóttal, káposztával. Azt esz­nek, amit mi. De viszont sokkal job­ban szaporodnak. Ha jól megy, jövő hónapban már negyven húsnyulam lesz. Akkor aztán majd megpróbá­lok disznóhúsnyulat, borjúhúsnyúlat és marhahúsnyúlat tenyészteni. — Micsoda perspektíva! Mondja, nem adna el nekem egyet? — Lebeszélem. A múltkor eladtam egyet és másnap visszaszökött hoz­zám. — Hát az, hogy lehet? — Kiderült, hogy az apja foxi volt. Sxemétoxön BIBLIAI TÖRTÉNET És az ür látván, hogy Budapest népe bűnös, elhatározta,' hogy eltün­teti öt a föld színéről. És megnyíltak a szemét csatornái, és 40 nap és 40 éjjel özönlött a szemét a pesti utcá­ra. És lön este és lón reggel, és a szemét egyre csak áramlott. És látván az Ür, hogy mi lesz Bu­dapesttel, beidézte magához Noét és szólt ekképpen: — Vedd magadhoz két fiadat, és építs magatoknak bárkát, amint mondom. Mert mindenki elpusztul a szemétben, csak ti nem. És lön este és lön reggel, Noé vett egy bárkát készen a Párisi Nagyáruházban. És ékkor megint hívatá őt az Űr, és ő megint elme­ne.. \ L október 8., szerda — Láthatod, hogy a szemétár egy­re nő, amint megmondám. Vegyetek hát magatokhoz minden élőlényből 2—2 darabot és szálljatok be bárká­tokba, amint mondom. És Nhé hazasietett és megmondta fiainak, amit az Ür parancsolt. Es lön este és lön reggel és valameny- nyien elsiettek, hogy tegyék, amit az Ü-r megparancsolt. Es vettek magukhoz a bárkába két politikust. És vettek még két valutaüzért. Es vettek még két lokálnőt. Es vettek még két újjáépítési kor­mánybiztost. És veitek vala magukhoz két iga- i zolóbizottsági elnököt. •WvVVWVWVVVVA^i És vettek még két közmunkaren- deletet. És lön este és lón reggel és beszáll­tak a bárkába, mert a szemét már a nyakukig ért. Amint az Űr meg- mondá. Negyven nap és negyven éjjel hánykolódott a bárka a szeméten és Noé már nagyon unta az egészet. Es szólt ekkor Noé az egyik politikus­hoz: — Tégy a szájadba egy tegnapi A Reggel-t és menj ki, hogy megnézd: elapadt-e már a szemétáradat? Es lön este és lön reggel, de a po­litikus nem tért vissza, mert lapot alapított. És látta ebből Noé, hogy csillapodtak már a szemét hullámai, ezért hát megparancsolta mindenki­nek, hogy a bárkát hagyják el. És lön este, és lön reggel, és ki­szálltak valamennyien a Belvárosban, És az Űr ott volt és látta őket ki­szállni, és monda nekik: — Megmentettelek vala bennete­ket, most pedig hordjátoli el a sze­metet. — Megmentettelek vala bennete- metet nem hordták el. És lön megint este és lön megint reggel és a szeme­tet megint nem hordták el. És az Űr két hét múlva odamehe és látta, hogy a szemét még minde­nütt ott van. És éktelen haragra ger- jede és irt egy vezércikket a szemét ellen. És a szemét azóta is itt van, Pesten. TENYÉSSZEN HÜSNYVLAT — Maga nyulatt nem tenyészt hús­száma.. Viszonylag jó a köz­lekedési fegyelem a gyöngyö­si és a hevesi járásban, ahol a növekedés jelentéktelen. Az elmúlt negyedévben * balesetek zöme pénteken, szombaton és hétfőn történt, szemben a korábbi évekke-, amikor a vasárnap volt a legkritikusabb. A balesetek színhelye többnyire lakott helyen volt, nőtt a nem egyenrangú útkeresztezode- seknél történt karambolok száma. Bár számszerűleg a moto­rosok okozták ezúttal is a legtöbb balesetet, a személy­gépkocsi-vezetők igyekeznek átvenni a „vezető szerepet , 78-ról 93-ra növekedett az o hibájukból történt balesetek száma. A motorosok ugyan­akkor a tavalyihoz képest kevesebb bajt okoztak a köz­utakon. Jelentősen emelke­dett a teherautósok balesete­itek száma és aggodalomra ad okot a sok éves gyakorla­tukról, higgadtságukról és óvatosságukról ismert autó­busz-vezetők növekvő gon­datlansága, a tavalyihoz ké­pest több volt az autóbusz- balesetek száma is. A kerék­párosok szabálytalankodasa hovatovább súlyos veszélyt jelent a közutakon. Hibájuk­ból 59 baleset történt az el­múlt évnegyedben, amely majdnem kétszerese a tava­lyinak. ......... _ A baleseti okok kozott ® tavalyinál jóval több esetben állapította meg a vizsgalat, hogy a gépjárművezető sze­szes italt fogyasztott. Vezető helyen szerepel az elsőbbségi jog meg nem adása. Nem nőtt ilyen arányban a gyors­hajtás miatt történt balese- tek száma, bár ez is emelke- dett. Gyakori hiba volt, hogy a járművezetők jelentős ré­szé nem tartotta be a sza­bályzatban előírt követési tá­volságot. Ebben természete- sen szerepet játszott az utak telítettsége is. örvendetes viszont, hogy csökkent a sza­bálytalan előzés és a műsza­ki hibából eredő balesetek száma. Az elmúlt napokban keve­sebb volt a közlekedési bal­eset, bár a nyárutói forgalom még eléggé megterheli a köz­utakat. A biztató jelek elle­nére a közlekedési szakem­berek nem számítanak lénye­ges javulásra, mert különö­sen nagy veszélyt látnak a napokban megkezdődött szü­retben. Kérik a járműveze­tőket, hogy bármennyire nagy a kísértés, ne fogyasz- szanak szeszes italt, gondol­janak a tragikus következ­ményekre! A hűvösebb na­pok a közelgő tél előjeleként arra figyelmeztetnek, hogy számítani lehet hamarosan a hajnali deresedésre, jegese- désre. Ha ez a veszélyes idő­szak beköszönt, a motorosok és a gyakorlatlan autósoK saját érdekükben is legjobb, ha a köVetkező év tavaszáig elköszönnek az országutak m

Next

/
Thumbnails
Contents