Népújság, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-08 / 233. szám

I Raa& KOSSUTH *.20 Bohémélet Bészi. 9.00 A műhelyben beszélik 9.15 Porter zenés Játékaiból 10.05 Az NDK kultúrájának hete 10.25 Szimf. zene 11.30 A szabó-család 12.30 Tánczene 13.15 Népi zene 14.00 Operajelenet 14.18 Az élő népdal 14.30 Nőkről — nőknek 15.10 Kóruspódium 15.20 Iskolarádió Í6.05 Két versenymű 16.48 A műhelyben beszélik 17.20 Bárdos Lajos köszöntése 17.54 Tudományos híradó 18.09 Az NDK kultúrájának hete 19.25 Bobby Solo énekel 19.48 Lemezek közt válogatva 20.28 Népdalcsokor 21.03 Visszhang 21.33 Farkas Gabi énekel 22.20 Két kantáta 23.12 Népdalok 0.10 Operaáriák PETŐFI 8.05 Népi zene 9.00 Ezeregy délelőtt 12.00 Két quintett. 13.05 Házunk tája 13.25 Gluck—Mottl: Balettszvit' ' Kettőtől — hatig ... 18.10 KI volt a magyar tanárunk? 18.22 Mozart: Don Jaun. Kétfelv. opera 22.12 Tánczene 23.10 Kamarazene MAGYAR 3.59 Ki volt dr. Sorge? Magyarul beszélő francia­olasz—japán film. 11.10 Horgászat kedvtelésből 17.58 Hírek 18.05 Beszélg. Somogyi Tóth Sándorral 18.15 Zenei Figyelő 18.55 Esti mese 19.05 Teleimpex 19.35 Provence daltelt mezői . .. 20.00 Tv-híradó ' 20.20 At aralry meg az asszony. Tt-játék .20.55 Af& Milán—Estudiantes La Plata VK dö-'* 21.45 Tv-hírad POZSONYI 17.05 Katonák műsora 18.30 A kassai stúdió műsora 19.00 és 21.45 Tv-híradó 20.55 AC Milán—Estudiantes,La Plata VK döntő Xfíhto j EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadás kezdete: V26 és 8 óra­kor. Az alvilág professzora EGRI BRODY: (Telefon: 14-07) Az előadás kezdete: l/26 és %8 órakor. Szégyen EGRI BÉKE: Nyugtalan nyár GYÖNGYÖSI PUSKIN: Velem nem, asszonyom GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Anna Karenina HATVANI KOSSUTH: Vízkereszt < Om ÜGYIHÉT Egerben I9 órától csütörtök reg­gel 7 óráig a Baicsy-Zsilinszlí utcai rendelőben. (Toleí'on: 11-10 ) Rendelés gyermekek részére is. UGJOSg. HÍRVERÉS AnemzetkSzi gazdasági együtt mii* «•*<« kislexikona Nemzetközi munkamegosztás A nemzetközi munkameg­osztás a termelés nemzetkö­zi méretekben történő társa­dalmasításának, a nemzet- gazdaságok specializálódásá­nak és egységes világgazda­sággá való összefonódásának folyamata. A nemzetközi munkamegosztás jellegét a benne részt vevő államok­ban uralkodó termelési mód határozza meg. Napjainkban két alapvető típust külön­böztetünk meg: a kapitalista és ä szocialista nemzetközi munkamegosztást. A két alaptípus mellett létezik még egy átmeneti, a két rendszert összekötő munkamegosztás, amely egyrészt a szocialista és kapitalista, valamint a szocialista és a fejlődő orszá­gok közötti munkamegosztást jellemzi. A nemzetközi társadalmi munkamegosztás az' áruter­melés általánossá válásával fejlődött ki, amikor az or­szágokon belül kialakult munkamegosztás a nemzeti államok határait túllépve nemzetközivé szélesedett. A nemzetközi munkamegosztás színvonala a termelőerők fejlettségi fokának függvé- . ve, ugyanakkor az egyes or­szágok gazdasági .fejlődése ma már nagymértékben a munkamegosztásba való be­kapcsolódásuktól is függ. A termelőerők fejlődése, a termelőtevékenység nagyfo­kú differenciálódása, napja­ink tudományos-technikai haladása különösen megkö­veteli a termelés és az áru- kapcsolatok nemzetközivé válásának, illetve a terme­lés nemzetközi méretekben történő társadalmasításának gyors előrehaladását. A kapitalista nemzetközi munkamegosztás a tőkés ter­melési mód szülötte, jellegét mindig a fennálló termelési viszonyok határozzák meg. Kialakulása a profitért folyó harc talaján ment végbe, fejlődését az erőforrások egyenlőtlen elosztása, a ka­pitalizmus egyenlőtlen fejlő­dése és a bővített újrater­melés sajátosságai határoz­zák meg. A tőkés nemzetkö­zi munkamegosztásban az országok közötti kapcsola­tok irányait, intenzitását és eredményeit a mindenkori legerősebb, legnagyobb ha­talmak és tőkés csoportok érdekei határozzák meg. A szocialista nemzetközi munkamegosztás ezzel szem­ben minden egyes — a KGST-ben részt vevő — or­szág együttes és egyeztetett érdekeit veszi figyelembe. A szocialista nemzetközi mun­kamegosztás tervszerű, termelési eszközök társadal­mi tulajdonán és a részt ve­vő államok azonos társadal­mi felépítésén és egységes ideológiáján alapul. A szo­cialista országok a nemzet­közi munkamegosztás révén biztosítani kívánják erőfor­rásaik hatékony felhaszná­lását, az együttműködés révén kielégítik az újrater­melés magasabb szintű, nem zetközi méretű feltételeit, s ennek alapján érik el gazda­sági fejlődésük meggyorsítá­sát, végső soron az egyén társadalmi jólétének emelé­sét. A szocialista nemzetközi munkamegosztás célja emel­lett, hogy kialakítsa a ter­melés nemzetközi specializá- cióját, s ezt összeegyeztesse az egyes országok népgazda­ságának sokoldalú fej­lődésével. Hozzájárul az egyes szocialista or­szágok közötti fejlettségbeli különbségek csökkentéséhez, majd kiegyenlítéséhez. Alap­ját az egyes országok éves és perspektivikus terveinek, ezen belül különösen a nagy beruházásoknak koordinálá­sa képezi. Az együttműködés további formái: a tervezés szakosítása, a termelési koo­peráció, a külkereskedelmi kapcsolatok, műszaki kap­csolatok, s dokumentációk átadása, közös vállalkozások, beruházások. A cél: az egy­séges szocialista világgazda­ság kialakítása. D. L. Hát megjöttek. Mármint a darvak és a vadlibák. Legalább is előőrsei itt vannak már „körülszimatolni”, milyen nálunk az ősz. Öreg még éppen nem vagyok, de már vannak emlékeim bőven. Pél­dául arról is, hogyha ezek a darumadarak, meg ezek a megvadult libák ide megjönnek, akkor innen nemsokára távozik még az ősz is. így aztán, bár nekem ugyan személy szerint egyetlen vadlibával, darumadárral bajom so­ha nem volt, ők nem vadásztak énrám, cseré­be én sem Órájuk, mégsem szeretem őket. A távozó ősz miatt. ’■ A közelgő tél miatt. Majd akkor fogom szeretni őket, amikor olvasom a hírt: távoznak a darvak és a vad­libák. Vagy legalábbis már előőrsei eltávoztak az összes többi, őszi, téli madársereggel együtt. S helyükbe gólya-, fecske-előőrsök érkeznek. , Mit csináljak, nem szeretem a telet. Akkor ugyanis hideg van. ' r—ó) Bővül a mirelit étlap A magyar háziasszonyok is megkedvelték és szívesen vá­sárolják a mirelit árukat: le­vesekét, főzelékeket, a kü­lönféle húskészítményeket. Viszonylag rövid idő alatt népszerűek lettek a köretek, saláták, zöldségek és nem utolsósorban a gyümölcsök is'. A mirelit áruk őszi-téli ellátásáról és a közeljövőben megjelenő új készítmények­ről kértünk tájékoztatást Gu­lyás Bélától, a Hűtőipari Or­szágos Vállalat vezérigazga­tójától. — Hazánkban egyre na­gyobb mértékben nő a fo­gyasztók igénye a gyorsfa­gyasztott áruk iránt. 1969— 70. év téli hónapjaiban 100 vagonnal több mélyhűtött gyümölcs, -főzelék és kész­étel áll. maid a fogyasztók rendelkezésére, mint az elő­ző évek hasonló időszakában. Siajnos, így sem tudjuk teljes mértékben kielégíteni az igé­nyeket. A belföldi termelés ugrásszerű emelkedésére,' fo­lyamatosabb ellátására, csak 1971-től lehet számítani, ami­kor az ipar több új hűtőhá­zat helyez üzembe. Vállalatunk jelenleg 59 fé­le mirelit terméket hoz for­galomba. Elsősorban az áru választékot szeretnénk bőví­teni, hogy így is csökkent­hessük a dolgozó nők ház­tartási gondjait, megköny- nyítsük a második műszakot. Az eddig ismert és kedvelt mélyhűtött gyümölcs és fő­zelékfélék gyártása mellett újfajta „konyhakész” kész­ételeket hozunk forgalomba a téli hónapokban. Ezek az ú j cikkek ízletesek, percek alatt tálalhatók. Üj készítményeinkből mintegy 50 vagon kerül az élelmiszerüzletek hűtőpultjai­ra. Egyebek között ilyen lesz a megfelelően előfőzött zöldborsó, zöldbab (a rán­tásként hozzá csomagolt le­vessűrítménnyel) továbbá az úgynevezett kertészleves, máj-, vagy húsgombóccal. Hagyományos ételeink az eddiginél még jobb minő­ségbe^ — de változatlan áron — kerülnek forgalom­ba. A téli szezonban nagy­arányú ételbemutatókat és -kóstolókat rendezünk a fő­városban és a nagyobb vi­déki városokban, a főként nőket foglalkoztató nagyüze­mekben. N. E. Augusztusi postánkban ta­láltunk egy panaszos levelet, amely arról szólt, hogy Fel- debrőn a húsosztásnál egy asszony közbeavatkozására — aki mint utóbb kiderült, az fmsz dolgozója volt — megbomlott a rend. Közöltük a panaszt, de kiderült, hogy a tájékoztatás rossz volt, a szövetkezet dolgozója azért lépett közbe — mint írják le­velükben a Kápolnai Általá­nos Fogyasztási és Értékesí­tési Szövetkezet vezetői, aki- . két a panasz és az azt köve­tő reklamáció kivizsgálására felkértünk —, mért a bolt ki­nyitásakor a rend felbomlott, tolakodni kezdtek a vásárlók. Később a bőséges árukészlet láttán a kedélyek megnyu­godtak, s mindenki bevásá-- rolhatta a búcsú alkalmával rendezett vendéglátáshoz szükséges húst. E heti postánkban több olyan levél is volt, amely a világnézeti oktatás, a pártok- tatás megkezdéséről szólt. Hatvanból a gimnáziumban és a szakközépiskolában be­vezetett új tantárgy oktatá­sáról kaptunk levelet. Az is­kola két negyedik osztályá­ban kerül sor kísérletként heti 1 órában a világnézeti oktatás bevezetése. A cél, hogy a fiatalok eligazodja7 nak korunk bonyolult világ­nézeti, politikai1 es gazdasági kérdéseiben — alapfokon. Tekintettel arra, hogy a tan­tárgy kísérleti, végleges for­májában a tananyag csak a kísérletek tapasztalatai alap­ján készül el. A tantervben többek között vita is szere­pel napi politikai események­ről. A tanulók körében nagy érdeklődést váltott ki az új tantárgy. Szarvas János egri olva­sónk a felnőttek politikai ok­tatásáról számolt be. A KAEV egri gyáregységében 26-os létszámmal kezdte meg a munkát a marxista közép­iskola kihelyezett! osztálya. Az első foglalkozásnál a meg­nyitót az üzemi pártszerve­zet titkára tartotta, beszá­molt arról, milyen feladatok várnak az osztály hallgatóira. Megismerkedtek az első fél­év tematikájával, s meghall­gatták az első előadást is. Kádár Pál KISZ-titkár Pélyről írt, hogy megtartot­ták a vezetőségválasztás elő­készítését szolgáló taggyűlést. Napirenden a KISZ központi bizottsága levelének ismer­tetése szerepelt, s megválasz­tották a jelölő bizottságot, amely az októberben sorra kerülő vezetőségválasztó tag­gyűlésén jelöli az új vezető­séget. Érkezett levelün.k „Csak nem félsz az anyucitól” című cikkünkre is. Sajnos, nagyon keveset teszünk az alkoho­lista családapák megfékezé­sére — írja levélírónk. Igaz, hogy minden italboltban kint van a falon, hogy „ittas em­bert nem szolgálunk ki”, de ezt szinte soha sem tartják be. A valóság az, hogy a tár­saság „legjózanabb tagja” megy a pulthoz italért, és a vendéglős szemet huny a do­log felett. Változtatni kelle­ne az emberek felfogásán is. El kellene érni, hogy ne le­gyen „szégyen” a munkatár­sak előtt, ha valaki igen is hallgat a feleségére, és nem marad el inni. Levélírónk ja­vaslatot is tett: vezessék be a családvédelmi törvény ke­retében, hogy a visszaeső al­koholista apákat javító-neve­lő munkára lehessen ítélni, súlyosabb esetekben bünte­rsfssfss/,ssssssssssssssssssssssssxsssssssssssssssssssssss^ssss^/ysssss/rss//^sssssss/rssssssss*'s/fss/ssssss/sssssssssssss*fsssssssssjssssssss'SJ'sssssssssssssssssjyj'SSsyYsyssssffyrssJ,s*. M. ZAINESCU: Káprázat Azt hitte, káprázik a szeme! Vagy tévéd­íjé? Ö, a kiváló felde­rítő, aki több száz mé­ter távolságból is könnyedén felismeri a tárgyakat, most meg­állapíthatta: néhány méternyire tőle, a presszó kirakatüvege mögött, egy kis asztal­ka mellett ott ül szíve választottja — édesket­tesben egy fiatalem­berrel. Nahát, ez már mégis­csak több a1 soknál! Neki ad találkát a kis­lány kettőre, de előtte egy ficsúr társaságá­ban süteményt csipe­get. Leverten indult el a park felé. Széles ív­ben kikerülte a kul­túrházat, amely elölt . j,to. or Lalái,*.: /- iia kellett volna Anká­VnJ_ J . . Íz-o -Ka CS£lL­fa teremtés!(Efc; Ián még egy hete sem múlt, amikor egy es­te mélyen a szemébe nézett és azt suttogta: „TE vagy a legdrágább nekem. Senkiért el nem cserélnélek ezen a kerek világon...!” Sze- menszedett hazug­ság!... Talán ugyan­ezeket mondja most anhak a másiknak ott a presszóban. ípnut Tomsa őrmes­tert nagyon megvisel­te Anka hűtlensége. Leroskadt egy padra. Ahogy ott ült, mor­fondírozva, a női nem kiszámíthatatlan­ságán, gyöngéd kéz érintette meg a vállát. Anka volt. — Szóval* Ilyen vagy, Ionut? Én állok, várok a kültérii áz előtt és te túzok módjára itt üldögélsz a park leg­eldugottabb zúgá­— Hagyj békén, kér­lek ... Nem akarok ... hogy úgy mondjam sorszámot venni a va­magyairázd is meg a dolgotL — Hát azt hiszed, hogy ide még magya­rázat is kell? — Egyáltalán nem ismerek rád!... Mi tör­tént veled? — Nem te, hanem én vonhatnálak kérdőre! sárnapi találkáidhoz. — Hát neked meg rv*’ kaifiJ 9 ~.M. wwjv/ij .... ATiiVlAV/Ll sértegetsz, illene, hogy Mit val kersstél ezelőtt fiu^úi. ci I a presszóban 71 egy őrá -1 azzal , a Leaevér — Te láttál ott en­gem? — Nem vagyok vak... — Ez aztán igazán rejtélyes — robbant ki Ankából a nevetés. Ionut értetlenül pis­logott Ankara. Nem értette, miért kacag olyan jókedvűen a lány. Anka azonban foly tattá: — Maradj még itt egy kicsit a pádon, jó? ... Azannal vissza­jövök, és akkor minden világos lesz. Mielőtt Ionut szidha­tott volna, Anka sar­kom fordult és el­tűnt S néhány perc múl­va Ionut előtt két An­ka állt Teljesen egy­forma ruhában.- Ionut csak pislogott, Anka pedig ünnepé­lyesen bemutatta ha­sonmását: — Mara.'., az ó.ar- r.ővérem... Krecsmdry László fordítása tésvégrehajtó intézetekben töltenék is az időt, hogy jus-, son pénz a családnak is. Gyöngyösi levélirónk a pe-> tőfibányáról átköltöző csalá­dokról ír. A Mátrai Szénbá­nyák Igazgatóságának párt­ós szakszervezete sokat fog­lalkozik az átköltözők prob­lémájával. Ntm volt kis fel-; adat a lakások elosztása, hi­szen mindenki szeretett vol­na, ha nem is földszinten, de legalább az első emeleten lakni. Hogy valamennyire megközelítsék az igazságot, az idősebbeket tették az al­sóbb színiekre, a fiatalabba­kat a harmadik-negyedik emeletre. Az illetékesek azon fáradoznak, hogy a családok áttelepítése minél kevesebb problémával járjon, és ez di-, cséretes törekvés. Szinte egyetlen héten rrm hiányzik postánkból a pa­nasz az OFOTÉRT-re. Most Vitányi A ndor füzesabonyi lakos keresett fel bennünket panaszával. Mivel látása erő­sen gyen gólt, új szemüveget írt fel az orvos. Az OFO- TÉRT egri fiókjában két hét­re ígérték a szemüveget. Két hét múlva beutazott, azon­ban szemüveg nem volt. Né­hány nap múlva ugyanez megismétlődött, szemüvegét ismét nem kapta meg. Azt mondták a boltban ők ma­guk sem értik, mert vissza­jött már olyan szemüveg is, amit az övé után küldtek fel Budapestre. Most már egy hónapja, hogy. felírták Vitá­nyi Andornak az új szem­üveget, de szemüveg még se­hol sincs. Olvasónkat talán meg­nyugtatja az OFOTÉRT-vál- lalat levele, mely ugyan nem az ő panaszára érkezett —, de hasonló ügyre adott vá­laszt. Közölték, hogy az egri boltban korszerű felszerelés van, azonban miután' csak egy szakember dolgozik, a szemüvegvállalások felét kénytelenek Budapestre kül­deni. Onnan valóban két hét múlva érkezik vissza az ese­tek többségében. A növekvő igények miatt az egri boltot továbbfejlesztik, s tanulókat is szerződtettek a szakmun­káshiány enyhítésére. Ezek a tanulók majdan az egri mű­helyben dolgoznak. Szinok István levélírónk panaszára azt válaszolták, hogy a 12.00-ás szemüveg be­szerzésénél voltak problé­mák, ez okozta a késedelmet. Az OFOTÉRT központja ugyanakkor szigorú figyel­meztetésben részesítette * bolt dolgozóit, és utasította őket arra, hogy az olyan munkákat, amelyekre a vevő már amúgy is régen vár, he­lyileg tartoznak a lehető leg­rövidebb idő alatt elkészíte­ni. Az ilyeneket nem szabad Budapestre felküldeni. 1969. október 8., szénái

Next

/
Thumbnails
Contents